Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

2001. Augusztus 10., péntek TÜKÖR 5. OLDAL M E GYEI JÁSZBERÉNY A Magyar Állami Népi Együt­tes „Naplegenda” című tánc- show-ját megkülönböztetett fi­gyelem, s óriási érdeklődés kí­sérte Jászberényben. Szerda este a Bercsényi úti sport- csarnokban telt ház mellett, 1100 ember várta az Állami Népi Együttes táncosait. A pályáját Jászberényben kezdő Mihályi Gábor rendező-kore­ográfus álmodta meg, s vitte szín­padra a Kárpát-medence változatos tánc- és zenei kultúrájának elemeit felhasználó darabot. A zenét a világ­hírű Nikola Parou szerezte. A látvá­nyos fénytechnika, a zene, s főleg a fellépő művészek átütő dinamikája magával ragadta a közönséget. Az újabb és újabb koreográfiákat min­den alkalommal kitörő tapssal jutal­mazták, az előadás befejeztével pe­dig háromszor tapsolták vissza az együttest, állva ünnepelték a tánco­sokat. BCS Sikert aratott a Naplegenda Jászberény néptáncon nevelkedett közönsége ismét egy újabb élménnyel gazdagodhatott. FOTÓ SÁRKÖZI JÁNOS István és Szolnok szobra Nyit az Ételkorzó Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit az Ételkorzó a szolnoki Hild téren. Az augusztus 10-20. közötü gasztronómiai és kultu­rális rendezvénysorozat kereté­ben négy étterem és számos mű­vészeti csoport mutatkozik be. Mint a csütörtöki sajtótájékozta­tón elhangzott, az alföldi falusi ízek konyháját a Smirnoff étte­rem, az ősmagyar ételeket ha­gyományosan a Hotel Pelikán mutatja be, a Tisza Szálló a Föld­közi-tenger étkeiből ad ízelítőt, a Dreher söröző pedig Gourmand- Landon várja az ínyenceket. Lesz ír kocsma is. szs Szolnok Hamarosan két, történelmi személyiség szobrával gazda­godik a város. Szent István egész alakos szobrát a Vártemplom előtt augusztus 20- án avatják. A művet a karcagi Györfi Sándor Munkácsy- és Med- nyánszky-díjas szobrászművész készíti. A munkálatok jól halad­nak, jelenleg a szobor cizellálása, a bronzmunkálatok folynak. A jö­vő héten kedden állítják fel a ta­lapzatot a Vártemplom előtt. Ist­ván király 2,8 méter magas bronz­szobra egy 1,8 méteres kősziklán áll majd, amelybe a fiához, Imre herceghez írt Intelmekből vett részleteket véstek. A szikla kőlap­jai a történelmi Magyarországot is jelképezik: a különböző gránit-, andezit-, bazaltlapok több ma­gyarországi és egykori magyaror­szági bányákból származnak. A másik műalkotás a szeptember 1-jén, a város napján felavatandó, Szolnok (Zonuk) ispánt ábrázoló szobor lesz a Tisza-parkban, a Ti­sza Szálló és a Szigligeti Színház közelében. A csónakjában álló is­pán (akiről Szolnok a nevét kapta, és aki Gellert püspökkel együtt szenvedett vértanúhalált a Vata­féle pogánylázadásban) szobrá­nak az alépítményébe, egy vízzel telt medencébe, tegnap szerelték be a lámpákat, ma pedig a lejtme- dence betonozását végzik el — tudtuk meg a szoborállítást kez­deményező és abban költséget is vállaló Szemafor Művészeti és Kulturális Alapítvány kurátorától, Varga Ferenctől. Szolnok ispán szobrát Pogány Gábor Benő szob­rászművész készíti, aki a jövő héttől önti majd bronzba a műal­kotást, majd augusztus utolsó napjaiban emelik be a szobrot a helyére. __________________boy VÉL EMÉNY SOMFAI PÉTER Egyszerre gazdagodunk és szegényedünk is Gazdagodunk? Szegényedünk? Amerikából látogatóba hazautazott barátom­mal az utcán találkoztam. Első szava az volt: mondjam el, mi történik itt, annyira megválto­zott minden. „Pénzszaga” van az országnak. Kerekre nyílhatott a szemem, mert én eddig legfeljebb sze­génységszagot éreztem, buszra, vonatra szállva, a mosdatlan- ság, a szekrényből kivett dohos ruhák bűze csapta meg az or­rom. Gyerekkoromból emlékszem erre a fura „ájerre”, ami ak­kor még biztosan nem a gazdagság illata volt. Ha az utcán tíz embert megkérdeznénk, elége­dett-e az anyagi helyzeté­vel, kilenc egészen bizto­san nemmel válaszolna. És bizonyára nyomban fel­törne az emberekből a panasz is: napi tíz órákat kell dolgozni a megélhetésért, drága a hús, a zöldség, sokat kell fizetni a vil­lanyáramért... Az egyik gazdaságkutató intézet a napokban hozta nyilvá­nosságra a tapasztalatait: az idei év második negyedévében jó­val több vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. Márpedig ha nő a csődbe jutott cégek száma, többen kerülnek utcára, maradnak munka és jövedelem nél­kül, kénytelenek felélni a családok tartalékaikat. S ez a tenden­cia szűkebb pátriánkra is igaz, naponta olvasni elbocsátások­ról, üzembezárásokról. A kereskedők panaszaiból is úgy tűnik, mintha általában szegényednénk - kevés a vásárló, panganak az üzletek. Ám ha elapad a panaszáradat, és az ember rápillant a boltok kirakataira, a frissen tatarozott, újonnan épült házak homlok­zatára, az előttük virító tarka virágokra, a csinosan öltözött lá­nyokra, asszonyokra, az egészségtől kicsattanó gyerekpofikra, az új rendszámú, többmilliós autókra — ez tényleg valami mást mutat. Egyszerre gazdagodunk és szegényedünk is. Ami alighanem így van rendjén. Legalábbis addig, amíg a szegény feje felől - adósságai ellenében - nem veszik el a la­kást és nem kerül utcára, amíg a családok nem jutnak koldus­botra. Mert a nyomor nem ugyanaz, mint a szegénység. Turistaváró Tiszaliget (Folytatás az 1. oldalról)- Mit lehetne tenni, hogy a hely­zet megváltozzon? — Véleményem szerint ezt a körzetet vonzóvá lehetne tenni az átutazók, vagy az üdülni ide láto­gatók számára, ehhez azonban ko moly beruházásokra volna szük­ség. A befektetett forintok egyéb­ként hamarjában megtérülnének. Minderre kész elképzelései vannak: — A kemping a Tiszaligetnek csak egy kis szelete. Hogy a me­gyeszékhely, s ezen belül ez a vá­rosrész ténylegesen fellendüljön, elsősorban a tiszaligeti strandot kellene egész éves üzemeltetésűvé átalakítani. Szükség volna egy jól felszerelt élelmiszerboltra is. Hosszú ideje vajúdik a gyaloghíd megépítése is, állítólag annak a tervei már az egyik minisztérium képviselőjének asztalán hevernek. Nem csupán vállalkozóként, hanem, mint az Észak-alföldi Re­gionális Idegenforgalmi Bizottság tagjaként állítja: volna remény e városrész felfejlesztésére. Úgy vé­li, csak végig kellene gondolni á lehetőségeket, és máris elérhető­vé válhatnának a régió számára is olyan PHARE-pénzek, amelyek az ellehetetlenített tiszai vízi tu­rizmusnak adnának új esélyt. Ki kellene alakítani a folyó mentén hajólerakókat, kikötőket, töltőál­lomásokat, éttermeket, szállodá­kat, és írem utolsósorban kem­pingeket is. — A Tiszaligetben nem kellene mindent a nulláról kezdeni. Ha rajtam múlik, addig lesz Szolnok­nak kempingje, míg Tiszája van — hangoztatta Lipóczky János. Az ügyvezetőtől azt is megtud­tuk: a tiszaligeti strand és a motel közötti területet megvásárolta a cége, azt tervezik, hogy ott a je­lenleginél kisebb, ám az európai normáknak is megfelelő új kem­pinget építtet, amely talán 2003- ban már fogadja is a vendégeket. Addig még megpezsdülhet az élet. Talán/feltámad az egykoron oly népszerű halászcsárda, a kis- nyomtávú vasút és a vidámpark is a Móricz-ligetben. mészáros o. Alkalom szülte ünnep? Érdeklődjön holnap, akkor talán már tudunk valamit — válaszolta a legtöbb munkáltató, és hivatalvezető arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e augusztus 15-én. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül csak a reggeli híradásokból (vagy még azokból sem) értesültek ar­ról, hogy jövő hét szerdát munkaszü­neti nappá nyilvánítja a kormány. Megyei információ ________- Augusztus 15-e munkaszüneti nap? - kér­dezett vissza nem kis meglepetéssel a hangjá­ban mezőtúr polgármestere. Bogdán Piroska még nem kapott hivatalos értesítést a hirtelen jött ünnepről, az újságokat pedig, amelyek közreadták a kormányszóvivő bejelentését, még nem volt ideje átlapozni. Mint azt a tegnapi lapok hírül adták, a kabi­net kedden úgy döntött, a millenniumi ünnep­ségsorozat zárónapján, augusztus 15-én - Nagyboldogasszony napján - javasolja az álla­mi cégeknek, a privát szféra vállalkozóinak, hogy tartsanak munkaszünetet. A kezdemé­nyezés azonban egyelőre csak zavart váltott ki, mert a kormányszóvivő azt állította, hogy a kabinet már értesítette határozatáról a minisz­tériumokat és a közigazgatási hivatalokat, re­ményei szerint azok pedig informálták az in­tézmények élén állókat, ám tegnap még hivata­losan senki, semmit nem tudott. Bozsó Péter megyei főjegyző is tanácstalanul tárta szét karját, mondván, sem jogszabályt, sem más rendelkezést még nem látott az alkal­mi ünnepről. A közigazgatási hivatalban - a vezető távollétében - semmiféle tájékoztatást nem adtak a munkaszüneti nappal kapcsolato­san. Tegnap még a Belügyminisztériumban sem tudtak felvilágosítást adni. Több kapcso­lás után egy titkárnő árulta el: a különböző fő­osztályok vezetői is egymást hívogatták infor­mációért.- Érdeklődjön holnap! - tanácsolták a kor­mányszóvivői irodán, mondván, szabadságo­lások miatt nagyon kevesen vannak, így sem­mit nem tudnak hozzátenni a Borókai Gábor kormányszóvivő által szerdán elmondottak­hoz. Piros betűs a naptárban A háború előtt piros betűvel szerepelt augusztus 15-e a kalendáriumokban. Európa 12 országában - például Ausztriában, Belgiumban, Finnország­ban, Franciaországban, Olaszország­ban -, sőt a tengerentúlon, Kanadá­ban máig is munkaszünet, hivatalos ünnep ez a nap. Mindezek után nem csoda, ha a magáncé­geknél még nagyobb volt a tanácstalanság. Akadt, ahol még azt sem tudták pontosan, öt nap múlva miért is öltözne ünneplőbe az or­szág.- Úgy tudom, a kisgazdák kezdeményez­ték, hogy legyen ünnep Nagyboldogasszony napja... - válaszolta érdeklődésünkre Szakács­nő Ecseki Mária, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ személyzeti osztályvezetője, aki a kormány ál­láspontjáról nem hallott. A szövetkezetben egyelőre még nem döntöttek, hogy ezek után a boltjaik kinyitnak-e augusztus 15-én. A Jászkun Volán vezetése leghamarabb hét­főre dönti el, ünnepi menetrend szerint kelnek- e útra a buszok, vagy sem. Szabó István vezér- igazgató a következő napokban tájékozódik a nagyobb munkáltatóknál, önkormányzatok­nál. A járatok számát azonban csak akkor csökkentik, ha általános lesz a munkaszünet. A szakszervezetek üdvözölték a kezdemé­nyezést:- Mindennek örülnek, ami a munkaválla­lóknak kedvező - fogalmazta meg az MSZOSZ megyei szervezetének szakértője. Törőcsik János ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány ezúttal is a munkaügyi tanács megkerülésével, ötletszerűen döntött. TELEKI JÓZSEF PREMIER ELŐTT. Vasárnap este mutatják be a szolnoki Nyári Színházban Matúz: Pedrollo című vá­sári komédiáját, sok zenével, a Szobaszínház udvarán. Képünk a tegnapi próbán készült Vida Péterről (balról) és Mészáros Istvánról. ________ _______ ________fotó.csabai Kel l-e új munkaszüneti nap? A kormány váratlan ün­nepjavaslatáról megkér­deztük az utca emberét is: augusztus 15-ére mit ter­veznek, dolgoznak, vagy inkább ünnepelnek? Az új keletű elképzelésről eltérő­en vélekedtek a megszólí­tottak. Körkérdés Udovecz Mik­lósáé, nyugdí­jas tanár:- Nem kell ez az új mun­kaszüneti nap nekünk, már így is nagyon sok van belőle. Március 15-ét, október 23-át és az egyházi ünne­peket elfogadom és szeretem is, de nem olyan gazdag az ország, hogy megengedhetne magának egy újabb termelés nélkül töltött napot. A Torgyánék akarnák ezt az egészet? Márpedig akkor biz­tosan így is lesz. Pálinkás Zsolt, 18 éves tanuló:- Még nem hallottam erről a kezdeménye­zésről. De ha tényleg a mil­lenniummal kapcsolatos, akkor egyetér­tek vele. Álla- m i s á g u n k ezer esztendeje megérdemli, hogy odafigyeljünk rá. Bár én úgy gondolom, hogy ez az egész nem olyan fontos az átlagember számára. Ennek kapcsán sokan csak annak örülnek majd, hogy aznap nem kell dolgozni. Molnár Erzsébet, 19 éves egye­temi hallgató:- Olvastam már erről a mun­kaszüneti napról, de minthogy tanuló vagyok, most a szünidő­ben igazából nem érint. Vi­szont jó ötlet­nek tartaná, ha az ország valamilyen szép és tartal­mas rendez­vénnyel zárná a millenniumi év programját. Azt gondolom, hogy talán még több nemzeti jellegű megmozdulás is kellene, hiszen büszkék lehetünk rá, hogy azoknak az európai né­peknek a sorába tartozunk, amelyek letelepedésük óta ugyanazon a helyen élnek. MOLNÁR O. ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom