Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

HI 2001. Július 4., szerda AHOL 7. OLDAL E L U N K JÁSZJÁKÓHALMA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Egy a tizenhat halomból A község határában egymást érték a laposok, fe- nekek-tavak, amelyeknek már csak a nevük él, mind kiszáradtak. Ebből a vízi világból tizenhat halom emelkedett ki, amelyek nagy része a folyók kanyarulatában keletkezett. Közülük a legmaga­sabb, a település névadó halma: Jákó halma, amelynek 101 méteres tengerszint feletti magassá­ga az eredeti halom több mint kétméteres magasításával alakult ki. A Jászjákóhalma történetét, nevezetességeit bemutató, a település polgármestere, Fodor István Ferenc által szerkesztett kiadványból sok más érdekességet is megtudhatunk. Többek között azt, hogy a régé­szeti leletek tanúsága szerint 10-13 ezer évvel ezelőtt őseink is megfor­dultak ezen a tájon. Ugyancsak bizonyítékok szólnak amellett, hogy a honfoglaló magyarok is jártak erre. A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárást követően jászok tele­pedtek ide. A települést 1357-ben egy határperben említik Berénnyel, amely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. 1550 körül a török összeírása szerint körülbelül százan laktak itt. 1702-ben 1. Lipót eladta az egész Jászságot a Német Lovagrendnek. Emiatti elkeseredésükben ajákóhalmiak is csatlakoztak Rákóczi sza­badságharcához, ettől remélve a felszabadítást. Ez azonban csak saját erejükből, Mária Terézia engedélyével történhetett meg, amikor 1745 május 6-án aláírta a Redemptiót. Ezzel a jászok visszafizethették az 500 rajnai forintot a kincstárba, és a világon egyedülálló módon meg­válthatták magukat. Jákóhalmán 129 redemptus volt, aki földet vál­tott. 1848/49-ben is derekasan küzdöttek. Ez idő tájt már jelentős volt az iparosok aránya, meghatározva a későbbi polgárosodó stílust. ■ Épül, szépül a falu Fodor István Ferenc polgármester elmondta, a településen a 28 kilo­méteres úthálózatnak csupán 46 százaléka rendelkezik szilárd út­burkolattal. Az igény természete­sen igen nagy az új utak építésére. Jelenleg két helyen is pályáznak több száz méter hosszú út kivitele­zésére. A tervek szerint szilárd burkolata lesz a Vörösmarty út na­gyobbik szakaszának, valamint az alvég több utcából álló úthálózatá­nak. Az új utak építése szorosan összefügg a július elsejétől induló szemétszállítással. Minőségi válto­zást hoz majd a település életében a közvilágítási hálózat korszerűsí­tése is. Közel 300 darab régi, el­avult faluégőt cserélnek le. Az új technika kisebb energiafelhaszná­lás mellett nagyobb fényerőt ered­ményez. A kisebb fogyasztásból adódó megtakarítás fedezi majd a kivitelezés költségeinek egy részét. A település nagy terve, hogy Jákó- halma 1980-ban tönkretett főterét helyreállítsák. Az akkor oda felépí­tett ABC helyett szeretnék, ha is­mét piactér lenne. Az önkormány­zat a lehetséges megoldásokról tár­gyalásokat folytat a bolt tulajdono­sával, a Jászság ÁFÉSZ-szel. Idén rekonstruálni szeretnék a Petőfi úton található tüzelős istálló több mint 200 éves, műemléki listán szereplő épületét. Központi múze­umi támogatásból 700 ezer forintot sikerült szerezni a munkálatokra. A '90-es években megvalósult a te­lefon- és a gázprogram. Az 1200 já- kóhalmi lakásból körülbelül ezer­ben van telefon, több mint felében pedig gázfűtés működik. Az előt­tünk álló évtized egyik legnagyobb feladata a szennyvízhálózathoz va­ló csatlakozás lesz. ■ KÉPEK NYOMTATOTT ÁRAMKÖRÖN. A ma már Budapesten élő Laki Ida festőművész 12 éve adományozta különleges, nyomtatott áramkörökre festett alkotásait szülőfalujának. A kiállítás a helytörté- neti gyűjtemény galériájában látható. _________________________■ Röv iden VISZIK A SZEMETET. 2001. július 1-től elkezdődik a háztar­tási szilárd hulladék szervezett elszállítása. A szolgáltató, a Be- rénykom Kft. péntekenként reg­gel 7 órától zárt rendszerű ku­kásautóval látja el a feladatot. A hulladékszállítás első napja 2001. július 6. lesz. A szállítások alkalmával egy darab 110 literes szabványméretű kukának meg­felelő gyűjtőedény vagy két da­rab műanyag zsák helyezhető el az ingatlan előtt. Az első díjfize­tés 2001. október első hetében esedékes. A negyedéves díjat, 1625 forintot, a mindenkinek megküldött postai utalványon kell befizetni. A díj meg nem fi­zetése esetén a hátralékot adók módjára hajtják be. PÉNZT AD A MINISZTER. | Varga Mihály pénzügyminiszter | május 24-én, a millenniumi zászló átadásának ünnepségén bejelentette, hogy ötmillió forint­tal segíti Jákóhalma műemlék templomának helyreállítási munkáit. A tervek szerint a templom lépcsőit varázsolják új­já, a lépcső tetején hajdan állott j két angyallal együtt. Mivel ko­rábban már készült egy előzetes költségvetés, remény van arra, hogy a restaurálás október 23-ra, nemzeti ünnepünkre véget ér. KÖZBIZTONSÁG. A környező településekkel összehasonlítva a Jászjákóhalmán élők viszony­lag jó közbiztonságnak örvend­hetnek. A községben elsősorban a kisebb értékű lopások, besur- ranások, éjszakai jogsértések ta­pasztalhatók. Továbbra is nagy gond, hogy a háromszor meg­hirdetett pályázat ellenére nincs rendőre a falunak. Az állásra nincs jelentkező, pedig az ön- kormányzat szolgálati lakást is biztosítana a Jákóhalmára tele­pülő egyenruhásnak. ÚJ IGAZGATÓ. Az új tanévtől kezdődően új igazgatója lesz a IV. Béla Általános Iskolának. A korábbi igazgató megbízatásá­nak lejártakor kiírt pályázatra egy jelentkező volt, a korábbi igazgatóhelyettes, Muhari Zol­tánná. A jelölt programját min­den arra hivatott fórum egyhan­gúlag támogatta, a testületi ülés tagjai is ellenvetés nélkül sza­vazták meg Muhari Zoltánná igazgatói kinevezését. _______■ Az oldalt írta és szerkesztette: Horváth Győző A fotókat Bakos Judit készítette A támogató iparosság A XXI. századi malmot már számítógép vezérli. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szükség a szorgos emberi kezekre. A település bemutatásakor Fodor István Ferenc polgár- mester fontosnak tartotta megemlíteni azokat a cége­ket, amelyek gazdasági szempontból kiemelkedően fontos szerepet töltenek be Jászjákóhalma életében. Mint mondta, foglalkoztatási és helyi adózási szempontokból is kiemelkedő gazdasági egységnek számít a hűtőgéptartozékokat gyártó Színtér Kft., az asztalos­iparban jeleskedő Möbelforrás Kft., valamint a legújabb, a Máriamalom Kft. Mindhárom vál­lalkozás példát mutatva a többi helybeli cégnek, jelentősen hoz­zájárul a település anyagi forrása­inak kiegészítéséhez. A helyi ma­lomipar történetéről a polgármes­tertől dióhéjban megtudhattuk: a hagyományok évszázadokra ve­zethetők vissza. Működött itt ví­zimalom, szárazmalom, volt, hogy egyszerre több is. A mosta­ni épület 1874-ben gőzmalomnak épült, a XX. században villamosí­tották. Mészáros Ferencnek kö­szönhetően, aki négy évtizeden át volt a malom vezetője, folya­matosan működött. Néhány év­vel ezelőtt a Darázs Keverő Kft. vásárolta meg a malmot. Elhatá­rozták, hogy a meglévő mellé egy új, korszerű malmot építenek. A tervek valóra váltak. Ma már mű­ködik az új malom, néhány napja már az épület környékét is ellát­ták aszfaltburkolattal. A főnök tá­vollétében a malom irodájában Koczkáné Montvai Erika tartja a „frontot”. Tőle tudhattunk meg egyet és mást az üzemről. Példá­ul azt, hogy mitől jó a liszt. Nyil­ván nem mindegy, milyen alap­anyagból őrlik, fontos a különféle búzafajták keverése, a sikértarta­lom, de nagyon fontos tényező a technológia is. A malomban bú­zaliszt készül. Gyártanak finom­lisztet, kenyérlisztet, kisebb mennyiségben réteslisztet. Az or­szág minden tájáról vásárolnak búzát. Itt keveréssel gondoskod­nak arról, hogy jó minőségű liszt készüljön belőlük. Nincs is hiba a minőségben, ugyanis igen kelen­dő a jákóhalmi liszt. Termékeik­ből sokfelé szállítanak, még a Du­nántúlról is akadnak vevők. Honismeret felsőfokon Jászjákóhalma azzal is büszkélkedhet, hogy a tele­pülésen tevékenykedik a Jászság legrégebbi, folya­matosan működő honisme­reti szakköre. A szakkört 1963-ban Várnái Zol­tán, nyugdíjas pedagógus alapí­totta az akkori, mindössze két évig működő gimnázium tanulói­ra számítva. A mostani tagok kö­zött a gyerekek és a legidősebb korosztály képviselői egyaránt megtalálhatók. A szakkör ered­ményes munkáját 1978-ban a me­gyei tanács közművelődési díjjal is elismerte. A jelenlegi vezető, Fodor István Ferenc polgármester is szívén viseli a szakkör és a helytörténeti gyűjtemény sorsát. Elhivatottságát jelzi az elmúlt év­ben a jászok napján kapott Jász­A szakkör vezetője a gyűjtemény egyik legendás darabját, az 1853 január 25-én bilincs­be vert jákóhalmi betyár, Fazekas Dávid pisztolyát tartja a kezében A község egyetlen védőnője, Nagy Béláné harmincöt évvel ezelőtt ke­rült Jászjákóhalmára. Sorsának alakulásába akkoriban nemigen volt beleszólása, ám az akkori egészségügyi rendszer adta kény­szer ellenére csakhamar megba­rátkozott a faluval. Családot alapí­tott, majd évtizedeken át több fel­cseperedő generációnak viselte gondját mindenki megelégedésére.- Abban az évben öten végeztünk a sze­gedi védőnőképző iskolában a megyéből. Aztán a megyei vezető védőnő hívatott mindannyiunkat. Beleszólásunk nem volt a dologba, így ő osztotta ki, melyi­künk melyik faluba menjen dolgozni - ismerhettük meg a Nagy Béláné Jákóhal­mára kerülésének ma már kissé különös­nek tűnő, de akkoriban egyáltalán nem kirívó történetét. Mezőtúri lévén - saját bevallása szerint - fogalma sem volt er­ről a faluról. Aztán szép lassan minden kialakult. Bár másfél évig volt kötelező egy helyen maradni, a védőnő úgy dön­tött: marad. Itt ment férjhez, és az évek, évtizedek annyira megszerettették vele a települést, hogy a kínálkozó lehetőségek ellenére sem kívánkozott el Jákóhalmá­Főnyeremény, ha egészséges baba születik ról. Mehetett volna Berénybe is, de nem vágyott erre sem. A faluhoz való kötődés kölcsönössé vált. 1998-ban a település polgárainak elismeréseként megkapta az önkormányzat legmagasabb kitünteté­sét, a Jászjákóhalmáért Plakettet. — Ez a foglalkozás olyan, hogy ha va­laki határt tud húzni a munka és a sza­badidő között, akkor megemelem előtte a kalapom - mondta, majd hozzátette: ő maga ezt soha sem tudta megtenni. Ami­óta telefon is van, azóta még cifrább a helyzet: vasárnap már kora reggel csörög a telefon, és valamelyik aggódó anyuka kér tanácsot. Ugyanígy jár, ha az utcán jön-megy. Nagy Béláné életébe azonban mindez úgy beépült és annyira elfogadot­tá vált, hogy állítja: ha újra kezdené, ak­kor sem lenne más, csakis védőnő. Az anya- és csecsemővédelmi szolgá­latnak mostanra sem változott meg gyö­keresen a munkája. Igaz, ma már számí­tógépes nyilvántartást vezet a védőnő, de a program fogyatékosságai miatt, ha pon­A védőnő gondosan nyomon követi a legapróbbak súlygyarapodását. A két hónapos Tajti Adrienn 5 kiló 90-es tos adatokat akar, most is a hagyományos súlya okot adhat a család és Nagy Béláné örömére. módszerhez, a kartonokhoz fordul segít­JÁSZJÁKÓHALMA ÉVES SZÜLETÉSI SZÁMAI 1994 35 1995 38 1996 31 1997 25 1998 27 1999 34 2000 35 2001 I. félév 21 ségért. Ma már nem jellemző a otthon szülés, és egyre kevesebben élnek ta­nyán. A lényeg azonban változatlan: igyekszik a lehetőségekhez képest a lehe­tő legjobban ellátni mindenkit, jóllehet, e településen is akadnak olyan családok, amelyek nem mindenben partnerek. Saj­nos, előfordul, hogy gond van a tisztaság­gal, a gyermekek felügyeletével, és termé­szetesen sok helyütt a szegénység is jelen van. Egy védőnő számára azonban min­dig nagy öröm, ha egy egészséges gyer­mek jön a világra. Együtt tud örülni a csa­láddal. Most például azokkal, akik egy szépen fejlett ikerpárral gyarapodtak a közelmúltban. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. ségért kitüntetés is, amit honis­mereti tevékenységével érdemelt ki. A gyűjtemény az önkormány­zat jóvoltából a volt napközi ott­hon — az egykori községháza — épületében talált otthonra 1997­ben. A kiállított tárgyak között szerepel honfoglalás kori kard, s a látogatók megcsodálhatják a gyűjtemény egyik legféltettebb, Európa-hírű kincsét, a Félegyházi Madonnát is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom