Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

4. OLDAL SZERKESZTŐS ÉG POSTÁJÁBÓL A 2001. Május 31., csütörtök HHMB Matematikai bukfenc? A napokban került kezembe egy olyan újság, ame­lyik a munkaügyi központ közreműködésével elér­hető állásokat teszi közzé. Alaphelyzet, hogy a leg­több munkáért az ajánlott kereset a minimálbér. De egy segédmunkás akár hatvanezret is kaphat! Még feltűnőbb, hogy amíg egy kőművesnek 65 ezret ígérnek, egy ápolónőnek - akinek felelősségén és szakmai tudásán em­beréletek múlhatnak - negyvenet. Egy pénzügyi mene­dzser például 160 ezer­rel kezdhet, egy zenetanár - aki általában hang szerének is művésze — 40-től 60 ezerig kap. A be­töltetlen orvosi álláshelyek „kereset” rubrikájában pedig ez olvasható: 46 ezer 500 forint. A felkínált munkahelyek javadalmazásából az derül ki, hogy minél nagyobb tudás, minél több ta­nulás áll egy szakma, egy diploma mögött, annál kisebb az értéke. Egy főiskolát végzett gazdasági vagy pénzügyes (aki négy év alatt kész) 3-4-szer többet kereshet, mint egy orvos, aki hosszú évekig tartó tanulással jut el a diplomáig, s ezzel még nincs is vége. Rangját tekintve a hatalmas szellemi befektetést igénylő diplomák (mint az orvosé, bio­lógusé, pszichológusé, fizikusé és a többi) alig, vagy el sem éri egy segédmunkás-kőműves nívóját. Nem is olyan régen a szaktárca egyik embere volt bátor kimondani, hogy a diplomák nem egyen­értékűek; értékét a piac szabja meg, s aki pályát vá­laszt, jó, ha ezzel tisztában van. Meghökkentő kijelen­tés ez, mert épp ott hangzott el, ahol az ér­tékrendek tisztázhatók, az ellentmondások fel­aki általában hang- oldhatók lennének. Hogyan is várhatnék el a ráció, a kivételes képesség tiszteletét, becsülését, elisme­rését, ha azok sem adnak neki rangot, akik tisztá­ban vannak a diplomák mögötti szürkeállománybe­li különbségekkel! A szaktárca illetékese kijelentésének következ­ményén igencsak meglepődne, ha egyszerre elfogy­nának azok, akik hivatástudatból, uram bocsá’, tár­sadalmi-tudományos igényekhez igazítva választa­nak pályát. Merthogy általuk megy előbbre a világ! ___________________________________________AWTAl ALAJOS, SZOLNOK KÖ ZLEKEDJ OKOSAN! - ez lehetett volna a mottója annak a rajzpályázatnak, amit a szolnoki 2. sz. Óvodai Igazgatóság tagintézményeibe járó gyerekeknek hirdettek meg. A legjobb munkák készítői jutal­mukat a Nyitnikék óvodában vehették át, ahol alkalmi „tárlat” is nyílt a rajzokból. A díjkiosztó után az iskolába készülő gyerekek vetélkedőn bizonyíthatták be nemcsak gyalogosan, de kerékpárral is, hogy tudnak szabályosan közlekedni. A jutalom természetesen ezúttal sem máradt el, ugyanis birtokba vehet- tek egy igazi rendőrautót. ________________________________________________________(amatőr fotói Eg y telefon elég volt, és segítettek AZ UTAK KESELYŰI. Közel ötszáz motoros adott egymásnak talál­kozót azon a háromnapos rendezvénysorozaton, amely 3. Condors of the road M. C. ’96 néven vonul be a „motoros történelembe”. A jászboldogházi termálvizes strandfürdő kulturált környezetben vár­ta a vendégeket, a nézőket, ahol mindenki kedvére válogathatott a . színvonalas programokból. Első este többek között fellépett a jászbe­rényi Etna és a jánoshidai Experience, másnap a motorosfelvonulás, majd a jászberényi motorosakrobaták műsora szórakoztatta a kö­zönséget. De az ország különböző részéről érkező motorosok is megmutatták, mit tudnak. Az utolsó estén a győri Demon Lord és a jászberényi Four Seasons hajnalig tartó rockkoncertje zárta a több napos találkozót. _________________________________(amatőr fotó) Sz okatlanul szép ballagás Önzetlenül, érdek nélkül segítettek Kisfiam és a magam nevében, végtelen hálával tartozom a Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnak, hogy min­dennapi étkezési problémánk megoldásában segítséget nyúj­tottak, megőrizvén általa testi, szellemi állapotunkat, erőnlé­tünket. Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek egy nehéz élethely­zetben lévő családnak. Kívá­nom, hogy továbbra is legyenek ilyen önzetlenek és érdekmente­sek, s kívánok jó egészséget, sok-sok sikert munkájukban és magánéletükben. BEN CSIK VERONIKA, __________________________________SZOLNOK Készítsünk minigereblyét! Aki már próbálta, tudja, hogy milyen kellemetlen az egres töviseinek szúrá­sa. Ez ellen véd a „püszke- szedő”, vagy más néven minigereblye. Vegyünk 5x15 cm-es deszkada­rabot, húzzunk rajta egy átlós vonalat. A vonal mentén, közép­ről kiindulva, függőlegesen, 1 centiméteres távközökre ver­jünk a fába 8-10 darab 30-as kis- szöget. Ha ezzel készen va­gyunk, faragjunk a deszkából ovális formát, a szögek hegyeit reszelővei gömbölyítsük le, hogy a termés ne sérüljön. Végül szögeljünk a minigereblyére kö­rülbelül félméteres nyelet. Mielőtt a „szüreteléshez” hozzálátnánk, terítsünk valamit a bokor alá, amibe a termés fel­fogható, s alulról felfelé fésüljük le a szemeket. A leírt módon colos nyárfa­deszkából, például 5 centiméte­res közökkel, 100-as szögekkel, szöggereblye is készíthető — ol­csón. KŐHALMI ANTAL, NAGYKÖRŰ NYUGALMAZOTT PEDAGÓGUS Jótékonysági bál bölcsődéseknek A szolnoki Körösi Csorna Sán­dor Általános és Konstantin Alapfokú Művészeti Iskola diák­jainak színvonalas műsorával színesítve jótékonysági bált ren­dezett a közelmúltban a Móra Ferenc úti bölcsőde azzal a ne­mes szándékkal, hogy a bevétel­ből és a támogatói adományok­ból az udvari mozgásfejlesztő játékokat gyarapítják majd. A bál sikeréért köszönet illeti a szülőket és az adományozókat, s elismerés az iskola tanulóit és felkészítő nevelőit a nagyszerű műsorért. A BÖLCSŐDE DOLGOZÓI ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG Nem könnyű megragadni a lé­nyeget, különösen ha egy újság­hír negatív „kisugárzású” ese­ményről számol be — mint a má­jus 17-ei lapszám, amelyben arról olvashattunk, hogy az UPC szol­gáltatásának bojkottját kezdemé­nyezte a tévénézők egy bizonyos köre. Nem szeretném vitatni azok jogát és igazságát, akik e tábor­hoz húznak, mert alapvetően én magam is egyetértek azzal, hogy fel kell karolni a kispénzű csalá­dokat, a nyugdíjasokat, de a java­solt megoldás nem szimpatikus. A problémát kulturáltan, tárgya­lással, megegyezéssel kell megol­dani. Az UPC azon kevesek közé tar­tozik, amely szociálisan érzé­keny, figyel a nehéz helyzetben lévő intézmények gondjaira, és ahol tud, segít. Nemrég egy fővá­rosi kórház gyermekklinikájának építette ki a hálózatot, amin ke­resztül azóta is ingyen szolgáltat­ja a műsort a kórtermekben fekvő beteg gyermekeknek. De a szol­noki kirendeltség munkatársai is őszinte lélekből fakadó támoga­tással segítették az Oázis Alapít­vány az Értelmi Fogyatékos Fiata­lokért közösségét tavaly, amikor egy telefonhívás elég volt ahhoz, hogy engedélyeztetés után bekös­sék nekünk a szolgáltatást, rá nemsokára pedig az internet használatát is lehetővé tették. Ez nekünk igen nagy segítség. A cég egyébként számos helyi kulturá­lis rendezvényt támogatott és tá­mogat ma is. Lehet hivatkozni ar­ra, hogy mindezt az előfizetők befizetéseiből teszik. Igen, ez igaz, de az is, hogy másra is el- költhetnék bevételeiknek azt a ré­szét, amit nemes célokra fordíta­nak. Mi, akik tudjuk, mit jelent adni és kapni, értékeljük a gesz­tust, és értékelik azok is, akiknek beteg gyermekét ápolják a klini­kán, vagy akinek fogyatékos gyer­mekét gondozza alapítványunk. Ezért az én lelkemben nincs boj­kott. _________________AZ OÁZIS EGYIK ALAPÍTÓJA A mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnáziumnak és Szakközépiskolának a belvárosi református templomban tartott ballagási ünnepélyére az egyik végzős diáktól kaptam a meghí­vást. Az első meglepetés akkor ért, amikor a rendkívüli igényes­séggel, ízléssel és tartalommal készült meghívót a kezembe vet­tem. A meghívó minden oldalán egy-egy idézet ad hasznos útra- valót a nagybetűs életkezdéshez. Legszebb emlékeim közé sorolva őrzöm. Sok ballagást láttam már Nyíregyházától Szolnokig, jó ne­vű középiskolákban, de a mező­túri gimnázium ünnepélye min­den eddigi élményt felülmúlt előkészítésében, szervezettség­ében, méltóságában, eleganciá­jában. A búcsúzó pedagógusok, elöljárók munkájának elismeré­se, életútjuk rövid bemutatása a meghívottak előtt ugyanolyan fontos volt, mint a búcsúzó diá­kok teljesítményének méltatása. S amilyen fegyelmezetten és örömmel azt a diáktársak és ven­dégek fogadták (sustorgás, meg­jegyzések nélkül), példás lehet valamennyiünk számára. A templomban tartott kétórás ünnepség minden perce értékes, felejthetetlen élménnyel gazdagí­totta a hozzátartozókat és meghí­vottakat. S ami még elgondolkodtatott: a hagyományait őrző iskola sok mindent megélt egykori diákjai a templomi padsorokat megtöltve, életük alkonyán is ragaszkodnak nagy múltú iskolájukhoz. P. J.-NÉ, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró elő­zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin „A romokon építkezünk” — ez volt Alexis de Tocqueville francia arisztokrata egyik emlékezetes gondolata a Demokrácia Ameriká­ban c. monumentális elemzésben. Ez az elképzelés nemcsak az ak­koriban alakuló Egyesült Államok születését jellemezte, hanem a szintén akkortájt születő, a társa­dalmi élet törvényszerűségeivel foglalkozó tudománynak, a szocio­lógiának a keletkezését is jól kö­rülírta. A Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központja a kilencvenes évek elején hozta létre a társadalomkuta­tó csoportot Szolnokon. Egy olyan, a fordulat éveiben válsá­gait fokozottabban megélő városban kellett a munkát elindítani, partnereket találni, ahol a társadalommal és társa­dalomról való együttgondolkodásnak talán kisebb múltja volt, mint más me­gyeszékhelyen. És - ahogy Tocqueville korában - a romokon való építkezés si­keres lett. Fémjelzi mindezt a közel tíz év alatt elkészített csaknem száz záró­tanulmány, számos munkaanyag, ren­Lezárult egy korszak a szolnoki műhely életében geteg konferencia-meghívás és neves szakmai folyóiratokban hatvannál is több publikáció. Meggyökeresedni lát­szik városunkban az empirikus szocio­lógia. Mondják, a kilencvenes évek szocioló­giájában nem találhatunk már markáns kutatási irányzatot. Helyi szinten azon­ban más a helyzet. A szolnoki műhely­ben öt fő profil kristályosodott ki az évek során. A lokalitáskutatások között nehezen lehetne nóvumot keresni, hiszen látszó­lag egyszerű a helyzet: van egy település, s van egy társadalom, s természetesen van egy kutatói szándék. Szolnok eseté­ben azonban másról van szó. Az 1998- 2000 közötti szisztematikus, nyolc tele­pülésrészt érintő vizsgálat előtt nem volt adatunk arról, hogy ez a viszonylag tradí­ciók nélküli város milyen eltérő belső tár­sadalmi tagozottsággal bír, másrészt, a városrészkutatás országosan is egyedül­álló teljesítmény. Ifjúságkutatásainkat több tényező in­dította el. Fontos szerepet játszott az, hogy egy területi egység, így egy megye, egy város jövője sem képzelhető el a XXI. század - és az információs kor - küszö­bén a modernizációs folyamatokra nyi­tott, innovatív ifjúság nélkül, mely réte­get egzisztenciális és morális válság fe­nyeget. A devianciák konkrét megjelené­se mellett a kutatási tematikát csak erősí­tette, hogy a friss diplomás, értelmiségi fiatal miért nem a szülőhelyén telepedik le. Az agyelszívást, a globalizáció negatív hatását csak gondosan megtervezett tele­pülési (rész) politikával lehet csökkentet­ni. Munkáink ehhez a folyamathoz nyúj­tottak segítséget. Az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának profilját és a kilencvenes évek igényeit felhasználva a csoport komoly eredményeket ért el a területfejlesztési háttérkutatásokban is. Úgy gondoltuk, hogy a fejlesztési dokumentumok meg­valósíthatóságát növeli, ha a területi sze­replők, a célközönség véleményét is megismerjük a tervekről. Ezt az alulról építkező stratégiát folytattuk például a Dél-Alföldön, ahol a régió gazdasági, kul­turális és politikai elitje mellett a terüle­ten működő civil szervezetek elképzelé­seit és a lakossági álláspontokat is beépí­tettük a fejlesztési programokba. A szolnoki műhely újabb kutatási irá­nya az évezred kihívásának, az informá­ciós társadalomnak a vizsgálata. Ez az el­képzelés új a szociológiában és a regio­nális tudományban is. Kutatása azért fontos, hogy a magyar társadalmi, terüle­ti és gazdasági fejlődés jellemzésére a XXI. században már ne a világ globális fő áramától való lemaradás legyen a jellem­ző, sokkal inkább csökkentsük a résztár­sadalmak között meglévő „digitális sza­kadék” mélységét. Végül az ötödik fő irányt a szociálpoli­tikai kutatásaink jelentik. Ebbe a körbe tartoznak azok a tanulmányok, amelye­ket a leszakadó csoportok életkörülmé­nyeinek elemzése és a családszociológiai kutatások keretében készítettünk. Újra megállapíthattuk a klasszikus tételt: az ember életesélyeit erősen meghatározza a társadalmi helyzete, a tudás- és infor­mális szerkezetben elfoglalt helye. Lassan lezárhatja az alakulás és indu­lás hosszú évtizedét a szolnoki társada­lomkutató műhely. Ez a korszak komoly szociológiai adatgyűjtéssel telt, amiből elkészíthetek a helyi összegzések, amelyek egyrészt ahhoz kellenek, hogy a szociológia nemcsak a társadalmi élet már kialakult mintáinak elemzésében, hanem a jövőbeni lehetőségeink válasz­tásában is segítségünkre legyen, más­részt pedig - más kutatócsoportokkal együttműködve - a helyi résztársadal­mak kutatása révén is új lendületet, to­vábbi fejlődési lehetőségeket biztosít­son a közel kétszáz éves szociológiá­nak. SZARVAK TIBOR ÉS SZOBOSZLAI ZSOLT ________ SZOCIOLÓGUSOK A befektetett szellemi tőkével fordítottan arányos a jövedelem Gazdagabbak lettünk A falugazdák kezdeményezésére a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Földműve­lésügyi Hivatala, Kasza Antal hi­vatalvezető, Csachné Rubint Etel­ka osztályvezető és a hivatal dol­gozói pénzadományt gyűjtöttek azzal a szándékkal, hogy azt fel­ajánlják a szolnoki Rózsa úti óvo­da speciális csoportjának. Óvo­dánk nagy örömmel és köszönet­tel fogadta az ajándékot, aminek helyét gyorsan meg is találtuk, hiszen máris sikerült az új moz­gásfejlesztő játékokat, finommo- torikát fejlesztő speciális eszkö­zöket megvásárolnunk. SZEMŐKNÉ FARKAS MÁRIA ___________ ÓVODAVEZETŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom