Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-20 / 142. szám
H 2001. Június 20., szerda AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL BESENYSZÖG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Falunap szombaton A település ön- kormányzata az idén is megrendezi - a vállalkozókkal együtt - a falunapot, amelyik hétvégére, június 23-ára esik. Az egész napos szín2es program reggel 8- kor misével kezdődik, majd a mazsorettek felvonulása következik. Az ünnepi megnyitót fél tízkor Bási Lajos, a megyei közgyűlés elnöke mondja, majd az óvodások, iskolások, Rózsák műsorában lehet gyönyörködni. BMX- bemutatók, gyerekeknek arcfestés, gyermekelőadás, izgalmas öregfiúk — mai bajnok focicsapat összecsapás várja az érdeklődő nézőket. Este ötkor a jászkiséri Pendzsom néptánc- csoport mutatja be műsorát, majd Zacher tánccsoportja ropja. Nem hiányzik a streetball-be- mutató sem, akár az esti tűzijáték. A talpalávalót másnap hajnalig az Integrál zenekar szolgáltatja. Közben fellépnek a nagy érdeklődésre számot tartó Bon-Bon és Baby Sisters együttesek is. A helyszínen árusok állnak a kedves látogatók rendelkezésére, akár a torkuk szá- raz, akár a gyomruk üres. __■ EM LÉKPARK. A millenniumi emlékpark a község jeles személye, Chiovini Ferenc festőművész egykori háza, portája helyére került. Az életveszélyessé vált épületet lebontották, elhordták, és ma ugyanott ez a park díszeleg. Egyik sarkában a festő szobrával, amelyet születésének a századik évfordulójára állítottak. A másik részen egy haranglábbal, alatta negyvenkilós haranggal: ez Szórópusztáról került Besenyszögre. A mutatós zöld területet az önkormányzat közhasznú munkásai, illetve az Együtt Besenyszögért Egyesület tagjai gondozzák. Rengeteget pályáznak Besenyszögön, valamint a hozzátartozó külterületeken mintegy háromezer-hatszáz lélek él. A polgármesterük a 37 éves Balogh Zoltán, aki végzettségét tekintve gépészmérnök. Nős, két gyermek édesapja. Korábban tíz évet dolgozott Szolnokon a Járműjavítóban, majd 1998-tól a község első emberének választották.- Kezdem az egyik legfontosabb mutatóval, azzal, hogy a rendszerváltást követően megszűntek az itteni nagyüzemek, és mostanság 10-15 százalék közötti az állástalanok aránya. Ami az állásban lévőket illeti, változatlanul meghatározó szerepet játszik Szolnok, de helyben is létesültek erősebb cégek, amelyek embereket foglalkoztatnak. Sőt százötven vállalkozót is nyilvántartunk. Jó részük mezőgazdasági jellegű munkát végez, de vannak fuvarozók, kereskedők és egyéb szakmák képviselői is.- Mennyire érinti a települést a Solami korábbi kifizetetlen hízófelvásárlása?- Sajnos nagyon, mert ezek a szorgos gazdák, nyugdíjasok temérdek hízót leadtak annak a reményében, hogy pénzhez jussanak, mert kicsi a nyugdíj vagy a kereset. Ahogyan felmértük, nálunk 15-16 millió a kintlévőség, azaz a tartozás a jószágtartóknak.- Hallhatnánk valamit a költségvetésükről?- Az ez évi 276 millió, és már módosítottuk az egészet. Tizenkétmilliós a hiány, ugyanakkor fejlesztések is lesznek. Elsősorban abból, hogy pályázunk és pályázunk... fgy a belvízelvezető rendszer kiépítésére nyertünk 158 milliós állami támogatást. Azután van harminc közhasznú munkásunk is, ők az önkormányzati területeket gondozzák, köztereket, utcákat, árkokat, de az intézmények karbantartásából is kiveszik a részüket.- Ezzel vége a pályázatoknak?- Korántsem. Pályázunk a csatornarendszer, szennyvízhálózat építésének az elkezdésére, önkormányzati bérlakások építésére, ebből tíz létesülne. Bővíteni szeretnénk az idősek otthonát tizenöt hellyel, erre is pályázunk. Pedig két épületben van már ilyen, ahol harminc ember elhelyezése biztosított. Ugyanakkor igény lenne további helyek létesítésére. Az idei év nagy feladata a szervezett szemétszállítás megszervezése, erre is pályázott az önkormányzat. Ha sikeres lesz, tájékoztatjuk a körülményekről a besenyszögieket. Azután felújításra vár a község ivóvízhálózata, erre is pályázunk a területfejlesztési tanácsnál. Továbbá szintén pályázunk egy belterületi út építésére és mintegy ezerméteres járdaszakasz felújítására. Szóval mindez bizonyítja, nem ülünk a babérokon, keressük a gyarapodás, a fejlesztés lehetőségeit.- A legfiatalabbakról még nem esett szó.- Van százhúsz óvodásunk is, akik igen szép környezetben tölthetik a napjaikat. Az iskolában pedig háromszáznegyven kis- és nagydiák koptatja a padokat. Rendelkezik az intézmény számítógépekkel, biztosított a megfelelő nyelvtanítás. Ami pedig a nyolcadikosok további lehetőségeit illeti, az idén minden végzett továbbtanul valamilyen középiskolában, gimnáziumban. Balogh Zoltán A lakásában lelt otthonra Idősek bentlakásos otthonából kettő is akad a községben, ahol összesen harminc rászoruló töltheti napjait. A teljes ellátáson, fürdési és szálláslehetőségen kívül az orvosi ellátás is biztosított. Mi most a kisebb otthont kerestük fel egy mutatós, átalakított házban, ahol tízen élnek. Közülük három ott lakót mutatunk be. A kép bal szélén Berényi Dezső- né, Margit néni, aki 76 éves.- Besenyszögi vagyok és három éve költöztem be. Hogy a nyugdíj nagyobb legyen, az utolsó tíz évben dolgoztam, varrtam. Igaz, így sem sok. Született négy gyerekem, sajnos egy már meghalt, meg van hét unokám. Élik az életüket, ezért gondoltam úgy, bejövök ide, nem leszek egyik terhére sem. Délelőttönként fekszem, majd olvasok, sétálok, nézem a tévét. Meg várom a hétvégét, mert akkor jönnek a gyerekek. A középen ülő Rigó Andrásáé, Erzsiké, kilencvenéves.- Meghalt az uram, meghalt az egyetlen fiam, és egy éve jöttem be. igaz, van egy unokám, meg egy dédunokám, akik Szolnokon élnek. Elég ritkán jutnak el hozzám. Nem volt könnyű életem, és ahogy visszanézek, mivel mindig dolgoztam, gyorsan mentek az évek. Azért még sétálgatok, bár a hosszú gyaloglás ellen már a szívem tiltakozik. A jobb szélen ülő, 75 éves Da- nyi Pálné, Margit elmondhatja: úgy került otthonba, hogy a házában maradt.- Azért van így, mert ez az épület a mi házunk volt. Eladtam három éve az önkormányzatnak. Ők átalakították, én maradtam.- Család?- A párom meghalt, egy örökbe fogadott fiunk van, akit hároméves kora óta nevelek. Még fiatal, de sajnos már leszázalékolt nyugdíjas. Szolnokon lakik, nem ő jön, én megyek hozzá. Havonta kétszer, pár napra és mosok, főzök, sütök rá.- Hogy érzi magát itt?- Nagyon jól. Olyan, mintha el se adtam volna. Ráadásul körülvesznek a korombeliek, és nem vagyok egyedül. Tizenhárom soros vetőgép Bezzeg Imre a régi tárgyak megszállott gyűjtője FOTÓ: MAGOS A most hetvenkét éves Bezzeg Imre évtizedek óta gyűjti a környék és a távolabbi tájak tárgyi, paraszti, mezőgazdasági, háztartási emlékeit. Nevetve meséli: legelső efféle ajándéka egy patapucoló kés volt, és azóta ezerháromszáz tárgyat, eszközt vettek számba. Ezek között akad a felvételünkön látható 13 soros vetőgép, azután vannak hintók, a legértékesebb Keglovich grófé, ösz- szegyűjtött három lovas kocsit, szánkókat, csak járomból huszonkettőt, de van halottszállító kocsija is. Azután mécsesek, petróleumlámpák, vasalók garmada, meg citerák, hegedűk, cimbalom, olyan tengeri utazókoffer, amelyik bejárta gazdájával a világot, szövőszék, temérdek régi bútor. Csodálatos hobbijáért Imre bácsit már kitüntették a legnagyobb helyi elismeréssel is, hiszen párját ritkító gyűjteményét a településre, Besenyszögre hagyja. Helyet már kapott a gyűjtemény, csak még az azt befogadó épületen, helyiségeken van, lesz mit tatarozni, javítani. Az ősz hajú gyűjtő szerint még néhány év szükségeltetik, mire minden a helyére kerül. És azt ő szeretné elrendezni, hiszen minden egyes darabhoz kedves emlékek fűzik. NEM KUTYAÉLET. Szó ami szó, szeretnének sokan a kis szőrmók helyében lenni, akit a 23 éves Csapó Bernadett ölel. Bizonyítva, hogy ez a község nem csak a középkorúak és idősebbek, de a fiatalok települése is. Detti itt lakik a szüleivel, testvérével. Tiszaföldváron érettségizett, és már hét éve táncol. Mégpedig hipp-hopp táncot, és a Zácher-féle csoport oszlopos tagja. Már amennyire oszlopos tud lenni egy 170 centis, 52 kilós szőkeség. Mellesleg Bernadett Szolnokon a Hemóban táncot is tanít. Három csoportja van, ahová szavait idézve 6 évestől 66 évesig bárki jöhet. Egyébként Csapó Dettiék a szombati falunap rendezvényein is fellépnek, és szó van róla, hogy hamarosan lakóhelyén is elkezdi a táncoktatást. Besenyszög Szolnoktól északra, közvetlenül a megyeszékhely mellett fekvő település. A mostani község határában lévő területek elnevezésében sűrűn szerepel a puszta szó. Például Doba-puszta, Szóró-puszta, Tenke-puszta, Ho- morszög-puszta. Ennek az az előzménye, hogy a mai település területén puszták voltak. A levéltári adatok szerint a pápai tized- jegyzék Fokorút mint plébániával bíró helyet említi 1332-37-ben, sőt Szentiván- nak 1322-ben már plébánosa is volt. A krónika szerint az ottani kis templomot 1703-ban égették fel a martalócok, a környező pusztai településekkel, pusztákkal együtt. 1775-ben a plébániát újraalapították, a parókia a templomtól keletre állt. Besenyszög gazdag régészeti lelőhely. Levéltári adatok szerint a neolitikum leletein kívül találtak emlékeket a rézkor, a bronzkor, a vaskor különböző kultúráiból is. Sőt római kori, népvándorlás kori, Árpád-kori és középkori leleteket is előPusztákból alakult ki fordulnak. A falu határában több középkori falu volt: Szeg, Szentiván, Fokorú, Szászberek. A község területe 1804-től az egri püspökség és a szatmári káptalan, illetve néhány ldsebb nemes között oszlott meg. A telepítések eredményeképpen a lakosság döntő többsége római katolikus, de más vallásúak is éltek a községben. Besenyszög határainak az arculatát jelentős mértékben megváltoztatta az 1852 és 1879 között történt lecsapolás, a Tisza, valamint a Millér szabályozása, védőgátak közé szorítása. Minden településnek meghatározó a közoktatása, iskolája: ez Besenyszögön 1770-ig nyúlik vissza. Itt az iskolán kívül a köröknek és egyesületeknek nagy hagyománya volt, hiszen 1896 és 1951 között tizenhat efféle közösség élt, tevékenykedett. A község lakosai erősen vallásosaknak számítottak: a betlehemezés, a búcsúk, az ünnepi körmenetek, pün- kösdölés, húsvéti locsolkodás mind hozzátartozott az itt élők szokásaihoz. A századforduló körül az is jellemezte a falut, hogy a megyében talán itt volt a legaránytalanabb birtokmegoszlás, hiszen két birtokos: a szatmári káptalan, illetve a Kohner család a földterület több mint a felét tartotta kezében. A második világháborút követően a földreform során 8-10 holdakat osztottak fel a nincstelenek között, ámbár minden nagybirtokot nem parcelláztak ki. A fel nem osztott táblákon, nagybirtokokon két állami gazdaság létesült: a palotási és a tiszasü- lyi. 1949-ben itt is szervezni kezdték a szövetkezeteket, és 1953-61 között közel húsz alakult. A kisebbeket az évek során összevonták, és mindezek eredményeképpen 1968-ban létesült a Kossuth Termelőszövetkezet, amely 6700 hektáron gazdálkodott. Tíz éve még 276 aktív taggal, 49 alkalmazottal, illetve 381 nyugdíjassal, járulékossal rendelkezett. A szövetkezet fő termelési tevékenysége a növénytermesztés és állattenyésztés volt, de később számottevőnek bizonyult a lakatosipari tevékenység is. A rendszerváltást követően minden téesztag maximum 5 holt földet vásárolhatott a gazdaság földjéből. Egy év alatt 407 hektárt adtak el, később további tizenhárom hektárt, illetve harmincnyolc hektár zártkertet értékesítettek. A Kossuth Téesz 230 milliós vagyonából 116 milliót már a kilencvenes évek elején nevesítettek. A korszerű mezőgazdasági termelés kialakítását Besenyszögön is hátráltatta az, hogy a gazdálkodáshoz szükséges gépek, eszközök drágák voltak, a kölcsön kamata magas, a termékek értékesítése ugyanakkor nehézségekbe ütközött. A téesz felszámolásának szinte teljes kilátástalansága után 1995- 96-ra érezhetően emelkedett a falu mező- gazdaságból származó jövedelme. A gazdák elsősorban önellátóak, saját gépparkkal rendelkeznek. A község gazdáinak egy része meg tudta vásárolni a magtárat, így lehetőségük nyílt gabonatárolásra is. Egy község a mindennapjain, a jelenen kívül a múltjából, a hagyományaiból is él és merít. A hagyományteremtés szándékával szervezik az itt élőknek, de az elszármazottaknak is a helyi rendezvényeiket. A majálison kívül a falunap is idetartozik: a legelsőt 1999-ben tartották. Az innen elszármazottak találkozójára pedig először 2000-ben került sor, ezt egybevonták a millenniumi műsorokkal, szoboravatással, falunappal. Ezt követte másnap a búcsú, így a kétnapos rendezvény sok-sok érdeldődőt vonzott. Bíznak az ez évi falunap sikerében is, amelynek időpontja június 23-a, szombat. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
