Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

Ill 2001. Május 31., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL EGYE! Az erőszak erőszakot szül Egy fegyveres támadás ellen nincs orvosság — tartja a taxisok többsége. Léteznek módszerek és technikák, amelyek némi biztonságot nyújtanak, ám e szakmában a veszély mindig benne volt, és úgy tűnik, egy ideig még benne is marad. hány „kanyarból” aligha jön ösz- sze a rávaló. Arról már nem is be­szélve, hogy egy ilyen kiadást az árainkba is be kellene építenünk, holott már ezek mellett a tarifák mellett is csak elvétve akad utas. Az egyik kolléga 9 óra 40 perccel éppen a napokban döntötte meg a céltalan várakozás szolnoki re­kordját. A többség véleménye sze­Képünk illusztráció fotói bugány Felkészültem. A kezemben fekete táska, a szememet sötét napszem­üveg takarja. Hanyagul elsétálok a szolnoki autóbusz-állomás köze­lében várakozó taxik előtt, aztán az utolsónál megállók. Az újságjá­ba temetkező sofőr csak arra fi­gyel fel, amikor beülök mögé, a hátsó ülésre.- Jó napot. Mezőtúrra, de sür­gősen! Az arc rezzenéstelen marad, miközben az emberem egy pilla­nat alatt végigmérve udvariasan válaszol:- Egy pillanat, máris indulha­tunk - majd ígéretéhez híven in­dít és a taxióra felé nyúl. Megállítom a mozdulatát és el­magyarázom: csupán a válaszára voltam kíváncsi. Az utóbbi idők­ben történt támadások vajon nem tették-e gyanakvókká a sofőröket. A véleményét tudakolom a drosz- ton tapasztalható hangulatról. A sofőr készségesen vállalja a beszélgetést. A nevét is adja: B. István, 48 esztendősen „régi mo­toros” a szakmában. Fiatal srác­ként kezdte, hat év után átnyer­gelt vendéglátósnak, de 11 éve el­vált és újra taxizással keresi a ke­nyerét. Neki is akad néhány emlé­kezetes fuvarja:- A támadás veszélye benne van a pakliban, de ezzel persze nem vagyunk kisegítve. Én is sok­szor jártam úgy, hogy fizetés nél­kül lógott meg az utasom. Ittas, kö­tekedő ügyfelem is akadt. Ezeket a helyzeteket meg kell tanulni kezel­ni. Jó emberismerő vagyok, bár az első benyomás olykor csalóka. Egyébként bármi történjék, az ud­variasság a legjobb önvédelem. Hátrafordul, úgy meséli:- Talán két éve sincs, hogy egy szolnoki kollégának se szó, se be­széd, a fejéhez nyomták a fegyvert. Nekem ennyire veszélyes kalan­dom még nem volt, de az velem is megesett, hogy egy utas beszállt mellém, és már mentünk, amikor észrevettem, a fél arca merő vér. Annyira megijedtem, hogy amikor kitettem, még pénzt sem kértem tőle. Egyszer meg egy részeg kato­na kérdezte meg tőlem: „Mit szól­nál, ha lelőnélek?” A rábeszélés mellett döntöttem. Bejött. Az elmúlt hetekben többször is bebizonyosodott: nem minden „meleg helyzet” ér ilyen szeren­csés véget. Megszaporodtak az or­szágban a fegyveres taxistámadá­sok, gyilkosságok, és ez felvetette a hatékonyabb védekezés szüksé­gességét. Az egyeztetéseken el­hangzott módszerek alkalmassá­gát azonban B. István szerint a droszton, fenntartással fogadják.- A gázspray fabatkát sem ér az autóban, hiszen ha használni kell, egy ilyen szűk légtérben nem csak a támadó, a taxis is kap belő­le. A piros jelzőfény és a műhol­das követő már jobb volna, de na­gyon drága. Márpedig napi né­rint talán még az elektromos sok­koló volna a leghasználhatóbb. Berki László, a taxitársaság ve­zetője némileg másképpen véle­kedik:- A műholdas követőrendszer sem nyújt védelmet. Beül az utas, megyünk kétutcányit, és leszúr hátulról. A diszpécser pedig csak azt látja, hogy áll az autó, de fogal­ma sincs, hogy megtámadtak-e, vagy éppen az egyik utasommal beszélgetek. A készülék beszerzé­se sok pénzbe kerül, ami felveti a kérdést: nem érdekelt-e valaki désünk körülményeihez. Alkalmi beszélgetőtársamat arról fagga­tom: mit gondolt rólam, amikor beültem az autójába?- A mezőtúri fuvar nem lepett meg, pedig ritkán, legfeljebb egy hónapban egy-két alkalommal fordul elő ilyesmi. Az egyetlen, amit furcsálltám, hogy mögöttem foglalt helyet. Tudja, 100 utasból kilencven biztosan az első ülést választja. Aki mégis a hátsó mel­lett dönt, azt azért a tükörből szemmel tartom... ___________________________________BUGÁNY JÁNOS Nőtt a gépvásárlási kedv Sokan munkahelyteremtésre fordítanák a támogatást Idén az agrárberuházási pályázatokra jellemzően azok a megyei vállalkozók pályáztak, akik már a korábbi években létrehozták termelési alapjaikat, és most már elsősorban bővítő beruházá­sokat szeretnének megvalósítani. Megyei információ Az agrártámogatások közül a földalapú ke­retből a beiktatott 1775 kérelemből eddig 1152-t bíráltak el, 308,9 millió forint érték­ben - tudtuk meg Kasza Antaltól, a megyei FVM-hivatal vezetőjétől. Új mezőgazdasági gép vásárlására 344 termelő nyújtott be ké­relmet, összesen 3,3 milliárd forint érték­ben. Az újonnan munkába állított gépekről eddig 308 igazolást állított ki a hivatal, 222 millió forintos összegben. A gazdák gépvásárlási szándéka több mint 70 százalékkal nőtt az előző év ha­sonló időszakához képest. A földművelés- ügyi hivatal 129 olyan termelőt vett nyil­vántartásba, akik mező- és erdőgazdálko­dási biztosítási díjuk támogatásához várnak segítséget, ebből 28 kérelmet tudtak eddig elbírálni. Eddig 1,1 millió forintot juttattak nekik, mivel a biztosítási díj befizetésének igazolását a termelők folyamatosan kapják a biztosítótársaságoktól. Méhcsalád-támo­gatási kérelemből 303 igazolást bocsátottak ki, ezzel 35,3 millió forint hozzájárulást kaptak a gazdák. Az anyaállat-állomány javítására 948 ké­relem érkezett be, ebből 3423 szarvasmar­hára és 22 311 juhra vonatkozik. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva mint­egy 40 százalékkal kevesebb kérelem érke­zett be eddig a hivatalhoz. Mint megtudtuk, szinte valamennyi meghirdetett támogatási célra a május 15-i határidőig adtak be pályázatot a megyében fejleszteni kívánó ag­rártermelők. A beérkezett 91 épí­tési, beruházási pályázat közel egyharmadában gabonatároló lé­tesítése, felújítása, tisztító- és szárítóüzem korszerűsítése szerepelt a megjelölt célok között. A pályázók másik egyharmada állattartó épületekhez kért se­gítséget, elsősorban a szarvasmarha- és sertéságazat fejlesztésére vállalkoznának a gazdák. Érkezett azonban pályázat élelmi­szer-feldolgozó üzemek fejlesztésére is, vágóhidak felújítására, tejfeldolgozók technológiai korszerűsítésére, s az idén is terveznek halastóépítést, elsősorban Ti­szafüred térségében. A pályázatokhoz a korábbi évektől elté­rően sokkal nagyobb számban csatoltak banki hiteligazolást, ez azt is mutatja, hogy az agrárvállalkozók szélesebb köré­nél alakult ki stabil, megbízható termelés, ezért a pénzintézetek is a korábbinál ke­vésbé tartják kockázatosnak a közreműkö­dést. A pályázók többsége egyébként munka­helyteremtő beruházást szeretne megvaló­sítani a támogatás elnyerésével - tudtuk meg a hivatalvezetőtől. ____________________________________—6ARANYI ­Az elmúlt évben regisztrált 12 700 termelő közül ez év május 21-ig 7900-at vett nyilvántartásba a megyei földművelésügyi és területfejlesztési hiva­tal, amely az előző év ugyanezen időszakához vi­szonyítva 1500 gazdálkodóval többet jelent. Amiről beszélünk BABANYI GYÖRGY Nyavalygásolimpia Sokakat meglepetésként ért a hír, amikor a kor­mányfő bejelentette: Budapest megpályázná a 2012-es olimpia rendezési jogát. A meglepetés minősítése persze kétoldalú, hiszen voltak, akik erre azt mondták: miért is ne?, míg mások csak legyintettek: nem más ez, mint újabb kormány­propaganda. Pedig azt talán kevesen tudják, hogy anno Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja is előállt már azzal az ötlettel - magának Coubertin bárónak a javaslatára -, hogy rendezzék meg Budapesten az 1896-os, első újkori olimpiai játé­kokat. Bár ezt végül az Már az első újkori játékokért llletél*fs minisztérium . . , , nem támogatta, de is jelentkeztünk volna ah0gy a sporttörténé­szek írják: ismerve a korai olimpiai játékok körülményeit és a millenniumi sportren­dezvények színvonalát, Budapest képes lett volna egy „nemzetkö­zi bajnokverseny” lebonyolítására. Később azonban teljes mellszélességgel „rástartoltunk” az olimpiára, így aztán 1914-es ülésén a NOB Budapestnek ítélte oda az 1920-as játékok rendezési jogát. Sajnos, az I. világháború itt is közbeszólt, hazánktól elvették a rendezést, Antwerpen lett a házi­gazda, a vesztes államokat - köztük Magyarországot - pedig az olimpiai eszme nagyobb dicsőségére meg sem hívták a verse­nyeibe. Mindez ma már történelem. Azóta szóba sem került az ötkari­kás játékok megtartása szép hazánkban, pedig kiváló sportolóink révén sorra szállítottuk az olimpiai érmeket és helyezéseket, nyu­godtan kihúzhatjuk hát magunkat, ha a magyar sport olimpiai történetéről esik szó. A rendszerváltás után persze más területen egyszer már megmutathattuk volna, mire képes ez a nemzet ösz- szefogással, de lemondtuk a világkiállítást is, amely pártérdekek áldozatává vált. Most adódhatna egy újabb lehetőség, ahol bizonyíthatnánk: va­gyunk olyan jók, mint más nemzetek, a „nagyok”, a történelmük­ben is sikeresek. Akár olimpiát is tudunk rendezni, amely mintegy közös célként a közös jövőbe vetett hit jelképe is lehetne. Merni kellene végre valami nagyot tenni, mert mintha a kishi­tűség vert volna tanyát a lelkekben. Csak hát a gáncsoskodók, a kifogáskeresők, a rosszhangulat-keltők, a magukat „realistáknak” vélök már adagolják rendesen a muníciót magára az ötletre is: le­sajnálni mindent, ami magyar. Ebből is látszik, ha nyavalygásban, kishitűségben, önpocskondiázásban rendeznének olimpiát, biztos nyertesek lennénk. Csakhogy, fájdalom, azt sehol sem jegyzik a (sport)történelem- könyvek... Egy hét múlva: expó (Folytatás az 1. oldalról) A kiállítás hivatalos megnyitója június 7-én 11 órakor lesz, de a közönséget már 10 órától fogad­ják. Ekkor adják át a kereskedel­mi és iparkamara díját, és egyéb elismeréseket is kiosztanak. A kereskedelmi és iparkamara új díjat alapított, amelyet Jász- Nagykun-Szolnok megyében leg­följebb egy éve gyártott termék nyerhet el. A közönség díját a zá­róünnepségen adják át. A ren­dezvényen lehetőség nyílik tár­gyalásokra, tapasztalatcserére, e# többek között a szakmai fóru­mok is biztosítják. Június 7-én agrárszakmai valamint élelmi­szer-higiéniai fórumon, 8-án épí­tőipari tanácskozáson, közétkez­tetési, továbbá idegenforgalmi és gasztronómiai tanácskozáson ve­hetnek részt az érdeklődők. Ebben az évben a Szolnok ex­póval egy időben és szintén a Tiszaligetben rendezi meg a Kő­vári Tamás Alapítvány a Szolno­ki Sportjuniálist. Az eseményre 170 csapat és mintegy 800 egyé­ni versenyző jelentkezett. A sta­dion melletti bitumenes pályán megrendezik az egész megyé­ből érkező, enyhén fogyatékos fiatalok speciális ötpróbaverse- nyét is. A sportjuniálisnak lesz né­hány szokatlan programja, mint az éjszakai streetball az Olaj­csarnokban, vagy a városháza elől induló éjszakai pizsamafu­tás. Bővül az ipari park A hagyományos városházi sajtótájékoztatón Szalay Fe­renc szolnoki polgármester többek között az általános iskolások városi vetélkedő­jéről, öt ország árvízvédel­mi megállapodásáról és az ipari park fejlesztését lehe­tővé tevő támogatásokról beszélt. A polgármester méltatta a szol­noki általános iskolások vetélke­dőjének döntőjét, amely színvo­nalas versenyt hozott. A győztes két csapat tagjai háromnapos külföldi utazást nyertek. Május 25-én öt ország - Ro­mánia, Ukrajna, Szlovákia, Ma­gyarország és Jugoszlávia - víz­ügyi miniszterei árvízvédelmi megállapodást írtak alá, ami le­hetővé teszi, hogy összehangol­ják a védekezést a Tisza vízgyűj­tőjében kialakuló árvizek ellen. A közös koncepciót november 30-ig készítik el. Az elvégzendő feladatok Magyarország számá­ra körülbelül 16-18 milliárd fo­rintot igényelnek. A Millenniu­mi kézfogás sorozat részeként holnap Nyíregyháza látogat Szolnokra. A polgármester végül el­mondta, hogy a debreceni regio­nális tanácsülésen bejelentették: megvan a pénz a szolnoki ipari park fejlesztésére. A 120 hektá­ros park bővítésére 2 millió euró áll rendelkezésre, a Gazdasági Minisztérium pedig 390 millió­val járul hozzá a költségekhez. A városnak 3 év alatt 466 millió­val kell a kapott pénzt kiegészí­tenie, ebből az első évre 90 mil­lió jut. Mindez az egész beruhá­zás első üteme, amelynek a tel­jes költsége mintegy 3 milliárd forint lesz. A polgármester véle­ménye szerint 1,5-2 év múlva kezdődhet meg az ipari park be­települése. A további két ütem finanszírozásában már számíta­nak az ott működő üzemek köz­reműködésére is. Akaratlanul is szenvedünk Egészségügy Bár ma van a nemdohányzó világnap, sajnos csak kevés dohányos teszi meg, hogy ezen a napon — kivételesen — nem gyújt rá. Pedig a dohány­zással nemcsak saját egészsé­güket, hanem a környezetük­ben élőkét is rongálják. A nemdohányzó világnap idei jel­mondata - „Dohányfüstmentes környezetet - tiszta levegőt!” - azokra a kellemetlenségekre és ve­szélyekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a mások által elszívott cigarettából a környezetünkbe ju­tott dohányfüst okoz, áll az ÁNTSZ megyei intézetétől kapott tájékoztatóban. Sajnos nagyon sok nemdohányzó ember is kénytelen akarata ellenére dohányfüsttel szennyezett levegőt szívni: ezt hív­ják passzív dohányzásnak. Füstmentes levegőt a nemdohányzó világnapon! A környezeti dohány­füst, amelynek hatása gyakorlatilag csak a zárt helyiségekben érvénye­sül, tartalmazza mind­azokat a károsító anya­gokat - a nikotint, kát­rányt, szén-monoxidot és azt a több mint négy­ezer féle mérget -, ame­lyeket a dohányzó ember által beszívott cigaretta- füst, igaz, annál jóval ki­sebb töménységben. A környezetben lévő do­hányfüst beszívása elsősorban a kisgyerekek egészségét károsítja. A passzív dohányzás „minősített” esete, amikor az anyaméhben fej­lődő magzat van kitéve az anya által - aktívan vagy passzívan - beszívott cigarettafüst hatásának. A füst egészségromboló hatása természetesen a felnőttekre sem közömbös. A kérdéssel foglalko­zó tanulmányok azt vizsgálták, hogy olyan nemdohányzóknál, akik otthon vagy a munkahely­ükön tartósan és folyamatosan passzív dohányosok, házastársuk vagy munkatársaik rendszeresen cigarettáznak, milyen gyakran fordulnak elő azok a betegségek, amelyekről egyébként már bebi­zonyosodott, hogy összefüggés­ben vannak a dohányzással. A vizsgálatok túlnyomó többségében azt találták, hogy a tüdő­rák, a szív- és érrendszeri be­tegségek és az idült obstruk­tiv tüdőbeteg­ség gyakoribb ezeknél a sze- mélyeknél, mint azoknál, akik dohányfüst­mentes környezetben élnek. A nemdohányzókat védő tör­vény - már ahol betartják- jelen­tős lépés annak érdekében, hogy munkahelyeken, közintézmé­nyekben, vendéglátóhelyeken ne legyen kénytelen senki sem aka­rata ellenére mások cigarettafüst- jével mérgezni önmagát. iboyi anyagilag is ennek a szorgalmazá­sában? A fegyver sem jó ötlet, hi­szen az erőszak csak erőszakot szül. Talán még a plexi elválasztó volna a legjobb megoldás, azt vi­szont a járműveink többségébe be sem lehet szerelni. Mielőtt B. Istvántól elbúcsú­zom, egy gondolat erejéig még visszakanyarodom megismerke­ái—r * 11 ..... ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom