Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

6. OLDAL AHOL 2001. Augusztus IS., szerda ELÜNK KUNMADARAS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Legnagyobb jutalma társai sikere A legutóbbi önkormányzati ülésen Lakatos Lászlónét nevezte ki az összevont óvo­dai intézmény vezetőjévé öt évre a képviselő-testület. Amikor a vezetőnőt felkerestük a Petőfi úti óvodában, az óvónők már az utolsó simításokat végez­ték a csoportszobákban. Az au­gusztus 21-ei évkezdetre minden játék, asztal, mesekönyv a helyé­re kerül itt, és a másik négy óvo­dában is befejeződik a festés, má­zolás. Lakatos Lászlóné, Zsuzsa 1978jban szerzett diplomát a szarvasi óvónőképző intézetben, majd hazajött szülőföldjére, ahol több mint két évtizede foglalko­zik a legkisebbekkel. Mint mondja, kicsi kora óta vonzotta a pedagóguspálya, ott­hon mindig tanár nénist játszott. A pálya iránti döntésében meg­erősítette elsős tanító nénijének, Baráth Annának a személyisége, aki mindig példaként állt előtte, így egyenes út vezetett az óvónői pályára, ahol nagy hasznát veszi az átlagostól nagyobb empátiájá­nak. Gyermekei már felnőttek. Fia autóbusz-vezető, lánya tavaly végzett néprajz szakon Debre­cenben, és most ötödéves a Re­formátus Teológián. Zsuzsa nem befolyásolta gyermekei pályavá­lasztását, szakmai sikereiknek örül, és büszke rájuk. Lakatos Lászlóné huszonhárom éve épp a Petőfi úti óvodában - ahol most az összevont óvodai intézmény székhelye is van - kezdte pályá­ját. Vezetőként szeretne önálló arculatú intézményt megteremte­ni. Ehhez olyan nevelőtestületet kíván kialakítani, amelynek nor­mája a megkülönböztetés nélküli gyermekszeretet, a mai ismere­teknek megfelelő, szorgalmas, becsületes munka, egymás segí­tése, az őszinte kommunikáció és felelősségvállalás. Az összevont óvodai intéz­mény öt tagóvodájába az elmúlt tanévben 289 gyermek járt, ebből 136 volt a cigány etnikumhoz tar­tozó. A gyermekek több mint fe­lének munkanélküliek a szülei, ami befolyásolja az óvoda peda­gógiai munkáját is. A 13 csoport­ban 19 óvónő és 14 dajka foglal­kozik a kicsikkel. Az óvodák bel­ső felszereltsége tükrözi a vállalt nevelési koncepciót. Fejlesztésük folyamatos, többféle forrásból történik — önkormányzati költ­ségvetés, alapítványi bevételek, pályázaton nyert összegek. Az el­múlt években így több millió fo­rintot tudtak fejlesztésekre, kor­szerűsítésekre fordítani. Az óvó­nők az igényes szakmai munka - az Én-erő fejlesztése - érdeké­ben megyei szervezésű tovább­képzéseken vesznek részt. A képviselő-testület által biztosított pluszforrásból augusztus 21-24- ig továbbképzést szerveznek a községben az óvónőknek, az ál­talános iskola tanítónőinek, vala­mint karcagi és tiszafüredi óvó­nőknek az óvodai mozgásfejlesz­tés témakörében. A továbbkép­zést dr. Tótszöllősyné V. Tünde közoktatási szakértő, mozgásfej­lesztő pedagógus tartja. Ez az óvónőknek 30 órás akkreditált to­vábbképzést jelent. A vezetőnő szerint a követke­ző évek feladata az intézményi szintű minőségbiztosítás kiépíté­se, mely ellenőrzési, önértékelé­si, problémafeltáró szakasszal rendelkező folyamatos szerve­zetfejlesztés az óvoda sikeressé­gének biztosítására. Ehhez sike­resen pályáztak az Oktatási Mi­nisztérium Comenius 2000 köz­oktatási és minőségfejlesztési programjánál, így szeptembertől oktatási minőségügyi szakértő segítségével megkezdik a prog­ram kidolgozását. Lakatos Lászlóné kinevezése öt éve alatt legnagyobb jutalom­nak óvónő társai sikerét tartja majd, s azt, hogy a rájuk bízott gyermekeket sikeresen felkészí­tik az iskolai életre. Sorokban SZÉPÜLŐ TELEPÜLÉS. Az önkormányzat idén piaccsarno­kot szeretne építeni, melyhez pályázatot adott be. Az új játszó­tér megépítésére is pályázati tá­mogatást várnak, önerőből pe­dig elvégzik a sportpálya felújí­tását. ÚJ AUTÓK. A diákélelmezés biztosítására az iskola áruszállí­tó járművet kapott, a hivatal egy új személygépkocsit, a diákok utaztatására pedig autóbuszt vá­sároltak nemrég. KÖZUTAK FORGALMA. Elké szült a belterületi, önkormány­zati közutakra vonatkozó forgal­mi rend. A település útjainak vé­delme érdekében a forgalmi és gyűjtőutak által határolt terüle­teken 12 tonnás súlykorlátozási tömböket alakítottak ki, melyet rendelettel szabályoztak. Az 1. számú tömb: Őrsi-Kálvin út ál­tal keletre, ületve északra hatá­rolt területek 2. tömb: Karcagi- Kálvin-Bibó út által határolt te­rület 3. tömb: Kunhegyesi-Kar- cagi-Bajcsy-Zs.-József Attila utak által határolt terület 4. tömb: Kunhegyesi-József Atti­la—Bajcsy-Zs.—Bem József utak által határolt terület 5. tömb: Karcagi-Bajcsy-Zs.-Egyház- Váci Mihály utak által határolt terület. A település útjainak vé­delme érdekében a fenti terüle­teket jelzőtáblákkal is ellátják. A csordaengedés útvonala válto­zatlan maradt. LOVASTÁBOR. A Kun Róna Mezőgazdasági és Értékesítő Szövetkezet lovasszakosztálya tavaly alakult. Az önkormány­zat egyik alapítója a Kisújszállá­son létrejött Nagykun Lovas­bandériumnak, melyben a szak­osztály tagjai aktívan dolgoz­nak. A szakosztályban Postás Tibor szakmai irányításával ti­zennégy gyermek lovagol. Ők is és a testvérvárosi backamadara- si és hévízgyörki gyerekek is részt' vettek július végén az abádszalóki lovastáborban. MINŐSÍTETTEK. A Nagykun Együttműködési Társulás önkor­mányzatai tavaly döntöttek ar­ról, hogy együtt kezdik meg a felkészülést a polgármesteri hi­vatalokban az ISO 9001/2001-es minőségbiztosítási rendszer be­vezetésére. A szükséges doku­mentációkat elkészítették a hiva­talok, és folyamatban van a ta­núsító audit megszerzése. Ezt a társulás által felkért szegedi Cer- top Kft. végzi a településeken. A napokban Kunmadaras is sikere­sen vizsgázott, a polgármesteri hivatal megszerezte a minőség- biztosítást tanúsító auditot. Lakatos Lászlóné (középen) is segít a játékok elpakolásában Azonnali rendezést várnak A repülőtér ügye már évek óta húzódik Felterjesztési jogával élve a kunmadarasi önkormányzat Orbán Viktor miniszterel­nöktől vár választ és objektív döntést a re­pülőtér sorsának rendezésére — tudtuk meg Márki Sándor polgármestertől.- Miért fordultak a miniszterelnökhöz?- A képviselő-testület 2001. augusztus 2-i ülé­sén az önkormányzati törvényben biztosított fel- terjesztési jogával élve, a miniszterelnök úrtól kér választ arra, hogy a kunmadarasi volt szovjet katonai objektum, Közép-Európa egyik legna­gyobb és kiváló felszállópályával rendelkező rep­terének végleges tulajdoni helyzetét a mai napig miért nem rendezték. Az előzményekről: a repü­lőtér létrehozásakor a katonai objektum helyéül településünknek azt a részét jelölték ki, amely Kunmadaras egyik legjobb termőtalajának szá­mított. Az utolsó orosz katona 1991-ben hagyta el kunmadarasi állomáshelyét, melyet követően a volt orosz laktanya állami tulajdonként a Kincs­tári Vagyonigazgatóság, a Kincstári Vagyonkeze­lő Szervezet vagyonkezelésében volt, majd 1996-ban átkerült az ÁPV Rt. vagyonkezelésébe, mint privatizálandó terület. A költségvetésről szóló törvény 7. §-a minden évben visszatérően lehetőséget biztosít arra, hogy egészség- ügyi, kulturális, sport- stb. célra a nem értékesíthető ingatlanokat egyedi döntés alapján a kormány térítésmentesen az adott önkormányzat tulajdonába adja, melyre önkormányzatunk folyamatosan bejelentette igényét. Kunmadaras nagy­községnek ipari, gazdasági és szociális problémát is okozott a repülőtér működ­tetése és a .működésből kivonása egy­aránt azért, mert településünkön tiltott volt az ipar telepítése, melyet vélhetően gondolkodásmódból fakadóan mindösz- sze annyival magyarázott a rendszer, hogy repülésbiztonsági okokból nem cél­szerű az ipar telepítése. Mindezek alap­ján egyértelmű, hogy Kunmadarast más településekhez viszonyítva az állami akarat évti­zedekre hátrányos helyzetbe sodorta. Az ipar te­lepítésének hiánya természetesen gazdaságilag, szociálisan is sújtotta a települést, és érthető módon a humánerőforrást sem lehetett közigaz­gatási területünkön tartani.- Két éve a térség vállalkozói övezetként mű­ködik.- 1999-ben megtörtént a vállalkozási övezet­té kijelölés, azonban az alapját képező repülőtér hasznosítása mindaddig kizárt, míg a kormány a tulajdoni helyzetet véglegesen nem rendezi. Az állam súlyos mulasztása foglalható össze ab­ban is, hogy a kunmadarasi repülőtéren többek között közel 1300 lakás egy évtizede a minimá­lis állagmegóvás nélkül az enyészetnek van kité­ve, miközben a Széchenyi-tervben arra ösztön­zik önkormányzatokat, hogy bérlakást építse­nek. A repülőtér területén 300 hektár nagyságú, szántóművelési ághoz tartozó, parlagfűvel telí­tett terület van, a törvény azonban az átlagpol­gártól várja el törvénytisztelő magatartásként, hogy a föld védelmét az előírt keretek között biztosítsa, de az említett példa mutatja, hogy az állam számára a föld védelme nem kötelező. Az orosz kivonulás után 10 milliós nagyságrendű tanulmányok készültek, melyek mindegyike idejétmúlt összefoglalónak tekinthető, mivel a legutolsó tanulmány elkészítése óta is annyi idő telt el, hogy a terület újabb és újabb pusztulá­son ment keresztül. A Magyar Köztársaság kor­Márki Sándor polgármester: - Kíváncsian várjuk a miniszter- elnök válaszát . mánya a repülőteret érintően több határozatot is hozott, melyek közül a 2078/2000. számú há­rom minisztert is arra kötelezett, hogy a helyi önkormányzatokkal egyeztetve önkormányzati és vállalkozói forrásra alapozott hasznosítható- sági terveket készítsenek. A határozatban meg­jelölt felelős miniszterek közül a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter az elmúlt évben arról tájé­koztatott levelében, hogy a re­pülőtér hasznosítására vonat­kozóan hatáskörrel, illetve ille­tékességgel nem rendelkezik. Tette e?t annak ellenére, hogy az önkormányzattal történő egyeztetésre felelősként jelölte meg a kormányhatározat. Egyeztetésre azonban nem ke­rült sor. 2001-ben NATO kato­nai hadgyakorlat volt itt, mely az állam, illetőleg az ÁPV Rt. számára hozott hasznot, az egyéb kárt (zaj, légszennyezés stb.) a település és a térség szenvedi el. Az ÁPV Rt. a repülőtéri objektumok bérbe adásából folyamatosan haszonra tesz szert, azonban az ingatlanok minimális szinten történő állagmegóvására sem törekszik, amely alapján vélelmezem, hogy hűtlen vagyonkezelés folyik.- Mit várnak a miniszterelnöktől?- Miután összegezve megállapítható, hogy a repülőtér létrehozása, kialaldtása és az orosz ki­vonulást követő időszak is egyértelműen súlyos kárt okozott a Kunmadarasnak, amelyhez a ma­gyar állam asszisztált, és tűrte, sőt jelenleg is tű­ri, hogy az állami akarat érvényesülése érdeké­ben önkormányzatunk és az itt élő lakosság vi­selje az összes anyagi kárt, soron kívüli döntést vánink. Ahhoz, hogy a térség és településünk konkrét fejlődésnek induljon, elengedhetetlen a repülőtér végleges tulajdoni helyzetének rende­zése. A Magyar Köztársaság kormánya Kunma­daras lakosságát az elmúlt 40 évben kiállt arány­talanul nagy történelmi teherviselésért megfele­lő erkölcsi elismerésben csak akkor részesítené, ha egyedi döntést hozva méltányosságból és té­rítésmentesen önkormányzati tulajdonba adja a volt szovjet katonai objektumot. Mint említet­tem, az önkormányzat felterjesztés jogával élve fordult Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és kíváncsian várjuk válaszát, melyben reméljük, hogy a kormány eddigi döntéseit felülbírálva té­nyekre alapozott és településünket támogató ob- jektív döntést hoz.________________________■ A környéken is kapós a kenyerük Lakhatatlanná tett lakások A Madarasi Kenyér Kft. az önkormányzat tulajdona, s a településen a legjobban fi­zető cég. Az itt dolgozó pé­kek helyi viszonylatban na­gyon jól keresnek, de meg is dolgoznak érte — mondta Szeghalmi Zoltán, a cég ügy­vezetője. Szeghalmi Zoltán - aki Nagykő­rösön végzett sütőipari techni­kusként - öt éve dolgozik a kiti­néi. Gyerekkorában, ha édesanyja süteményt készített, ott sündör- gött ő is a konyhában. Amikor öt éve hazajött dolgoz­ni, az volt minden vágya, hogy irányíthassa az üzemet. így ta­vasszal, mivel érzett magában ehhez ambíciót, a megüresedett vezetői állásra beadta a pályáza­tát. A 25 éves fiatalember a testü­lettől bizalmat is kapott. A kft. 44 embernek ad munkát, hozzájuk tartozik a vízmű és a szennyvíz- telep is. A pékségben 35 szakmunkás és betanított munkás dolgozik, életkorukat tekintve 18-55 éve­sek. Órabérük 230-380 forint, ami havonta 40-100 ezer forint bruttó fizetést jelent, s ezzel a cég az egyik legjobban fizető munkálta­tó Kunmadarason. A két műszakban termelő üzemben délelőtt csak kenyeret sütnek, éjszaka pedig kenyeret és péksüteményt. Naponta 30 má­zsa kenyér sül a kemencékben. A fehér, félbarna, házi jellegű, bur­gonyás, rozspelyhes és a búzaci­pó kilós, félkilós és kétkilós for­mában sül, a harmincféle péksü­temény között pedig éppúgy van kakaós csiga, kifli, zsömle, mint pizzatészta. Iskolaidőben napi 4- 4500 zsemle, kifli készül itt na­ponta. A madarasi pékség termékeit 105 helyen, a helyi boltokon kívül karcagi, berekfürdői, tiszaörsi, nagyiváni, tiszaigari, kunhegyesi, tiszaburai, újszentgyörgyi, tomaj- monostorai, tiszaderzsi, tisza- szentimrei, tiszaszőlősi boltok­ban is meg lehet vásárolni. A bi­zalom megvan termékeik iránt, s hogy eleget tudjanak tenni min­den megrendelésnek, a hónap vé­gén egy újabb kemencét is beállí­tanak az üzembe. S hogy mi is a titka a madarasi kenyérnek? Mint Szeghalmi Zoltántól megtudtuk, semmi különös, csak az, hogy ha­gyományos módon, kovásszal ké­szül, ezért szeretik az idősebbek és fiatalok is egyaránt. Az ügyve­zető bízik abban, hogy a mostani 5,4 millió forintba kerülő kemen­celízingelés ellenére idén is nye­reséges lesz az üzem. S akkorra újabb termékekkel - mint példá­ul szeletelt kenyér - is szeretné­nek megjelenni a piacon. Madarason tavaly 22 csalá­di lakóház épült. A Tóparti lakások közül jó néhány azonban már most lakha­tatlan. A településen tavaly 22 családi la­kóházat adtak át. Ezek többsége szociálpolitikai kedvezménnyel épült. Á házak egy részének mű­szaki állapotával a napokban a képviselő-testület is foglalkozott. A Tóparti ingatlanokat az önkor­mányzat adta térítésmentesen a családoknak, akik közül többen megkapták az első lakáshoz jutó fiatal házasok kedvezményét is, valamint igénybe vették az állami szociálpolitikai kedvezményt is ezen családok. A műszaki át­adáskor megállapított hiányossá­gokat jegyzőkönyvben rögzítet­ték, és határidőhöz kötötték azok megszüntetését. A májusi kép­viselő-testületi határozat értelmé­ben most utóvizsgálatot tartott a hivatal, az építési előadó megál­lapította, hogy a tulajdonosok nagy része nem élt azzal a lehe­tőséggel, hogy a visszatartott szocpolból kijavítsa az épülete­ket. A Tópart utcában bár tavaly a lakhatás feltétele adott volt, de már vannak olyan ingatlanok, melyek lakhatatlanok. Akad olyan ház, ahová be sem költö­zött a tulajdonos, onnan már ki­bontották a nyílászárókat, elvit­ték a fürdőszobai berendezése­ket, falburkolatokat, itt csak a fa­lak állnak már. Miután a lakások magántulaj­donban vannak, így az épített környezet alakításáról és védel­méről szóló törvény alapján a képviselők szerint az önkor­mányzat részéről hatósági intéz­kedésekre van szükség a lakások védelmére, a köz- és vagyonbiz­tonságot veszélyeztető használat megszüntetésére. Készül a madarasi kenyér Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom