Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-08 / 106. szám

2001. Május 8., kedd HAZAI TŰKOR 3. OLDAL Kizárták Torgyán Józsefet Patthelyzet alakult ki a kisgazdapártban Budapest A kisgazdapárt teg­napi frakcióülésén 22 képviselő jelent meg. Közülük 19-en meg­szavazták Torgyán kizárását a képviselő- csoportból. Szentgyörgyvölgyi Péter frakció- vezető nem nyilatkozott az ügy­ben. Torgyán és hívei vitatják a kizárást. Jelenleg azon vitatkozik a két szárny, hogy a jelenlévő, vagy az összes képviselő kéthar­madának az igen szavazatára van-e szükség egy ilyen döntés­hez. Áder János még nem jelen­tette be, hogy a frakció kizárta Torgyánt. Az ülésen elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, amelyben elítélték a ceglédi nagygyűlésen történteket. Gyimóthy Géza, az FKGP hét­végén, Cegléden megválasztott főtitkára természetesen vitatta az ülésen hozott döntéseket. Tor­gyán Józsefet nem zárhatta ki a frakció, mivel ahhoz kétharma­dos többség kellett volna, ami biztosan nem volt meg, és nem frakcióközgyűlést hívtak össze, csak munkaértekezletet, ame­lyen nem lehet dönteni személyi kérdésekben - hangsúlyozta Gyi­móthy. Torgyán József maga is válto­zatlanul a kisgazda- frakció tagjának tartja magát, szerinte a ki­zárásáról hozott hétfői döntés érvénytelen. „Érvényes határozat nem született a kizárá­sommal kapcsolatban, továbbra is a képviselő- csoport tagja vagyok” - közölte Torgyán. Árra a kérdésre vála­szolva, hogy mit tesz akkor, ha a képviselőcsoport vezetője a kizá­rásáról hozott döntést bejelenti Áder Jánosnak, Torgyán József azt mondta: bármit be lehet je­lenteni a házelnöknek, aki azon­ban képzett jogász, így különbsé­get tud tenni jogos és jogtalan be­jelentés között. Az FKGP reform polgári plat­formjának budapesti nagygyűlé­sén és nagyválasztmányán meg­választott új elnök, Lányi Zsolt személyének bejegyzését kezde­ményezték hétfő reggel a Fővá­rosi Bíróságon - jelentette be Bánk Attila, akit a párt reform polgári tagozatának szombati budapesti nagygyűlésén és nagy­választmányán országos elnök­ségi tagnak választottak. El­mondta: az elnök személyéről szóló átvezetés a Fővárosi Bíró­ságon megkezdődött, véleménye szerint ez néhány napot vehet igénybe. Ombudsman az iskolákban Budapest Az iskolákban ritkán, de még mindig előfordul a testi fenyítés, egyes tanárok pedig lelki terrort alkal­maznak a nem kellően fel­készült diákokkal szemben. Az oktatási jogok biztosá­nak hivatala 2000-ben 38 ajánlást fogalmazott meg, amelyekből mindössze kettőt nem fogadtak el az érintettek. KI NYÚJTOTTA BE A PANASZT? ‘szülői szervezet, diákönkormányzat, tanári kar. **a fenti kategóriákba nem sorolható panaszos, például ügyvéd, nagyszülő Az oktatási jogok biztosa a sze­mélyes egyeztetés, a higgadt pár­beszéd híve. A konfliktusok kö- az érintettek bevonásával zos történő - megoldása tartósabb eredményre vezethet, mint egy hatósági határozat, amelynek jogi kényszerrel szereznek ér­vényt - fogalmazott a 2000. év ta­pasztalatairól számot adva Aáry- Tamás Lajos. Az oktatási jogok miniszteri biztosa örömmel mondta, hogy egyetlenegyszer sem utasították el egyeztetésre irányuló szándékát az egymással szemben álló felek. Az oktatási ombudsmanhoz érkező panaszok döntő*többsége az emberi méltóságot érintik. A hivatalnál panaszkodtak diákok, vagy egész osztályok tanárukra, oktatók egymásra, az iskolave­zetésre és iskolai, vagy szülői munkaközösség az intézmény- fenntartóra. Pedagógus azon­ban egyetlen esetben sem pa­naszkodott diákjára az oktatási biztosnál. Aáry-Tamás Lajos fontosnak tartja, hogy a felek­ben legyen együttműködési készség, hiszen a probléma ren­dezése után is még hosszú éve­kig együtt kell dolgozniuk. Ritkán, de még manapság is előfordul az iskolákban a testi fenyítés. Ezeket az eseteket a hi­vatal szigorúan kivizsgáltatta, fegyelmi elrendelését kérték az igazgatótól, amelynek vége akár az elbocsátás is lehet. Ettől az év­től az ombudsman minden ilyen esetben köteles lesz büntető-fel­jelentést is tenni a tanár ellen. HORVÁTH MAODOUU Fehéren-feketén a Fehér füzetben Furmann Imre: rosszul működik az igazságszolgáltatás A rablásban nyomozó rendőrök egy magas, szőke nőt kerestek, ehelyett őrizetbe vették H. Aladárt, aki ala­csony, bajuszos cigány férfi. Hat hó­napig volt előzetes letartóztatásban, majd megszüntették vele szemben az eljárást és szabadlábra helyezték. A fél év alatt alig szóltak hozzá. A rendőrség, majd az ügyészség előter­jesztésére a bíróság automatikusan hosszabbította meg előzetes letartóztatását. Gyomaenprőp _______________ H. Aladár esete nem példa nélküli. Tavaly száz- hatvankilenc panasz, illetve kérelem érkezett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodá­hoz. A részletes tényfeltárás után harminckilenc­ről állapították meg a diszkriminációt, túlnyomó- részt annak közvetett formáját. Az elmúlt eszten­dő legjelentősebb ügyeit az iroda a Fehér füzet 2000 című kötétben adta közre. A kiadvány több figyelemre méltó adattal is szolgál. Egyebek mellett azzal, hogy a hátrányos megkülönböztetést mutató ügyek legtöbbje, szám szerint tizenhárom az igazságszolgáltatás­sal kapcsolatos. Kíváncsiak voltunk, milyen kö­vetkeztetésre jut ebből dr. Furmann Imre, a jog­védő iroda vezetője. A diszkriminációs ügyek­ben közismerten nagy tapasztalatot szerzett ügy­véd a közelmúltban Gyomaendrődön nyilatko­zott lapunknak.- Én le tudom ebből vonni a következtetést, bár ebben az esetben sem az én feladatom lenne ez, hanem az igazságszolgáltatás működtetésé­ért felelős döntéshozóké. Hasonlóképpen .a vál­toztatás is az ő dolguk lenne. Abban az ország­ban, ahol el lehet vinni embereket és hónapokig Névjegy: Született 1951-ben a Borsod megyei Nyékládházán Foglalkozása: ügyvéd. 1994 óta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igaz­gatója Több könyve jelent meg, legutóbb tavaly, a Köznapi gyilkosságok című publi­cisztikai kötete. Nős. Felesége Pankucsi Márta szociológus. Fiuk politológus-jogász egyetemi hallgató előzetes letartóztatásban tartani úgy, hogy semmi köze a cselekményhez, ott az igazságszolgáltatási rendszer rosz- szul működik. Hála istennek egyre töb­ben tudják, hogy nem kell megijedni. Ha az emberrel szemben megszüntetik az eljárást, vagy felmentik, utána kárta­lanításért be kell perelni a magyar álla­mot. A bíróságok nagyon sok esetben meg is ítélik, ha nem is azt az összeget, amennyit kérünk, de hasonlót.- Kétségtelen, a Fehér füzetben jegyzett esetek­nek üzenetértéke van. Előadásában hangsúlyoz­ta, hogy a cigányság problémája társadalmi szin­tű, így a megoldás sem nehezedhet egy szűk cso­port vállára. A megoldásnak is társadalminak kell lenni. Lát-e készséget erre?- A mindenkori politikának óriási a felelőssé­ge abban, miként cselekszik: világosan beszél-e ezekről a dolgokról, netalán az ellenkezőjét teszi és igyekszik elodázni a problémákat. Nagy gond, hogy a magyarországi politikusok legalább öt- ven-hatvan éve komolyan nem néztek szembe ezekkel a problémákkal. Látszatintézkedések, óriási pénzkidobások mindig történtek. Ezek so­se a valóságból indultak ki, csupán felületi keze­lést jelentettek.- Ahhoz, hogy mélyebbre ássanak megvan-e a tehetség, az akarat?- A tehetsége mindenkinek megvan hozzá. A többi csak elhatározás kérdése, de óriási gondol­kozásbeli változás is kell hozzá. Úgy látom, vala­mennyi kormányzó párt négy évben és nem táv­latosan gondolkodik. Ezt harminc éve még meg lehetett csinálni, bár a szociológusok már a het­venes években is figyelmeztettek a várható kö­vetkezményekre. A politika és a társadalom azonban a szőnyeg alá söpörte ezt a dolgot, s azt mondta, majd, majd. Kérem szépen, ez a majd most van. A világos beszédet az emberek megér­tik. Ha összevissza beszélnek, ráadásul gyűlöle­tet is keltenek, különösen a romák ellen, akkor nem fogják megérteni, s abba a látszólag kényel­mes pozícióba helyezkednek, hogy majd meg­oldódik. Nem fog megoldódni, ezt közösen kell megoldani. Gazdasági nyelvre lefordítva: ha most okosan ráfordítunk százmilliárdot, az olyan befektetés, amellyel normálisan működő társa­dalmat nyerünk, olyat, amelyben mindenki jól érzi magát. ______________________csath búza KÖ ZGYŰLÉS. Az Akadémia köztestületének igen fontos szerep jut abban, hogy a tudásalapú társada­lom kiegyenlítő szerepet töltsön be az ország elszegényedő és gazdagodó rétegei között - hangsúlyozta elnöki megnyitójában Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA 168. köz­gyűlésén hétfőn Budapesten. Glatz Ferenc - az MTA elnökségének döntése alapján - az Akadémiai díja- kat is átnyújtott a közgyűlésen a kitüntetetteknek._____________________fotó: europress/kallus qyóroy NA PIRENDI KÉSÉS. Az Or­szággyűlés hétfői plenáris ülé­sén csak két, határozatképte­lenség miatt sikertelen szavazás és mintegy félórás szünet után sikerült elfogadni a parlament e heti napirendjét délután négy óra után néhány perccel. Mi­után a képviselők többsége nem fogadta el több vizsgáló- bizottság felállításával kapcso­latban a napirend kiegészítésé­re irányuló kezdeményezése­ket, a napirend megszavazása­kor a szocialista és a szabadde­mokrata frakció tagjai nem vet­tek részt a szavazásban és így az Országgyűlés kétszer is ha­tározatképtelennek bizonyult. JOGANYAG. Számottevő hala­dás tapasztalható Magyarorszá­gon az uniós környezetvédelmi joganyag átvételében, alkalma­zásában - állapította meg Michael Lake, az Európai Unió budapesti nagykövete hétfőn. A nagykövet és a Környezetvédel­mi Minisztérium szakemberei­nek találkozóját megelőzően Túri-Kovács Béla miniszter el­mondta: Magyarország a koráb­bi tíz helyett már csak három átmeneti mentességi igényt tart fenn a környezetvédelem terén. EGYEZTETÉS. A szocialisták szerint veszélyezteti a június végén lejáró mandátumú or­szággyűlési biztosok utódai jú­nius 19-re tervezett megválasz­tásának eredményességét, hogy eddig nem volt egyeztetés a parlamenti pártok között a je­löltekről. Erről Vastagh Pál szo­cialista képviselő beszélt hét­főn. Közölte: követelik a ház­elnöktől, hogy kezdeményez­zen konzultációkat ez ügyben a pártok között. NYUGDÍJREFORM. A kor­mány meg kívánja őrizni a magánnyugdíjpénztárak stabili­tását, ezzel együtt az állami fel- osztó-kirovó rendszer reformra szorul - jelentette ki Varga Mi­hály pénzügyminiszter, a Nyug­díjasok Országos Képviseleté­nek (NYOK) hétfői budapesti fórumán. Kifejtette: a reform célja egyebek között az, hogy a reiídszer kiszámíthatóvá váljon, követhetők legyenek a befizeté­sek, ezzel arányos ellátást kap­janak a nyugdíjasok, és min­denki maga dönthesse el, mi­kor akar nyugdíjba menni. FÓRUM. Szakképzés és tudás­alapú gazdaság címmel meg­kezdődött a szakképző iskolák igazgatóinak VI. országos fóru­ma hétfőn Budapesten. Gál András Levente, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitó előadásában elmondta: a magyar gazdaság egyre inkább igényt tart a szak­képzett munkaerőre, s ezt az elvárást a szakképzési és a fel­sőoktatási területnek együtte- sen kell kielégítenie. ________■ A pártok megítélése a keleti országrészben E havi népszerűségi listánk nem tartalmaz meglepetéseket, sőt úgy a két nagy, mint a négy ki­sebb parlamenti párt helyzetét il­letően szinte megmerevedett vi­szonyokkal találkozhatunk. Az országos listán továbbra is fej-fej mellett halad a Fidesz és a Szocia­lista Párt. Az összes megkérdezett körében a legnagyobb kormány­párt 24 százalékos, a legnagyobb ellenzéki párt pedig 25 százalékos népszerűséget ért el, míg a Kis­gazdapárt, az SZDSZ, az MDF és a MIÉP 2 és 4 százalék közötti ered­ménnyel szerepel. A Szonda Ipsos közvélemény­kutatása szerint Kelet-Magyaror- szágon hónapok óta ugyancsak kiegyenlített küzdelem folyik, s bár a pontszámok tekintetében e hónapban éppen a Fidesz áll az élen, a helyzet alapvetően most sem változott. Az összes meg­kérdezett körében a legnagyobb kormánypárt ezúttal 26 százalé­kos, a legnagyobb ellenzéki párt pedig 24 százalékos támogatott­sági arányt ért el, s ez a csekély különbség - a statisztikai hiba­határt figyelembe véve - gyakor­latilag holtversenyt jelent. A biz­tos szavazók körében még ennyi eltérés sem mutatkozik: ha most vasárnap kerülne sor a parla­menti választásra, mindkét párt 39 százalék körüli eredményt érne el. (Országos szinten az e —60 50 - 40 • 30 A kérdezés ideje: 2001. április 8-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 482 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. ' az ország egésze 2001. ÁPRILIS p Ijj keleti országrész 35 JKJLi 3 JULI 4 4 m:smm ss Fidesz-MPP MSZP FKGP SZDSZ MIEP MDF Egyéb párt bizonytalan, nem szavazna körbe tartozók 42 százaléka je­lezte, hogy a szocialistákra sza­vazna, s 37 százalék adná voksát a Fideszre, ami - a statisztikai hibahatárt figyelembe véve - ugyancsak eldöntetlen helyzetet jelent.) A négy kisebb parlamenti párt a keleti megyékben együttvéve is csak a felnőtt lakosság 11 száza­lékának szimpátiáját élvezi (ér­demes megemlíteni, hogy ez az érték a ’98-as választást követő hónapokban nem egyszer a 16 százalékot is elérte), egyenként pedig az összes megkérdezett 2-3 százaléka találja rokonszen­vesnek őket. A nagy vesztes hosszú távon ebben az ország­részben is az FKGP, hiszen míg a választást követő időszakban többnyire 5-9 százalék körüli eredményt produkált, az elmúlt egy év során csupán két alkalom­mal ért el 4 százaléknál jobb in­dexet. Továbbra is szokatlanul magas az irántuk megnyilvánuló ellenszenv: országos szinten minden harmadik megkérdezett, keleten a felnőtt lakosság 37 szá­zaléka utasítja el egyértelműen a Független Kisgazdapártot. A ki­sebb pártoktól való elfordulás a biztos szavazók körében is érzé­kelhető. Ha most vasárnap kerül­ne sor a parlamenti választásra, a Kelet-Magyarországon leadott szavazatok közül az MDF 3, a Kisgazdapárt 4 százalékot sze­rezne meg, a parlamentbe való bejutásra pedig az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek volna legnagyobb esélye, hiszen e két párt keleten is és országosan is 5 százalék kö­rüli eredményt érne el. Furmann Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom