Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

TÜKÖR Együttműködés Astival Tapasztalatok az egészségügyben Dr. Herceg Béla főorvos vizsgálat közben Jász-Nagykun-Szolnok me­gye olaszországi testvérme­gyéjével, Astival az egész­ségügy területén is jól mű­ködő kapcsolatokat kíván kiépíteni. Áprilisban az As- tiban tartózkodó megyei de­legáció tagja volt dr. Herceg Béla, a megyei Hetényi Gé­za Kórház osztályvezető kardiológus főorvosa. Dr. Herceg Béla főorvos a delegá­ció tagjaként Asti megye állami kórházába látogatott el, és dr. Di Santa Antóniával, a kórház jo­gász-közgazdász igazgatójával, és Fiorenzio Gaita professzorral, a kardiológiai osztály nemzetkö­zileg is elismert vezető főorvosá­val folytatott megbeszéléseket a két kórház közötti kapcsolatfel­vételről. — Fiorenzio Gaita professzor egy világszínvonalú ellátást bizto­sító kardiológiai osztály vezetője, ahol szívkatéterezésre van lehető­ség, hemodinamikai laboratóri­um működik, és pacemekeres be­ültetéseket végeznek - mondja dr. Herceg Béla főorvos. — Évente 400-450 beteg kap szívritmus­szabályozót. Agyszámát tekintve nem nagy osztályról van szó. Ti­zenkét intenzív ágy mellett 18 kardiológiai ágy található itt. En­nek a 30 ágynak kell ellátnia a be­tegeket. Ez azért figyelemre mél­tó, mert Szolnokon is nagy szer­vezeti változás, költözés előtt áll osztályunk. Az Astiban tapasztal­tak irányt mutatnak számunkra ahhoz, hogyan hajtsuk végre az átszervezést. A betegek kezelése, ápolása alapvetően nem a kór­házban történik, amennyire le­het, lerövidítik a kórházi ellátás idejét. Érdekes, hogy Astiban a kórház igazgatója nem orvos, ha­nem közgazdász-jogász. Elsődle­ges feladata, hogy a kórház finan­szírozását, működéséhez a tech­nikai és az anyagi feltételeket biz­tosítsa a menedzsment élén. Az a tudományos tevékeny­ség, amit elkezdtem a debreceni klinikával együttműködve a szol­noki kardiológiai osztályon, na­gyon jól beilleszthető az Astiban folyó munkába, ahol a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek speciális pacemakerke­zelése folyik. A debreceni Kardi­ológiai Klinikával mi is ilyen együttműködést kezdtünk el. Gaita professzor megígérte, hogy a tudományos együttműködés­ben a segítségünkre lesz. Ehhez személyes kapcsolattartás szük­séges, melynek kereteit ki kell dolgozni. Amikor már lehet ta­pasztalatot cserélni, - szeptem­berre várható Szolnokon az első pacemaker-beültetés —, akkor nyilvánvalóan kicseréljük gondo­latainkat. H.W. Információk az Unióról Szolgáltatások a megyei könyvtárban Aki rendszeresen látogatja a megyei könyvárat, az tud­ja, ha tanulmányai, munka­helyi feladatai vagy egysze­rűen csak érdeklődése mi­att szüksége van az Európai Unióról, annak gazdaságá­ról, jogrendszeréről, állam­polgárainak életéről szóló ismeretekre, évek óta meg­találja azokat a Verseghy Ferenc megyei könyvtár­ban, vagy annak honlapján. — Ez valóban így van — mondja a könyvtár igazgatónője, Bertakmné Kovács Piroska. - Európai informá­ciós szolgáltatásaink létrejöttéről azt mondhatom, hogy a megyei könyvtárnak, mint minden ilyen intézménynek, az aktuális társadal­mi kérdésekre választ kell adnia, elébe kell mennie az olvasói igé­nyeknek. Természetesen így van ez az európai uniós csatlakozásról szóló információkkal is. Ezért évek óta, különösen amióta hazánk is tagja kíván lenni a közösségnek, nagy figyelemmel gyűjtjük és bo­csátjuk olvasóink rendelkezésére az Európai Uniót bemutató doku­mentumokat, kiadványokat. Nem­csak nyomtatott formában, hanem internetes honlapunkon is. Külön linket nyitottunk az ezzel kapcsola­tos ismeretek számára. Szeretnénk, ha az általános tájékozottság szint­je magasabb lenne az uniós ismere­tek területén is. A megyei önkor­mányzat segít ben­nünket abban, hogy a könyvtár egyfajta európai információs bázis szerepét töltse be megyénkben, a hozzánk tartozó fi­ókkönyvtárakon, valamint az inter­neten keresztül minél több polgár­hoz eljuttatva az uniós ismereteket. Szeretnénk még több szóróanyagot a könyvtárba hoz­ni, hogy az ide betérők, vagy a hon­lapunkat felkeresők minél tájéko­zottabbak legyenek az EU-s ismere­teket illetően. Célunk az, hogy akik megfordulnak nálunk, vagy rákat- tintanak honlapunkra, közvetlenül megtalálhassák azokat az uniós is­mereteket, melyekre nemcsak ma­gyar, hanem uniós állampolgárok­ként is szükségük lesz. Az uniós kiadványok bő választéka áll az érdeklődők rendelke­zésére Szolnokon megmaradt a GYIVI A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet sokrétű munkát lát el a családokból különböző okokból kikerült kiskorú­ak és nagykorú, utógondozásban ré­szesülő fiatal felnőttek életének ala­kításában. Erről beszélgettünk Bozsó Ilonával, a szolnoki GYIVI igazgató­jával. — 1997-ben lépett hatályba az új gyermek- védelmi törvény, amelynek egyes végrehaj­tási rendeletéit azóta többször módosítot­ták — kezdi az igazgatónő. - Azt várták tő­le, hogy csökkenjen a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek száma. Át­meneti csökkenés után azonban 2001-ben 2000-hez hasonlítva ismét némi emelkedés mutatkozik.- Önöknek nincs intézete, családottho­nokat sem tartanak fenn. Maradnak tehát a nevelőszülők?- Igen, a rendszer úgy szerveződött, hogy a családotthonokkal más intézet foglalkozik. A mi munkánk jelentős ré­szét veszi igénybe a nevelőszülői háló­zat működtetése, a gyermekek elhelye­zése, a nevelőszülők munkájának segíté­se és ellenőrzése. Egyébként egyedül mi maradtunk meg GYIVI-nek az ország­ban, mások Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatként vagy más néven mű­ködnek.- Megyénkben milyen hajlandóság mu­tatkozik arra, hogy a családok nevelőszülő­ként gyermekeket vállaljanak?- Megyénk viszonylag stabil, régi neve­lőszülői múltra tekinthet vissza.- Jászdózsa volt nevezetes erről évtizede­ken keresztül.- Igen, de ott ma már kevesebb ilyen gyermeket nevelnek. Jászfelsőszentgyör- gyön viszont felfutott ez a tevékenység, és örvendetes, hogy ott sok gyermekszerető roma család is vállalkozik nevelőszülői munkára, és azt jól végzi. Összességében azonban a Jászságban csökkent a nevelő­szülők száma, míg a Nagykunságban in­kább van vállalkozó.- A GYIVI milyen múltra tekint­het vissza?- Az önálló gyermekvédelmi központ 1952-ben alakult meg me­gyénkben, akkor Átmeneti Gyer­mekotthonnak nevezték. Jövőre ünnepeljük az 50. évfordulót. Sze­retnék megemlékezni két elődöm­ről, Patkós Gyuláról és Rózem- berszky Lászlóról.- Mit lehetne elmondani ma a GYM-ről?- Intézetünk a Széchenyi-városrészben van, a megye 9 településén pedig úgyneve­zett kihelyezett irodákat működtetünk. Dol­gozóink létszáma 78. Munkánk, nagyon sok­rétű, mint már említettem, működtetjük a ne­velőszülői hálózatot, a bekerült gyermekek esetében javaslatot teszünk a további elhelye­zésre, ha szükséges, a gondozási hely meg­változtatására, félévente tájékoztatjuk a gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot, évente megvizsgáljuk, hogy hazamehet-e a gyermek vagy maradjon a szakellátásban, se­gítjük a kapcsolattartást a vér szerinti család­dal, elvégezzük az örökbefogadásra jelentke­ző szülők alkalmassági vizsgálatát és így to­vább.-Mi a különbség a hivatásos és a hagyo­mányos nevelőszülők között?- A 9 hivatásos nevelőszülő főhivatás­ként végzi a munkáját, azért fizetést kap, a mi alkalmazottunk, és 300 órás képzés­ben kellett részesülnie. A hagyományos nevelőszülők száma a megyében 261, ők legtöbben 58 órás képzést kaptak, és munkájukért csupán jelképes összegű ne­velőszülői díjban részesülnek. A gyerme­kek után nevelési díj és ellátmány jár, és a családi pótlékot is a nevelőszü­lők kapják, de ezeket a gyermek­re kell fordítani. A családok a ne­velt gyermekekre általában a ka­pott támogatásoknál és a családi pótléknál többet költenek a saját forrásaikból.- Mennyi pénzből gazdálkod­nak?- Egy gyermek évi állami nor­matívája kerekítve 576 ezer forint, ehhez a megyei önkormányzatnak nem so­kat kell hozzátennie. A nevelőszülők a gyermek korától és egészségi állapotától függően kapnak kisebb vagy nagyobb ösz- szeget. A minimum havi 23470 forint neve­lési díj és 5780 forint ellátmány. A maxi­mum beteg gyermek esetében 28130 forint és 7030 forint ellátmány. Ehhez jön még a családi pótlék.- Önt személy szerint mi vezette erre a munkahelyre?- Először Jászberényben tanítóképzőt végeztem, majd elvégeztem a Gyógypeda­gógiai Tanárképzőt pszichopedagógia sza­kon, végül pedig a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen a mentálhigiénés szakot. Egy évig tanítottam, azóta itt dolgozom, hi­szen ilyen munkára készültem már közép- iskolás korom óta. bjl Mivel foglalkozik a közgyűlési iroda? Az önkormányzat tisztségviselői, a megyei közgyűlés és más testületek tagjai természetesnek tartják, hogy időre el­készült anyagokból dolgozhatnak, hogy munkájuk feltét­elei megvannak, hogy a megyei önkormányzat olajozottan működik. Mindez részben egy viszonylag kis létszámú csa­pat, a közgyűlési iroda munkájának következménye. Az iroda vezetőjét, dr. Baranyi Imre aljegyzőt a munkájukról kérdeztük.- Hányán dolgoznak a közgyűlé­si irodában, és melyek a fő felada­taik?- Az iroda kilenc fővel végzi a munkáját. Elsődleges feladata a testületi működés feltételeinek biztosítása, a közgyűlési tagok testületi és képviselői munkájá­nak segítése. Biztosítja a tervsze­rű munkavégzést megalapozó testületi munkatervek előkészí­tését, a közgyűlés üléseinek megszervezését, az előterjeszté­sek, döntési javaslatok kidolgo­zását, az önkormányzati rende­letalkotás koordinálását és a tes­tületi adminisztráció végzését. Az iroda eredményes szervező és törvényességi ellenőrző mun­kája biztosítja, hogy a megyei közgyűlés és a bizottságok mű­ködése törvényes. Ezt bizonyítja az is, hogy az évente meghozott, mintegy 150 közgyűlési döntés és 500 bizottsági határozat ellen a megyei közigazgatási hivatal nem tett törvényességi észrevé­telt. A közgyűlés rendeletéinek és határozatainak hivatali végre­hajtása megfelelően szervezett, az intézkedések időben megtör­ténnek. Az iroda gondoskodik a testületi ülések, döntések nyilvá­nosságának biztosításáról. En­nek keretében például a megyei sajtó útján közzéteszi a közgyű­lések időpontját, kihirdeti rende­letéit. Az iroda szerkeszti és adja ki a megyei önkormányzat köz­lönyét, amelyben a testületi ülé­seken született döntések mellett a két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztató és más közér­dekű információs anyagok is he­lyet kapnak.- Az irodának azonban más típusú feladatai is vannak.- Igen, ezeket jogi, igazgatá­si típusú feladatoknak nevez­hetjük. Az államigazgatási ügyek közül kiemelkedik az il­Dr. Baranyi Imre letékhatósági ügyek csoportja. Irodánk az állampolgárok, illet­ve fizetésre kötelezett gazdálko­dószervek fellebbezéseinek II. fokra felterjesztésében, illetve az Illetékhivatal munkájának belső ellenőrzésében közremű­ködik. 2000-ben elenyésző szá­mú, 18 fellebbezéssel érintett ügye volt hivatalnak, amelyből összesen kettőt változtatott meg a II. fokú hatóság. Elmondható tehát, hogy döntően törvényes, szakszerű az I. fokú illetékható­sági munka. Szakmai célunk, hogy az ön- kormányzati ciklusban lehetőség szerint valamennyi intézmény át­fogó, komplex ellenőrzése meg­történjen. E vizsgálatok tervezé­sében, koordinálásában és az el­lenőrzések lebonyolításában mű­ködünk közre. Mi végezzük hiva­tali szinten az ügyiratok kezelé­sét, nyilvántartását, részt ve­szünk a közbeszerzési ügyek in­tézésében, a peres képviselet ellá­tásában.- A kitüntetettek bizonyára nem mindig tudják, hogy kitünte­tésük adományozásában is szere­pe van az irodának.- Irodánk látja el a megyei ön- kormányzat kitüntető díjainak adományozásával, a megyei cí­mer használatának engedélyezé­sével összefüggő teendőket. Gyűjtjük a javaslatokat, előter­jesztéseket készítünk a döntésho­zóknak.- Dr. Baranyi Imrével az újság­írók gyakran találkoznak a vá­lasztási időszakban, hiszen a vá­lasztások lebonyolításának egy je­lentős része is az iroda feladata.- A választójogi törvények 1994. évi módosítása után igazga­tási típusú feladatként állandó­sult a választási munkában törté­nő részvételünk. E feladat nem korlátozódik az országgyűlési képviselők és az önkormányzat­ok általános választásának idő­pontjaira, hiszen gyakran kell közreműködni az időközi válasz­tásokkal, helyi népszavazással összefüggő feladatok végrehajtá­sában is. Jelenleg például Karca­gon egy helyi képviselő, Tiszate- nyőn polgármester választására készülnek. Megkezdődött a 2002. évi választásokra felkészítő köz­ponti oktatás. A választási mun­kában részt vevő munkatársak a Területi Választási Iroda tagjai­ként látják el feladataikat. Ellát­juk a Területi Választási Bizottság munkájának szakmai és admi­nisztratív előkészítését. A helyi választási szervek munkáját se­gítjük. Végezetül az iroda feladat­körébe tartozik a bírósági ülnö­kök jelölésével és megválasztásá­val összefüggő szervezési és igaz­gatási feladatok ellátása is. És mindezek mellett foglalkozom a köztisztviselők vizsgára fölkészí­tésével és a vizsgáztatásával is.- Hogy ennyi munka mellett is mindig derűsnek és segítőkésznek láthassuk, abban nyilván nagy rutinja is segíti. Mióta dolgozik a közigazgatásban?- Huszonhét éve. Vb-titkár voltam Jászladányban, majd a megyei tanácsnál dolgoztam kü­lönböző beosztásokban. 1991-től a közgyűlési iroda vezetője va­gyok, és ’95-től aljegyző is. BJL Megyeiek a fesztiválon Megyénk a testvérvárosi­testvérmegyei kapcsolatok révén egyre több európai országban mutathatja be értékeit. Franciaország mellett Anglia is a fogadó országok között van. Nyá­ron a durhami fesztiválon is jelen lesznek megyénk képviselői. Erről kérdeztük Ürmössy Ildikót, a megyei önkormányzat európai in­tegrációs irodájának veze­tőjét. Durhamben július 4-e és 8-a kö­zött nyári fesztivált rendeznek, amelynek ebben az évben Jász- Nagykun-Szolnok megye lesz a díszvendége. A bemutatkozás programjának címe: Magyar rap­szódia. A kulturális élet, a hagyo­mányok és az idegenforgalmi le­hetőségek bemutatása a cél, s mindezt úgy kell megtenni, hogy szórakoztató, vonzó látványos­ság is legyen. Föllép Durhamben a jászberényi Jászsági Népi Együttes, ott lesz öt népművész, akik nemcsak bemutatják mun­káik eredményét, de a csipkeve­rés, a szalmafonás, a fafaragás, a játékkészítés és a hímzés rejtel­meibe is bevezetik az érdeklődő­ket. A fesztivál idején Durham­ben tartózkodik a Mezőtúri Ifjú­sági Fúvószenekar, amely közös programban lép fel a Jászsági Népi Együttessel. Az érdeklődés­re jellemző, hogy máris három előadást kötöttek le a rendezők. Megyénket bemutató idegenfor­galmi stand is lesz a város köz­pontjában, ahol a lakosság tájé­kozódhat az itteni idegenforgal­mi látványosságokról. A fesztiválra meghívták a kö­zös testvérmegye, a franciaor­szági Somme képviselőit is, akik mutatványosokkal, egy cirkuszi iskola produkcióival, kabaré- és népdalénekesekkel vesznek részt a programban. Az eseményre a megyéből hi­vatalos delegáció utazik Búsi La­jos elnök vezetésével, és tárgya­lásokat folytat az ottani önkor­mányzat képviselőivel, többek között gazdaságfejlesztési kér­désekről és a további együttmű- ködés menetrendjéről. ______■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom