Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

2001. Június 1., péntek 7. OLDAL AHOL É L Ü N K TISZAFÜRED AZ UJ ÉVEZREDBEN Bolti „szemezgetés yj Tisztám mosott és pedánsan vasalt ruhájában olyan ápolt és jószagú volt, mint nagyanyám, mikor a nagypiacra ment. Hiába, a vásárlásnak meg kell adni a tiszteletet! Ez a régi emlék sejlett fel, amikor a kis falusi ABC pénztáránál megláttam a bec­sületesen tiszta szemű nénikét, aki nyugdíj után lehetett, hiszen egy kis desszert, azaz csokoládés puding is jutott a bevásár­lókosárba. A pénztárosnő boszorkányos gyorsasággal ütötte be a gépbe a „létszükségletek” árait. Gyorsan végzett, hiszen a puding mellett alig-alig volt valami. Kétezer forint körülire rúgott a végösszeg, amikor a nénike észrevehette, hogy figyelem a pénztárcában matató kezét. Szemeink összetalálkoztak, amikor megszólalt: „Ilyen sok, pedig alig van az alján valami. ” Aztán fizetett, s gyorsan eltipegett. Vélhetően haza, hogy elmondja a „papának”, milyen drága ma már a „szemezgetés” is a bobban. Azt, hogy hiába tanulták ők meg korán, hogy jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint, ha a keveset nem lehet már náluk jobban beosztani. Lehet, hogy szép lassan, annak minden csep- pjét kiélvezve, bekanalazgatták közben a pudingot, mert a nyugdíj után édesebb lehet az ő életük is. Pedig kijárna nekik ez a „dolce vita” a hónap többi napján is, hiszen ők eleget nélkülöztek, kínlódtak, szenvedtek és dolgoztak azért, hogy eltűnjön a szemükről az a furcsa szomorúság, amit én a néni arcán láttam a bolti szemezgetésünkkor. Mert ők azok, akik nem állnak sorba segélyért, nem kémek soha alamizsnát, ők a csodatévő beosztok, akik szeretnek megfizetni mindenért, s boldogok, ha adhatnak másoknak. Olyanok, mint nagyanyám volt, aki ha hozzá mentem besaralni az öreg házikóját, két liter petró árával szállt be a kocsim tankolásába. Nagy kincs volt az neki, nekem pedig a legőszintébb fizetség, amit nem volt szabad sosem visszautasítanom, mert a lelkét, a becsületét sértettem volna meg, ami mindig olyan tiszta volt, mint a mhája. m Takarékos fények Tiszaderzs Az önkormányzat képviselő-tes- tülete áprilisban - elfogadva a Ti- tász Rt. ajánlatát - döntött úgy, hogy korszerűsíti a település köz- világítását. A Titász szerelői má­jus közepén el is kezdték a mun­kát, amelyet a napokban be is fe­jeztek. Ez utóbbi eredményeként közel 300 régi lámpatestet cserél­tek ki „áramspórolósan” is fénye­sebb újra, valamint az Abádsza- lók felé vezető út jobb oldala is 25 új lámpatesttel lett gazdagabb. Az esti világosság mellett a falu hasz­na, hogy az önkormányzat, amely nyolc évig a régi áron fizeti ki a havi áramszámlát, megspórolhat­ja a beruházás költségét. Az ész­szerűen korszerű fejlesztési „hi­tel” lejárta után pedig a falu hasz­nára fordíthatja a megspórolt köz- világltási költséget.___________■ Frissítő meglepetés Tiszafüred Az Örvényi úti 2. számú óvoda 26. születésnapja má­jus 15-ére esett. Az intéz­mény úgy is emlékezetessé kívánta tenni az évfordulót, hogy ebből az alkalomból ünnepélyesen felavatta leg­újabb pályázati sikerét, a szabadtéri zuhanyozórend­szert a hozzá tartozó kis díszkerttel együtt. A gyerekeket nyáron hűsítő meg­lepetés ünnepélyes avatójához feltétlenül hozzátartozik az is, hogy az óvoda évek óta jól sáfár­kodik a pályázati lehetőségeivel, s eredményesen működteti a jobb körülményekért, a kisdedek fordfocus testi-lelki épüléséért létrehozott alapítványát. Azt kell mondani, hogy most is ez az átgondolt kol­lektivizmus segített, pótolva ki­csit a szűkös anyagi lehetősége­ket is. Ugyanis az óvó nénik si­kerrel pályázták meg a kivitele­zéshez szükséges anyagi forrást, míg az építéshez a szülőkön kí­vül önzetlen segítséget adtak töb­ben is. Ez teremtette meg az ud­vari frissítő zuhanyt, a kis kerttel, a legrövidebb idő alatt, takaréko­san gazdagítva a kisdedóvót. Nem is csoda, hogy messzire el­hallatszott a szülinapi vidám ének, amikor dr. Vincze Sándor (képünkön) a megyei közoktatá­si alapítvány képviseletében fel­avatta a gyerekeket üdítő újdon­ságot _____________________■ ha többre vágysz fordfocus már 2.790.000 Ft tói + AJÁNDÉK KLÍMA AUTÓ-ESCORT Kft. Tiszafüred, Húszöles út 163. sz. Tiszafüred, Húszöles út 163/sz. Tel./fax: 59/361-187 E-mail: autoesk@extemet.hu. Szolgálati fegyverük a számítógép Akik a múzeumban vágják a centit Aki az intézmény hátsó, „szolgálati” bejára­tánál lép be a Kiss Pál Múzeumba, az első­ként két fiatalemberrel találkozik. Márton igazi Bob Marley-fazon a vállát verő afrofri­zurájával. Ernő sérója már konszolidáltabb hosszúságú, de még így is meglepetés éri az embert, aki megtudja: mindketten polgári szolgálatos katonák. _________Tiszafüred Bev onulásuk óta ők a Ili. évezred fegyverével, a számítógéppel „védik” itt a hazát. Ernő már vág­ja a centít, hiszen a hónap végén leszerel, míg Marcinak a jövő év tavaszán telik ki ez a sokak­nak még furcsa katonaidő. Beke Márton, a fiata­labb „számítógépes harcos” tősgyökeres tiszafürediként előbb a kunhegyesi szakiskolát végezte el, majd Debrecenben lett az informatika technikusa. Ezek után a szülőföldtől igen messze, a zalalövői Flex Inter­national cég karbantartójaként hívták sorozásra.- Amikor megtudtam, hogy lehetőségem van a 15 hónapos polgári szolgálatot választani, úgy döntöttem, hogy így tudom le a katonaságot. Ennek talán csak egy nyomós oka volt: berzenke­dem még a fegyver látványától is, s mindezeken túl úgy érzem, eb­ben a beosztásban jóval több ha­szonnal járok, mint ha az angyal­bőrben múlatnám az időt. Gólya Ernő a tiszafüredi Kossuth Lajos Gim­náziumból kikerülve lett agrármérnök. Friss dip­lomájával kezében először úgy gondolta, hogy jó, ha minél előbb „letudja” a katonaságot. Mi­vel az egyetemi évek alatt éppen a vadászati, vadgazdálkodási szakvizsgáihoz szükséges gya­korlatokon jött rá, hogy ő bizony fegyverrel kép­telen lenne elejteni egyetlen bánatos szemű őzi­két is, úgy gondolta, hogy a tartalékostiszt-kép- zés mentesíti majd mindenféle harcászkodástól. Ám amikor megtudta, hogy ez nincs így, egy nap után levetette az angyalbőrt, s ő is a polgári szolgálatot választotta. — Nem akartam én elsunnyogni a katonasá­got, de ez a lehetőség sokkal jobban megfelel a habitusomnak. Mivel már 14 és fél hónapot le­húztam, azt kell mondanom, jól döntöttem: egy­részt azért, mert így értékteremtő módon tud­tam hasznossá tenni magam, s olyan feladatokat is kaptam, ami jól megalapozhatja távolabbi ter­veim megvalósítását. Leszerelés után ugyanis szeretnék közgazdasági és informatikai másod­diplomákat is szerezni - összegezte indokait a rangidős polgári katona. Azt pedig, hogy nem csak ők találták meg a múzeumi szolgálattal a számításukat, munkahe­lyi elöljárójuk vagy stílszerűen parancsnokuk, dr. Füvessy Anikó, a múzeum igazgatója igazol­ta: — Elégedett vagyok a fiúkkal, hiszen nagy hasznát vettük és vesszük számítástechnikai, in­formatikai jártasságuknak. Feladatuk van elég, hiszen lajstromozniuk kell a teljes múzeumi anyagot, számítógépre rendszerezve a néprajzi gyűjteményt, el kell készíteniük a raktári készle­tezést, a fotósdokumentálást, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem a napi, rendszeres meg­bízatásaik mellett. Mi profitáltunk abból, hogy a megyei munkaügyi központ hozzánk közvetítet­te ki őket. Amíg bütykölték a szkennert és e-mailen el­küldték lapunknak a fotójukat, még megtudtam, hogy mindkettőjük hobbija a zene, no és persze a mostani szolgálati fegyverük, a számítógép. Angyalbőrös sorstársaik ugyan cukkolják őket néha mundértalan katonáskodásuk miatt, de ezt csak afféle fiatalos zrikának tekintik, mert ők csak éltek azzal a lehetőséggel, amit fegyver nél­kül, afrofrizurásan és farmer-rövidgatyásan is komolyan lehet venni. Zsebben a személyi iga­zolvánnyal, amelyben ott a passzus, ami a pol­gári szolgálatot jegyzi. Ernőnek már csak május végéig, Marcinak pedig még jövő tavaszig kell várnia arra, hogy kikerüljön a betét a „flepni- ből”. Ám ők már most is énekelhetnék a leszere­lőnótát: „Nem lesz több reggeli torna, s kajáért nem állunk sorba...” A polgári harcosokkal nem lőttek bakot a mú­zeumban. A képen balra Marci, a számítógépnél pedig Ernő. _____________________________■ Bo dzavirágról bodzavirágra Mivel a munka nem szégyen, csak sokak szerint kényelmetlen, magam sem röstellem bevallani, hogy néhány évvel ezelőtt bizony még én is különböző mellékesek­kel igyekeztem kiegészíteni a be­csületes munkámért járó kerese­temet. Diplomás vezetői presztí­főnökeimmel. Ugyanis amikor ez a „fránya” gyógynövény virágzott, én úgy sárgállottam, mint egy ki­kerics, ha pedig bogyóvá érett, olyan lettem, mint egy indigógyár mozgó reklámembere. Oda se ne­ki, gondoltam, hiszen egy fél nap alatt így is bezsákolhattam 1000­Kovács Mihály 52 éves munkanélküliként egyáltalán nem szégyelli, hogy így keresi meg a rezsirevalót zsem még úgy-ahogy elbírta az egyszálgitáros országjárást, s a füstös vendéglátóhelyeken való muzsikusságomat is. Ám amikor jött a tavaszi kamilla- és bodza­szezon, akkor már egy kicsit baj­ban voltam, hiszen gyakran kel­lett magyarázkodnom a szedő okozta derékfájásaim miatt. Arról nem is beszélve, amikor a bodzás korszakbeli másodműszakaimból hazatérve találkoztam nagybecsű 1200 forintot is. Mostanság igen gyakran nosztalgiázok, hiszen különösen a Tisza menti utakon járva, káprázatos az idei tavasz bodzafelhozatala. Szerintem re­kord virágzik az ágakon, amit már nem is 8-10 forintért vesznek ki­lónként, hanem 40-50-ért. És mégsem szedik! Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, felkuta­tok legalább egyet kései követőim közül. Tiszabura és Tiszafüred között, Tiszaderzs alatt aztán vég­re találtam egy bodzazsákos bi­ciklit. Ahogy sejtettem, gazdája sem volt messze. A biciklilopást meggátolni tudó távolságban szedte a bodzavirágot, amikor a „jól jön ez a kis mellékes” kezde­tű kérdésemmel nem találtam el szarva közt a tőgyit, mert kide­rült, hogy a válaszoló bizony 14 900 forintot kap havonta mint jö­vedelempótló támogatást, s bár el­váltán, egyedül él, és a két gyere­ke is önállósodott már, de azért jól jön az a napi 1800-2000 forint, amit össze lehet kényelmesen bo- dzázni. Ki lehet belőle fizetni a víz-, gáz-, villanyrezsit. Akkor meg miért nem akad több társa? Fáradságos, kuporga- tós munka, de egy hét alatt össze­jöhetne a havi jövedelempótló azon a vidéken, ahol a legtöbben könnyezve kacagnak a 7-8 száza­lékos országos munkanélküliségi ráta hallatán. Ugyanis errefelé, kis túlzással, ez fordítva igaz! így még érthetetlenebb, hogy bár kilométerhosszan virágtól roskadoznak a bodzaágak, azok könnyítésére csak nagyon keve­sek veszik a munkával járó fára­dozást. Pedig ezt a természet ad­ja, adómentesen! Félek, hogy így is elvirágzik az út mentén. Bár így meg több lesz a bogyója a nyár végén. Abból is lehetne pénzt csi­nálni. Én még idejében szóltam... Sorokban PÜNKÖSDI VIGASSÁG. Kö­szönhetően a szépszámú támo­gatásnak, Nagyiván önkor­mányzata, karöltve a helyi mű­velődési központtal, idén is megrendezi az immáron hagyo­mányos Pünkösdi vigasságot. A június 3-ai megnyitó után a szervezők valóban látványos programokat kínálnak az érdek­lődőknek, hiszen az első napon a cigány kultúra gyöngyszemeit ismerhetik meg a 100 Tagú Ci­gányzenekar „csillagai” - Ra- duly József elnök-producer, Bufó Rigó Sándor prímás, művészeti vezető, Lendvai Csócsi József fő­prímás, Ökrös Oszkár cimba­lomművész, Balogh Dezső klari­nétművész, R. Puj Brigitta ci- gánydalénekes - révén. A má­sodik napon pedig Csonka And­rás színművész sztárvendéges­kedik Nagyivánon, ahol kispá­lyás labdarúgótorna, aszfaltrajz­verseny, divatbemutató, amatőr művészeti gála és mindkét nap diszkó várja a pünkösdkor Nagyivánon vigadni kívánókat. ÜDÜLTETÉS. Herbály Imre or­szággyűlési képviselő közbenjá­rására a Gyermekétkeztetési Ala­pítvány támogatásával nyolcvan, 10-16 év közötti gyerek táboroz­tatására nyílik lehetőség. A juta­lomtáborozásban, amely az er­délyi Borszéken lesz, az előzetes tervek szerint kunhegyesi, tisza- roffi, abádszalóki, fegyvemeki, kunmadarasi, kenderesi és tö­rökszentmiklósi tanulók vesz­nek majd részt — amennyiben a felkért iskolák biztosítani tudják a gyönyörű út költségeinek felét, ugyanis a másik részt a Gyer­mekétkeztetési Alapítvány juta­lomként állja a nehéz életkörül- ményű, de jól tanuló és iskola­tisztelő diákoknak. TÁPLÁLKOZZ OKOSAN! Az egészséges életmód kiváló rek­lámja volt az a „Táplálkozz oko­san!” jelmondat szellemében Ti­szafüreden meghirdetett vidám játékos vetélkedő, amelyet a tér­ségi általános iskolák 5. osztá­lyosai számára szervezett az ANTSZ, a védőnői szolgálat és a vöröskereszt. Az éves felvilágo­sító és nevelőmunka hasznos zárása volt ez a vetélkedő, ame­lyen a gyerekek az elméleti pró­bák mellett a helyszíni kóstolók, ízpróbák, ajánlott receptek és ét­rendek révén is megtanulhatták az egészséges táplálkozás elő­nyeit. A 11 iskola versenyében végül a tiszafüredi Kossuth isko­la csapata nyert, megelőzve a ti- szaszentimrei és nagyiváni álta- lános iskola csapatait. _______■ Az ol dalt írta, ' fotók: Percze Miklós CSAPÁGY, ÉKSZÍJ, SZIMERING, GÖRGŐSLÁNC, AKKUMULÁTOR, HIDRAULIKA TÖMLŐK, SEEGER-GYŰRŰ, FLEETGUARD SZŰRŐK, MÓL KENŐANYAGOK Tiszafüred, Béke tér 3. Üzlet és lakés Telefon: 59/353-860 30/9653-113

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom