Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

4. OLDAL SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL A 2001. Május 10., csütörtök -' ||| Hol vannak most? Művészetkedvelő lokálpatrióta nyugdíjasként aktívan követem városunk szobrainak, műalkotá­sainak (sokszor szomorú) sor­sát. Legutóbb sokunkat meg­döbbentett az „Ülő nő” fájdal­mas kálváriája. Vagy gondol­junk csak vissza, mi történt sze­gény Damjanich fejével pár év­vel ezelőtt, vagy ugyanígy Ko­vács Ferenc „Guggoló fiú” szob­rával a Technika Háza mellett, vagy Kulcs Béla alkotásával, az „Ivó nő”-vel. Sokaknak talán fel sem tűnik, hogy eltűnt három műalkotás: Kamotsay István fémplasztikája a Belvárosi temp­lom környékéről hiányzik, Si­mon Ferenc alkotása az egykori építőipari vállalat központi épü­letéről már jó régóta lekerült, ta­valy pedig elvitték a Tisza-parti sétány környékéről a „Vonulók”- at. Jó volna tudni, mi lett ezen alkotások sorsa. • ______________BEREOI KÁLMÁN, SZOLNOK Kö szönet orvosaimnak Betegségem miatt évek óta rend­szeresen visszatérő „vendége” vagyok a szolnoki MÁV-kórház- nak. Legutóbb az I. belgyógyá­szaton részesültem orvosi keze­lésben, amelynek eredménye­ként igen jól érzem magam. Kö­szönöm dr. Kerekes Csaba osz­tályvezető főorvos úrnak, dr. Ke­lemen Éva adjunktusnak és az osztály szakalkalmazottainak a lelkiismeretes, gondos kezelést és ápolást, s kívánok munkájuk­hoz további sikereket. KOLLÁTH LÁSZLÓ NY. MOZDONYVEZETŐ, _________________________SZOLNOK Bú tor — ajándékba Hasznos adománnyal gazdago­dott a közelmúltban a jásztelki Hunyadi Mátyás Általános Isko­la a VIZA Alapítvány jóvoltából. Az intézmény tantermekben is használható szekrényeket és íróasztalt kapott ajándékba. Az iskola vezetése köszöni az ala­pítványnak a segítséget. IVANICS GYÖZŐNÉ _____ IGAZGATÓHELYETTES A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások — a levélíró elő­zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidí­tett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesz­tőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlé­sét mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként ke­zelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Régi igazság: bölcs, aki hallgat Annál világosabb, a demokrácia „letisztult” mű­ködését reprezentáló, a nagypolitika erőfölényét demonstráló lépést nem is kívánhattunk volna, mint ami a közelmúltban megrendezett diákpar­lament országos tanácskozásán megesett. Tör­tént, hogy a résztvevők egyik csoportja nem fo­gadta el láitika nélkül egy szervezet megalaku­lásának és működésének más szervezetek által is kifogásolt módját, ezért a szaktárca kizárta a tömörülést a támoga­tottak köréből. Mi mást is gondolhatna ilyenkor az ember, minthogy a demokráciában a jogok gyakorlásának egyetlen akadálya van: a következmény. Ezt a megállapítást a diákok felszólalásai is igazolták. A gyerekek őszintén beszéltek problé­máikról, arról, hogy mást tartalmaznak az írás­ba foglalt diákjogok, és mást mutat az élet. Mert bizony a jogok érvényesítése egy adott intéz­ményben egyáltalán nem könnyű, sőt olykor egyenesen káros - hangzott el a fórumon. Mint azt már az ombudsman is megállapította, 1 vannak tanárok, akik lelki terrort alkalmaznak a nem kellően felkészült diákokkal szemben, esélyt sem adva újrakezdésre. Az is igaz, hogy a véleménynyilvánítás sem marad következmé­nyek nélkül, s hiába van joga diáknak választ kapni az őt foglalkoztató és személyét érintő kérdésekre, a miértekre, a minősítésekre, nem tekinti őt egyenrangú partnernek az oktató, a kérdést provokációnak veszi. A tanár személyi­ségéből fakadó kommunikációs zavarok, az in­dulatok, az ellen­szenv a diák ellehe­tetlenülésével és mentális bajokkal járhat. A gyerekek elmondták: az sem ritka, hogy a tantárgyi osztályzatban fejeződik ki a magatartás értékelése, pedig az csak a telje­sítmény mérését szolgálná. A gyerekek őszinték voltak a megoldásra váró kérdésekben. A demokrácia szellemében jártak el. Ki gondolta volna, hogy ez a fórum sem lesz mentes az erőpolitikától. S elgondolkodtató ez még akkor is, ha a szaktárcának arra a bizonyos döntésre megvolt a joga, mert ezzel igazolást nyert: oka van annak, hogy ingatag a felnövekvő nemzedék demokráciába vetett hite. ________________________________KOROKKÁ! KATALIN, 3ZOLHOK A jogok gyakorlásának egyetlen akadálya van: a következmény Egyik óvodásunk édesapja, Ma­kula Zoltán értékes segítséget nyújtott intézményünknek: több mint százezer forintot érő támo­gatása nyomán megszépült az óvodánk. A kőművesek, festők és segítőik kijavították a vakolatot, kicserélték az összetört járdala­pokat, új védőjárdát készítettek; átfestették a kőporos vakolatot, ajtót lakkoztak, redőnyöket, ereszcsatornát mázoltak. Ezek­hez a munkákhoz az anyagot is Makula Zoltán biztosította. Az óvodások, a szülők és az intézmény dolgozói köszönik a Makula Zoltánnak a támogatást, köszönik a mestereknek a precíz munkát, s ezúton kívánnak nekik jó egészséget, sok sikert. VOLOSINOVSZKI ANTALNÉ _____ TAGÓVODA-VEZETŐ Ne m tudom, örüljek-e annak, hogy jelenleg az ország egyik leg­gazdagabb városában lakom. Gazdagságunkat illetően ugyanis bizonytalan vagyok, mert mint minden, ez is relatív. Ha azt né­zem, hogy városunknak van 250 millió forintja egy egyébként ren­dezett főtér átépítésére, akkor joggal feltételezhetem, hogy ez a város a leggazdagabb. De ha azt nézem, mi egyéb, nagyon szük­séges fejlesztéseket kellene elvé­geznünk itt, akkor úgy látom, ez a város az egyik legszegényebb. A gazdag város ELISMERÉSKÉNT OKLEVÉL ÉS JUTALOMÜDÜLÉS. A képen a tiszafüredi általános iskola diákjai: Zelei Annamária, Mérten Kin­ga, Barabás Annamária - és rajztanáruk: Kolozsvári Júlia. Ők azok, akik a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület által kiírt rajzpályázatra küldött színvonalas és példás munkájuk jutalma­ként egyhetes táborozási lehetőséget kaptak a Velencei-tónál. _______________________ ________________________________________(AMATŐR FOTÓI A május első napja Ha viszont a 250 milliós, azaz ne­gyedmilliárdos felesleges átépí­tést a budapesti egymilliárdos tű­zijátékkal hasonlítom össze, ak­kor ismét úgy érzem, egy gazdag város polgára vagyok. Emlékez­nek talán, hogy a tűzijátékot az ország egyik fele fölöslegesnek tartotta, és az adófizetők pénzé­nek elherdálását vélte benne. Na már most: ha fele részben elfo­gadjuk ezt az álláspontot, akkor 500 millió forintot tekinthetünk pazarlásnak. Ez a félmilliárdnyi felesleges költség a tízmilliós Ma­gyarország állampolgárait terhel­te, tehát egy főre viszonylag ke­vés, körülbelül ötszáz forint ju­tott. Viszont a negyedmilliárdos szolnoki átépítési terv költsége nyolcvanezer lakost érint: ez esetben az egy főre jutó felesleges kiadás meghaladja a 3 ezer forin­tot. Vélhetjük tehát úgy, hogy Szol­nok gazdagabb, mint maga az or­szág, hiszen az egy lakosra eső kiadás hatszorosát is el tudja vi­selni. ___________________PAPP LÁSZLÓ, SZOLNOK Legszebb hónap a május. Meg­újul a természet, végérvényesen beköszönt a tavasz. Több évszá­zados hagyomány szerint május első napja nyitánya a mezőgaz­dasági munkáknak. A falusi nép erre a napra sokféle szokást ala­kított ki, kezdve a zenés ébresz­tőtől a májusfaállításig. Később ezeket a szokásokat átvették a városiak is, sőt új elemekkel tol­dották meg. A XIX. század végén azonban megjelentek az ünnep­ben a politikai kultúra alapele­mei is. Május elsejét a munka ün­nepévé a szervezett munkások tették, amikor is a múlt század elejétől egyre inkább a minden­napi politika került a hagyomá­nyos elemek fölé a baloldali szó­noklatokkal, tüntetésekkel. Ezért sok helyütt ez a nap ellenszen­vessé vált, sőt a kapitalista orszá­gokban tiltott lett a felvonulás. A szocialista országokban évtize­dekig kötelező lett a diákok, ka­tonák, munkahelyek dolgozói­nak seregszemléje, előre ldtalált jelszavakkal kellett éltetni a párt­állam vezetőit. A rendszer kisajátította a szép népi ünnepet. Bár örvendetesen az utóbbi tíz évben fokozatosan elvesztette ezt a szerepét, sajná­latos mód^n' régi szokások nem tértek vissza. Nincs májusfa, nincs szerenád, amivel minden­képpen szegényebbnek érezhet­jük magunkat. ___________________SEBŐK I., JÁSZBERÉNY Me gszépült a kiséri óvoda EGYMÁS MELLETT KÉT LÁTNIVALÓ. A Martfűi Művelődési Ház két érdekes kiállítással is fogadja a betérőket, amelyekből az egyik feltétlenül a gyengébbik, míg a másik inkább az erősebbik nem ér­deklődését vonzza. A ház folyosóján közelmúltban kialakított tárlókban Hercegh Mária természetes anyagokat felhasználó munkáiból összeállított válogatás, illetve repülőmodellek várják a látogatókat. Angolul tanulják a közéletiséget Hat évvel ezelőtt indult az általá­nos és középiskolákban szerte az országban a „disputázás”, vagy ahogyan angolul mondják, a „de­bate”. A háromtagú diákcsapatok a verseny szabályai szerint egy adott közérdekű téma két ellenté­tes nézőpontját képviselve érvel­nek, cáfolnak, bizonyítanak. Több fordulón keresztül így szol­gálja a program a közéleti szerep tanulását, az érvek ütköztetésé­nek kulturált demokratizmusát. Az Amerikában élő Soros György volt az, aki a Soros-bizott­ság égisze alatt (több más terület mellett) Magyarországon is meg­honosította a „disputázást”, ily módon is segítve az ország de­mokratikus fejlődését. Néhány hete ismét országos, továbbjutásos versenyen bizo­nyíthatták a középiskolás csapa­tok, angol nyelven, hogy van hangjuk a közélet kérdéseiről, sőt angolul is képesek azt megfogal­mazni. A Disputa Kör Egyesület angol szekciója országos, meghí­vásos versenyét rendezte meg áp­rilis 21-én, melynek ezúttal a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Nem­zetközi Gimnáziuma adott he­lyet. A megvitatott téma: a kor­mánynak felelőssége-e, hogy gondoskodjon a szegények alap­vető szükségleteinek kielégítésé­ről? A téma nagyon is aktuális. És a fiatalságnak - a verseny szabá­lyai szerint pró és kontra, van vé­leménye. Hogy ki a verseny győz­tese? Formálisan a döntőben nyertes csapat és egyénileg az a három résztvevő, aki a pontjai alapján ezzel kijut a nemzetközi versenyre. Tartalmilag azonban mindenki, aki a felkészülésben és a verseny lebonyolításában részt vett - felkészítő tanárként, bíró­ként, vagy kulturáltan vitatkozó versenyzőként. Mi is ott voltunk, és a viták he­vében most is sokat gazdagod­tunk. Egy-egy kreatív gondolattal - mindenképpen. Újabb barátsá­gokkal - feltétlenül. Mégis van egy kis probléma. Öt év után Soros György más, Magyarországnál kevésbé fejlett demokráciákra összpontosítja fi­gyelmét. Magyarra fordítva, szponzor kerestetik. Mert hát, van még mit tanulni, tanítani a demokrácia, a közéletiség színte­rén. Különösen az elkövetkező nemzedéknek - a világ színe előtt, bizony angolul is. Mi, a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumból mindenesetre most is disputáztunk, és sokat ta­nultunk. __________________KAJOI MARIANNA TANÁR ™—-—...........................................................................................................f----------_______________jsm & m, átt tllil ÖT VEN ÉV EGYÜTT. Húsvétkor ünnepelte házasságkötésének fél évszázados évfordulóját a karcagi i/adai Lőrinc és felesége, Tóth Erzsébet. A jeles esemény alkalmából a családtagok, a gyermekek és mókák köszöntötték a jubiláló házaspárt. (amatőr fotói

Next

/
Oldalképek
Tartalom