Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

6. OLDAL AHOL 2001. Május 2., szerda V É LÜNK KŐTELEK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Sorokban HÍRES EMBEREK. A hazai éremművészet egyik legjelentő­sebb személye, Egyed Emma, valamint a Liszt Ferenc kamara- zenekar közismert hangverseny mestere, Rolla János hegedűmű­vész is Kőtelek szülötte. KULTÚRA. Hogy a község kul­turális élete mennyire tartalmas, arról a mintegy tizenhatezer kö­tetet számláló helyi könyvtár is árulkodhat. A helyi önkormány­zat ráadásul évente 800 ezer fo­rinttal támogatja a közintéz­ményt, melyet kizárólagosan könyvvásárlásra fordíthatnak vezetői. ISKOLATEJ. A kőtelki önkor­mányzat évi egymillió forintot különít el a harmadik esztende­je önerőből létrejött iskolatej-ak- ciójának. A településen közel kétszáz gyermek igényli a friss tízórait, melyhez buktát is kap­nak a diákok. EMLÉKEZÉS. 1944-ben negy­venhét lakost vittek el a telepü­lésről úgynevezett „málenkíj ro­botra”, s közülük csupán heten tértek vissza a későbbiekben. A szörnyű tragédiáról, a távolban elesettekről egy kis kereszt em­lékeztet a községi temetőben. AZ ELSŐ. Kőtelek ma is ismert első tanítója Gulyás Ferenc volt, akiről - foglalkozását is feltün­tetve - 1738-ban tesznek emlí­tést. A kor szokásaihoz híven fő- foglalkozásban kántor volt, s amellett ellátta a jegyzői teendő­ket is. Az utókor emlékezetében példamutató magaviseletű, jó­zan emberként él, olyannak, aki csak a településéért szolgált. ALKOTÓTÁBOR. Már hagyó mánnyá vált, hogy szeptember első két hetében erdélyi művé­szek, fafaragók, festők és szob­rászok érkeznek Kőtelekre. Az itt készült alkotásaikból kiállí­tást rendeznek. Legutóbb Szol­nokon is bemutatkozhattak a székelyföldi művészek. KISEBBSÉG. A település 1860 lelket számlál, húsz százaléka kisebbségi. Ennek ellenére Kő­telek méltán büszke arra, hogy egyszámjegyű a munkanélküli­ségi rátája. Kisebbségi önkor­mányzat nélkül is probléma- mentesen zajlik az együttélés, s csupán a képviselő-testületben tevékenykedik két kisebbségi la­kos, akik a szociális bizottság­ban is helyet kaptak. EGYHÁZI ÉLET. Kőtelket job­bára római katolikus felekezetű- ek lakják. A település már az 1500-as években egyházilag önálló község volt. A XVII. szá­zadban és a XVIII. század elején Nagykörű filiája lett. Önálló anyaegyházzá 1742-ben vált, temploma 1782-ben épült. ■ Rákóczi aranyára épült község Ugyancsak törhette a fejét 1864-ben Mezei János kőtelki bíró, amikor arra kellett vá­laszt adnia, hogy mikor alapí­tották a községet, de kényte­len volt sajnálkozva azt írni, hogy „...mikor fordul elő Keő- telek községe legkorábban, arrul hagyományilag nem le­het semmit sem tudni. Régi iratok pedig a község birtoká­ban nem léteznek, mert 1848- dik évben a község háza kira­boltatván, minden régebbi ira­tok is elvesztek...” LEGENDÁK A település központjában a jelenleg tatarozás alatt álló templom, valamint a csodálatos székely kapu látványa fogadja a vendégeket A mai ismeretek szerint Kőtel­ket - Keutelek néven - 1391- ben egy oklevél említi először, melynek másolatai megtalálha­tók a településen. Boros Imre a helyi is­kola nyugalmazott igazgatója és tanára kutatta a település történelmét. Munkái során az derült ki, hogy a falu Keütelep, majd Kewtelek néven előfordult már az évszázadok folyamán. Mindannyiszor olyan következtetésre jutott, hogy Kőte­lek elhagyott régi település helyén épült község, melyet az itt talált - korábban lerombolt épületekből származó - kö­vekből emelték. A török időkben nem halt ki telje­sen, sőt a Rákóczi- féle szabadság- harc sem tizedelte a lakosságot, de a nép rokonszenvezett Rá­kóczival. Egy élő monda szerint a Nagyságos Feje­delem a kurucok vissza­vonulásakor a hadikincs­tár egy részét nem tudta Boros Imre a leendő tájház előtt mutatja az elvégzendő feladatokat menekíteni, ezért a helybéli „Három körtefa” ne­vű csárda pincéjébe hordatta azt, az épületet vi­szont a földig tette egyenlővé. Csupán a közel­ben lévő körtefa adott tájékozódási alapot a kincs hollétére, ezért az öregek azt tartják, hogy a község pecsétjében és címerében található körtefa erre a mondára utal. FEJLESZTÉSEK Vígh Tibor polgármestert 1994-ben választották a község élére. Az ékszerdoboznak is beillő csöndes, de dolgos település az eltelt hét eszten­dőben látványos fejlődésnek indult. Ez alatt az idő alatt mintegy 750 millió forintnyi beruházás építette, szépítette Kőtelket. Kiépült - öt település együttműködése révén - a regionális szennyvízrend­szer hálózat, útalapok épültek, felhúz­tak a községben egy hat tantermes is­kolát, a telefonhálózat, a falugáz, illet­ve a regionális szeméttelep is ez idő alatt valósult meg. A polgármester a gondokat sem rejtet­te a véka alá: a falu­gázprogram az előre- láthatatlan költségek, s főleg a díjak miatt hátrányba hozta a te­lepülést, és azok la­kóit. Több helyen visszaálltak az olcsóbb széntüzelésre, így tette ezt többek között a helyi általános iskola is. Az árvízi, majd a helyreállítási időszakok alatt az utak is tönkrementek, s bár az állam közel negyvenegymillió forint kárt elismert és megté­rített, további negyvenmillió kárenyhítési támo­gatást még nem rendezett a kor­mányzat. Sajnálatos módon a ’99- es és a 2000-es árvíz után a kiren­delt szakértők alulértékelték há­romszáz lakó-, valamint nyolc ön- kormányzati ingatlan kárát is. Kőtelek, adottságai révén, kivá­ló turisztikai lehetőségek előtt áll. Az elmúlt évben elkészült a kőte­leki lovas turisztikai fejlesztési program, mely hozzávetőlegesen 200 milliós beruházás lenne. A fej­lesztésekhez az első lépcsőben a gazdasági, illetve a földművelés- ügyi minisztériumoktól közel negyvenmillió forintot remél az önkormányzat pályázat útján. Idei beruházási tervek között van az a lóvágóhíd megépítése is, melyhez az önkormányzat megadta a terü­letet, s az elképzelések szerint mintegy százmillió forint szükségeltetik. A helyi önkormányzat egyébként remek vállalkozónak bizonyul, hiszen saját vendéglőt, pékséget, uszodát, húsboltot vágóhíddal, kempinget, és konyhát is üzemeltet, illetve bérbe ad - intéz­ményeiben közel 130 főt foglalkoztat. Kidolgo­zott tervek állnak rendelkezésre a kolopi iszap kihasználására, horgász tavak kialakítására, és a bányató rekultivációjára. Amennyiben az elgon­dolások valóra válnak, úgy Kőtelekből a közeljö­vőben egy tündöklő üdülőkörzet válna — hang­súlyozta a polgármester. Neve: Vígh Tibor Született: 1952.03.01. Foglalkozása: polgármester (1994 óta) Végzettsége: igazgatás-szervező, szaküzemgazdász Aki az erdőt szereti... Hogy az erdőségek mennyi­re fontos szerepet töltenek be a földi létben, bizonyára nem kell külön hangsúlyoz­ni. Elég, ha csak az ózon­pajzs elvékonyodására, vagy az egyre gyakoribbá váló áradásokra gondolunk — ezek kialakulását bizony a bolygónk flórájának drasztikus csökkenése, köz­vetve az ember okozza. A kőtelki székhelyű Ártéri Erdő­birtokossági Társulat egyike azoknak a gazdálkodó szerveze­teknek, amelyek nem az erdőből, hanem az erdőért élnek. Luzsi Jó­zsef elnök a társulat munkájába engedett betekintést:- A privatizáció folyamán je­lentős erdőterületek kerültek ma­árterén lévő magántulajdonú mintegy 2000 hektár erdőterület integrátorai leszünk. A Közép-Ti- sza vidéki tájvédelmi körzethez tartozó erdőterületek egy része is társulatunk kezelésében van, azon gazdálkodik. A Tisza árterén a tájvédelmi körzethez tartozó részeken ősho­nos fafajokkal erdősítünk, vala­mint a gyakori elöntések miatt nem hasznosítható mezőgazda- sági területeken végzünk telepí­tést. El kell mondjam, nem tar­tom reálisnak, hogy az állam ugyanazokkal a feltételekkel fi­nanszírozza az ártéri erdőtelepí­téseket és felújításokat, mint a külterületen lévőket, holott az előbbiek gazdasági és védelmi szerepe jóval nagyobb. Egyéb­ként a vadásztársaságokkal Luzsi József nem erdőlakó, élete mégis az erdőé gántulajdonba. A ’95-ben alakult Erdőbirtokossági Társulat a tulaj­doni viszonyokat a tulajdoni há­nyad alapján kezeli, esetünkben egy 210 hektáros erdőt. Ezen kí­vül öt-hat gazdálkodó szervezet­tel együttműködve részt veszünk különböző erdőterületek kezelé­sében, tervezésében, valamint az erdőterületekkel kapcsola tos ösz- szes gazdálkodási tevékenység­ben is. Ettől az évtől ezt a mun­kát integrátorként fogjuk elvé­gezni. Tulajdonképpen a Tisza együttműködve szintén gazdál­kodási és telepítési feladatokat lá­tunk el, illetve a vadgazdálkodás­sal kapcsolatos pályázatokhoz segítséget nyújtunk számukra.- Az eltelt hat esztendő alatt társulatunk elérte, hogy a fejlesz­tések következtében a csemete elültetéstől a faanyag végfelhasz­nálásáig valamennyi munkát el­végezzük a gépeinkkel, saját részre és bérbe is - hangoztatta az elnök. Kőtelki lótelep Mint az a települési fejlesz­tési programból is kiderült, a község bekapcsolása a térség idegenforgalmába a lovas turizmussal valósítha­tó meg. Ez a tevékenység önállóan azonban nem ad megoldást a helyzetre. Kőtelken számos olyan lehetőség akad, amely segítheti a lovas tu­rizmusra alapozott idegenforgal­mi tevékenység kialakulását. A kiváló természeti környezet adott, egy helyen megtalálható a Tisza, a puszta, a természetvé­delmi terület, a termálvíz, az uszoda, a gyógyiszap, lehetőség­re állnak a vízi sportok, a horgá­szat és a vadászat. A lovas hagyományok erősen élnek a településen, ráadásul a fejlesztési projekt is ezt a tényt helyezte előtérbe. A program echós szekértúrákat, gyógylova- goltatásokat, fogathajtó tanfolya­mokat javasol megvalósításra. A több száz milliós beruházás meg­térülését tíz évben határozza meg a fejlesztési terv, ám külön­böző hazai és Európai Unió-s pá­lyázatok elnyerésével könnyítést ígér Kőtelek költségtervezetében. Mivel a program illeszkedik az országos, a megyei, illetve a regi­onális fejlesztési koncepciókhoz, és a Közép-Tisza-vidék idegen- forgalmi szempontból felértéke­lődött az utóbbi időben, minden esélye megvan a községnek arra, hogy a közeljövőben a lovastu­rizmus egyik alföldi központjává váljon. NAPONTA HÁROMSZÁZ főt étkeztet a település - egyébként 450 adagos - konyhája. Az óvodások mindannyian, a menzás diákok, valamint az idősek közül többen és az étkezési jeggyel rendelkezők fogyasztják jó étvággyal a konyhai alkalmazottak „remekműveit”. ______________________________■ A becsületes munka hátránya A kemény és tisztességes munka híve Lévai István. A 43 esztendős építési vállal­kozó negyedszázada dolgo­zik a szakmában, ismeri an­nak minden csínját-bínját, de azt is jól tudja: nem min­den arany, ami fénylik. Lévai István huszonöt éve, 1976- ban kezdte az építőiparban a szakmát, mint minőségellenőr. A rendszerváltozás után, amint te­hette, egyéni vállalkozóvá vált, ma pedig már a huszonhárom főt foglalkoztató Lévai Bau Kft. tulaj­donosa. Mint mondja, cége gaz­dasági fellendülése a kőtelki fejő­ház kivitelezési munkálatával kezdődött, ezt követték a tiszaal- pári, az újszászi és a ceglédi fejő­Miután Hamburgban két évig művezetőként dolgozott, s ott ki­tanulta a társasházépítés fortélya­it, hazajött, s itthon kamatoztatta külföldi tapasztalatait. Tavaly de­cemberben Tápiószentmárton- ban egy apartmant generálozta- tott, jelenleg pedig Szolnokon egy tizenegy .lakásos ház felhúzását nyerte el cége egy pályázaton. S mindeközben hozzáteszi, retten­tően nehéz manapság munkát el­nyerni. Ráadásul olyan munkát, melyet a megbízó határidőre kifi­zet. Mert a fizetési morál ebben a szakmában is kívánnivalót hagy maga után. így aztán jelenleg a tisztességeseknek a legnehezebb a megélhetés. Lévai István: - Rettentő nehéz manapság munkát elnyerni házak megépítése és modern technikával való felszerelése. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom