Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-20 / 168. szám
2001. Július 20., péntek AHO L 7. OLDAL ÉLÜNK MESTERSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Mezőgazdaságból élne Mesterszállás Beszédes a múltja, kicsivel talán csendesebb a jelene Mesterszállásnak. Egykoron országos hírű termelőszövetkezet működött itt, a téesz építtette például a martfűi sörgyárat annak idején. Ma is a mezőgazdaságból próbálnak megélni az emberek, igaz, lényegesen kisebb sikerrel, mint mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt. pénzügyi helyzetet a község vezetője —, így nagyon nehéz egyről a kettőre jutni. Természetesen beadtuk pályázatunkat az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések plusz állami támogatására. Reméljük, sikerrel járunk, mert ez elengedhetetlen az intézményeink működéséhez. Mesterszálláson különösen gyönyörű a Holt-Körös, horgászok, természetimádók állandó zarándokhelye a part Molnár Mihály polgármester maga is gazdálkodó, jól ismeri a mesteri földek minden négyzetméterét, átérzi a helybéliek gondjait, de vezetőként azzal is szembesülnie kell nap mint nap, hogy milyen nehéz egy forráshiányos önkormányzatot működtetni. Ráadásul a fejlesztéseket sem hanyagolhatják el, mert ez jogos igénye minden itt élőnek. — A költségvetésünk mintegy harminc százalékát teszi ki a hiányunk - ecsetelte a — Ennek ellenére, ha minden jól alakul, hamarosan teljes lesz a csatornázottság a községben, valamint szinte minden út aszfaltozott már.- Lehet benne ellentmondás is, de ez egy szigorú gazdálkodás eredménye. Azt persze nem szabad elfelejtenünk, hogy a szennyvíz esetében is komoly állami támogatást nyertünk, a most folyó második ütemhez például százötvenmillió forintot. Ebből a pénzből 3800 méternyi gerincvezetéket építünk ki. Már beadtuk pályázatunkat a harmadik, befejező ütem támogatására is, s ha sikerrel járunk, akkor teljes lesz Mester- szállás közműellátottsága. Abban, hogy ez a drága beruházás megvalósulhasson, sokat segített Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke is, nélküle megvalósíthatatlan lett volna mindez.- A közérzethez elengedhetetlen a közműellátottság, de ugyanilyen fontos a munka is. Ebben hogyan áll Mesterszállás?- Sajnos nem túl jól. A mezőgazdaság élteü, éltetné a falut több-kevesebb sikerrel. Van egy-két jó eredményt felmutató gazdálkodó, de ez kevés ahhoz, hogy eltartsa a települést. Úgy gondolom, hogy egyelőre kevés központi segítséget kapnak a kis- és középvállalkozások és a családi gazdaságok, magyarán azok a mezőgazdaságból élő emberek, akiknek ez az egyetlen esélyük a megélhetésre. S mivel nálunk már csak a múlt miatt is ehhez értenek a legjobban, sok a munkanélküli. Az önkormányzat költségvetését is komolyan megterheli mindez, ráadásul javítani kellene az útjainkat, de hát ez pénz nélkül elég nehéz feladat. — A turizmus amolyan sokat emlegetett kiemelkedési lehetőség, ráadásul Mester- szállás tényleg szép helyen fekszik. Ebben milyen esélyeket lát? — Jókat, bár ehhez tőke kell. Az adottságaink jók, közel az élő Körös, gyönyörű a Harangzugi holtág is, lenne mit mutatnunk bőven. A templomunkat hamarosan amolyan díszkivilágítással látjuk el, hogy már messziről lehessen látni. A turizmus még gyerekcipőben jár, de ha az állam valóban nyújt segítséget, előrébb léphetünk ezen a téren, és akkor enyhülhet a munkanélküliség is valamelyest. LESZAKADT AZ ÚT. Az elmúlt két év belvizei nagyon megviselték a Mesterszállás alsó részére vezető utat, a széle megtöredezett, néhol leszakadt. A tizenkétmillió forintra rúgó felújításra az önkormányzat pályázatot adott be, jelen pillanatban a terület tulajdonjogának rendezése folyik, s amint a papírmunkát elintézik, semmilyen formai akadálya nem lehet egy sikeres pályamunkának. A község vezetői remélik, a megyei területfejlesztési tanács támogatólag fogadja be a mesterszállásiak anyagát.__________________________________■ Az oldalt íta és szerkesztette: Pókász Endre Fotó: Mészáros János „Belecsöppent” a méhészkedésbe Ikermesterek mesteri tárlata A méhészkedés nem áll távol a mesterszállásiaktól, sokan foglalkoznak a szúrós rovarokkal pár csupor jó méz reményében. Szabó András véletlenül csöppent a méhészek táborába Amikor egészsége cserbenhagyta, s leszázalékolták, akkor nézett valami hasznos elfoglaltság után Szabó András. A méhészkedésnél kötött ki, abszolút ismeretlenül vágott bele a szemre nem is veszélytelen feladatba, szakkönyvekből olvasta ki a méhészet tudományát, amit azóta kiegészített a tapasztalataival.- Na azért nem olyan vészes ez - nyugtatgatott sikertelenül védőfelszerelése mögül. - Csak annak kell távolra mennie, aki allergiás rá, aki nem, annak nincs félnivalója. Szúr egyet, kicsit fáj, de még hasznos is, elmúlik tőle a reumája! Most amúgy is békések, tegnap valószínűleg a nagy meleg miatt nagyon agresszívak voltak. A kezdeti félelem csak erősödött, amikor a méhekkel teli kaptárt felnyitotta, és kivett egy keretet, amin ezerszám zümmögtek a méz- csinálók, s az orrunk alá dugta. — Tizenkilenc méhcsaládom van, ha nagyon jó az év, akkor úgy egy mázsányi mézet tudok kipergetni. Most úgy nézem, nem lesz okom panaszra, itt, a napraforgóföldem mellett igazán jó dolguk van. A jókedv rögvest elhervad, amikor a fölvásárlói árról fagga- tóztunk.- Jobb, ha nem is mondok semmit. Évről évre rosszabb, ha nem szeretném csinálni, akkor komolyan megfontolnám, érdemes-e ennyit küszködni. Arról már nem is beszélek, hogy vannak olyan jóakarók mindenütt, akik megölik a családokat. Sokat tudnának mesélni a mesteri méhészek... Szabó András könyvekből tanulta a méhészkedést Kunok a szállási pusztában Mesterszállás újkori története csak a 19. században kezdődik el igazán, amikor a Kunszentmártonhoz tartozó pusztai részre kivándorló lakosok önállósodási törekvésüknek érvényt tudtak szerezni. De a Körös-parti község sorsa nem ekkor kezdődött. A gonddal és bajjal teli évszázadok során még el is pusztították, de a mesteri földek mindig vonzóak maradtak, s akadt olyan, aki újra benépesítette. A 14. századból származik az első írásos emlék, egy 1347-ből származó oklevél szerint a kunok kapitánya megengedi népe egy csoportjának, hogy Tötlös mesternek, a visegrádi várnagynak a birtokára költözzenek. A legenda szerint innen eredhet a település neve is, igaz, egy másik verzió szerint az elsőként letelepedő kunok egyikét Mesthernek hívták, s a szállás szó pedig kun települési formát jelöl. Akárhonnan is ered a név, elég viharos sorsa volt az itt élőknek. Ma az ötödik helyén áll a község. Em nek oka abban keresendő, hogy hadi út vezetett keresztül a mesteri pusztákon, Gyula és Eger között itt haladtak át a törökök. A tizenöt éves háború 1593 táján elpusztította a települést hosszú időre, majd csak akkor költözik újra élet a vidékbe, amikor Kunszentmártonhoz csatolják a területet. Több száz kunszenti családnak volt itt földje, s az idők folyamán sokan költöztek ki a mesteri tanyára. Szépen lassan több százan töltötték napjaik többségét kicsiny birtokukon, így állandó lakossága lett a pusztának. Aztán mikor temploma és iskolája is lett az itt élőknek, már elérhető községbe került az újbóli önállóság, amit ha nem is könnyen, de végül meg is kaptak. A legújabb kor dicsőségét az a messze földön híres Táncsics termelőszövetkezet adta, melynek sikereire joggal lehettek büszkék a helyiek. Aztán a politikai változások elsodorták ezt a mintagazdaságot, s Mesterszállás oly sokadjára történelme során, ismét megpróbál felemelkedni. ______________■ Er ika és Margit ikrek, de nem emiatt számítanak ritkaságnak a községben. Mindketten művészek, ráadásul elsőként Mesterszállásról ők jutottak be a Képzőművészeti Egyetemre. Ha már ikrek, akkor miért ne alakulna párhuzamosan a sorsuk. Erika és Margit rajztanárként kerültek egészen szoros kapcsolatba a művészettel. Rajztanárként is etalonnak számítottak falujukban, hiszen nagyon kevesen jutnak el a közel kilencszáz lelkes kis községből felsőfokú oktatási intézménybe. Tanárként sem vallottak szégyent, de számukra az órai rajzolás nem volt elegendő, művészek szerettek volna lenni. Úgy látták, jó lenne fejlesztem tudásukat. Akkor határoztak úgy, hogy megpróbálkoznak a féligmeddig lehetetlennel, s felvételiznek a Képzőművészeti Egyetertire. Mily meglepő, egyformán harmadikra vették fel őket, igaz, nem egy évben, mert Margit hamarabb adta be két évvel a jelentkezését. Restaurátornak készülnek, Erika festő, Margit szobrász szakon. Az első komolyabb megrendelést már meg is kapta a szobrász iker, szülőfalujának keletkezését kell majd kőbe vésnie, amit aztán fölállítanak a főtéren. Elnézve munkásságukat, már most megjósolható, nem maradnak munka nélkül, a Tiszazugban amúgy sem hemzsegnek a helyi kötődé- san Cibakházára, majd Kunszent- sű művészek. A Molnár ikrek kiál- mártonba viszik a festményekből, lítása jelenleg a mesteri művelő- szobrokból álló tárlatot, dési házban látható, de hamaro- ______________________: ____! Mo lnár Erika festő-restaurátornak készül Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
