Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

9. OLDAL HBH 2001. Július 14., szombat Jó szőlőtermés várható Vörösborból jelentősek a készletek A tavalyinál valamivel jobb­nak ígérkezik a szőlőtermés megyénk legnagyobb bor­termő vidékén, a Tiszazug­ban. A szőlő minőségét és a felvásárlási árat illetően egyelőre csak találgatni tudnak a szakemberek. Megyénk legnagyobb bortermő vidéke a tiszakürti hegyközség, közel háromezer hektáron terem az értékes nedűt adó gyümölcs. Tálas László hegybíró lapunknak elmondta, hogy jó termés mutat­kozik az idén, bár becslést még nem végeztek. Úgy tűnik, olyan százmázsányi szőlőt tudnak majd leszüretelni a gazdák hektá­ronként. Növény-egészségügyi- leg is minden rendben van.- A felvásárlási ár egyelőre bi­zonytalan, nem nyilatkoznak a cégek erről - magyarázta a hegy­bíró. - A fehér szőlőnek most, a nyári szezonban nagyobb a ke­letje, valamivel rosszabbak az esélyei a kéknek. Ennek az az oka a hegybíró szerint, hogy sok borgazdaság­nak komoly készletei vannak vö­rösborból, s ez meghatározó le­het az árakat illetően. A felvásárlásról többet a cser- keszőlői hegybíró, Szilágyi Illés sem tudott mondani. — Az biztosnak látszik, hogy mennyiségileg mindenképpen jobb lesz az ez évi termés. A mi­nőséget az éréskori időjárás hatá­rozza meg, tehát az augusztus végi, szeptember eleji heteknek kellene naposnak lenniük, hogy minden szempontból fölülmúl­juk a 2000-es esztendőt. ________ PE Ká rtevők ellen szelíden Az almamoly elleni szelíd védeke­zés jól bevált módja a hulló alma összegyűjtése. Ha ugyanis minél előbb eltakarítjuk a fák alól a le­hullott almát, a még benne meg­búvó almamoly hernyója nem tud kimászni és a földben bebábozód- ni. Magyarán jövőre ez a kártevő már csak igen kis kárt fog okozni. Ugyanígy szabadulhatunk meg a szilvamolyoktól is. Az almát, a birset és szilvát még sodrómoly is károsítja oly módon, hogy a rü­gyekkel és a fiatal hajtásokkal táp­lálkozik. Ez esetben a moly szöve­dékeit ki kell vágni, a hernyókat lerázni, esetleg erős vízsugárral le­mosni, kenőszappannal és spiri­tuszoldattal permetezni. A zöld­ségfélék között mindig legyen né­hány büdöske (Tagetes patula), ami elűzi a fonálférgeket. ______■ Mi t mivel társítsunk? Miért előnyösebb a vegyes növénytermesztés a mono­kultúránál? Melyik növény mivel társítható és mivel nem? Sok ilyen és ehhez ha­sonló kérdést tesznek fel a kerttulajdonosok. A vegyes ültetés előnyeivel és hátrányával, illetve a növények egymásra gyakorolt kölcsönhatá­sával foglalkozó tudományágat allelopátiának nevezzük. A ve­gyes kultúrában (ez leginkább a konyhakerti veteményeknél és a gyümölcsösökben érvényesül) egymást kölcsönösen kedvezően befolyásolják a növények. Emiatt nagyobbak a hozamok, lényege­sen kevesebb a kártevő és a kór­okozó, mint az azonos növények monokultúrás parcelláiban. Rá­adásul a monokultúrát (egyazon növény ugyanazon a parcellán) sok esetben (például kukorica) éveken keresztül ismétlik. Ennek az az egyenes következménye, hogy tömegével jelennek meg az adott növény kártevői és betegsé­gei, amelyeket má vegyszerek­kel sem lehet távol tartani. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy a fe­jes saláta, a hónapos retek és a sárgarépa jól illenek egymás mellé, kedvező az egymásra gyakorolt hatásuk. Hasonlóan jó eredménnyel társítható a zel­ler a hagymával és a bokorbab­bal, valamint a földieper a fok­hagymával. Jó szomszédok még a cukkini és az édeskömény, az uborka és a bazsalikom. Cékla mellé illik a bimbóskel, a bokor­bab, a borsó, a karfiol, a brokko­li, a fejes káposzta és a fejes sa­láta. A cukkini kedveli a kamil­lát, a karósbabot, a csemegeku­koricát és a spenótot. Nagyon kedvezően társítható továbbá a paradicsommal a kelbimbó, a bab, a borsmenta, a brokkoli, a karfiol, a cikória, a fokhagyma, a fejes és a kelkáposzta, a póré­hagyma, a spenót, a zeller és a vöröshagyma. Vannak azonban kedvezőtlen növényi társítások is, tehát olyan vetemények, amelyek rossz szomszédoknak bizonyulnak. Ilyenek például a bokorbab és a metélőhagyma, vagy a bab és a borsó. Bab közelébe ne vessünk édesköményt, fokhagymát, snid- linget, pórét és salottahagymát, valamint vörös- és lilahagymát se. A zöldborsó nem kedveli a bokorbab, a karósbab, a póré- és a vöröshagyma, valamint a para­dicsom társaságát. Most már képtelen abbahagyni Takács Bálint harmincnyolc éves őster­melő. Akár a hozzá hasonló társai, jó­szerével évről évre megfogadja: abba­hagyja, befejezi, nem csinálja tovább. Nem bolond ő, hogy kitegye magát, az egészségét a piac tengernyi mondvacsi­nált és valódi szeszélyének! Nem éri meg, hogy az ember a sok idegeskedé­sért az infarktus fő- és mellékhatásai­val is megismerkedjen... Noha Bálint Mezőtúron él, itteni házába jó­szerével aludni (se) jár. A szülei tanyáján találjuk, valahol Kétpó és Mezőtúr között. A tanya körüli kisebb gépállomás jelzi, hogy az itt lakó min­den bizonnyal szántóve­tő. Gyalog nem ajánlatos megközelíteni az épüle­tet, mert öt kutya roha­mozza meg az errefelé bóklászót. Ráadásul mind az öt harap. Legalábbis az egyik végük. Takács úr kezdetben nehezen állt kötélnek, de végül is beadta a derekát egy aratás közbeni rövid beszélgetésre. Kiderült ró­la, a rendszerváltást köve­tően lett őstermelő. Száz­harminc hektáron gazdál­kodik, ebben akad saját föld éppen úgy, mint bér­lemény. Nyolc helyen található a terület, ez is megnehezíti a folyamatos munkát. Mert az ide-oda vonulás sem ingyenes, eszi az üzemanyagot, ami valahogyan évről évre drágább. Amikor felkerestük, ott tartott, hogy az árpát betakarította. Hektáronként négy és fél tonnát fizetett, és ezzel elége­dett. Saját maga vezette régi E-512-es kom­bájnját, ami már ugyan kihullajtotta csikó­fogait, de azért attól kezdve, hogy a harmat felszáll és addig, míg lemegy a nap, nyolc­tíz hektárt leborotvál. Jól mutat a búza is, biztató a kukorica, a napraforgó szintén szép. Döntött: eladni egy dekát se fog. Évről évre eljátsszák bizonyos emberek, hogy te­mérdek a termés, és leverik az árakat. Most is ez van, mégis sokan arra kényszerülnek, hogy kis pénzért túladjanak az idei gabo­nán. Ő mindent raktároz, legalábbis addig, amíg tele nincs a kamra, melléképület. Egyébként is fel szeretné etetni az egészet, hiszen évente kétszázötven-háromszáz hí­zó hagyja el a portát. Nem volt könnyű, mi­korra megtalálta azokat az értékesítési le­hetőségeket, csatornákat, ahol és akik nem­csak elviszik a kész hízókat, de fizetnek is érte. A disznókon kívül van tehén, két bor­júval, az aprólékról nem is beszélve. Ami lényeg, ez a sok kosztos havonta mintegy százhúsz mázsa takarmányt tüntet el. Annyi a bizonytalanság a mai mezőgaz­daságban — állítja —, hogy ezen a területen már csak a „legelvetemültebbek”, legkono­kabbak maradnak. Temérdek az álhír, a rémhír, a szántszándékkal keltett olyan sus- mus, ami ideig-óráig elveszi az ember ked­vét. Azután az se kedvez a gazdáknak, hogy az üzemanyagár mindig a nagy mezőgazda- sági munkák előtt ugrik meg. Mindez vi­szont nem jellemző a ta­karmányfélék árára. Azért bizakodó, mert ha nem az lenne, már régen feladta volna a várat. Ho­lott amikor leül az asztal­hoz és oszt, szoroz, a szá­mok fehéren-feketén mu­tatják: a munkának, a be­fektetett energiának, ráfor­dításnak csak a töredéke térül meg. Ilyenkor gon­dolkodik egy sort, iszik egy nagy pohár hideg vi­zet, majd eszébe jut, hogy el kellene menni egy kicsit pihenni. Azért, mert utol­jára ez 1996-ban fordult vele, velük elő, amikor Ti­szafüreden töltöttek né­hány felejthetetlen napot, így minden marad a régi kerékvágásban, és másnap folytatódik a munka. Egyetlen dologgal biztatja magát, valahogyan így:- Túl sok verejtéket öltem ebbe az egészbe, hogy azt csak úgy máról holnapra abbahagyjam. Hátha a jövő több jót hoz... _______ ____ O. SZABÓ MIKLÓS Takác s Bálint a tanya melletti mezőn a tehenük és a borjaik között fotó: bakos judit Társulásokra van szükség Sok pénzt lehet keresni, de sokat is lehet bukni annak, aki burgonyatermesztéssel foglalkozik — mondta Kolop László, a KITE Rt. üzletág­igazgatója egy szakmai ren­dezvényen, Kábán. A Kábái Burgonyaszövetkezet fajtabemutatóján elhangzott, hogy a burgonya nálunk külö­nösen érzékeny az időjárási vi­szonyokra, ami évjáratonként jelentős termésingadozást okoz. Kolop László szerint nem szerencsés az, hogy sok az egy­mással konkuráló, nem össze­hangolt tevékenységet folytató termelő, ráadásul a külföldi be­szállítók is szélesítik a kínála­tot. — Aki a minőségi, speciali­zált termelésből kimarad, an­nak nincs más lehetősége, mint beszállni a kíméletlen árver­senybe, marakodni az igényte­lenebb piacokért, és vállalni ezek kockázatát — mondta az igazgató. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a piackonform fajta- választék, a szakszerű termelési technológia, a korszerű tárolás, feldolgozás és a megfelelő cso­magolás együtt garantálhatja az értékesítés sikerét. Ezeket a felté­teleket a termelő egyedül nem képes megteremtem, ezért ter­melési, értékesítési társulásokra van szükség. Mint megtudtuk, fejenként átlagosan 70 kiló bur­gonyát fogyasztunk évente. A rebarbara és a spárga A rebarbara és a spárga egyaránt évelő zöldségféle. A rebarbara a humuszos, laza talajt meghálálja. A tőosztással szaporítható nö­vényt folyamatosan öntözni kell. Hosszúra nyúló piros-lila színű levélnyelét kompótnak, befőttnek használjuk. A rebarbarát csak 8- 10 évenként kell áttelepíteni. Na­gyon jövedelmező lehet a spárga telepítése, annak ellenére, hogy egy ültetvény kialakítása nagy be­fektetésnek számít. A spárgát ugyanis akár 20 éven át is szed­hetjük ugyanarról a helyről, de csak akkor, ha megfelelően ápol­juk. Sajnos nagy helyet foglal el, és csak a harmadik évtől hoz „ter­mést”. Egyedi íze miatt egyre ke­resettebb a halványított, valami­vel kevésbé pedig a zöld spárga. A sípokat hagyjuk 15-20 centimé­terre megnőni, majd közvetlenül a talajfelszínen, vagy az alatt vág­juk vissza. Kedveli a laza talajokat, melyben nagy adag istállótrágyával és érett komposzttal serkentjük növeke­désre a spárgát. Vetésforgó a zöldségesben A talajuntság és a talajfertőzé­sek elkerülése végett a vetemé­nyesben a 3 éves vetésforgó ajánlott. Célszerű négy ágyást kialakítani (A, B, C és D), me­lyekből ugyanazokat a növényi kultúrákat költöztetjük át a kö­vetkező évben egy ágyással odébb. Az „A” ágyásban csopor­tosan termeszthetünk burgo­nyát a sárgarépa, a cékla, a pasz- tinák, a hagyma, a paradicsom, a cukkini, a tök az uborka, a pet­rezselyem és a zeller mellett. Köztesként a paradicsom, a bur­gonya, valamint a gyökérzöld­ség soraiban fokhagymát is ter­meszthetünk. Ez a csoport a kö­vetkező évben a „B” ágyásban kapjon helyet, amelyben előző­leg a borsónak, a babnak, a spe­nótnak, a fejes salátának és a mángoldnak szorítottunk he­lyet. A „C” ágyásba való a ká­poszta, a karfiol, a brokkoli, a bimbós kel, a karalábé és a re­tek. A „D” ágyásban 4 éven át évelőket termesszünk (csicsóka, spárga, articsóka, gyógy- és fű­szernövények). A jó talaj a jólét forrása BactoFil A és B Idén januárban a FVM-től 10 évre érvényes forgalmazási és felhasználási engedélyt ka­pott egy új magyar találmány. A környezet- barát BactoFil A és B talajbaktérium készít­mények egy 15 éves kutatómunka után áll­nak a gazdálkodók rendelkezésére. Az egészséges talajért érdemes és szükséges tenni. Ezért ajánlatos minden gazdálkodónak a tarló és szármaradványok elbontásához, illetve a tápanyag- pótlásra a legkorszerűbb talajbaktérium termék­családot használni. A készítmény egy természetes termésnövelő, amely olyan talajbaktériumokat tartalmaz, melyek a talaj termőképességét javítják, ezzel biztosítva a növények folyamatos tápanyagellátását. Környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentősége van a terméknek, hiszen évente és hek­táronként 80-100 kg nitrogén megkötésére képes. A talajban lévő foszfor és kálium felvehetőségét is biztosítják a növények számára. Mivel a tarló- és szármaradványok lebontását is felgyorsítja a ké­szítmény, a humuszképződést is elősegíti. A BactoFil A-t egyszikűekhez, a BactoFil B-t pe­dig kétszikűekhez ajánlja a gyártó. A készítmények biogazdálkodásban is alkalmazhatók, és minden növényi kultúra termeléséhez felhasználhatók. A készítmény tökéletesen környezetbarát, • hiszen nem mérgező, nem fertőző és nem veszélyes. A 10 és 50 literes műanyag ballonokban kapha­tó termék literenkénti 450 Ft+áfa árával gazdasá­gos megoldást kínál a termelőknek. Hektáronként 10 literes ajánlott mennyiséggel a műtrágyázás akár teljesen elhagyható, így a legjobb hozam/költ- ség érhető el. Bővebb információért forduljon bizalommal a cég munkatársaihoz! AGRO.bio Hungary Kft. Postacím: 1464 Budapest, Pf.: 1244 Telefon: 06-1/433-29-11 Fax: 06-1/43-32-912 E-mail:mail@agrobio.org Gaál József 06-30/98-55-419 Kecskemét ÖNTÖZÉS = BIZTOS SIKER Vásároljon csévélhető, tömlős WOLFBAUER ÖNTÖZŐBERENDEZÉST a SZOLNOKI MEZŐGÉP RT.-tól mm m vos unci GÉPTÁMOGATÁSSAL MEZŐGÉP »ú Szolnak Szolnoki Mezőgép Rt. 5000 Szolnok, Tószegi út 47. Tel.: 56/500-118,500-113 Fax: 56/500-116

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom