Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A TÁVKÖZLÉS VILÁGA 7. OLDAL Adatbázis 53 IT-cég zárt be júniusban Júniusban újabb 53 informatikai vállalat jelen­tett csődöt vagy zárt be, amivel az elmúlt más­fél év dotcom áldozatainak száma 555-re emel­kedett, állítja a Webmergers.com. A San Franciscó-i internetes vállalatok adásvételére és felszámolására szakosodott cég szerint ez év első fele kifejezetten durva volt, végig 50 felett volt az egy hó­napban csődöt jelentő vállalatok száma. A Webmergers.com úgy számolta, 2000 januárja óta az összes dotcom-halál közel 60 szá­zaléka következett be idén. így nem meglepő, hogy 2001 első fél­évében kilencszer annyian zártak be, azaz 330-an, mint egy évvel ezelőtt. A cég szerint a dotcom-vállalatok igyekeznek eltávolodni a B2C (business-to-consumer) megoldásoktól, és inkább internet­szolgáltatóként, vagy általános piacra dolgozó tanácsadóként igye­keznek túlélni. Virtuális nőuralom A Nielsen/NetRatings legfrissebb felméréséből ki­derült, hogy az észak-amerikai felhasználók inter­neten eltöltött idejének több mint a felét a höl­gyek internetezése adja. A növekvő mértékben netező amerikai hölgytábort szorosan követik Ázsia hölgyei, akik a térség forgalmának harminc­hat százalékát mondhatják magukénak. Az ACNielsen elemzői szerint világszerte észlelhető az a tendencia, hogy a női internetfelhasználók tábora gyorsabban növekszik, mint férfiaké. Ráadásul a nők hatékonyabban szörföl­nek: kevesebb időt töltenek online, és gyorsabban érnek célba. Ha megtalálták a keresett információt, rendszerint befejezik a böngé­szést, ellentétben a férfiakkal, akik ekkor még hajlamosak kalan- dozgatni. A nők internetezéssel eltöltött idejének országonkénti sorrendje: az Egyesült Államokat és Kanadát Ausztrália követi negyvennyolc százalékkal. Új-Zéland negyvenhat, Dél-Korea negyvenöt, Hongkong negyvennégy, Szingapúr negyvenkettő és Tajvan negyvenegy százalékkal követi őket. Megújul a bíróságok informatikai rendszere Összesen 2,1 milliárd forintos költ­ségvetéssel - ebből majdnem öt­venszázalékos PHARE-részvétellel- rövidesen megindul a bíróságok informatikai rendszerének teljessé tételét megcélzó fejlesztés. A fej­lesztés során Magyarország összes bíróságát magánhálózatba kötik be, megteremtve az egységes al­kalmazáshasználat és közös vé­dett levelezőrendszer használatá­nak lehetőségét. A rendszer külső adatbázisokkal is kapcsolatot tart majd, így a jelenleg is rendelkezés­re álló adatkezelési jogosultságo­kat felhasználva a bíróságoknak - több más adatbázis elérése mellett- módjuk lesz a lakcím-, a körözé­si, a földhivatali adatbázis lekérde­zésére. A rendszer fejlesztésére és telepítésére szolgáló tenderek - a brüsszeli normák szerinti módon - készülnek, és ősszel jelennek meg. A megvalósításra mintegy másfél év áll a pályázók rendelke­zésére. ■ Szoftvert a SOFT-KER-tőI! Saját fejlesztésű, tízéves alkalmazási tapasztalattal, több száz referenciával rendelkező ügyviteli szoftverek:- főkönyvi könyvelés,- naplófőkönyv, pénztárkönyv,- bér-munkaügy,- számlázás, áruforgalom,- tárgyi eszköz,- Útnyilvántartás­Számítógépek kedvező áron, részletre is. Microsoft, Borland, CA, Novell, Symantec szoftverek, nyomtatók, egyéb kiegészítők, fénymásolók, írógépek, telefonok, kellékek, tintapatronok, kellékek. soft-ker @ extemet. hu SOFT-KER Szoftver Fejlesztő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. 5000 Szolnok, Szapáry u. 16. Tel.: 56/377-753, teL/fax: 56/423-301 Üzlet: Kossuth tér 3. Telefon: 56/378-729 GameStar Game Star - a játékos Az oldalt O Compoterworid szamitástechniko munkatársai készítettek az EUROPRISS Sajtóügynökség egyúttmüködésevel. Önálló honlap a legfőbb cél Az internet elterjedése egyre erőteljesebben befolyásolja a piacokat A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vei és a Sun Microsystems Magyar- országgal együttműködve - negyed­évente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gaz­daság fejlődését. A 2001. II. negyedéves felmérés legfontosabb, összegző ered­ményei a következők. A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más ku­tatásához hasonlóan, ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI- Webigen internet-gazdasági indexben ösz- szegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a ma­gyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazások­nak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és be­szerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására, és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. II. negyedévében a GKI-Webigen internetgaz­dasági indexének értéke 15,1. Bár a mutató az előző negyedévhez képest (14,2) érdem­ben nem változott, részértékei ellentétes irányban mozdultak el. Optimistábban nyi­latkoztak az ipari, a gazdasági és egyéb szol­gáltatások területén működő közép- és nagyvállalatok, valamint a pénzügyi szektor intézményei, míg az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások kissé kedvezőtle­nebbül ítélik meg kilátásaikat az elektroni­kus gazdaságban az előző negyedévhez ké­pest. A kereskedelmi cégek várakozásai nem változtak az említett időszak folyamán. Az index összetevői az egyes részpiaco­kon (zárójelben az előző negyedéves érték): közép- és nagyvállalatok 19,7 (14,4), pénz­ügyi szektor 31,5 (26,9) kereskedelem 7,0 (7,3), turizmus 2,2 (8,2). A részértékekből kitűnik, hogy továbbra is elsősorban a pénz­ügyi intézmények számítanak leginkább az internet markánsabb, piacot átformáló hatá­sára a következő időszakban. A következőkben az ipar, a gazdasági és egyéb szolgáltatások területén működő vál­lalatok felmérésének fő megállapításait fog­laljuk össze. A felmérést e negyedévtől kez­dődően a közép- és nagyvállalatok mellett (50 foglalkoztatott felett) kiterjesztettünk a kisvállalkozásokra (5-50 fő foglalkoztatott létszám) is. A 750 válaszadó (450 közép- és nagyvál­lalat és 300 kisvállalkozás) az 1999-es árbe­vétel és foglalkoztatás alapján egyaránt 17 százalékban reprezentálja a vizsgált ágaza­tokat átlagosan. A közép- és nagyvállalatok véleménye szerint az internet és az internetes alkalma­zások elterjedése egyre erőteljesebben befo­lyásolja piacaikat. Az új technika lehetősé­gei iránt ugyanakkor nyitottabbak, mint egy negyedévvel korábban, nagyobb arányban vélik úgy, hogy a jövőben a felmerülő lehe­tőségekkel élni is tudnak. A várakozások az internetes értékesítés és beszerzés növekvő arányát jelzik. A kisvállalkozások felméréséből számolt GKI-Webigen internetgazdasági index a kis­vállalatok mérsékeltebb várakozásait jelzi, esetükben az internet üzleti célú alkalmazá­sa kevésbé elterjedt, és véleményük szerint a közeljövőben kevésbé meghatározó. A GKI-Webigen internetgazdasági index érté­ke az említett körben 2,5. A részindexek mindegyike alacsonyabb a közép- és nagy- vállalatok hasonló értékeinél, a legkisebb különbséggel az internet lehetőségeinek jö­vőbeli kihasználása értékelésénél találko­zunk. Az egyes részindexek a következők: internethatás-részindex -18,4, internet- lehetőség-részindex 20,4, e-értékesítés-rész- index 0,6, e-beszerzés-részindex 7,4. A válaszadó közép- és nagyvállalatok 55 százaléka, a kisvállalatok 18 százaléka jelez­te, hogy intranetes hálózat működik társasá­gánál, további 13 százalékuk, illetve 10 szá­zalékuk pedig ennek bevezetését a követke­ző egy-két évben tervezi. Internet-hozzáféréssel a közép- és nagyvállalatok több mint 90 százaléka rendelkezik, sőt egynegyedük az internet- kapcsolatot minden gépén elérhetővé te­szi. A válaszadók további 4 százaléka szándékozik a világhálóra kapcsolódni a közeljövőben. Ugyanakkor az említett ágazatokba eső kisvállalatok esetében is eléri a 80 százalékot az internetkapcsola­tok aránya, a minta kisvállalatainak 10 százaléka terveiben pedig szerepel ennek kialakítása a közeljövőben. (Valószínű azonban, hogy a kérdőívre nagyobb arányban válaszoltak az internetcsat­lakozással rendelkező kisvállalatok, ezért a tényleges arány kisebb a teljes kisválla­lati körre.) Hozzáférési típusok szerint a legna­gyobb arányban ISDN vonalon, kapcsolt vonalon (modem segítségével), illetve bé­relt vonalon csatlakoznak a válaszadó kö­zép- és nagyvállalatok az internetre. A jö­vőben viszont a gyorsabb adatátviteli se­bességet biztosító szolgáltatások iránt je­Van-e lehetőség termékeinek, szolgáltatásainak interneten (honlapon, portálon, elektronikus piactéren, stb.) keresztüli... semmim megadására? ncgaúfeta? sjeierisg Kpériki lentkezik nagyobb igény. A várakozások alapján a bérelt vonali, a kábeltévé-alapú és az ADSL típusú internet-előfizetők ará­nyának növekedése várható a közép- és nagyvállalati körben a kapcsolt vonali, modemes internet-előfizetők arányával szemben. Saját honlapot a válaszadók 56 százalé­ka már kialakított. A weboldalak számá­nak bővülése továbbra is dinamikus ma­rad, ugyanis a közép- és nagyvállalatok to­vábbi 28 százalékának terveiben szerepel az önálló honlap működtetése. ________■ E-MAIL SZÁMÍTÓGÉP NÉLKÜL. Faxol, telefo­nál, másol, nyomtat, s ami az attrakció, elektronikus levelet fogad a Panasonic új, többfunkciós kommu­nikációs eszköze, a Panafax UF-E. Ezzel a gyártó szerint maradéktalanul kielégíti a kisméretű irodák és a magánfelhasználók igényeit. A masina segítsé­gével a dokumentumok 33,6 Kbps sebességű mo­demen keresztül akár faxként, akár pedig elektroni­kus levélben, az interneten keresztül továbbíthatók. Az UF-E1 akkor is tud e-mailt küldeni, ha használó­jának nincs számitógépe; a beérkező faxokat és elektronikus leveleket pedig közvetlenül a gépből nyomtathatja ki. A gép üzenetrögzítője flash memó­riával működik, telefonja kihangosítható, színes nyomtatója pedig 600x300 dpi felbontású. Amikor az UF-E1 előkészíti a dokumentumot az internetes továbbküldéshez, a beolvasott szöveget TIFF for­mátumúvá alakítja, és automatikusan az e-mailhez csatolja. A beérkező e-maileket és TIFF formátumú csatolt fájlokat számítógép nélkül is képes fogadni és kinyomtatni. Az intemetszolgáltató paraméterei­nek bevitele után az eszköz máris üzemkész. Az SMTP, POP3 és PPP protokollokat támogató ké­szülék valamennyi ismertebb intemetszolgáltatóval képes együttműködni. ___ ____ ■ E­kereskedelem Európában A tavalyi 100 millió dollárról ez évben 650 millió dollárra ugrik az elektronikus kereskedelmi tranzakciók értéke a négy visegrádi országban, azaz Magyarországon, Cseh­országban, Lengyelországban és Szlovákiában - áll az IDC legfrissebb jelentésében. Az amerikai piackutató cég sze­rint a késztermékek és szolgálta­tások online-kereskedelme nő a legnagyobb mértékben a B2B te­rületén: 2001-ben a teljes elektro­nikus árucsere kétharmadát teszi ki. Ugyanakkor az elektronikus beszerzések egyötöddel része­sednek az egészből, míg a mara­dék 100 millió dollár magán- fogyasztók (B2C) által generált forgalom lesz. Középtávon a B2B szektor, az­az a vállalatok közti forgalom fog dominálni az elektronikus keres­kedelemben. Noha bizonyos fej­lődés megfigyelhető a fogyasztók felé irányuló online-kereskede­lemben is, e szegmensben olyan gátló tényezők fejtik ki még min­dig hatásukat a belátható jövő­ben, mint a vásárláshoz való ha­gyományos hozzáállás, az ala­csony jövedelmek, illetve a sze­mélyiségi jogok megsértésével és a biztonsággal kapcsolatos ag­godalmak. Közép-Európában Magyaror­szágon a legnagyobb az internet elterjedtsége, az IDC csaknem ha­vi 1 millió felhasználóval számolt 2000 végén. A webhasználat külö­nösen az oktatásban magas, vi­szont az otthoni internet- használat - a magas távközlési költségek miatt - elmarad Csehor­szág és Lengyelország mögött. Az elektronikus kereskedelem ugyanakkor viszonylag alacsony szinten áll hazánkban, jelenleg sem a fogyasztók, sem a vállala­tok nem költenek számottevő ösz- szeget késztermékek online-be­szerzésére. Az IDC mindazonáltal úgy véli, hogy jók a középtávú ki­látások, különösen a B2B szektor fejlődését illetően: a nyersanya­gok és alkatrészek online-meg­rendelése 2005-re több mint a fe­lét teszi majd ki Magyarország tel­jes elektronikus kereskedelmi forgalmának. ________________■ Ho vá lett a lopott laptop? Még idén Európába ér­kezhet az amerikai zTrace speciális prog­ramja, amellyel meg le­het keresni a lopott lap­topokat. A sikerhez az internetet is segítségül hívja a volt rendőrtisz­tek által alapított vállal­kozás. A zTrace által kidol­gozott eljárás kulcsa egy, a noteszgépben el­helyezett egyedi azono­sító, amit a cég képvise­lője szerint nem lehet el­tüntetni a számítógép­ről. Ha a lopást bejelenti a noteszgép tulajdonosa, a zTrace szoftvere figyelni kezdi az internetet, keresve az azonosí­tó jeleit. A zTrace központja a no­teszgép következő felcsatlakozás­kor észleli az ellopott laptop azo­nosítóját, és az IP-cím vagy a mo­3 .»Trat*; - f-ticröMíft Intt*rne». fxt>k*r*r tr.ídr«-*:#' tíftóxk ; NíaVlíSia *■ s=5> - & [3 <2i I - Hy—«« Qt***«« |IB­'Isr [& i-fi; ä'■ cw. “3 T* c,ft »o#ogrtt zHom» j iTtsc«7 tfm ,j rfaaypt j aCoofrof j ztoMtTnck J, tSocatgyStáte la ? G«t« Ne»' | N«*s { Quwöo«0*sli j *Ut> Room j jTr*»Co*pe'*í«j- Waiaoms io z'fssssi Tfto invisible laptop jocurtfy system PROTECT. Protect your laptop by 85ste8ift<} zSccurtty Suite appiitaiitm. »6June, 2ÖÖ! «Trace Waltham, MA MONITOR. Man it Of a Ad frit? page your asset*: your security and your sensitive oat»' _______ Jd RECOVER. Your laptop is toe* w stolen'? Yd« can feet secure. Your data te protected, Your laptop demes kapcsolat segítségével lo­kalizálja azt. A cégnek - saját adatai szerint - huszonötezer amerikai és kanadai felhasználó­ja van. A cég 2000-ben a regiszt­rált és ellopott noteszgépek mindegyikét megtalálta, és a he­lyi rendőrök segítségével vissza­szerezte. A zTrace Európában először Németországban jelenik meg a Softline közreműkö­désével. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom