Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

2001. Június 16., szombat Wí W $$ ÍÜ m j/*» V4>x>. Jif M \ ifi |i_ ffl 7. OLDAL A gyümölcsös haszna A szüreti idő a nyári érésű gyü­mölcsöknél (például a nyári al­ma, a málna, a kajszi- és az őszi­barack esetében) nagyon lerövi­dülhet. Idén különösen nagy esély van erre. Persze már ahol kajszi egyálta­lán maradt a húsvét környéki fa­gyok miatt. Nyári alma, ősziba­rack és málna azonban lesz bő­ven, 2-3 héttel korábban a várt­nál. Az ilyen kritikus helyzetben a rendszeres szedésen és a ter­mék folyamatos elhelyezésén áll vagy bukik a jövedelmezőség. Az értékesítés biztonságának okán érdemes tervbe venni tároló ki­alakítását. Ha megfelelő hűtőházat épí­tünk, vagy bériünk, nemcsak a termést mentjük meg, hanem a termékdömping (az egyszerre és hirtelen jelentkező túlkínálat) el­múltával lehetővé válik a betá­rolt gyümölcs jobb áron való ér­tékesítése. Vonatkozik ez külö­nösen a téli almára, a téli körté­re, a birsekre, a csemegeszőlőre stb.) Hazánkban még mindig gyerekcipőben jár az aszalvány­ok és a szárítmányok hasznosítá­sa. Pedig az aszalt gyümölcsnek van piaca. Egyre nő a belföldi ke­reslet, annak ellenére, hogy az EU tagállamaiból (a mediterrán térségből) rendkívül drága, vi­szont jó minőségű és ízlésesen csomagolt aszalt gyümölcsöt im­portálunk. Javára válik a fiatal gyümöl­csösnek, ha a sorok közé rozst vetünk. Ezzel ugyanis kiszorítjuk a gyomokat, a rozst pedig befor­gatva zöldtrágyaként hasznosít­juk, amivel a talaj nitrogéntartal­mát javítjuk. Egyben a rozstaka­ró meggátolja a talaj vízkészletei­nek a kipárolgását is. Nagyobb hasznot hozhat a gyümölcsös, ha különböző érési idejű fajtákat telepítünk. A sze- dési idény jobban széthúzódik, így önállóan, elaprózva bár, de kedvezőbb áron tudjuk értékesí­teni az almát, a körtét, az ősziba­rackot. Vonatkozik ugyanez a cseresznyére, a meggyfajtákra, a szilvára és a ringlóra, de még a málnára és a szederre is. Mire érzékeny a málna? Nem is gondolnánk, milyen ér­zékeny növény a kertünkben szinte gyomként elszaporodó málna. Ha például nem a megfe­lelő, gyengén savanyú (pH 6,0 körüli) földbe kerül, lehet, hogy elpusztul. Szereti a jó vízháztar- tású, kevéssé meszes erdei jelle­gű mezőségi, káliumban gazdag talajokat, melyek lassan bomló nitrogénforrást biztosítanak. Egyik bogyós növényt sem sza­bad friss istállótrágyával meg­szórni, különösen nem a mál­nát. Az állati eredetű trágyák erős szagukkal különben is vonzzák a kártevőket, főleg a málnabogarakat. A málna azon­kívül rendkívül érzékeny a nitro­gén minden gyorsan ható formá­jára. Ezért a talaj tápanyag-után­pótlására használjunk érett komposztot, vagy azzal kevert kőzetlisztet (jó a zeolit is, de még jobb az alginit). A rózsafé­lék szárának elégetéséből szár­mazó fahamut is meghálálja a málna, ha kis mértékben adagol­juk a komposztba. Egyes szak­emberek nem javasolják, hogy a letermett málnavesszőket kom­posztáljuk. Az így nyert kom­poszt ugyanis terjesztheti a mál­na parazitáit. Ugyanakkor, ha a málnavesszőkből kötött kévéket elégetjük, a hamuját feltétlenül keverjük el földdel, és azzal pó­toljuk a talajból kizsarolt káliu­mot. Gyötrelmes a málna gyomta­lanítása. Olyan társnövényeket vessünk a málna alá és közé, melyek elnyomják a gyomokat. A spenót késő őszi és kora tava­szi fajtái alkalmasak erre. Takar­hatjuk a talajt a növényritkítás és lombtalanítás közben lesara- bolt hulladékkal. Folyékony trá­gyaként használjunk csalánle­vet, bodzából, zsurlóból és vará- dicskóróból készített erjesztett levet. Fontos, hogy telepítéskor ví­rusmentes töveket szerezzünk be. Védekezzünk káliszappanol- dattal a vírusbetegségeket ter­jesztő levéltetvek és kabócák el­len. Az esetleg mégis megfertő­zött vesszőket vágjuk ki és sem­misítsük meg. Ritkán ugyan, de fertőzött talajon az új ültetvényt veszélyeztetheti a gyökérgolyva, a gyökérpenész és a gyökérrot­hadás, amit ellenálló fajtákkal és a pihentetett talajba való ültetés­sel kivédhetünk. Botritiszes szürkerothadás és lisztharmat ellen turmixolt, szűrt fokhagy­ma levével védekezzünk. Érés előtt mindenképpen kerüljük a vegyszereket. Tápanyaghiány a földeken A magyar gazdálkodók évente hatvanmilliárd forintot költenek műtrágya és növényvédő szer vá­sárlására, ám ennek akár a duplá­ját is indokolt volna áldozni az optimális gazdálkodás érdeké­ben. Ezt viszont döntően a pénz, kisebbrészt a szaktudás hiánya még évekig nem teszi lehetővé. Míg a nyolcvanas évek végén 200 kilogrammnál is több műtrágyát használtak átlagosan egy hektár föld talajerő-visszapótlására, ez az elmúlt évtizedben negyedére csökkent, habár az utóbbi három esztendőben a mélypontnak szá­mító 35 kilóról 60 kiló körüli szintre emelkedett a felhaszná­lás. Az agrárkamara vizsgálata szerint különösen a foszfor és kálium utánpótlása hiányos, a gazdálkodók inkább csak a nitro­géntrágyázásra fordítanak figyel­met. Az egyes termelési csopor­tok birtokviszonyait elemezve megállapítható, hogy a nagyüze­mek az optimálishoz közelíte­nek, míg a kisvállalkozások és egyéni gazdaságok szinte alig használnak műtrágyát és nö­vényvédő szereket. Falura cserélték a várost Talán még egy emberöltővel korábban az számított szerencsésnek, aki falusi, községi lélek létére valahogyan lakást, panelt tudott vásárolni valamilyen nagyvárosban. Kezdet­ben általában mindenkinek tetszett, tetszik a komfort, a kényelem, de egy idő után nem kevesen megunják a szűk tereket, a bezárt­ságot. Azt, hogy lépten-nyomon tűzfalat, másik házat lát az emeleten lakó. Valahogy így voltak ezzel a most Kőröstetétle- nen élő Bognár Tiborék is, akik négyen alkotnak egy családot. A férj, a feleség, illetve a két fiú. Tősgyökeres városiak, szolnokiak, akiket az élet a Széchenyire sodort. Egy idő után érezni kezd­ték a panellakások egyhangúságát. Azt, hogy nem akadt zsebkendőnyi kert, zöld sáv, hacsak a sarokban álló cserepes virágokat nem számí­tom. Gondoltak egy merészet, jó lenne kertes házba, olyan lakásba költözni, ahol mindennek, mindenkinek lesz helye. Szétnéztek a környé­ken, és Kőröstetétlenen, ebben a megyeszék­helyhez tizennyolc kilométerre fekvő faluban ta­láltak egy félkész házat. A döntésben közreját­szott, hogy ezen a településen már élt rokonuk. Megalkudtak, megvették az Új utcai otthont. En­nek hét éve. Saját képükre, kényelmükre formál­ták az épületet és költöztek. Ma Bognárék ottho­na a település legmutatósabb, virágokkal díszí­tett háza, hiszen ezt az elismerést nemegyszer megkapták. Elöl sziklakért, nyírt pázsit, min­denhol virág. Akár a ház végén, az ablakok alatt és előtt. Tibor, a férj, Szolnokra jár dolgozni. Az idősebbik fiú ugyancsak itt tanul a megyeszék­helyen, elsős középiskolás. A kisebbik még a te- tétleni suli padjait koptatja. Gondolkoztak azon is, mi legyen a ház asszo­nyával, Marikával. Végül megszületett a döntés, vezesse a háztartást. Mert ha bejár dolgozni, semmire se jut ideje. így sem nagyon, be kell osztani mindennapjait, hiszen jó néhány hízó várja a porciót. Azután a baromfiudvar éhes ál­lományát is el kell látnia. Meg a három „fiút”, akikre süt, főz, mos a ház asszonya. Igaz, az urak készre jönnek, készre mennek. De még ott a 424 négyszögöles kert, tele gyümölcsfával, ve- teménnyel. Ez a felnőttek reszortja. A hizlalás most megéri, hiszen ők különleges fajtájú hússertéseket tartanak, amelyek jószeré­vel zsírmentesek. Igaz, ahol ennyi jószág akad, mindig van tennivaló. Ám így teljes az életük, hiszen a vidéki ház udvara, kertje, baromfiudva­ra sok mindennel ellátja a családot. Szolnok is közel, szinte hetente beugranak valamiért. A ro­konokhoz, vagy ki a temetőbe, sírt öntözni. Marika szerint a mindennapok nyugalma egy városlakónak, panelben élőnek ismeretlen. A csend, a napsütés, egy tágas otthon kényelme. Ahol gáz, víz, villany, telefon éppúgy adott, mint a parabolaantenna, melynek révén két tucatnál is több tévéprogram fogható. D. SZABÓ MIKLÓS Bognár Tiborék mutatós tetétleni háza. Elől a ház asszonya. FOTÓI CS. I. Eltúlzott veszély Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán mind gyakrabban merülnek fel az agrárágazat környezetvé­delmi problémái. Közelebb­ről vizsgálva a kérdést azonban kiderül, hogy a magyar agrárium koránt­sem akkora veszélyforrás, mint sokan gondolnák. zeti terhelés sokkaJ alacsonyabb nálunk, mint az EU-ban. A honi gazdálkodók pénz híján nagyság­rendekkel kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használnak, mint közösségbeli társaik, sőt a talajba többnyire kevesebb táp­anyagot pótolnak vissza, mint amennyit az adott növénykultúra igényelne. Az állattenyésztés mé­retei szintén jóval kisebbek, azaz az ebből fakadó környezetvé­delmi gondok sem olyan jelentő­sek. A csekély állatlétszám egyút­tal azt is jelzi, hogy jelentős tarta­lékaink vannak e téren, a gyepte­rületek kihasználása tekintetében bőven akad tennivaló. A tagállamok és hazánk mezőgazdasági szerkeze­tének, termelési volume­nének összehasonlítása világosan rámutat arra, hogy a földművelés, állat- tenyésztés okozta kömye­Megnevezés Európai Unió Magyarország Index % 1 ha szántó, kert, gyümölcs, szőlő területre jutó műtrágya-felhasználás hatóanyagban, kg 198 54 27 100 ha mg-i területre jutó db-szarvasmarha 61.0 14.0 23-juh 78.6 13.8 18 100 ha szántóra jutó sertés 154.4 102.4 66 Forrás: KSH; Eurostat Megszűnik a pincekönyv Kedden késő este elfogadta a par­lament Zsikla Győző kisgazdapár­ti képviselő önálló törvényjavas­latát: megszűnik a szőlőpince- könyv. A soltvadkerti országgyű­lési képviselő arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy következő lépésben a borpincekönyv egy­szerűsítését próbálja keresztül vinni. Az ősztől azt reméli, hogy kezdeményezésére a borral kap­csolatos teljes szabályozást átdol­gozza a parlament, hogy egysze­rűbb, a termelők számára köny- nyebben betartható jogszabályok szülessenek. ■ Az AGROWOLF Kft. Rendkívüli műtrágyavásár! cseh és eláss importbél kínálja Az Agrokémia Szolnok Kft. osztrák importból származó, kiváló alábbi gépelt: minőségű és kedvező árú szántóföldi műtrágyákkal várja vásárlóit. Állandó választékban kínálunk:- ZTR 165 fűkasza 430.000 Ft + áfa- ZTR 185 fűkasza 495.000 Ft + áfa- TRAC-LIFT traktorra szerelhető NPK 15-15-15 PK 18-18 PK 10-24 NP 18-28 Szuperfoszfát 19% homlokrakodók MTZ, ZETOR és egyéb traktorokra- Függesztett és vontatott hidraulikus árokásó Hí perfoszfát 26% és rakodógépek olasz importból. Linzi só (N) 27% FORTSHRITT E512, E514, E516, E517 ^ kombájn alkatrészek raktárról. Bővebb információért forduljon hozzánk bizalommal! Agrokémia Szolnok Kft. Telephelyeink: Cím: SZOLNOK, Rékasi út 90. Telefon/fax: 56/420-564 5000 Szolnok Kombájn u. 1. Tel.: 56/521-042; 521-043 3021 Lőrinci, Erőmű út Tel.: 37/588-100 AGROKER Nyíregyháza Rendkívüli Akciós Ajánlat! Új MF-34 GABONAKOMBÁJN kukorica átszerelő készlettel és doblassítóval rendkívüli akciós áron, azonnali átvételi lehetőséggel! AGROKER RT. NYÍREGYHÁZA 4400 Kinizsi út 2. Tel.:42/311-046 mobil:70/3310 411 70/3310 431 70/3310 441 Sorokban FŰBEN FÁBAN... A legfrissebb statisztikák szerint Magyarorszá­gon egymagában annyi gyógy- és fűszernövényt gyűjtenek, mint Európa többi országában össze­sen, pedig a hazai lehetőségek nincsenek maximálisan kihasz­nálva! A tapasztalatok szerint mind a hazai, mind pedig a kül­földi forgalomban biztos piaca van a magyar gyógynövények­nek. Ami magát a piacot illeti, a felvásárló és feldolgozó vállalko­zások jelzése szerint idén korlát­lan mennyiségben vesznek át többek között körömvirágot, cit­romfát, de nagy az érdeklődés a levendula, az akácvirág, a bodza, a mályva, a kakukkfű, a csipke­bogyó és a medvehagyma iránt. SAJTMÉRLEG. Magyarorszá­gon évente 37 ezer tonna sajtot állítanak elő, ennek felét expor­tálják, zömmel az arab orszá­gokba. Az uniós, 3600 tonnás behozatali kvótát nem tudjuk ki­használni, mert a közösség túl szigorú gyártási feltételeket szab. Évente több tízezer tonna sajtot importálunk, túlnyomó- részt különleges termékeket az EU-ból, illetve olcsó cseh és szlo­vák sajtot. A hazai fogyasztás fe­jenként csupán 4 kiló, ami töre­déke az EU-tagállamok fogyasz­tásának. BAROMFIHÚS. Elsősorban vi­szonylagos olcsósága és az euró­pai állati járványok miatt nőtt a baromfihús-fogyasztás hazánk­ban. A múlt évben a becslések szerint fejenként 28-29 kilo­gramm szárnyas végezte a gyom­runkban, miközben az EU-tagál- lamokban csak 22 kilogramm. KÖZRAKTÁROZÁS. A földmű­velésügyi tárca szándékai szerint Péter-Pálig megjelenik a közrak­tározás kamattámogatását is ma­gában foglaló rendelet - jelentet­te be tegnap Dögéi Imre ország- gyűlési képviselő szolnoki sajtó- tájékoztatóján. A Kisgazdapárt megyei ügyvezető elnöke el­mondta, a parlamentben több íz­ben is szóvá tette a búza várható áralakulását, segítséget kérve szaktárcától. A képviselő úgy vé­li, miután az idén legalább 20 szá­zalékkal nagyobb búzatermés várható, mint tavaly, a kereske­dők igyekszenek lenyomni a ke- nyérnekvaló árát, ugyanakkor tonnánként 24-25 000 forint lé­nyegében csak a gazdák költsége­it fedezi, haszon aligha képződik. Mivel a búza árbevétele és jöve­delmezősége elsődleges fontossá­gú a gazdálkodóknak, a tárca ha­marosan rendelet alkot a közrak­tározás kamattámogatásáról, va­lamint a tárolási támogatásról, ez­zel is segítséget nyújtva a jellem­zően kiszolgáltatott termelőknek - közölte Dögéi Imre.________■ Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán Vásároljon VTZ, LTZ traktort a szolnoki márkakereskedésből:- összkerékhajtás - kedvező árak - alacsony üzemeltetési költségek - hitel, lízing, állami támogatás. iíuk Jnasz Érdeklődni: IHÁSZ KERESKEDŐHÁZ KFT. 5000 Szolnok, TMWHyu. 80. kereskedőház Tel/fax: 56/424-302

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom