Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

2001. Július 14., szombat AHOL 7. OLDAL ELUN K TISZAKÜRT AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Látható Tiszakürt fejlődése Eredményesen pályázik az önkormányzat 'fines könnyű helyzetben T iszakürt jolgármestere, Józsa István, amikor a övőről kell bármit is mondania. Nem íz elképzelésekből, ötletekből van hi- íny, pusztán a lehetőségek annyira szű- tek, hogy már-már művészetnek számít száz méternyi szilárd út megépítése is. ________________Interjú________- M ilyen lehetőségei vannak ma egy forrás- hiányos településnek?- Egy, a miénkhez hasonló adottságúnak tényleg nem sok. A pénztelenség alapvető­en meghatároz mindent, s amikor fejleszté­sekről döntünk, akkor bizony alapvető szempontként kell tekintenünk pályázatain­kat. Az utóbbi esztendők kényszere megta­nított bennünket eredményesen pályázni, ennek tudható be többek között a három év alatt megépült 2500 méternyi szilárd út.- Tiszakürtön sokan laknak a külterüle­ten. Mekkora probléma ez?- Valóban sokan élnek Bogarason, min­den hatodik kürti külterületi lakos, s ez ön­kormányzatunk számára nehéz problémákat vet föl. Itt van például az ivóvízhá­lózat kérdése. Szeretnénk felújítani a vezetékrend­szert, de 56 millió forint plusz áfáért csinálnák ezt meg. Ez lakosokra lebontva kifizethetetlen költséget je­lent, így bármennyire is fá­jó, egyelőre levettük napi­rendről a beruházást. Szin­tén a külterület problémája a buszközlekedés megol­datlansága. Fölvettük a kapcsolatot a Volánnal, amelyik vállalná, hogy be­térnek a járatai Bogarasra, de ehhez hat au­tóbuszöblöt, valamint egy buszfordulót kel­lene építeni. Ha ezt megcsináljuk, még min­dig fönnáll a veszélye annak, hogy kevés lesz az utas, akkor pedig megszüntetik a bogarasi járatokat. Ennek fényében pedig meggondolandó a másfél-kétmillió forintos építkezés.- Az intézmények fenntartása mellen mire jut még pénze Tiszakürt- nek?- Pályázunk a műve­lődési házunk rekonst­rukciójára, ami nem csu­pán községünknek, ha­nem Cserkeszőlőnek is kulturális színteret jelen­tene. Önkormányzatunk épülete mögött szeret­nénk kialakítani az új pi­acteret, valamint Cserkével közösen egy bentlakásos szociális ott­hon tervein is dolgozunk. Nagy álmunk a szennyvízhálózat kiépítése, ami egymilliárd forintba kerülne. Kürt gesz­torságával Tiszainoka, valamint Tiszaug kö­zösen pályázik uniós forrásokra, reméljük, sikerrel járunk. A közvilágításunk korszerű­sítése még idén elkezdődik, s be is fejez­zük. Egyszóval van azért miről beszélni Ti­szakürt esetében, csak azt sajnálom, hogy megyénk vezetésének látóköréből kissé ki­esünk, bizony ritkán fordul meg errefelé bármelyikük is, hiába hívjuk őket.-A jövő illetően mi lehet a fő irányvonal Tiszakürt számára?- Szeretnénk vállal­kozókat idecsábítani. Az adottságaink kivá­lóak, hiszen itt megy el mellettünk a 44-es főút, a kiszélesített ti- szaugi híd pár kilomé­ternyire van, s tudunk helyet biztosítani a hozzánk érkező befek­tetőknek. művelődési ház ilyen lesz, ha sikerrel jár az önkormányzat a pályázaton Múlt és jelen Tiszakürtöt először Willa Kurth néven a ga- ramszentbenedeki apátság alapítólevelében említik meg 1075-ben. Előbb királyi birtok volt, majd a Rátát nemzetségé lett a 13. szá­zadban. Később is sok gazdája volt, de igazán sokáig egyikük sem birtokolta. A török vesze­delmet helyben vészelték át a lakosok. A nagyközségi rangot 1872-ben kapta meg Kürt, s miután 1952-ben Kisasszonyszőlő (Cserke- szőlő néven) önállóvá vált, kialakult a mai te­lepülés. Legnagyobb lélekszáma 5460 fő volt, mely mára 1602-re csök­kent. Tiszakürt legismenebb szülötte Szabolcska Mihály költő, lakóháza helyén emléktábla található. Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb borvidéke is itt találha­tó, a közel háromezer hektárnyi szőlőföld másodosztályú minősítést kapott, pusztán azért nem a legjobb besorolást, mert a szőlőhegy nincs száz méternyi magasan. Kiváló borok várják a betérő vándort, ihatnak Benkó József aranyérmes kékfrankosából, vagy éppen Tálas László zamatos vörösboraiból. Rendkívül érdekes és színes a község programajánlata, messziről is érkeznek vendégek a szüreti mulatságra, melyet szeptember máso­dik-harmadik hetében rendeznek meg minden esztendőben. Szintén sikeres a pünkösdszombati falunap, a csendre, nyugalomra vágyók­nak pedig hintós sétakocsikázásról, lovaglási lehetőségről és sétaha- jókázásról is tudnak gondoskodni. _______________________ ■ üt___ ME GÚJULT AZ EMLÉKMŰ. Az 1848/49-es szabadságharc tiszte­letére állított emlékművet bizony