Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

2001. Júuus 12., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR 5. OLDAL MEGYE Villát ragadott Bűnügy Tilos a tarlóégetés Őrizetbe vettek a jászberé­nyi rendőrök egy jánoshi- dai férfit, akit azzal gyanú­sítanak, hogy vasvillával támadt az intézkedőkre jú­lius 10-én este 9 óra körül. A bűncselekmény garázdaság­gal indult, ugyanis a jánoshidai Korona sörözőből kértek segít­séget, mivel több ismeretlen személy belekötött a vendégek­be, és néhány berendezési tár­gyat is összetörtek - kaptuk a tájékoztatást a megyei rendőr­főkapitányság sajtószolgálatá­tól. A helyszínre érkező rend­őrök megállapították, hogy a bűncselekmény elkövetésével többek között K. László 33 éves jánoshidai lakos gyanúsítható, akit megkíséreltek előállítani a lakásáról. Az intézkedés során a gyanúsított testvére K. Gyula 23 éves fiatalember vasvillával fe­nyegette meg a rendőröket, akiknek végül sikerült megfé­kezniük a dühöngőt. Megbilin­cselték és előállítottak a Jászbe­rényi Rendőrkapitányságra. K. Gyula és K. László ellen el- járás indult.________________■ A gabonaárakról A Fidesz véleménye szerint megalapozatlan a Mezőgazdasá­gi Termelők és Szövetkezők Or­szágos Szövetségének (Mosz) kétezer forintos tonnánkénti ex­porttámogatási követelése. Far­kas Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke szerint az idén a piaci za­var nem lesz olyan mértékű, amilyen állami beavatkozást a kérdés kapcsán a Mosz sürget. Farkas Sándor elmondta, hogy a Fidesz országos elnöksége csü­törtöki tanácskozásán foglalko­zik a gabonaüggyel. A grémium arra kéri majd a kormányt: erő­sítse a szférában az állam felvá- sárlói szerepvállalását. _______■ Bá r ez idáig a jogszabály legális lehetőséget adott a tarló­égetésre, mégis számtalan probléma merült fel ezzel kap­csolatban évről évre. Leginkább az okozott gondot, ha a gazdák ezt engedély nélkül, vagy úgy tették, hogy a meggyúj­tott és lángoló, learatott gabona­táblát őrizetlenül hagyták, és ez­zel tűzveszélyes helyzetet terem­tettek. Július 1-jétől azonban alapve­tően megváltozott a helyzet - tudtuk meg Keliger Tibor őrnagy­tól, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság megelőzési szakem­berétől. A levegő tisztaságáról szóló, az említett napon hatályba lépett kormányrendelet ugyanis megtiltja a tarlóégetést. A tájé­koztatás szerint egyelőre viszont más jogszabály sem ad erre lehe­tőséget. Korábban a tarlóégetés előtt a terület szerint illetékes önkor­mányzat jegyzőjétől kellett enge­délyt kérni, illetve az égetés előtt 24 órával a tűzoltóságot is értesí­teni kellett erről. Júliustól tehát a jegyzők nem adhatnak engedélyt. Félő azonban, hogy az aratás befejeztével — esetleg az új jog­szabály nem ismeretéből adódó­an - lesznek, akik a hagyomá­nyokhoz híve meggyújtják a tar­lót. Ezzel bajba sodorhatják ma­gukat. A tűzoltók, akiknek tűzvé­delmi szabálysértés esetén lehe­tőségük van helyszíni bírság ki­szabására, ugyanis megbüntethe­tik az égetőt. Természetesen lehe­tőség van a szabálysértési felje­lentésre is, amely kapcsán a terü­letileg illetékes önkormányzat szabálysértési hatósága folytatja majd le az eljárást és szabja ki a bírságot._________________hgy Több vendéget várnak a fürdők Nem csak úszni tudóknak... fotó: m. j. (Folytatás az 1. oldalról) Az újdonságok között a legfiata- labbaknak szánt ugrálóvár, illetve a felnőttek csocsófocija említésre méltó. A berekfürdői strand vezetője, Perge József arról számolt be, hogy csúcsot döntöttek, már ami a vendégek számát illeti.- A fürdő melletti kemping for­galma igen jó volt. Közel négyezer vendég fordult meg nálunk az el­múlt napokban. Ez majdnem tel­jes kihasználtságot jelent. Május­júniusban igen sok a külföldi - német és újabban lengyel - nyug­díjaskorú vendég, a nyár közepé­re pedig a családok válnak a leg­hűségesebb látogatókká. Elké­szült a termálfürdő engedélyezési terve, és reményeink szerint nem­sokára megépülhet a gyógytorna­medence, amellyel együtt a gyógykezelő helyek számát is nö­velni fogjuk. Hasonlóan látványos növeke­désről számolt be a cserkeszölői gyógyfürdő igazgatója, Bogdán Béla is. A hat medencét üzemelte­tő fürdő területén közel négyez­ren hűsöltek szombaton és vasár­nap, ami a tavalyi hasonló idő­szak két-, két és fél ezres közönsé­géhez viszonyítva igen szép ered­mény. A gyógyfürdői szolgáltatá­sok mellett - amelyet az időseb­bek vesznek elsősorban igénybe — a fiatalok sem unatkoznak: él­ménymedence várja a szórakozni vágyó ifjabbakat. Az igazgató ki­emelte: úgy tűnik, a magyarok kezdik újra felfedezni a cserkei fürdőt. A megkérdezett vezetők fon­tosnak tartották elmondani: a für­dők biztonsága igen jó, a rendőr­ség gyakran járőrözik a strandok területén, a lopásokat pedig gyak­ran maguk a vendégek idézik elő figyelmetlenségükkel. S hogy a je­gyek árairól is essék szó: sehol nem volt olyan jelentős mértékű az áremelés, hogy az elriasztotta volna a vendégeket. _______sz.m.t. VÉ LEMÉNY BISTEY ANDRÁS Politikai horror A Fidesz bedarálja, felfalja szövetségeseit. így hangzik a politikai paletta mindkét oldalán eléggé elterjedt vélemény, amelyet könnyen belátható érvek támasztanak alá. Ám van cá­folata is, fideszes politikusok a szilárd jobbol­dali egység megteremtésének szükségességé­ről beszélnek, és az 1998-as választási sikert említik, amely nem születhetett volna meg a jobboldal összefogása nélkül. Ez is jó érv, az igazsága könnyen belátható. Tulajdonképpen ugyanarról, a jobboldali erők egységének megteremtéséről van szó, csupán a módszerekben mutatkozik eltérés. Az egység ugyanis kétféle módon teremthető meg. A Fi­deszbe olvadással, esetleg csak a parlamentben létező „pár­tok”, „szövetségek” formális fenntartása mellett, mint amilyen az MKDSZ vagy néhány kisgazda formáció. A másik lehetőség valóságosan létező, részletkérdésekben talán nem is minden­ben egyetértő pártok szövetsége. A Fideszhez láthatóan az első megoldás áll közelebb, az MDF elnök asszonya viszont inkább a második megoldást ré­szesítené előnyben. Ezt bi­Most eljött az igazság pillanata zonyítja a Békejobb-kezde- ményezés, az alkudozás a Fidesz támogatásának mér­tékéről, a végső döntés le­begtetése. Az MDF tábora azonban csak a szavazatok 2-3 százalékát tudja biztosítani, ami kétségessé teszi, hogy a párt önállóan képes bejutni a par­lamentbe. Az MDF vezérkara ezt érzékelve maga is megrettent a Békejobb megalapításakor mutatott bátorságától, és kihátrált ebből a formációból. Ám feloldódni sem akar a jobboldali tá­borban, ezért nem történt meg a választási megállapodás a Fi­desszel. Most azonban eljött az igazság pillanata. Horváth Balázs zászlót bontott a Fidesszel való szorosabb együttműködésért, és ezzel színvallásra kényszeríti a párt vezetését: a Fidesz fel­tételeit elfogadva vagy önállóan, esetleg a Békejobbot feléleszt­ve akar nekivágni a tíz hónap múlva esedékes választásoknak. A kockázat nagy, a párt azon politikusai, akik biztosra akarnak menni a mandátumokért folyó küzdelemben, föltehetőleg Hor­váth Balázzsal tartanak. Ez a pártszakadás rémét is előrevetíti, amely végleg megpecsételné az MDF sorsát, egyik felét a Fi­desz szatellitpártjainak sorsára juttatná, a másikat pedig a poli­tika peremvidékére száműzné. A döntés Dávid Ibolya és az MDF vezetőségének kezében van. Az első reakció, a Horváth Balázs ellen készülő fegyelmi azt látszik előrevetíteni, hogy az MDF az önállóságot többre becsüli a parlamenü jelenlét súlyánál. Ám az erővonalak még nem tisztázódtak, Horváth Balázs pártbeli követőinek táborá­ról, annak nagyságáról nincsenek információk. Az idő azon­ban sürget, a következő néhány hétnek meg kell hoznia a ki­bontakozást. Díjakról döntöttek Kisújszállás képviselő-testülete döntött arról, hogy augusztus 20-a alkalmából hányán is kaphatnak majd kitüntetést. Díszpolgári címet egy személynek adományoznak, Pro Urbe-díjban és Pro Communi- tate Urbis-díjban pedig két-két arra érdemesült részesülhet. ■ Megverték, mert... (Folytatás az 1. oldalról) A feszültség enyhülni látszott. A kényes kérdéseket ugyanis úgy tűnt, hogy sikerül zöld asztalnál tisztáznunk. De nem így történt, mert „Te kétkulacsos kommunis­ta!” felkiáltással jött a támadás! Még sikerült kivédenem az ütle- gek nagyját, de kaptam rende­sen. Szaladtam segítséget kérni, s a rendőrségen ismeretlen tette­sek ellen feljelentést tettem, miu­tán letöröltem magamról a vért. A rendőrségi helyszínelésnek csak annyi haszna volt, hogy az úton megtaláltam a mobiltelefo­nomat, amit elhagytam a csete­patéban. Két dolgot azért furcsái­tok: az egyik az, hogy 11 évvel a rendszerváltás után miért kell megverni valakit azért, mert KISZ-titkár volt, a másik pedig az, hogy a rendőrök miért java­solták, hogy a látlelet felvétele után, magam felderítve az engem megverőket, én tegyek kezdemé­nyezést a polgári peres eljárásra. Igaz, hogy ez csak javaslat volt, így még remélem, hogy ők ma­guk kutatják fel az elkövetőket.” Az eset kapcsán útba ejtett több italkimérést magánnyomo­zásom. Az egyikben, melynek fa­lát Lenin, Marx és Kádár képei dí­szítették a sarló és kalapácsos cí­mer mellett, a tulaj nem is tagad­ta, hogy szívesen járnak hozzá nosztalgiázni a törzsvendégek. Volt belőlük néhány szerdán dél­előtt is. Névtelenül vállalták a po­hár mellől az esethez a kommen­tárt. Egy idősebb úr azonnal le­szögezte: „KISZ-titkár volt? Ugyan már! Hány nagy pártem­ber szedte meg magát, s most játssza a kapitalistát. Nekik kéne bűnhődniük. De verni senkit nem lenne szabad.” Egy másik, középkorú, szívesen viszi tovább a fonalat: „Aki belép egy kocsmába, an­nak bizony vigyáznia kell min­den szavára. Egy-két pohár után van, aki nem úgy hallja a szót, ahogy kellene. Nagy baj van eb­ben az országban a közbizton­sággal, hiszen kezd elharapódzni az erőszak. Meg persze igaz az is, hogy a nagy demokrácia, szabad­ság nagyon mély sebeket képes felszakítani. Néha úgy is, hogy pofon csikarja ki az igazat. Nem lenne ez így, ha időben megke­resték volna az igazi bűnösöket.” Egy városszéli „ivóban” majd­nem telt ház van. Itt úgy össze­gezhető a „poharas agora” véle­ménye, hogy ők bizony fel van­nak háborodva, hogy ilyen eset megtörténhet. Azt persze már ke­ményebben mondják tollba, hogy azoknak kellene inkább tü­körbe nézni, akik most nekik tar­tanak tükröt, hogy számoljanak el a múltjukkal, mert ahogy mondták: nehezen találnánk ma Magyarországon olyan családot, amelyben ne lett volna senki sem DISZ-, KISZ- vagy éppen piros könyves párttag... __________rn. A csendes fiú kegyeden gyilkos Vajon mi rejlik egy emberben? Kerek­egyházán mindenkit megdöbbentett, hogy a két hete eltűnt Boros házaspár holtan fekszik házuk pincéjében. Fel­foghatatlan: a gyilkos a házaspár egyetlen fia. Légy átkozott mindörökre! - mondja imára kulcsolt kézzel ifjabb Boros Sándor nagyma­mája, amikor kedden késő este kigördült a ha­lottaskocsi a mellettük lévő családi házból. A koporsóban lánya és a veje holtteste feküdt. Pedig délután még nyugtatózni kellett a na­gyon idős asszonyt, amikor híre jött, hogy szeretett unokáját gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrségen. A harmincéves fiú azonban megtört. Bevallotta, hogy ő ölte meg a szüleit, majd megrendezte az eltűnésüket. De ez még csak egy vallomás volt, amit a hozzátartozók közül sokan kétkedve fogadtak, mondván: Sanyikát - ahogy a rokonok hívták - a szelíd, zárkózott fiút nagyon megviselte a szülei eltű­nése. A Kecskeméten tett vallomást helyszíni szemle követte, amelyre a megyei rendőr-fő­kapitányság főnyomozói és az országos rend­őr-főkapitányság szakemberei is eljöttek. Mi­közben a takaros Boros-ház előtt egyre gyűlt a tömeg, bent a fiú újra végigmutatta a végze­tes nap történetét, bár ez nehezen ment neki. Feltehetőleg rádöbbent tettének súlyára, mert a helyszínelés alkalmával többször is össze- csuklott a sírástól. A végzetes napon, július 27-én Borosné Pi­roska reggel elment munkahelyére, a közeli tojásfeldolgozóba, míg apa és fia otthon ma­radt. Fiuk már régebb óta otthon dolgozik, se­gít gazdálkodó szüleinek, mert így „jobban megtalálta a számítását” — mondja a család egyik hozzátartozója. Pedig a fiúnak rendes szakmája is van, me­zőgazdasági gépszerelőként végzett, de több munkahelyét is rövid időn belül otthagyta, mert nem tudott igazán beilleszkedni. Aznap délelőtt nyúlketreceket alakítottak át a ház mögötti kamrában édesapjával tyúkketrecek­ké, mert a család növelni szerette volna a to­A rendőrök a kihantolt holttestekről az udvarra hordták fel a homokot jótyúkok számát. „Sosem szerettem édesapá­mat” — vallotta a rendőrségen ifjabb Boros Sándor, és erre az akkor lezajlott szóváltás már csak csepp volt a pohárban. Apja a fiú munkáját kioktatón becsmérelte, mire a har­minc éves gyerek fejbe ütötte a kezében lévő kalapáccsal. A súlyosan sérült emberhez azonban nem mentőt hívni ment be a lakás­ba, hanem egy nagykést hozott ki, majd több késszúrással végzett édesapjával. Vajon mi zajlott le három órán keresztül a fiúban, mert a holttestet el sem mozdította. Az anya hazatértét követően azonnal ke­resni kezdte férjét, a fiú pedig megmutatta ne­ki apja holttestét. A megdöbbent asszony ta­lán fel sem foghatta, mi történt, mert egyetlen fiának kezei már a nyakára fonódtak, majd néhány másodperc múlva élettelenül zuhant férje vérbe fagyott holttestére. Az ifjabb Bo­ros, amikor a történet végére ért, megmutatta a pincében azt a krumplisvermet, ahová szü­leit elásta. Ekkor a teljesen összetört fiút a rendőrök egy lesötétített autóban visszaszállí­tották Kecskemétre. Már sötétedett, amikor a nyomozók ásni kezdtek. A szomszéd házból még egy ventillátort is áthoztak, hogy a szűk, fülledt pincében könnyítsenek a homokot vödrönként hordó rendőrökön munkáján fa Ián egy óra is eltelt, amikor az apró pincelyu­kon egy hang kiáltott ki: megvan az egyik ke­ze! Ekkor az utcán állók közül többen zokog ni kezdtek. Elsőként az édesanya holttestét vették ki a veremből a rendőrök, amelyet egy meszes nejlonzsákba csomagolt gyilkosa. Á kétméteres verem legalján, mész és műanyag lapok alatt az apa holtteste feküdt. Már nagyon későre járt, az emberek azon­ban nem mozdultak. Talán bíztak a csodá­ban, hogy mindez nem igaz, talán csak egy rossz álom, mert ez a csendes, segítőkész fiú nem képes elkövetni egy ilyen szörnyűsé­get... RAJNAI-GERENCSÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom