Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-28 / 149. szám

6. OLDAL AHOL ÉLÜNK 2001. Június 28., csütörtök JÁSZLADÁNY AZ ÚJ ÉVEZREDBEN A hosszú életűek hazája Jászladány több ezer éve lakott te­lepülés. Ezt az 1930-as évek ásatá­sai is bizonyítják, amelyet az Újte­lep habárában, a Túri-tanyánál végeztek. Itt bronzkori edényeket, régi avar kori sírokat, ülőhelyzet­ben eltemetett ősöket találtak. Az első írásos dokumentum 1399-ből való, a régi okiratok Lány, Ludány, Ladán, Ladány né­ven említik a települést először. Bedekovich Lőrinc a 18. század vé­gén pedig így ír a községről: „Szabad jász helység, nevezetét, amint a lakosok tartják, a Láda névtől vette, mivel a régi petsétjekben a Láda tzimer (címerj látszatik metszve lenni... Földje két nyomásra vagyon -felosztva, fekete és termékeny, kúrádképpen a tisza búzát termi, szé­nát középszerű módon, tavaszi gabonát legrosszabbul, búzábúl, szarvasmarhából, és juhtartásbúl vesznek leginkább hasznot a lako­sok, szűkölködik pedig fa, vízi malmok és szőlők nélkül... Millér-fok a vizek idejében folyó és halakkal bővelkedik, mely is a szolnoki vá­ron felül szakad vissza a Tiszába, minthogy ezen helység alacsony helyen fekszik, a Tisza és a Zagyva árjátúl gyakran károkat szenved, melyeknek meggátolására körös körül annyi töltéseket tart, hogy leg­alább két mérföld hosszúságot tesznek... Az emberi természet itten igen egészséges, magas, sovány, erős termetű és hosszú életű embere­ket szokott nevelni... ” Angyali tettek ban született őseitől belékódolt hovatartozását sulykolta felesé­gébe is, akit szintén megfogott ez a hazafias kötődés. Miután jóma­ga is komoly erkölcsi és vallási nevelésben részesült egykoron, úgy érezte, felvállalja ’94-ben el­hunyt férje elképzeléseit. így egy alapítványi iskola létrehozását kezdeményezte a településen, amelyhez ötmillió forintos ado­mányt nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az in­tézmény a hazafiasság, a hit és az erkölcs nevé­ben oktatja a ladányi diákságot Magyaror­szág dicsőségére. Mint elmondta, szeretné, ha az intézményben a ma­gyarságtudat, a Jász­ság-identitás és a ke­resztény erkölcs egy­aránt a tanulók vérébe ivódna. A doktornő egyéb­ként korábban már egy egész alakos Szent Ven- del-szobrot állíttatott fel a nagyközségben, a hét végi falunapon pedig az általa adományozott, Padi Dezső szobrász- művész munkáját di­csérő Szent István mell­szobrát is felavatják a falu főterén. A magyar-német kettős állampol- Zana Sándor Imréné dr. egyéb- gárságú doktornő 1956-ban volt ként Európa számos országában kénytelen elhagyni hazáját. Fér- végez karitatív tevékenységet, Ili­jével, aki Jászladányon született, szén a Máltai Szeretetszolgálat a németországi Giessenben, egyik aktív nővére is a jótétemé- majd később Stuttgartban telepe- nyű hölgy, dett le. Párja a 300 éve a Jászság- __________________________S Za na Sándor Imréné dr. tu­lajdonképpen csak egyko­ron elhunyt férjén keresztül kötődik Jászladányhoz, ám ehhez a településhez na­gyon erős kötelékkel. Érzel­meit állandó jótékonyko­dással fejezi ki, a nagyköz­ség kulturális életében hagyva értékálló, maradan­dó nyomot. Kisvárosi rangra vágynak Jászladány az elmúlt fél évszázadban tipikus nagyfalu képét mutatta, olyat, ahol megállt az idő. Az 1940-es évek­ben még 11 ezer lélekszámú település­ként tartották nyilván, azonban a szá­zad közepétől a megyében a legna­gyobb elvándorlást élte át — mutatva ezzel azt, itt valami nincs rendben. A rendszerváltozás óta a mindenkori községvezetés óriási energiát fektetett abba, hogy megváltozzon a helyzet. Az 1998 óta hivatalban lévő Bankó István polgármester is töretlen akarattal munkál­kodik azon, hogy Jászladány végre kilépjen az „állóvízből”.- A település vezetése azt szeretné, hogy az itt lakók, egymást megbecsülve, igazi közösséggé formálódjanak, csöndes, ám mégis élő otthonuknak érezzék a köz­séget - vázolja fel terveit a polgármester. - Három év alatt elértük, hogy az útalap se­gítségével és az útépítések következtében 65 százalékra emelkedett a portalanított ut­cák aránya. A falunapot 1999-ben, a telepü­lés 600 éves jubileumán rendeztük meg el­ső alkalommal, s még akkor októberben a hagymanapokra is sort kerítettünk. Jász­ladány ugyanis a makói térség után az or­szág második legnagyobb hagymatermő vi­déke, s ezt mi szeretnénk a község erényé­vé tenni. Az utóbbi időben megújult a helyi bölcsőde és a polgármesteri hivatal, a fűtés­korszerűsítés is megtörtént minden intéz­ményben. Egy 16 tantermes új általános is­kolát építettünk a ’90-es évtized második felében. Az új iskola hiánypótló tornacsar­nokának kialakítása az elkövetkező ciklus feladata lesz. Az oktatás egyébként mindig is magas színvonalú volt Jászladányban: tíz éven keresztül - 1964-től 1974-ig - gimná­ziuma is volt a településnek. Az úgyneve­zett „új gazdasági mechanizmus­nak” esett áldozatául. A hagyomá­nyokat akarjuk azzal feléleszteni, hogy szeptembertől beindítottuk az esti gimnáziumot hetven-egyné- hány hallgatóval. Sikerként köny­veljük el, hogy a közeljövőben a jászberényi művészeti iskola tago­zatot kíván beindítani Ladányon, illetve az alternatív iskola szintén egy osztályt nyitna. Az elmúlt évek csapadékos idő­szaka megviselte a megye legmé­lyebben fekvő települését, ám a víz- elvezetést részben sikerült megol­danunk. Pályázatokat adtunk be szemétszállító autó és gyűjtőedé­nyek vásárlására, a szervezett sze­métszállítás megoldására, valamint az óvoda bővítésére. Folyamatban van a nagyközség rendezési tervének elkészítése. Az önkor­mányzat erőfeszítései mellett a helyi gazda­ság is a település fejlesztésén munkálkodik: a községben fa-, műanyag- és vasipari üzem is működik, két cég a jászberényi Electrolux beszállítójaként biztosít munkát az itt élők­nek. Reményeink szerint a megye gazdasági fejlődése további elhelyezkedési lehetőséget biztosít majd azoknak a munkanélkülieknek is, akik jelenleg a község lakóinak 15 száza­lékát teszik ki. A beinduló fejlődés akár vá­rosi rangra emelhetné Jászladányt a közeljö­vőben, amely egy országosan nyilvántartott városhiányos térségben fekszik. Vannak azonban olyan társadalmi erők, amelyeknek mintha nem állna érdekében ez a fejlődés, mintha céljaikkal nem egyez­ne. A helyi kisebbségi önkor­mányzat olyan réteg mellé állt, amely nem a munkából, hanem segélyekből kíván megélni. Kül­ső, felelőtlen erők sok kárt tehet­nek a településnek. Úgy látjuk, hogy a kisebbségi önkormányzat akciói nem hasonulnak a helyi ci­gányság - amely a 6200-as lélek­Névjegy Neve: Dankó István Született: Szolnok, 1971.11.10. Végzettsége: történész-politológus (ELTE-bölcsészkar) Családi állapota: nős (felesége ügyvéd, lánya Dea Domi­nika, 1 esztendős) Hobbija: labdarúgás, háztáji munka számból 1800 főt tesz ki - gondolatvilágá­val. Az írott és íratlan szabályok között megformált kritikát a nagyközségi önkor­mányzat elfogadja, azonban az ezen túlme­nő hangot megütőket minden jóérzésű pol­gár elítéli. A fejlődés útja a tanulás és a munka. Egyébként személy szerint jelenleg nagyobb tartást érzek a településben és la­kóiban, mint a rendszerváltozást megelőző­en. Saját erőnkön kívül azonban kérem a Jászságot és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, hogy ahol tudnak, segítsenek Jászladány megerősödésében, mert ez mindannyiunk érdeke - húzta alá Dankó István. ■ Pápaszem nélkül olvas A századik születésnapján nem engedte, hogy Göncz Árpád köszöntő levelét fel­olvassák neki, mert ő sze­rette volna azt átfutni — szemüveg nélkül! De még három évvel később is pápaszem nélkül zakatol a köny­vek, folyóiratok, újsá­gok hasábjain - imádja a betűket. Úgy látszik, az 1899. február 13-án született Kocsis Frigyes- né szemét az olvasás edzette meg, hiszen gyermekkorától bújta a papírra vetett sorokat. Ennek ellenére ki­tűnő a látása, mint ahogy az egészségére sem panaszkodik. Erzsiké néni százhárom esz­tendősen a Jászladányon műkö­dő jászberényi önkormányzat szociális otthonának lakója, rendkívüli szellemi frissességgel van megáldva. Ottjártunkkor hat hosszú verset szavalt el kívülről, egyvégtében, s a száznegyven ta­gú közösséget is mindig új és új ismert és ismeretlen rímfaragvá­nyokkal szórakoztatja. Beszédes asszony lévén elárulja, hogy 1913-ban a tánciskolában lett elő­ször szerelmes, ám a háborúban odaveszett fiút hét évig siratta. Tizenhármán voltak testvérek, közülük már csak ő él, ma vi­szont már gyermekei, unokái, dédunokái, sőt, számolhatatlan ükunokái tartják benne a lelket.- Életemben - mondja -, minden csupán egy kis lángocs­ka volt, a többi meg égig érő füst... Jászladány legidősebb lakójá­nak fejében három évszázadnyi történelem és irodalom halmozó­dott fel, melyet akár bárkinek könyvbe is mondana. A falu történésze Gaál István nyolc év alatt készítette el azt a háromkö­tetes monográfiát, amely a 600 éves Jászladány törté­netét dolgozza fel. Az or­szág levéltárait addig addig bújta, amíg annyi adat hal­mozódott fel lakásában, hogy már lépni sem lehetett tőlük. Két évvel ezelőtt rendszerbe foglalta azokat.- Szerettem volna megtudni egy- egy régi papnak, tanítónak, vagy bírónak a nevét, s mivel a kör­nyezetemben a kérdéseimre nem kaptam választ, hát utánajártam a dolgoknak - elemzi Gaál úr a monográfia eredetét. Az első rész 1399-től Mohá­csig, a második Trianonig, a har­madik szakasz napjainkig öleli föl a település sorsát. A költőnek sem utolsó Pista bácsit a Széche­nyi levéltárban - ahol minden anyagrésznek pontosan tudja a helyét -, már jó ismerősként üd- vözlik. Pedig valaha a tanyavilág­ban felcseper'edett történetkutató autodidakta módon szívta magá­ba a tudományt, egykoron a pia­Gaál István con megvásárolt, lejárt újságok­ból, makulatúrákból szerzett is­mereteket.- Nincsenek már polihiszto­rok - mondja -, hiszen manap­ság már mindenki szakosodik. - A felgyülemlett anyagokat na­gyon nehéz ma már tökéletesen fejben tartani, ezért van szükség hasonló helytörténeti kalauzra - állítja Gaál István, aki munkássá­gáért a közelgő jászdózsai Jászok Világtalálkozóján átveheti a Jász­ságért Díjat is. Királyi hangszálak A nagyközség híres szülöt­te, Tálas Ernő a Stockholmi Királyi Operaház magán­énekese is résztvevője lesz a hét végi falunapoknak. A 75 esztendős művészt nem­régen Jászladány díszpol­gárává avatták a település vezetői.- Manapság két hazám kö­zött pendlizem - mondja a te­lefonvégre kapott, ma már nyugállományú művész. - Jászladányban születtem, majd az iskoláim elvégzését követően a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolára jártam, miközben a Pázmány Péter Tudományegyetemen német­olasz szakos tanári diplomát sze­reztem. Az 1956-os őszi „csillag- hullással” léptem át a magyar ha­tárt, ám, mivel Európát nem akar­gem, valamint az operákhoz elengedhetetlen német és olasz nyelvtudásom ered­ményes felvétellel zárta a próbaéneklésemet. Évtizedekig jártam a kon­tinens zenei intézményeit, ahol a repertoáromból so­sem maradhattak el a ma­gyar művek. Bánk bán áriá­jával mindenhol nagy sikert arattam, de ezt a dalt is, mint tulajdonképpen mindegyi­ket, Magyarországon a leg­kedvesebb énekelnem. A fa­lunapra Jászladányra érke­zem, s remélem, örömmel veszi a hallgatóságom a szív­ből jövő egyházi, illetve nép­zenei énekeket, és az opera­iam elhagyni, Svédországban te- áriákat is azon az általam várva lepedtem le. A Stockholmi Királyi várt hét végén - csuklott el ezút- Operaházba szerencsét próbálni tál tenorhangja Tálas Ernőnek, tértem be, s a zenei képzettsé- _______________:___________■ Jászladányi falunapok A pénteken este zenés műsorral kezdődő és a vasárnapi búcsúval záruló falunapok sokrétű progra­mot nyújt nem csupán a helyi, ha­nem a környező települések lakói számára is. Szombaton millenniu­mi emlékzászlóval is gazdagodik Jászladány, s a vigadalom éjsza­kai tűzijátékkal zárul. A vasárnapi búcsúban megtalálja minden kor­osztály a számára érdekes progra­mot. A szervezők mindenkit sze­retettel várnak a háromnapos mil­lenniumi ünnepségsorozatra! Június 29. (péntek) 20.00: Szabadtéri diszkó Június 30. (szombat) 8.00: Reggeli zenés ébresztő 9.30: Felvonulás a Jókai úti is­kola bejáratától, Szent István- szobor avatása a szociális otthon előtti téren (Zana Sándomé dr. mecénás, dr. Mikola István egész­ségügyi miniszter, Gaál István korelnök) 10.00: Ünnepélyes megnyitó, millenniumi emlékzászló átvé­tele (Dankó István polgármester, Szekeres Imre országgyűlési kép­viselő, dr. Mikola István egész­ségügyi miniszter, Ádám Jenő magán-zeneiskola, Bokréta gyer- mektánc-együttes, Jászapáti Nép­táncegyüttes, táncház) 14.00: Játékház, bemutatók (Peppino és Filippo bohócok, hortobágyi csikósok, motoros rendőrök) 15.00: A varázsköpeny újra mesél (Csodamalom bábszín­ház) 16.00: Bemutatók (társastánc, aerobik, jász lovasbandérium) 17.30: Operett 4 hangra (Tiha­nyi Vándorszínház - Kálmán Im- re-operettek) 19.00: Ladány szépei (felvo­nulás) 19.15: Tárogatózene 20.00: Utcabál (Piki Group, szünetben a Ladány szépei ered­ményhirdetés) 23.00: Tűzijáték E napon megtekinthető ese­mények: II. Ladány-Expo, kira­kodóvásár, „Énekes életem” - Tálas Ernő, a Stockholmi Királyi Operaház magánénekese 75. szü­letésnapjára kamarakiállítás a polgármesteri hivatalban, Hely- történeti gyűjtemény a Hősök téri iskolában Július 1. (vasárnap) A ladányi búcsú napja 10.00: Ünnepi szentmise (ró­mai katolikus templom, Tálas Er­nő köszöntése, Jubüeumi Kórus fellépése) A falunapok rendezvényei a te­lepülés központjában lesznek. Az étkezési lehetőséget a helyszínen a ceglédi Kossuth étterem bizto­sítja) A műsorváltozás jogát a szer- vezők fenntartják!__________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom