Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-09 / 185. szám

IHM 2001. Augusztus 9., csütörtök A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A TÁVKÖZLÉS VILÁGA 7. OLDAL Adatbázis Vörös Kód Kínából Becslések szerint 12 000 webszerver került ve­szélybe egy vírus miatt, amelyet kínai hackerek fejlesztettek ki. A napokban felfedezett, Vörös Kód névre keresztelt féreg a Windows NT ismert biztonsági résein keresztül hatol be a számítógé­pekbe, és átadja a vezérlést az interneten keresz­tül a hackereknek. A vírus feltelepülve nekilát átkutatni az internetet: IP-cím alapján végignézi a szervereket, és megkísérli megfertőzni azokat, amelyeken a Microsoft üzleti operációs rendszere, valamint az Internet Information Server fut. Második lépésként megváltoztat­ja a komputer merevlemezén található weboldalak nyitólapját. Az eEye biztonságtechnika cég szakemberei szerint a vírus hátsó ajtót nyit az operációs rendszeren, és ezen keresztül a hackerek hozzáfér­hetnek a gépen található összes adathoz. Mac Maiffret, a vállalat szakembere elmondta, mindaddig nem lehet megállítani a féreg ter­jedését, amíg az összes Windows NT-s rendszergazda fel nem telepí­ti a hibát befoltozó javítócsomagot a gépére. Óvatosan araszol a Napster Háromheti szünet után végre életjelet adott magáról az utóbbi hóna­pok viharaiban igencsak megtépázott on-line zenecserebere cég. ' Nemrégiben bejelentették, hogy közelebb kerültek az előfizetéses szolgáltatások béta teszteléséhez. A potenciális tesztelőknek kikül­dött e-mailekben a Napster közölte: „keményen dolgozunk az új szoftveren, hogy megbizonyosodjunk, a legnagyobb technikai igé­nyeket is kielégíti majd”. A mostani e-maileket egy héttel azután ad­ták fel, hogy megjelent az a bírói verdikt, amely szerint a „Napsternek mindaddig zárva kell maradnia, amíg százszázaléko­san meg nem győződtek arról, hogy rendszerén át lehetetlen a vé­dett zenedarabok forgalmazása”. A döntés szerint a lehetséges nyi­tás legkorábbi dátuma augusztus 9. A szétküldött e-mailekben a Napster bejelentette, hogy a nagyon olcsó szolgáltatás díjainak leg­alább a fele az előadóké lesz majd, ugyanakkor a társaság aggódik amiatt, hogy mekkora hallgatóságot tud majd visszahódítani. A le­vél szerint a Napster a PlayMedia cég AMP rendszerét használja majd a jogsértések kivédésére. Magyar webközvetítés a Mount Everestről Mindenki figyelemmel kísérheti majd az interneten a most induló Magyar Everest-Lhotse expedíció út­ját, és remélhetőleg a csúcsok sikeres meghódítását is. Az expedíció weblapja ugyanis a lehetőségek szerint élő közvetítésekkel fog szolgálni a Himalájá­ról. Az expedíció tagjai két kamerával is rögzítik a vállalkozást, így a Mount Everest és a Lhotse-csú- csokra is egy-egy kamerával érkeznek majd a hegymászók. A videó- és hangjeleket mikrohullámú adóval továbbítják az alaptáborba, ahol keverőpulton megvágják, és laptopokon digitalizálják. A videoállományt tömörítik, egynegyed képernyős formátumra alakít­ják, majd a kész anyagot, képeket, videókat, hangfelvételeket, leve­leket műholdas ISDN-kapcsolattal küldik tovább Magyarországra. Az expedíció a szükséges áramellátást napelemekkel és aggregátor­ral oldja meg. A tervek között élő beszélgetések lebonyolítása is sze­repel. A web mellett augusztustól az MTV-n is figyelemmel lehet majd kísérni a hegymászók vállalkozását. Csatlakozás az EU kutatói hálózatához A magyarországi kutatói hálózatot még az ősszel összekötik az EU nagy sebességű hálózatával, a GEANT-tal. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés programja keretében üzemeltetett magyar hálózatot jelenleg 400 intézmény közel 400 ezer munkatársa hasz­nálja. A GEANT-hálózatot 2000 novemberében 27 európai ország részvételével kezdték építeni, a cél az országok közötti gigabites se­bességű összeköttetések megteremtése volt. A hálózat teljes egészé­ben 2001 novemberére épül ki, és indulási adatátviteli sebessége 2,5-10 gigabit lesz. Ezt a tervek szerint minden négy évben megdup­lázzák. A magyar hálózat 2,5 gigabites sebességgel kapcsolódik a rendszerhez, és Magyarország évente 2,5 millió euróval járul hozzá a rendszer fenntartásához. ■ Fókuszban: a pénzügyi szektor A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - negyed­évente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. 2001. második negyedéves felmérésük legfontosabb, pénzügyi szolgáltató cégekre vonat­kozó, összegző eredményei a következők. A 2001. első negyedéves felmérés­hez viszonyítva a pénzügyi szol­gáltatók saját jövőbeli képességei­nek megítélése, az internet lehető­ségeinek várható kihasználása ja­vult, a jelenbeli helyzet értékelése kissé csökkent. A kapott válaszok alapján számolt internetlehetőség részindexértéke 28,2, amelyben a jelenre vonatkozó válaszok negatí­vak, a jövőre vonatkozó várakozá­sok azonban optimisták. 2001 második negyedévében a GKI-Webigen pénzügyi szolgálta­tók internethasználati indexének értéke 31,5, ami 4,6 pontos emel­kedést jelent az előző felmérés 26,9 pontjához viszonyítva. A gyorsjelentés fő megállapítá­sai a következők: A 19 válaszoló bank közül 7 jelezte, hogy már jelenleg is mű­ködtet internetalapú pénzügyi szolgáltatást. Két válaszoló bank még az idén szeretné on-line- szolgáltatását beindítani, míg 8 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Két hitelintézet jelezte, hogy nem ter­vezi az internetes szolgáltatások nyújtását a közeljövőben sem. A válaszoló 11 biztosító közül 2 jelezte: már jelenleg is működtet internetalapú szolgáltatást. Egy válaszoló biztosító még 2001-ben, míg öt 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Há­rom biztosító nem szándékozik internetes szolgáltatással bővíteni értékesítési csatornáját. A válaszoló 15 értékpapírcég közül 8 már jelenleg is működtet internetalapú szolgáltatást. Egy válaszoló cég még 2001-ben, míg négy 2001 után tervezi internetes szolgáltatásának beindítását. Két értékpapírcég későbbre sem ter­vezi az on-line-brókerszolgáltatás megkezdését. WAP alapú mobil pénzügyi szolgáltatást a válaszoló bankok közül kettő nyújt. Ebben az év­ben további egy, míg ezt követően öt bank kíván ehhez a táborhoz csatlakozni. Egyáltalán nem terve­zi viszont a WAP használatát 10 válaszoló bank. Az értékpapírcégek közül egy válaszoló jelezte, hogy már jelen­leg is használja a WAP-ot szolgál­tatásaihoz. Ebben az évben a vála­szoló cégek közül egyik sem, ezt követően 6 tervezi ezen szolgálta­tás beindítását. Itt is magas azok aránya, akik egyáltalán nem sze­retnék ezt az értékesítési csatornát használni (8 db). A folyószámla-szolgáltatást nyújtó bankok 2001. március 31- én körülbelül 80 ezer lakossági és 14 ezer vállalati internetes ügyfél­lel rendelkeztek, azaz a magyar internethasználók 10 százaléka használja a bankok on-line- szolgáltatásait. Európában jelenleg Svédország vezeti a rangsort az internet­banking ügyfelek arányában, ahol az internethasználók 44 százaléka végzi banki műveleteit online (is), Németország a második 34 száza­lékkal, az európai átlag pedig 31 százalék (forrás: Datamonitor). A kelet-közép-európai államok kö­zül Lengyelországgal van hazánk hozzávetőlegesen egyező fejlett­ségi szinten az internetes banki ügyfelek tekintetében. _______■ Üz enet a frontról Az első világháború levelezőlapok tükrében, kétnyelvű korongon Érdekes multimédia-korong képei váltják egymást a számí­tógép monitorján. Komor ké­pek, helyenként borzalmasak, rettenetesek. És ugyancsak el­lentmondásosak. Miként lenni szokott: a hivatalos propagan­dagépezet már csaknem kilenc évtizeddel ezelőtt is igyekezett derűs képet festeni arról, ami a magyar és a világtörténelem egyik leggyászosabb fejezete. A „szörnyű jó” négy esztendőről, az első világháborúról, ami leg­alább húszmillió ember életét kö­vetelte. Erről a háborúról ad egye­dülállóan sajátos képet a Hadtör­téneti Múzeum archívumában ta­lálható, első világháborús képes­lapok felhasználásával, értő válo­gatásával a Kalavszky Györgyi ál­tal összeállított Üzenet a frontról című CD-ROM. Bárkinek ajánlha­tó műről van szó: az általános is­kola felső tagozatában tanuló diákoktól az aggastyánokig. Erénye a 18 fejezetre, időrendi felsorolásra, valamint a tábori postaszolgálat működésének be­mutatására tagolódó lézerlemez­nek, hogy készítői jó érzékkel bir­kóztak meg a bőség zavarával. A hadtörténeti levéltárban további kutatásra kínálkozó, nem egyszer művészi igénnyel festett, rajzolt tábori postai levelezőlapok legjel­lemzőbb példányainak a kiválo­gatásával, rendszerezésével, hite­les krónika tárul az utókor elé. A propagandától megrésze- gült katona kezdeti bizakodását, óvatos, helyenként a cenzúrán is átsikló elkeseredettségét és lázadását egyaránt megörökítik ezek a levelezőlapok. Üzenetek lövészárokból, család nélküli karácsonyesték szolgálataiból, a lelket s testet fölőrlö hadifogság­ból. Ha lehet a drámákat, tragé­diákat, gyászt megörökítő mul­timédia-lemezt szépnek titulál­ni, akkor mondhatjuk: szép. Alkotói nem kérkedtek tech­nikai trükkökkel, méltatlan is lett volna a korong témájához. A magyarázó tanulmány szöve­ge már-már katonásan pattogó, igényes és korrekt. Mértékkel és érzékkel szólalnak meg időn­ként a frontról, a fogságból és hazulról írt levelezőlapokat fel­olvasók: Kútvölgyi Erzsébet, He­gedűs D. Géza és az Új színház stúdiósai. Sokak számára az új­donság erejével hatnak a kora­beli katonadalok eredeti felvéte­lei. A magyar és német nyelvű CD-ROM megvalósításának támogatói: a Hadtörténeti Mú­zeum, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Hungarofreeze és a Macher Kft. (KULCSÁR) A háló foglyai vagyunk A magyarok internethasz­nálata megközelíti a nyugat­európai szintet - derül ki az Internet Monitor világméretű közvélemény-kutatásából. A kutatássorozatot még 1998- ban indította el az Internet Moni­tor nevű cég Hollandiában. 2001 májusában már 23 nyelven, az összes kontinensen faggatták az embereket internetezési szoká­saikról. Az idén a magyar nete- zők is válaszolhattak a feltett kér­désekre. A kutatás eredményei szerint Magyarországon rendkívül gyor­san hódít az elektronikus háló, az internethasználat intenzitása pedig vetekszik a nyugat-európai országokéval. A magyar inter­netezők átlagosan minden máso­dik napon csatlakoznak a világ­hálóra, és alkalmanként 31 per­cet szörföznek az oldalakon. Fő­ként a fiatalok és a férfiak ked­venc szórakozása a honlapok böngészése, de a magyar nők és az idősek is az átlagosnál gyak­rabban interneteznek. A netezők leggyakoribb tevé­kenysége az elektronikus levele­zés. A magáncélú felhasználók kétharmada rendszeresen olvas híreket a hálón, de csaknem ugyanennyien szívesen böngész­nek a weblapok között konkrét cél nélkül is.^Noha az elektroni­kus újságokat rendszeresen olva­sók aránya közel azonos Európa összes országában, hazánkban jóval kevesebben vannak azok, akik egyáltalán nem vesznek a kezükbe napilapot. A magyar felhasználók fogé­konyak a hirdetésekre, csaknem egyharmaduk vásárolt már elekt­ronikus úton. A legkedveltebb árucikkek a könyvek, a CD-k és a DVD-k. A fizetési módok közül legtöbben a postai utánvétet választják. ____________(farka» „H acktivizmus” és emberi jogok A hackerek szerint a politikai célú számítógépes betörések egyáltalán nem törvénytelenek, és az emberi jogok védelmé­nek kategóriájába tartoznak; ezért aztán a hackelőeszközök- nek a huszonegyedik század emberjogi aktivistáinak min­dennapi módszerei közé kell tartozniuk - szűrhető le többek között a Las Vegasban rendezett Def Con hacker-világtalálko­zó és az azt megelőző Black Hat konferencia tanulságaként. A Halott Tehén Imádói (Cult of Dead Cow) nevű hackercsoport tagjai, és emberjogi aktivisták szerint is a hackerek ma már nem azonosak a cifrán teleteto­vált, torzonborz, füvező, károm­kodó, extravagánsan kinéző, adatbankokba és kormányhiva­talok titkos adattáraiba betörő konzolzsokékkal. „A hackelés azt jelenti, amikor az ember kita­lál és megtalál olyan dolgokat, amelyek gyakran titkos, mélyen elrejtett információk” - mondta egy washingtoni polgárjogi akti­vista, majd szavait így folytatta: „a hacktivizmus az, amikor ezt valaki az emberi jogok szolgála­tában teszi; a hacktivizmusnak semmilyen közös vonása sincs a kiberterrorizmussal, és a web- helyek elcsúfításával”. Szerinte abban a pillanatban, amikor olyan adatokat ásnak elő, és hoznak a nyilvánosságra, ame­lyek államilag titkosnak minősí­tett, de közérdekű társadalmi, technológiai vagy tudományos információkat tartalmaznak, az állam nem hivatkozhat bűntény­re, és nem érvényesítheti bünte­tőhatalmát sem. Az állam azokba az esetekbe sem szólhat bele, amikor em­berjogi csoportok a fejlett titko­sító eljárásokkal élet vagy halál kérdését jelentő adatokat véde­nek meg. A hackereknek és em­berjogi aktivistáknak arra is megvan a joguk, hogy olyan számítógépes programokat fej­lesszenek ki, amelyekkel pél­dául névtelenül lehet inter­netezni, elrejtve a felhasználó azonosítóit a figyelő- és lehall- gató programok elől. ________■ Chi p-csup ÜRSEBESSÉG. A Boeing Sa­tellite Systems és az IBM elké­szítette a világ legnagyobb telje­sítményű műholdas digitális jel- feldolgozó processzorát, ame­lyet széles felhasználói rétegek számára terveztek. Ez a pro­cesszor képezi a Thuraya nevű nagy teljesítményű, a Boeing által készített GEO-Mobile mű­hold lelkét. A digitális jelfel­dolgozó processzor nagyobb számítási teljesítményt biztosít a műhold számára, mint 3000 darab Pentium III. alapú számí­tógép. HAMISÍTÓK. A dél-koreai rendőrség lecsapott arra a ban­dára, amely a Samsung nevét felhasználva 256 megabájtos SDRAM-modulokat hamisított. Az „álmodul” egyébként műkö­dőképes, teljesítményében csaknem utoléri az eredetit. A gyártók nem tettek mást, mint két 128 megabájtos mo­dulból csináltak egy 256 mega­bájtosat. A kapott modul mű­ködött, sőt, alakjában és mére­teiben a megszólalásig hasonlí­tott a Samsung termékére. BRITANNICA. Az Encyclopae­dia Britannica internetes kiadá­sát gondozó vállalat a pénzügyi nehézségek miatt úgy döntött, hogy véget vet az ingyenes szolgáltatásnak. A hatalmas mennyiségű információt és tudást tartalmazó enciklopé­diáért napokon belül 5 dolláros havidíjat, illetve 50 dollár éves díjat kell fizetniük az interne­tezőknek. WEB-SZERKESZTŐ. A Mac romedia hamarosan megkezdi új szoftvere, a Sitespring béta­tesztjét. A program sok fölösle­ges pluszmunkától szabadítja meg a webmestert, és haszná­latával akár csoportmunkában is lehet weboldalt szerkesztem. PC. A világ vezető PC-gyártója, a Dell Computer felmérést vé­gez vásárlói körében, vajon az Intel vagy az AMD processzo- raira épített gépeket részesíte­nék-e előnyben. A Dell a köz­vélemény-kutatás eredményé­től teszi függővé egy új AMD sorozat kibocsátását, ami áttö­rés értékű lenne az AMD szá­mára, hiszen a Dell arról híres, hogy kizárólag Intel termékek­re építi rendszereit. XP. A Microsoft napokkal a ki­tűzött határidő előtt bemutatta a Windows XP végleges válto­zatát, amelyet most tesztelésre bocsátottak. A Windows XP Release Candidate 1 nevű válto­zat abban különbözik a koráb­bi béta változatoktól, hogy ez már a végleges program, me­lyet most már közvetlenül a gyártás előtt szeretnének utol- jára letesztelni. ____________■ Ba nkVVustria Creditanstalt llilclkuiliulo k magánszemélyek részére Személyi hitel 18,50% (THM: 21,86) Lakáshitelek 16,00 - 16,50% Támogatott hitelek 8,00% Fenti tájékoztató nem tekinthető ajánlat- tételnek, a jelenleg érvényes változó kama­tokat tartalmazza, amelyek a következő hirdetmény megjelenéséig érvényesek. A hite­lek feltételeiről érdeklődjön a lenti számon, illetve a fiókunkban. A HypoVereinsbank Hungária Rt. és a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. egyesülése folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom