Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-05 / 104. szám
4. OLDAL TÜKÖR MEGYE 2001. Május 5., szombat Kortalan asszonyok Az a szó, hogy anyu, anyukám, édesanya mindig gyönyörű, hiszen nincsen egyetlen évhez kötve, éppen ezért kortalan. Egy édesanya húszévesen, negyvenévesen, túl a hatvanon vagy innen a kilencvenen is anya. Az anyák szépsége, csodálata semmi máshoz nem hasonlítható, hiszen azt a gyerekei a szemükkel is látják, meg a szívükkel is érzékelik. Hetvenévesen is megigazítják az ingünket, figyelmeztetnek: - Fiam, lányom, vigyázz jobban magadra! Még fel kell nevelni a gyerekeket! Egy édesanyához nem toppanhat be váratlanul a fia, lánya. Az anya mindig várja a gyermekét. Engem is várt, pedig sürgönydrótok nem duruzsolták jöttömet, táviratban sem jeleztem érkezésemet. És ahol szerető édesanya van, árad a melegség is. A konyhában is, a szívekben is. Étel, ital az asztalokon, mert a messziről jött vándor éhes is, szomjas is. Ennivalóra épp úgy, mint a jó szóra. Meg egy meghitt beszélgetést kivel lehetne folytatni, mint az édesanyával! Aki akár a tenyerét, ismer bennünket, azzal nincs értelme alakosAz anya mindig k0^myäk ^eket fiatalod. várja a gyermekét nak, ha végre megjött a várva várt gyerek. Panaszkodnak, kérdeznek, egyszerre talán mindent tudni szeretnének szeretteikről. Azokról,' akiket dédelgettek, neveltek, fúvó széltől is óvtak, majd taníttattak, olykor erőn felül is. És cserében semmit sem kértek, hiszen ezt a töméntelen gazdagságot, kincset minden anya ingyen adja fiának, lányának. Cserébe talán mind annyit kér: gyere el, fiam, hallgass meg, figyelj rám! Mert kinek mondjam el, ha neked se? Lassan nyolc éve, hogy az én édesanyámnak nincsen panasza. Kérdezném, de nem felel, csendesen pihen az örökös tanyán, a temetőben. Pedig életében pihenni soha nem láttam, mindig került munkája, talált foglalatosságot. Keményen, rengeteget dolgozott, ezért.gazdag egy korban sem lehetett. Mégis elégedett volt, amikor látott bennünket, a gyerekeit: majd mi megvalósítjuk az ő álmát és tanulunk. Mert ő árván nőtt fel, erre pénz nem jutott. Mégis adott nekünk szekémyi tisztességet. Annyit, de annyit, hogy jut belőle életünk minden hátralévő napjára. Lám-lám, eny- nyire szegény volt az én édesanyám és mégis gazdag, hogy nem engedett puszta kézzel a nagyvilágnak. Hej, de sok mindent kellene vinnem, hogy a töredékét visszaadjam! Édesség, bonbon, meleg kendő, papucs sajnos már nincs közte, de virágot viszek a kertjéből. Tulipánt, nárciszt, gyöngyvirágot. Óvatosan mellé teszem a gyermekkor fontos emlékeit: amikor nyolcadikban ballagtam, amikor érettségiztem, Jászberényben, ahogyan átvettem az első diplomám. Mert a mi családunkban emberemlékezet óta ez volt az első oklevél. Az unokák születését sem felejtem ki. Azután ha még fér a sírra, helyet szorítok a májusi harangszónak, a reggel pírjának, a nap hevének, a zivatarok porszagú trappolásának. A piac, a baromfiudvar zsivajának, a kedves szomszédok köszönésének, mért ezek is hozzátartoztak életéhez. Május első vasárnapja anyák napja. Akár élnek, akár emléküket egyre jobban befedi az idő pora, mi, gyerekek ne feledkezzünk meg róluk! Hiszen egy-egy mozdulatunk, arcvonásunk, gesztusunk még őket idézi, bennünk él tovább... SaM káíUJf p Gössermisi Pálszabó Mihály neve minden bizonnyal ismerősen cseng a megyében, sőt szőkébb hazánkon jóval távolabb is azon berkekben, ahol gasztronómiával, vendéglátással foglalkoznak. Az is tény, 1998-ban „eltűnt” a szakmából. A legújabb elképzelések szerint június elején ismét nyit. Hogy hol és mit, erre még visszatérünk. Besenyszögi, és a mostani szolnoki kereskedelmi jogelődjénél végzett 1972-ben. Az anyukája sokszor betegeskedett, és mint ifjú emberke, ő is a tűzhely mellé állt valamit főzni. Valószínűleg ez is közrejátszott döntésében, szakács lesz. Rengeteg helyen dolgozott, így rengeteget tanulhatott. Tanuló volt például a vasútállomás restijében. Budapestre is eljutott, ahol tanult is, illetve egy jó hírű vendéglőben szolgált. Kijutott az NDK-ba, ahol két évet is eltöltött. Hazatérve 1975-ben megkapta a Szakma Ifjú Mestere címet. Azután a nővérével együtt megnyerték az Utasellátó országos szakmai versenyét. A Halászcsárda, a Szolnok étterem következett, ezekben már konyhafőnök, üzletvezető volt. Dolgozott és közben tanult, diplomát szerzett. Megfordult Kunmadarason is, a jó hírű Aranyfácán éttermet három évig vezette. Rákóczifalva következett, ahol kezdetben huszonnyolc főre, három év teltével hatszázötvenre főztek: Később Szolnokon a Hemóban is üzletveze- tősködött. Végül 1990-98 között a szolnoki Gösser sörözőt, éttermét vezette, innen ragadt rá a név is: Gössermisi. Három éve az étterem akkori gazdája, az ÁFÉSZ eladta az épületet, így ő munka nélkül maradt. Miközben akkorra már nem csak mesterszakács lett, de a Francia Gasztronómia Lovagja címet is megkapta. Kezdetben élvezte a szabadságot. Fél év után kezdett hiányozni a szakma, noha attól soha nem szakadt el. Óraadó volt, az Országos Mesterszakács Vizsgabizottság elnöke, külföldi bemutatókon szerepelt. Most Szolnokon tíz évre bérbe vette a MÁV-tól a MÁV-strand sportfogadóját, amelyben éttermek, szobák vannak. Mivel eddigi élete során Pálszabó úr jószerével megismerte Európa konyhaművészetét, az az elképzelése, visszamegy a gyökerekhez. Ami nem más, mint a magyaros ételek sokasága. Bár korábban általában belvárosban dolgozott, reméli, meghódítja a peremkerületet is. Es lehet, a hajdani Gössermisiből, a sportfogadó analógiájára Sport- misi lesz.:. ________________________D. SZABÓ MIKLÓS .. . ki az én nagy kincsem?... A mostani vasárnap kicsit más, mint a többi, hiszen anyák napja lesz. Ilyenkor egy csokor virággal, néhány kedves szóval köszöntik unokák, gyerekek, menyek, vejek, szüleiket, anyósaikat. Ilyenkor azokról is megemlékezünk, akik már nem lehetnek közöttünk, de emlékeinkben élnek. Őket örök nyughelyeiken keressük fel egy csokor virággal. Mit is jelent ez a szó: édesanya? — arról kérdeztünk néhány karcagi asszonyt, gyermeket. henteshez, ahol a vasárnapi ünnepi ebédhez valókat szeretné megvásárolni. A múzeumparkban, a játszótéren az árnyas fák alatt a babakocsiban békésen szunyókált a hat hónapos Márk, nővére, Kata pedig épp a mászókán ügyeskedett, amikor megszólítottam édesanyját, Kuruczné Kiss Szilviát. Az elvált, 23 éves ifjú édesanya számára gyermeki jelentik a világ közepét.- Mindent megtennék értük. Azt hiszem, amíg nem voltak gyermekeim, addig gyereknek érezhettem magam, azóta azonban igaaztán a virágcsokrok rajzolása közben né- hányan - Vígh Dóri, Tóth Ádám, Szűcs Be- ácska, Boros Hanga és Sz. Nagy Evelin - megosztotta velünk, miért is készítenek ajándékot édesanyjuknak. Evelin: Ezzel az ajándékkal köszönjük meg neki a sok gondoskodást. Adám: Amikor beteg vagyok, anya vigyáz rám. Én nem jártam bölcsibe, mert anya otthon volt velem, mert szeret engem, és velem akart lenni - magyarázza, miközben újabb virágot rajzol a szívecskére. S A virágboltok nem panaszkodhatnak. Sokan már csütörtök délután leadták hétvégére megrendeléseiket. A szegfű, gerbera népszerűsége nem csökken - ezek a legolcsóbb virágok, de aki egzotikusabb csokrot szeretne, az is válogathatott a bőséges kínálatból. Kovács Istvánná (férje kereskedelmi vállalkozásában segít) épp édesanyjának rendelt csokrot a virágboltban, amikor megkérdeztem, mennyire fontos neki az anyák napja:- Azt'gondolom, ez az egyik legszebb ünnep, hiszen egyszerre vagyok anya, és anyámnak lánya. Nincs annál meghatóbb, mint amikor a gyerekeimet magamhoz ölelem, és virágot hoznak nekem, én pedig édesanyámat köszönthetem. Az anyák napja örök ünnep. Akkor is az, ha már nincs köztünk az ünnepelt. Nem szeretném megsérteni a férfiakat, de a család középpontjában az anya áll, aki megteremti a saját lelki békéjét, aki AKuthen szeretetet ad, és védi gyermekeit, óvónő Én minden körülmények között igyekszem középiskolás gyerekeim boldogságát megteremteni. És ez eddig még sikerült is. Mi boldog család vagyunk. Azt kívánom, hogy minél többen éljenek ilyen légkörben, és soha ne feledkezzenek meg a nagyszülőkről, idős ' szülőkről, akik öregkorukban már gyámolí- tásra szorulnak nemcsak az év ezen napján, hanem a többi napján is. Nagy Sándoméval a piacon futottam össze, épp a bébiruhákat nézegette. Számára a mostani anyák napja a legcsodálatosabb ünnep. S hogy miért is?- Az elmúlt héten nagymama lettem - mondja Sárika, s máris előkapja zsebkendőjét, hogy örömkönnyeit letörölje. Higgye el, kedves, ennél boldogabb anyák napját nem is tudtam volna elképzelni, hiszen a lányo- mék majd tíz évet vártak erre a babára - folytatja az ifjú nagyi, aki most lányának és a pici unokának legszívesebben mindent megvenne, amit az árus elé rak. Aztán mégis mérsékletre inti magát, és csak három rugdalózót vásárol. Majd gyorsan elsiet a úti óvoda Mókus csoportja: Vígh Dóri, Tóth Adi, Szűcs Beácska, Boros Hanga, Sz. Nagy Evelin és dr. Kozákné Győző Erika FOTÓ: BARTHA LÁSZLÓ zán komoly, felelősségteljes szerep vár rám. A kisfiam és a kislányom jelenük az igazi csodát az életemben. Az örökös szerepnek, az anyaságnak igyekszem naponta megfelelni. Bevallom, nem könnyű a gyermekek részére előteremtenem az anyagi dolgokat, de hál’ istennek, szüleim segítenek - közben Márk is felébred, és kéri a délutáni teáját. Míg a pici iszik, addig Szilvia arról beszél, mennyi mindent köszönhet édesanyjának, akire mindig számíthat. Persze az is szóba kerül, milyen büszke volt a nagyi, amikor az unokája mamának szólította. Anyák napján pedig a gyerekekkel együtt gyöngyvirággal fogja köszönteni édesanyját Szilvi és gyermekei. A Madarász Imre Egyesített Óvoda Ruthen úti óvodájában napok óta lázasan készülődnek a gyermekek az anyák napjára. A Mókus csoportban dr. Kozákné Győző Erika óvónő irányításával az utolsó simításokat végzik a gyerekek az ajándékon. Az ovisok picit megszeppentek, amikor fotós kollégámmal beléptünk a csoportszobába, közben megsúgja, hogy apával és nővérével még külön ajándékot is kap anya, de az még titok... Dorka testvérével együtt fogja köszönteni édesanyját, akinek rajza mellé tulipánt is visz. Beácska nagyon meg van szeppenve, ő csak annyit árul el, édesanyja kedvence a gyöngyvirág, így azt fog kapni tőle vasárnap. Hanga közben óvó nénitől kéri a csillámöt a rajzára, hogy minél szebb legyen az ajándéka. Ő is virágot ad még anyukájának az óvodás ajándék mellé, s persze a megtanult verset is elmondják majd otthon mindannyian. A beszélgetés végén mi is hallhattuk a verset, mellyel most minden kedves anyukát, nagymamát, dédit köszöntünk a Mókus csoport tagjaival együtt: „Anyukám, anyukám, találd ki, hogy az én nagy kincsem Ugyan ki? Ki más is lehetne, ha nem Te! 'Ültess hát gyorsan az öledbe!" DARÓCZI ERZSÉBET „Hitehagyott” az új generáció? A vidéken élők közt magasabb a hívők aránya Szolnok Egyes elméletek szerint az emberek a XXI. században újra a vallás felé fordulnak. Szarvák Tibor szolnoki szociológust arra kértük, hogy ismertessen néhány olyan megállapítást, amelyekből a megyeszékhely lakóinak vallásosságára következtethetünk. A szakember lapunknak elmondta, két éven át zajlott az a vizsgálatsorozat a Magyar Tudományos Akadémia szolnoki társadalom- kutató osztálya szervezésében, amelyben a megyeszékhely egészét településrészenként felmérték. / Elmondható, hogy a lakókörzetekben a lakosság többsége katolikus felekezetű. Leginkább a déli ipartelepen magas ez az arány. Ott a válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy katolikusként keresztelték meg. Az arány másik oldala a Kertváros, a Belváros és a Zagyván túli területek, mert itt átlagosan 10 százalékkal kevesebbem mondták azt, hogy katolikus hitben keresztelkedtek meg. Mindezek mellett csak a reformátusok aránya számottevő a ján három, jól elkülönült kategó- városban. A felmérés szerint a la- riával jellemezhetjük: a leginkább kók 22 százalékát keresztelték re- vallásos és gyakori templomba já- formátus hitben. Jelentős a refor- ró „egyházhű” (a lakosság 12 szá- mátusok aránya a belvárosban és zaléka), az elsősorban maga a Pletykafaluban. Szandaszőlő- módján hívő és a templomba ün- sön regisztrálhatták leginkább nepeken járó „vallásos” (a lakos- azokat is, akiket nem kereszteltek ság 52 százaléka), valamint a tel- meg vagy jegyezték be valami- jes mértékben szekularizált „ate- lyen vallásban. Szolnok lakossá- ista” (a lakosság 36 százaléka) gának valamivel több mint egyti- csoportokkal. Összességében azt zede nem tartozik egyetlen vallás- mondhatjuk, hogy a vallási értőhöz sem. kék visszaszorulása (szekularizáA templomba, istentiszteletre ció) leginkább a fiatal és középjárás a lakosság 42-48 százalékát korú, valamint az inkább iskolá- csak nagy családi események, ün- zott csoportok körében a jellem- nepek kapcsán jellemzi, amíg 39- ző. 47 százalékuk még mondjuk ka- Szarvák Tibor elmondta, hogy rácsonykor vagy húsvétkor sem a közelmúltban a megyében átfo- megy el templomba. Megfelelő gó ifjúsági korcsoportokat érintő matematikai módszerrel a körze- felmérést is végeztek. Ebből kide- tek lakosságát a vallásosság alap- rült, hogy a válaszadó fiatalok köfl VALLÁSOSSÁG IHTEHZITflSA A MEGYÉBEN A FIATALOK KÖBÉBEN % Vallásos 7 Nem vallásos 30 A maga módján vallásos 52 Határozottan nem vallásos 11 ________A VALLÁSOSSÁG INTENZITÁSA SZOLNOKON %________ Gy akran jár templomba 12 Ünnepeken jár templomba 52 Ateista 36 zel fele katolikus, s minden tize- dik református vallású. Igen magas (39 százalék) azok aránya, akiket nem kereszteltek meg (jegyeztek be valamilyen felekezet- hez). A fiatalok egyharmada nem vallásos, egyáltalán nem követi a történelmi egyházak elveit. A fiatalok 30 százaléka a „nem vagyok vallásos”, 11 százalék a „más a meggyőződésem, határozottan nem vagyok vallásos”, míg 52 százalék a „vallásos vagyok a magam módján” kijelentéssel azonosult (az egyház tanításait követő vallásosság csupán a minta 7 százalékát jellemezte). Az önbesorolás ismeretében nem meglepő, hogy a fiatalok fele (50 százalék) egyáltalán nem, 30 százaléka csak családi események, ünnepek alkalmával jár templomba, vallási összejövetelre. A vallásosság jellemzői eltérnek a nemek, a lakóhely és az iskolatípusok alapján képzett csoportokban. A lányok, a gimnazisták és a nem Szolnokon élők között magasabb a vallásos fiatalok aránya, mint a fiúk, a nem gimnazisták és a megyeszékhelyen élők körében. _____________________________ TA Pálszabó Mihály