alaposan kikezdte az idő vasfoga. Az önkormányzat felújíttatta, így most gyönyörű környezetben áll­hat a szobor. ■ Az oldalt írta és szerkesztette: Pókász Endre A fotókat Mészáros János készítette Érdekességek Kürtről iszakürt abban a szerencsés élyzetben van, hogy mindig kadt, illetve akad valaki, aki so- at tesz a község életéért. Ezért is lapította meg az önkormányzat épviselő testületé a díszpolgári ímet három évvel ezelőtt. Posz- miusz kapta meg az elismerést r. Bézi István orvos-professzor, r. Tóth Dezső református lelki- ásztor, valamint Nyilas János ogarasi pedagógus és borász, tvehette kitüntetését dr. Kürti app László előadóművész, legyery Pál pedagógus, illetve enkó József pedagógus-rádióa- íatőr-borász. De nem csupán egyes embe- ;k tesznek sokat a településért. civil szervezetekkel jó az ön- armányzat kapcsolata, a Ma- yar Vöröskereszt helyi szerve­zete, a nyugdíjasklub, a polgárőr­ség és a mozgáskorlátozottak kürti csoportja egyaránt aktív résztvevője a mindennapi élet­nek. Az önkormányzat évente 211,8 millió forintból gazdálkodhat, s ez közel harmincmillió forinttal kevesebb, mint amennyi a köte­lező feladatok ellátásához szük­séges. Emiatt pályázott is az ön- kormányzat plusz költségvetési forrásokra. Az első helyi újság 1943-ban jelent meg Katolikus értesítő cím­mel, ma Tiszakürti Hírmondó­ként működik a helyi média. Az oktatás kürti története egé­szen 1733-ig nyúlik vissza, ekkor alkalmazták ugyanis az első fiú­tanítót a településen. ESTŐI KILÁTÁS. A tiszakürti arborétum kiváló kikapcsolódást yújt az egész családnak, játszótér várja a legkisebbeket, s festői tvány fogadja a felnőtteket. _______________________________■ Gy űjtő az aranyérmes borász Portré Benkó József amolyan igazi „mindenevő”, nehéz lenne felsorolni, miket gyűjt. Az országos hírű rádióamatőr- ség emellett amúgy „mellék­állásban” kiváló borász, az alföldi borok legutóbbi meg­mérettetésén aranyérmet nyert kékfrankosa. Tisza­kürt legfrissebb díszpolgá­rával borospincéjében be­szélgettünk. Aki jól ismeri Józsi bácsit, bi­zony komoly gondban lenne, ha meg kellene mondania, mi is volt ő korábban. Elsősorban pedagó­gus, matematika-fizika szakos tanár, de megfordult már a mű­velődési ház élén, vezette a könyvtárat, pár hónapja pedig megkapta a Tiszakürtért végzett óriási munkájáért a díszpolgári címet.- Az első pedagógus voltam, aki itt kezdte pályafutását, s itt is ment nyugdíjba - mesélte. - Én büszke vagyok erre, szeretem a falumat. Rádióamatőrként nem csupán saját magának szerzett elisme­rést, hanem szeretett lakhelyének is.- Volt olyan időszak, amikor a megyei válogatott csak tiszakürti- ekből állt össze az országos ver­senyre. Talán ennek köszönhető, hogy két évig a magyar gyorstáví- rász-válogatott edzője is lehet­tem. Szép időszak volt ez, ami persze nem a múlté, hiszen a mai napig ott ülök sokszor a rádióm mellett, s keresem a kapcsolatot ismeretlen emberekkel. Nem volt mindig ilyen vidám az élet, pár éve egy agyvérzés mi­att lebénult. Az orvosok mindent megtettek érte, de valószínűleg a hazai levegő volt az, ami végleg meggyógyította.- Annyi gyógyszert szedtem, hogy már teljesen kikészült a szerveztem. Úgy döntöttem, csak az egyiket hagyom meg, a többit borcímkéim rendezésével. Eddig már 8500 magyar címke van a mappákban. Nem hagyták nyugodni az új kor tárgyai sem, így például ko­moly telefonkártya-gyűjtemény­— Hárman foglalkozunk na­gyon komolyan a borászattal Ti­szakürtön. Az a célunk, hogy újra elismeréssel szóljanak az itteni borról, ami minőségben nem rosszabb a hegyvidéki boroknál. kidobtam, s ez bejött. Ma újra egészségesnek érzem magamat. S valóban, Józsi bácsi aktivitá­sa ismét a régi, hódolhat gyűjtő­szenvedélyeinek, segíthet fiának a szőlőföldeken. — A gyűjtögetés régi szenvedé­lyem már. Foglalkozom numiz­matikával, szeretem nagyon a ér­méket. Heti egy napom a bélyeg­gyűjtésé, de sokat foglalkozom a nyel büszkélkedhet, és valószínű­leg sokakat kerülgetne a sárga irigység, ha meglátnák kártyanap­tárait. Azért az igazi szenvedélyt ma a borászat jelenti Benkó József számára. Olyannyira tökélyre vit­te ezt a mesterséget, hogy az al­földi borok legutóbbi megméret­tetésén aranyérmes lett a kékfran­kosa. Gondoljanak csak bele, innen Ti- szakürtről rengeteg szőlőt megvá­sárolnak például egri gazdaságok, s készítenek belőle egri bort! Ha majd mindenütt csettintenek az ínyencek a tiszakürti bor nevének hallatán, akkor dolgoztunk jól igazán. Rengeteg a teendő, remé­lem, minél többen csatlakoznak hozzánk. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom