Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-26 / 147. szám
4. OLDAL 2001. Június 26., kedd AHOL ÉLÜNK JÁSZBOLDOGHÁZA AZ ŰJ ÉVEZREDBEN Termőre fogták a pusztát... Jászboldogháza Jászberény tanyavilágából alakult önálló településsé 55 évvel ezelőtt, 1946. július 1-jén a Csíkos, Tápió és Boldogháza puszták lakosainak akaratából. Talán ezért is mondják a településen a mai napig: „Megyek haza Jászberénybe... ” A falu nevének eredetét sokféleképpen magyarázták már. Volt, hogy Boldoghalom néven emlegették. Mindenesetre a halmok megvoltak, az első lakosok azokra építették házaikat. A határban termőre fogták a földeket, a nagy kiterjedésű legelőkön pedig állatokat tartottak. Volt, hogy a községet 3200-an lakták, jelenleg 1900-an élnek a csendes kis faluban. A fejlődés megindulására a vasútállomás telepítése adott lehetőséget. A környéken élő gazdák cipészt, kovácsot, fodrászt stb. telepítettek le, hogy helyben vehessék igénybe a szolgáltatásokat. A település fejlődése folyamatos, de a hatvanas évek végén vett nagyobb lendületet a mezőgazdasági szövetkezet, valamint a radiátorgyár működésének kezdetével. A település a honfoglalás millecentenáriumán ünnepelte önálló községgé alakulásának 50. évfordulóját, mely alkalomból elkészítették a település címerét is. A címerben a jász múltai Lehel kürtje, az országos hírű állattartást pedig a szürke mén jelképezi. A faluba érkezőket a határában minden felől a pásztorok védőszentje, Szent Vendel szobrai fogadják. A megélhetést a jó minőségű földeken biztosították, melyet a búzakalász jelképez. A tenni akarás vezérli őket Néhány fiatal nemrégiben azzal a szándékkal gyűlt össze, hogy ifjúsági klubbot hozzon létre a faluban. Az ifjúsági szervezet nem jött létre, de a kezdeményező mag együtt maradt, s megalakították a helyi lap, a „Boldogházi Hírek” szerkesztőbizottságát. Legfőbb céljuk az volt, hogy valamit tegyenek a faluért. nének nyújtani valamit. A sokszínűséggel - úgy érzik - egyfajta öszszetartó ereje is lehet a települési újságnak. Szeretnék elérni, hogy a helybéliek többsége foglalkozzon a falu dolgaival, egyre többen érezzék, hogy ezer szállal kötődnek Jászboldoghá- zához. Rendkívül nehéz ez a feladat, hiszen nagyon sokan járnak el más településre dolgozni, s lényegében csak aludni térnek A fiatal lap szerkesztői közül ketten, Kövér Szilvia és Szűcs Lajos (képünkön) beszélt elképzeléseikről, törekvéseikről. Az újság legfontosabb része természetesen a faluban történt események öszszefoglalása, a hírek, az információk közlése, de ezen túl mind a fiataloknak, mind pedig az idősebb korosztályoknak is szerethaza. Ahhoz, hogy a kötődés megmaradjon, szükség van elsősorban a faluba vezető utak rendbetételére, munkahelyekre, s civil szervezetekre. Boldogházán dolgos emberek élnek, akik nem hagyják el magukat, de az összetartást erősíteni kell - vélekednek a fiatalok. Az elődök megjelölték az utat Az infrastruktúra nagy része már kiépült — A falu fejlődésének irányát már évtizedekkel ezelőtt megjelölték elődeink, melyen nekünk sem kell változtatni. Nem akartak mást — s célunk nekünk is hasonló —, mint komfortos településsé alakítani Boldogházát — mondta Matók István polgármester, mikor a község jövőjéről kérdeztük.- Mikor a vezetékes ivóvíz kiépítésére először volt lehetőség még a hatvanas években, Boldogházán azonnal éltek azzal. Minden telekhez odavezették a vizet, hogy ha az ott élőknek arra igénye van, egy percig se kelljen várakozniuk. Ezt az elvet követték később a villanyvezeték-, s azután a telefonhálózat és a gázvezeték kiépítésekor is. Évek munkája nyomán a falu útjainak 90 százalékát szilárd burkolattal láttuk el.- A szennyvízen kívül tehát az infrastruktúra minden eleme megtalálható.- így van, de reméljük, a szennyvízre sem kell már sokáig várni, s jövőre elkezdődhetnek a hálózat kiépítésének munkái.- Sok kistelepülésen küzdenek a szemétszállítás bevezetésével..- Nálunk az intézményes szemétszállítás 1992 óta folyamatos, sőt egy hónappal ezelőtt már a legújabb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő regionális hulladéklerakóba kezdtük hordani a faluban keletkezett szemetet. Ezzel együtt megkezdődött a régi szeméttelep felszámolásának tervezése is.- A komfortos település megteremtése az egyetlen cél?- Nem az egyetlen, de a legfontosabb. Éves költségvetésünk 160 millió forint, melyből az alapellátás biztosítása az elsődleges, s ha ezen felül marad pénz fejlesztésre, akkor más irányban is elindulunk. Két adottságra is tudjuk építeni a következő célt, egyrészt Boldogháza vendégszerető lakosságára, másrészt A jó példa ragadós a már meglévő termálvizű strandra. Jelenleg tervek készülnek arra, hogy milyen módon, s mennyiért fejleszthető ez a strand. Szeretnénk a diákturizmus felé nyitni. Megint csak másik irány lehetne, s újabb lehetőséget adhatna a fejlődésnek, ha egy mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemnek - a nagy meny- nyiségű zöldárura alapozva - is sikerülne megtelepednie a faluban.- Sok a munkanélküli a településen?- Összesen 20-25 ember nem talál munkát. Az itt élőkre jellemző, hogy ha el is küldték a munkahelyéről, akkor sem jelentkezik a segélyért, hanem inkább otthon, a csekély jövedelemmel kecsegtető mezőgazdasági munkákból próbál megélni. A fiatalok megtartására, az infrastruktúra megépítése mellett szeretnénk csatlakozni a Széchenyi-terv Fecskeházépítő programjához. ■ Röviden- Mára túljutottunk a települési infrastruktúra fejlesztésének legnagyobb részén. Most azt kell biztosítanunk, hogy jól érezzük magunkat az otthonunkat jelentő községben - fogalmazott Turóczi István Zoltánná jegyző asszony. Központi téma a faluban a környezetvédelem és a közterületek állapota, ami szorosan összefügg egymással. Rendkívüli erőfeszítést, s rengeteg pluszmunkát igényel az illegális szemétlerakók megszüntetése. A jegyző asszony szerint minden helybéli érdeke volna, hogy környezetét — ahol gyermekei, unokái is élnek - „használhatóan” adja át a következő nemzedéknek. Ha a végletekig elszennyezik, bemocskolják, lakhatatlanná válik a terület. A szemetelők ellen csak közös fellépéssel tehetnek valamit. Az önkormányzat szeretne jó példával elöljárni, s ezért a közterületek rendben tartását, folyamatos gondozását elsőrendű feladatai közé sorolta. A millenniumi ünnepségek tiszteletére megújították a község központjának parkjait. A felújítás értelmetlen Egy 1930 körül épült házban működik 1972 óta az iskolakonyha. A diákok étkeztetésén túl számos helyi idős embert, illetve óvodást látnak el nap mint nap meleg étellel. A konyha működésének feltételei azonban egyre rosszabbak, hiszen az elöregedett épület nemrégiben veszélyesé vált. A szakértők megállapítása szerint a felújítás értelmetlen, új konyhát kell felhúzni. Az iskolakonyha vezetője, Ráczné Baráth Andrea elmondta, hogy szeretnék bevezetni — 2002. január 1-től általános követelmény - az ACCP minőségbiztosítási rendszert, de amíg a jelenlegi körülmények között dolgoznak, az eljárás megkezdése is értelmetlen. Az önkormányzat az új konyha építéséhez - ami óvatos becslések szerint is SZENT VENDEL. A települési önkormányzat, valamint az egyházközség önkormányzata közösen újíttatta fel a falu egyik Szent Vendel-szobrát (képünkön). A szobrot 1935-ben készítették, s eredetileg a Tápió határrészen állt. A Jászboldogháza egyik jelképének számító pásztor védőszentet mintázó felújított alkotást tavaly állították fel újra, de már nem a határban, hanem a falu főterén. MILLENNIUMI ÜNNEPSÉG. Július 1-jén lesz 55 éve annak, hogy a helybéliek akaratából önálló településsé vált Jászboldogháza. Az évfordulóhoz kapcsolódva június 30-án rendezik meg a faluban Jászboldogháza millenniumi ünnepségét. Reggel szentmisével és térzenével veszi kezdetét a program. A 10.30-kor kezdődő ünnepség keretében adja át a millenniumi emlékzászlót Várhegyi Attila államtitkár Jászboldogháza polgármesterének. Délután az erőemelők országos bajnoksága zajlik, este az általános iskolások adnak műsort, később nótaesttel, s utcabállal zárul a programsor. ■ A jó célhoz megjön a segítség is A Faluvédő és Szépítő Egyesület a település szépítéséért cselekvésre kész, segíteni akaró embereket vár a soraiba - mondta lapunknak Menyhárt Emőné, az egyesület titkára. A fiatal, 1999 márciusában zászlót bontott szervezetnek már 53 tagja van. Legnagyobb vállalkozásuk a tavalyi gyermeknap alkalmából átadott játszótér (képünkön) megvalósítása volt. A régi vas játszóeszközökkel felszerelt parkba új, természetes anyagú játékokat hoztak alapítványi, minisztériumi, illetve önkormányzati támogatás igénybevételével, s természetesen saját munkájukat is hozzátették a játszótér kialakításához. Legújabb törekvésük, hogy tájházat hozzanak létre, melyben bemutatnák az egykori tanyavilág életének hétköznapjait, az itt élők munkaeszközeit. Vállalkozásukhoz H. Bathó Edittől, a jászberényi városvédők tagjától, a Jász Múzeum igazgatójától is tanácsot kérnek. Ha jó célról van szó, az emberek szívesen segítenek. Ezt a régi igazságot megtapasztalta a faluvédő egyesület is az elmúlt két esztendőben - tudhattuk meg a szervezet titkárától. Csendes környezet, szolid árak Aki a nyári üdülést csendes, nyugodt környezetben eltöltött pihenésként tudja elképzelni, annak remek lehetőség erre a boldogházi strandfürdő és kemping. Az elmúlt szezonban közel 12 ezren voltak, akik a kikapcsolódásnak ezt a fajtáját részesítették előnyben. A strandfürdőbe érkeznek Németországból, Svédországból, illetve hazánk számos pontjáról. Az elmúlt években több iskoláscsoport is rendszeresen nyári táborhelyként számít a létesítményre. Helyben az úszásoktatást oldják meg a strand adta lehetőséggel, s legújabb kezdeményezésként - idén másodjára — motorostalálkozót is szerveztek az érdeklődők részére. A szeptember 1-jéig nyitva tartó intézmény szolid árakkal várja a pihenésre vágyókat. Sokan állítják: az 557 méter mély kútból feltörő 38 fokos termálvíz jó hatással van az ízületekre is. A folyamatos karbantartásra mindig megvan az anyagi fedezet, a nagyobb fejlesztésekhez viszont már egy tőkeerős befektetőre volna szükség. Az ön- kormányzat tulajdonában lévő strand és kemping az előzetes elképzelések szerint a diákturizmus egyik kistérségi központjává fejlődhetne. Folyamatosan ügyelnek a strand tisztaságára Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. legalább negyvenmillió forintba kerül - pályázati úton kíván pénzhez jutni. ____________■
