Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

2001. Júuus 23., hétfő T U KOR 9. OLDAL A státustörvény és Trianon A cseh politikának annak idején nagy szerepe volt ab­ban, hogy „a magyarokat Trianonban sérelem érte, és hogy a magyarok milliói megtűrt kisebbségek lettek a szomszédos országokban” — írta pénteki számában a legolvasottabb prágai napi­lap, a liberális Mladá Fronta Dnes. — A cseheknek ezért megértéssel kellene lenniük az iránt, hogy az anyaország segíteni akar a hatá­ron túli magyaroknak - mutat rá Bohumil Dolezal neves cseh pub­licista A magyarok és a trianoni sérelem című cikkében, amely­ben a státustörvény létjogosult­ságával foglalkozik. Úgy véli, hogy ennek a törvénynek az érté­kelésekor a trianoni szerződés­hez kell visszamenni, amely fel­darabolta a Magyar Királyságot. Dolezal szerint a Magyar Ki­rályság „széthullása nemzeti egy­ségekre történelmi szükségsze­rűség volt. Ugyanakkor — bár gyakorlatilag lehetetlen volt igaz­ságos határokat meghúzni — tény, hogy különösebb megeről­tetés nélkül sokkal igazságosabb határokat lehetett volna kijelöl­ni”. Megjegyzi, hogy a trianoni szerződést „gyakorlatilag rákény- szerítették a magyarokra”, s a szerződés következtében a „ma­gyarok milliói megtűrt kisebbsé­gek lettek” a szomszédos orszá­gokban. Ez az állapot lényegében a mai napig fennmaradt. „A magyarok számára Trianon olyan traumát jelent, mint a csehek számára München” - írja a szerző, arra utalva, hogy a második világhá­ború előestéjén a Nyugat szabad kezet adott Hitlernek a Csehszlo­vák Köztársaság sorsának meg­határozására. Kifejti, hogy a határok megvál­toztatásáról ma már szó sem le­het. Egyrészt azért, mert megvál­toztak az etnikai viszonyok, más­részt azért, mert ez bizonytalan­ná tenné a régiót. Ezt - írja Dole- zal — fenntartások nélkül a ma­gyar kormány, s gyakorlatilag minden mértékadó magyar párt is elismeri. Ugyanakkor az alkot­mány kötelezi a magyar államot a határon túli magyarokkal való tö­rődésre. Másrészt Magyarország­nak azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy európai uniós csatlakozása után a schengeni határok következtében a keleten élő magyarok el lesznek szakítva az anyaországtól. Ezek azok az okok, amelyek miatt a magyar kormány a parlament elé terjesz­tette a státustörvényt. A státustörvény legfőbb pont­jainak részletes ismertetése után a cikkíró leszögezi: a törvény cél­ja és értelme az, hogy javítson a szomszédos országokban élő ma­gyarok helyzetén, és megakadá­lyozza, hogy azok az egyetlen megoldást a Magyarországra való tömeges áttelepülésben lássák. Megjegyzi, hogy a magyar parla­mentben „csak a kis liberális SZDSZ” szavazott a törvény ellen. Romániában a törvény nagyon negatív reakciókat váltott ki, míg Szlovákia reagálása valamivel mérsékeltebb volt. A többi szom­szédos ország viszonylagos meg­értéssel fogadta a törvényt, s az EU is kijelentette, hogy a magyar törvény nincs ellentétben a csat­lakozási szerződéssel. Az EU csupán azt kívánja meg Magyar- országtól, hogy a vitás kérdések­ről tárgyaljon a szomszédokkal. „A szomszédos országokban élő magyarok problémája na­gyon hasonlít a balkáni problé­mákhoz. Alapját a trianoni sére­lem képezi. A cseh politikának ez utóbbiban nagy szerepe volt. Ezért ez a mi ügyünk is” - zárja írását Dolezal. Elkobzott ingatlanok A román kormány sürgőssé­gi rendelettel meghosszab­bította az elkobzott ingatla­nok visszaadására vonatko­zó igények beadásának ha­táridejét — jelentették be pénteken Bukarestben. Az idén januárban életbe lépett 2001/10 számú törvény eredeti rendelkezése értelmében au­gusztus 14-én járt volna le az igé­nyek benyújtásának határideje. Ezt a sürgősségi kormányrende­let most további három hónappal meghosszabbította. Az említett törvény rendelkezik a Romániá­ban 1945. március 6. és 1989. de­cember 22. között, illetve az 1940. évi 139-es számú törvény alapján, természetes vagy jogi személyektől elvett ingatlanok visszaadásáról volt tulajdonosa­iknak, illetve ezek örököseinek. Amennyiben az ingatlan ter­mészetbeli visszaadása nem le­hetséges, a jogosultaknak kárté­rítésre van joguk. A törvény értel­mében ingatlannak tekintendő, beépített vagy be nem épített te­lek, az ezeken létezett vagy ma is létező épületek, attól függetlenül milyen célt szolgáltak. A törvény szerint a külföldön élő román vagy nem román ál­lampolgárok is kérhetik az elvett ingatlanok visszaadását mint volt tulajdonosok, vagy ezeknek örö­kösei. Ez esetben a külföldön élő visszaigénylőnek meg kell jelölni azt a romániai állandó lakhellyel, székhellyel, rendelkező sze­mélyt, esetleg ügyvédet, akit megbíz az ingatlan visszaadásá­hoz szükséges formalitások lebo­nyolításával. Ugyancsak három hónappal meghosszabbították azt a 18 hó­napos periódust, amelynek kere­tén belül az igénylőknek be kell nyújtaniuk a visszaigényelt in­gatlanra vonatkozó tulajdonosi vagy örökösi jogaikat igazoló ira­tokat. Clandiu Lucád román kor­mányszóvivő elmondta, hogy a sürgősségi kormányrendeletet augusztus 14-ig benyújtják a par­lamentnek. Erőszakcsökkentő börtönkoszt Erőszakcsökkentő börtön- kosztot kapnak a legerősza­kosabb brazil rabok. Az új étrend a korábbinál több vasat és kalciumot tartalmaz, mert ezek ellensúlyozzák az erő­szakra ingerlő mangán hatását. Hogy a mangán agresszióra ösz­tönöz, már a hetvenes években megmutatkozott az Egyesült Ál­lamokban, amikor szójaalapú te­jet kezdtek adni csecsemőknek. A szójás babatejben ötvenszer annyi a mangán, mint az anyatej­ben, ennek eredményeként az előbbit fogyasztó csecsemők idő­vel agresszívabbak lettek anyate­jes társaiknál. Az Egyesült Álla­mokban már kipróbálták a „békí­tő” börtönkosztot 138 elítélten. A féléves „diéta” eredményeként 38 százalékkal csökkent az ag­resszív viselkedésből következő incidensek száma. Ha az újítás Mexikóban is beválik, akkor ha­sonló börtönkosztváltozások vár­hatók egész Latin-Amerikában - jelentette a MTI Mint halak a vízben Szolnok Bár a szolnoki négyes ik­rek azon a bizonyos kilenc évvel ezelőtti, februári na­pon nem a Halak, hanem a Vízöntő jegyében szület­tek, olyan jól érzik magu­kat a medencében, mint hal a vízben. Persze nem volt ez mindig így, ám Gu­lyás János úszómester jó­voltából ezen a nyáron már ők is önfeledten hódolhat­nak a strandolás örömei­nek. Az Oros testvérek nemrég fejez­ték be a második osztályt a Szé­chenyi Körúti Általános Iskolá­ban, ám a tanév közben sokáig úgy tűnt: a vízzel négyük közül hárman nem könnyen fognak megbarátkozni. Az ilyenkor szo­kásos kötelező úszásoktatás so­rán ugyanis csupán az egyik fiú sajátította el a felszínen maradás tudományát. A többiek búsultak a sok eredménytelen próbálkozás miatt. Tanuszodában. Dal­ma, Ernák ', Janka, va­lamint Nándor ettől kezdve minden hét utolsó munkanapján avatott irányítás „mel­lett ismerkedett a kar­ós lábtempó összhang­jából álló vízi közleke­dés fortélyaival. Az idős úszómester­nél pedig valóban jó kezekben voltak. Gu­lyás János ugyanis kö­zel négy évtizeden át - saját számításai szerint - összesen 34 ezer ne­bulót tanított meg úsz­ni. Nem csoda, ha az Oros testvérek sem fog­tak ki rajta. Néhány hét alatt a másik fiatalúr és a két leányzó is úgy Már nem ördöngösség az úszás a gyermekeknek fotó: bj szelte a medence hullá­mait, mint egy gyakor­A három elkeseredett gyerkő- ként ebédidőben akad egy-egy lőtt pisztráng. így aztán nemré- cön Gulyás János nyugdíjas úszó- szabad órája, amikor — ingyen és gén örömmel vettek búcsút taní- mester segített, aki a történtek bérmentve -*■ szívesen látja az ik- tómesterüktől, hallatán felajánlotta: pénteken- reket a Kanizsa Tivadar Városi _________________bucáhy jános jT a m atrix 06 80 882288 Először Magyarországon! izard csórna & f Internet telefonvonalon - telefonszámla nélkül. • egyedülálló dial-up szolgáltatás • előre tervezhető költségek • garantáltan jó minőségű, gyors és biztos internet-kapcsolat net www.vnct.hu a vivendi telecom hungary csoport tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom