Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2001. JÚNIUS 30., SZOMBAT Pedrollo a nyári színházban Ismét lesz nyári színház a megyeszék­helyen. Augusztus 12. és 19. között Mataz János Pedrollo című „vásári komédiáját” tekinthetik meg az érdek­lődők a Szobaszínház udvarán. A darabról a szerzővel beszélgettünk. ___ Szolnok_________- Ha nem tévedek, ez lesz az első darabja, amelyet profi szí­nészek mutatnak be. Augusz­tus 12-én tehát nem csupán egy új darab, de egy új, szolno­ki szerző is bemutatkozik?- Eddig kevés szerencsém volt a színházakkal. Több da­rabomat elfogadták, volt, ame­lyiket elkezdték próbálni, de valami miatt mindig meghiú­sult a bemutató. Mellesleg fil­men több szerencsém volt, az Esti Kornél, amelynek a forga­tókönyvírója voltam, mint megtudtam, Indi ában is sikert aratott.- Hogyan született a Pedrollo?- A Szigligeti Színház dramaturgja va­gyok. Vass Lajos igazgató megkérdezte, hogy tudnék-e valami nyári színházi dara­Matuz János bot ajánlani. Akkor hiúsult meg pénzhiány miatt egy három színház összefogásával tervezett újvidéki bemutatóm, emiatti dü­hömben tíz nap alatt megírtam a Pedrollót. Az igazgatónak és a rendezőnek, majd a színészeknek is tetszett, ez jóvátétel volt az újvidéki fiaskó után.- Mit tudhatunk meg a darabról?- A történetét nem mesélem el, elég annyi, hogy Goldoni délszaki, napsütéses világára épí­tettem Moliére analiti­kus, mélyebb világát, ötvözve az ezredvégi, idenütásválságos ma­gyar drámai hagyo­mánnyal, megfejelve egy kis speciális szolno- kisággal...- Van speciális szol- nokiság?!- Szerintem van, a helyszínekben, a mentalitásban, a hangulatokban. Látszik, hogy ezt a darabot szolnoki író írta szolno­kiaknak.- Tehát nem afféle habkönnyű, nyári szórakozásról van szó?- Ha hangos kacagás lesz a nézőtéren, annak nagyon örülök, de ha elgondolkod­tat, annak még jobban. Remélem, az is megtalálja benne a szórakozását, aki csak nevetni akar, és az is, aki el akar gondol­kodni a látottakon-hallottakon.- A színhely is új, a Szobaszínház udva­rán még sohasem volt színházi előadás.- Pedig a díszletműhely fedett, mégis szellős csarnoka erre nagyon alkalmas. A Nyári színház így jobban megmarad a szín­házi keretek között, egy nagyobb egység részeként. Egyébként megnyílik ott a Risto- rante Pedrollo is, az előadás közben meg­vacsorázhat, aki akar.- Zenés darabról van szó, tehát fontos kérdés, hogy ki a zeneszerző?- Szintén szolnoki, Lakai^Zoltán, a szimfonikus zenekar tagja. Ő írta a dalszö­vegeket is. - Hogy állnak az előkészületek­kel?- Az előadás lényegében készen van, csupán a bemutató előtt tartanak még né­hány próbát. - Mi lehet a Pedrollo további sorsa?- Sorsa a közönség kezében van. Ha megszereti, további előadások is lehetsége­sek, bekerülhet a Szobaszínházba. BISTEY ANDRÁS A barguzini csontváz nőtől származik? Kiszely István szerint az MTA középkori szinten kezeli a kérdést A minap újabb pengeváltás történt a barguzini csontváz ügyében. A Magyar Tudo­mányos Akadémia állásfog­lalást adott ki. A Megamorv Petőfi Bizottság szintén. ______ Magyarország_______ A barguzini csontváz nőtől szár­mazik. A Petőfi-sírhely feltárása a Kerepesi temetőben tudományos szempontból megalapozatlan, jo­gi szempontból pedig indokolat­lan, állapította meg a Magyar Tu­dományos Akadémia szakértői BECSÜLT TEMETESI IDŐPONTOK (EV) A barguzini csontvázé: Petőfi Sándoré bizottsága. A testület állásfoglalá­sát tegnap juttatta el a sajtóhoz. Az MTA ismertetése szerint: a szakértői bizottságot Glatz Fe­renc, az MTA elnöke hozta létre május 24-én, azt követően, hogy a Megamorv Petőfi Bizottság le­vélben kért tőle szaktudományos véleményt a barguzini csontváz­ról. A testület munkájában geneti­kusok és igazságügyi orvos szak­értők vettek részt. A bizottság ve­zetője Bálint Csanád akadémi­kus. A grémium az eddig elvég­zett tudományos vizsgálatok alapján megállapította: nincs hite­les történeti adat arra vonatkozó­an, hogy Petőfi Sándor eltemeté­sének a helyét a szibériai Bargu- zinban kellene keresni. „A barguzini 7. sír csontmarad­ványait a hagyományos metrikus­morfológiai vizsgálatokkal több alkalommal, több helyen, több szakember - a feltárókkal ellen­tétben - nőnek határozta meg” - olvasható a jelentésben. A bizottság véleménye szerint az eltemetett személy sírbeli hely­zete valószínűtlenné teszi, hogy a sír felső csontváza férfi lett volna. Hozzáteszi: a csontkémiai vizsgá­lat a felső csontváz eltemetésének a dátumát az 1890-1950 közötti évekre, azaz Petőfi Sándor 1856­__________ ban vélelmezett elt emetésétől je­lentősen távoli időpontban hatá­rozta meg. A tes­rORHAS! m im ,u , . tulet mindemel­lett utal arra, hogy az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intéze­te két alkalommal elvégzett, vala­mint a Pennsylvania Egyetem egyszeri DNS-vizsgálata a bargu­zini csontmaradványt nőnek ha­tározta meg. A szakmai bizottság a fentiek alapján javasolja: álláspontja megfogalmazása után az MTA az úgynevezett Petőfi-kérdést tudo­mányos szempontból tekintse le­zártnak. ★ * ★ A Megamorv Petőfi Bizottság ra­gaszkodik a Petőfi család földi maradványait őrző sírhely felbon­tásához. Azért, hogy a Petőfi Sán­dor édesanyjának földi maradvá­1890-1950 1856 nyaiból vett kontrollanyaggal el­végezhessék a Barguzinban talált csontleletek összehasonlító DNS- vizsgálatát. Ezt szögezte le tegnap közleményben Morvái Ferenc bi­zottsági elnök, az MTA szakmai bizottságának ál­lásfoglalására rea­gálva. Kiszely Ist­ván, a Megamorv bizottság szakmai vezetője ugyan­csak közleményben, a bizottság álláspontját közvetítve úgy fogal­mazott: méltatlan, hogy egy tudo­mányos testület középkori szinten kezel egy olyan természettudomá­nyos kérdést, amelyet egyetlen vizsgálattal valóban le lehetne zárni.- A Megamorv Petőfi Bizott­ság nem érti, hogy az MTA és egyes tudóscsoportok miért aka­dályozzák az azonosítással kap­csolatos tudományos munkát - olvasható Morvái Ferenc közle­ményében. Az elnök tájékoztatá­sa szerint a sírbontási munkával megvárják a Fővárosi Bíróság döntését. Amennyiben a bíróság nem engedélyezi annak megkez­dését, a Megamorv bizottság a törvényes kereteken belül a ma­gyar nép segítségével kikénysze­ríti a tudományos munka befeje­zéséhez nélkülözhetetlen sír­bontási engedély kiadását - szö­gezi le. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a Megamorv Petőfi Bi­zottság nem adott csontmintát sem a pennsylvaniai egyetemnek, sem az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetének, így a Bar­guzinban talált lelettel kapcsola­tosan ezek az intézetek nem vé­gezhettek DNS-vizsgálatot, ezért __________ELVÉGZETT DNS-VIZSGÁLATOK___________ Am erikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete 2 Pennsylvania Egyetem 1 nem is állapíthatták meg, hogy a talált lelet nő. A barguzini csontmaradvá­nyokat kutató bizottság elnöke utalt arra, hogy 1989-ben ameri­kai, magyar és akkor még szov­jet antropológusok szakértői vé­leménye szerint a Barguzinban talált lelet férfié, s nagy valószí­nűséggel Petőfi Sándoré, illető­leg ugyanezt állapította meg ak­koriban a burját tudományos akadémia is. Hozzátette: 1989- ben, az MTA részéről Harsányi László professzor szakvélemény­ben rögzítette, hogy a vizsgálato­kat folytatni kell, mert feltételez­hető, hogy Petőfi Sándor Szibériá­ban raboskodott.- Az adózó állampolgárok el­várnák, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ne hatalmi szó­val döntsön egy tudományos kérdésben, hanem bizonyítson - ezt Kiszely István fogalmazta meg közleményében. Véleménye szerint tényadatok hiányában az Akadémia nyilatkozata komoly­talan. Nézőpont A szovjeteknek menniük kellett! Szabadságunk napja Hány év kell ahhoz, hogy azt mondhassuk rá: történelmi távlat? Húsz, ötven, több száz, ezer? Vagy már esetleg tíz év is elég? Mert ha igen, akkor immár történelemnek kell tekinte­ni azt, ami tíz évvel ezelőtt, 1991. június 19-én történt: Magyarországról kigördült az utolsó szovjet katonavonat. Hazánkban tíz éve ren­dezik meg e napon a szovjet katonai megszállás alóli felszaba­dulás örömére-emlékére a magyar szabadság napját. Most külö­nösen emlékezetessé teszi e megemlékezést, hogy a parlament idén törvényt alkotott, amely szerint június 19-ét nemzeti em­léknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította. A mai napon ünnepel­hetünk, emlékezhetünk arra, hogy Magyarország 46 év után végre vissza­kapta szuverenitását. A szovjetek először felszaba­dítókként érkeztek (vagy szerettek volna érkezni), hogy aztán nagyon gyorsan megszállókká váljanak, majd a kemény Rákosi- diktatúrát (amikor hazánknak még csak látszatfüggetlensége is alig volt Moszkvától, bábként szolgáltunk itthoni helytartóik ál­tal) követő úgynevezett puha diktatúra - bár Moszkva vigyázó szemeit rajtunk tartotta, és jórészt csak szavakban voltunk füg­getlenek - után végül a rendszerváltozás Antall-kormányának sikerült elérnie az orosz csapatok távozását. Szabadság. Milyen könnyű kimondani e szót - és milyen nehéz rá szert tenni. Történelmünk alatt bőven volt részünk elnyomatásban, hódoltatásban. És bármelyik elnyomás alóli felszabadulást néz­zük, egyik sem ment harcok, véráldozatok nélkül. A szovjet csapatok távozása azonban hál’ istennek nem így történt. Persze nem volt könnyű a megegyezés a csapatkivonásról, a visszaem- • lékezők hangsúlyozzák: a tárgyalások alatt az orosz tábornokok többször is fenyegetőztek azzal, hogy leállítják a csapatkivo­nást, ám a politikai döntéssel szemben már tehetetlenek voltak. Menniük kellett. Itt maradt utánuk sok megüresedett, lepusztult laktanya, számos környezetszennyezés (például kerozinos föl­dek) és az ideológiai pusztítás a fejekben. Az utóhatásokkal a mai napig küzdünk. Tíz év. Milyen közel, és mégis milyen távol már. Mekkorát fordult a világ azóta! Nincs már Szovjetunió, hazánk a NATO tagja lett, hamarosan az Európai Unió is befogad végre minket, és másfajta politikai-gazdasági-kulturális kapcsolatokat építhe­tünk Oroszországgal (és az utódállamokkal) is. Az 1956-os for­radalomnak és szabadságharcnak az egyik célja, amiért küzdöt­tek, harcoltak, tíz évvel ezelőtt valósággá vált. Szabadok let­tünk. Van mit ünnepelnünk! Röviden KINEVEZÉSEK. Tiszafüreden a keddi önkormányzati ülésen in­tézményvezetői kinevezésekről és megbízásokról döntött a testü­let. A városatyák állásfoglalása értelmében Kájelné Matlák Eri­kát öt évre kinevezték a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépis­kola igazgatójának, ugyanennyi időre kapott vezetői bizalmat Mi­hály Sándomé, a II. sz. óvoda igazgatónőiéként. Míg a Kossuth Lajos Általános Iskola nyugdíja­zás miatt megüresedett igazgatói posztját egyéves megbízással Pákné Vályi Angéla tölti be július 1-jétől. DOBOGÓS HELYEZÉSEK. A Talentum Felvételi Versenyen a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola tanu­lói több „dobogós helyezést” ér­tek el. Magyarból 2. díjat kapott Kass Melinda (11. évf., tanára Szín Lászlóné), történelemből 2. díjat kapott Csányi Gergő (11. évf., tanára Galsi Erika). Matematiká­ból valósággal taroltak a tisza- partisok: Tóth Péter (12. évf. ta­nára Mátyási Józsefné) első, Né­meth Antal (11. évf., tanára Ko­vácsáé Doroszlai Ágnes) máso­dik, Takács Katalin (11. évf., ta­nára Szegényné Meggyes Ibolya), harmadik helyet szerzett. A di­cséretben részesültek között is többen vannak az iskola tanulói közül. A csipkeverő nagymama Tiszabura Már csak nagyon kevesen vannak a faluban, akik munkájukkal olyan értékes hagyományokat tar­tanak életben, amelyek korábban messzi földre is elvitték jó hírét a településnek. Ezen kevesek közé tartozik a „csipkeverő nagymama”, Szebenyi Gyuláné, Ilonka néni, aki már elkészítette kétéves kis unokája, Szilviké stafírungját is. Elsőként ezt mutatta büszkén, amikor meglátogat­tuk Lenin úti házában. Gyula bácsi, a férj, akit csak „roma szenátorként” emlegetnek, önkormány­zati képviselőként felügyeli a szociális földprogramot, és intézi a telepi új laká­sok építésével járó ügyes-bajos dolgokat. Ilonka néninek a házi munkán kívül még arra is marad ideje, hogy órákat töltsön a csipkeverő párna mellett, s néhány esz­tendeje elbíbelődjön a szőnyegszövő gé­pével is. Ilonka nénit öreg mamája és édesany­ja is beoltotta Tarnazsadányban a kézi- munkázás szeretetével. Tizenhárom éves kora óta „szokja” a munkát, nem múlik el úgy napja, hogy ne hagyjon valami ér­tékeset hátra. Persze azért számára még mindig a csipkeverés az igazi. Nem sok­kal azután jegyezte el magát ezzel a mes­terséggel, hogy a párválasztás Tiszaburá- ra költöztette. Harminckilenc esztendeje ennek. A Karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezetben 1984-ig kamatoztathat­ta kézügyességét, de nyugdíjba vonulá­sa után is megmaradt a csipkeverés mel-‘ lett. Most abban bízik, hogy Szilviké egy­szer majd eladó lánnyá serdülve, bizto­san örül majd a nagymama készítette ha­gyományőrző stafírungnak. Csipkéinek híre Tiszabura reklámjaként már nagyon messzire eljutott fotói mészáros jAnos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom