Új Néplap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

2001. MÁJUS 1S„ KEDD 7. OLDAL Nem kallódnak el a diákok A Tiszajenői Általános Isko­la méltán büszke arra, hogy egykori diákjaiból mára or­vosok, jogászok, tanárok és mérnökök lettek. A taninté­zet pedig nem elit­képző, „csupán”a nevelők végzik kivá­lóan munkájukat, a diákok pedig igen fo­gékonyak az itt hal­lottakra. Mindamellett, hogy a százhatvan diákot a padjaiban tudó iskola továbbtanulási és pálya- választási statisztikája egyaránt remek ered­ményeket mutat, a ta­nulók nem érzik, hogy túlságosan le lennének terhelve. Vagy, amen­nyiben magas is volna a követelmény, annak ne­gatív hatásait különféle szabadidős programok­kal igyekszik csökken­teni az iskola vezetése. Bajnok Ferenc igazgatótól tud­juk, hogy a diákok táboroztatásá­ra először két éve sikerült pályá­zat útján támogatást elnyerni, és azóta is sikerrel körmölik az űrla­pokat. Különféle pályázatokon évente mintegy 6-800 ezer forint folyik be az intézményi kasszába. Ebből a pénzből a közelmúltban többek között a Balatonnál, Pak­son és Sopronban is hangulatos napokat töltöttek a gyerekek. A Máltai Szeretetszolgálat közvetí­tésével nemrégen Lichtenstein- ben járt tizenhat tanulójuk, aki­ket a hercegnő is fogadott, sőt meg is ajándékozta a fiatalo­kat. Báli Mária irányítása mel­lett magas létszámmal műkö­dik a helyi tánccsoport, Skorkáné Homoki Henrietta vezényletével pedig színvona­las az ének-zenei oktatás. A legutóbbi zenei fesztiválon ki­tüntették az iskolai énekkart, a megye zenei életét á térség­ben egyedülálló „gospel” mu­zsikával tarkítják, nem vélet­len, hogy számos zenepeda­gógus kerül ki az alma mater falai közül. Ha megemlítjük a folyamatosan fejlesztett infor­matikai szakképzést is, akkor joggal mondható, hogy való­ban minőségi oktatás folyik minden szinten a Tiszajenői Általános Iskolában. A város vezetői hetvenmillió forintot áldoztak az iskola „otthonosabbá” tételére A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE emelt, fel­újításra váró monumentális kőgalamb Nagy István szobrászművész alkotása, Tiszajenő egyik nevezetessége ______________________■ TI SZAJENŐ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Múltidéző Tiszajenő 1954-ben a Vezsenyi szőlők és a Pusztajenő nevű kül­területi lakott helyekből alakult ki. Ám a falu határában előkerült leletek jelzik, hogy itt már évezre­dekkel korábban is megtelepedett az ember. A környéken bronzkori lakóházat, a település más részén szkítákra, szarmatákra utaló leleteket is feltártak. A falu hon­foglalás kori megtelepedését egy X. századi temető léte jelzi. További adatok arra utalnak, hogy itt az Ápád-korban is település volt. Ezzel együtt, viszonylag későn, 1469-ben fordul elő a falu neve először írott forrásokban, Jenew alakban. Ez az elnevezés a Jenő törzshöz való területi tartozást sejteti. A török hódítások következtében a falu elpusztul, 1719-ben is még csak pusztaként emlegetik. A XIX. század elején népesül be újra, mikoris a vezsenyi jobbágyok 1818-ban szőlőt telepítettek rajta. Jászkarajenő néven 1860- ban egy új önálló község vált ki belőle, a szőlőültetvény pedig Vezsenyi szőlő néven vált ismertté, és a környéket ölelte át a Jenő- puszta is. Pusztajenő 1949-ben kérte a belügyminisztertől, hogy a Vezsenyi szőlőkkel együtt önálló községgé alakulhasson, s ez 1954 novemberében vált valóra. A község címerében a Tisza hullámai osztják ketté a piros alapon elterülő szőlőt, valamint a kék háttérből feltörő ásványvizet - a település jellegzetességeit. Jusztika, a zászlóanya A millennium jegyében szentelik fel a lobogót A település vezetése nem sokat gondolkodott azon, kit válasszon a május 26-i millenniumi ünnepségen zászlóanyává. Tóth János­áét egyhangúlag szavazta meg a községi közgyűlés. Két nemzedéket nevelt fel Tisza- jenőn Tóth Jánosné nyugdíjas ta­Jusztika békességet kíván nítónő, akit a faluban csak Jusztikának szólítanak. A zászló­anya „szerepre” mindig egy köz- tiszteletben álló hölgyet kérnek fel a települések vezetői, e helyen vita nélkül fogadták el Jusztika nevét.- Természetesen csak lélek­ben tudok készülni erre a nemes feladatra, és egyre izgatottabb va­Tengernyi kincs a föld alatt gyök - mondja. - Jó volna, ha ez a millenniumi zászló békességet is hozna a faluba, mert az utóbbi időben mintha híján lennénk ab­ból. Ha megszűnnek a települé­sen a nézetkülönbségek, az len­ne az igazi ajándék a község szá­mára - állítja a leendő zászló­anya. A háromnapos millenniumi ünnepség egyébként május 25- én, pénteken veszi kezdetét. Ezen a napon iskolai és helytörté­neti kiállítást rendeznek be a mű­velődési házba, és ekkor rajtol az a kerékpáros túra is, amely a kör­nyék régészeti lelőhelyein vezet keresztül. Másnap azok a karita­tív szervezetek kapnak a község­től kitüntetést, amelyek az árvízi események kapcsán anyagi és dologi segélyekkel biztosították támogatásukról a települést. Szombaton 16 órakor dr. Hende Csaba államtitkár adja át Tiszaje- nőnek a millenniumi zászlót, és ezen a napon szentelik fel a falu zászlaját is. A műsorban fellép a helyi általános iskola ének- és tánckara is. Este pedig bált ren­deznek, melyre Horthy Csaba polgármester ezúton is meghívja a településről elszármazó öreg diákokat. Vasárnap egész napos búcsút tartanak Tiszajenőn. Tenger bújik meg Tiszajenő alatt, leg­alábbis a talajvíz sótartalma akár még a legsósabbnak vélt Vörös-tengerével is ve­tekszik. Ez a méltán világhírű Mira-víz. Legelő volt egykoron a mai Mira-telep he­lyén, és a szomjúhozó állatok ivóvíz után kutatva felkaparták patáikkal a talajt. Ám az előbukkanó vízből mégsem akartak in­ni, mivel kiderült, hogy olyan sós, hogy A Mira-telepen gyönyörű árkádok fedik a kutakat egypohárnyi belőle fedezné egy ember egy­havi sóigényét. A tiszajenői Mira-telep 1920 körül léte­sült. Ekkortájt telepítették a máig is üzeme­lő legrégebbi kutakat. A Mira Rt. angol tőke bevonásával 1923-ban alakult meg, az akko­ri tulajdonos, özv. Végh Pálné tizenhét kutat fúratott, egyidejűleg palackozóüzemet és raktárát is építtetett. A jelenlegi tulajdonos, a gyöngyösi székhelyű Élpak Rt. 1991-től üzemelteti a vállala­tot. A világon egyedül­álló Mira glaubersós gyógyvíz emésztési zavarok ellen fejti ki kedvező hatását, illet­ve remek fogyókúrás ital is. Idehaza évtize­dek óta ismert ter­mék, ám Angliából, Németországból, Olaszországból és Ukrajnából is érkez­nek megrendelések. Fegyver Béláné telep­vezető elmondta, hogy huszonöt főt foglalkoztat az üzem, Tóth Károlyné töltőgépkezelő modern technikával dolgozik ők Tiszajenőről és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Míg a megrendelések időszako­sak, a fejlesztés folyamatos, és ma már na­pi tizenhatezer üveg Mira-vizet palackoz­nak egy műszakban. A Mira-telep 27 hektár természetvédelmi területen fekszik. Meggyesliget a keserűvíz hazájában Számtalan nevezetességgel bír Tiszajenő, ez a szűk ut­cácskái mentén apró, tisz­ta házakkal sorjázó tele­pülés. Mindössze 1680-an lakják, ám az élet úgy hoz­ta, hogy két vasútállomás­sal is rendelkezik. Ám nem ez a legfőbb gazdagsága, mint inkább az egyedülál­ló ásványvize, vagy a cso­dálatos meggyesligete. De elsősorban dolgos, szerény lakói. Jász-Nagykun-Szolnok megye ezen részén valóban csak állandó munkálkodással lehet megélni. A szolnoki-ártér részeként a Tisza évente megdolgoztatja az itt élő­ket, ha pedig medrében marad a szőke folyó, akkor az aszályos esztendők adnak többletmunkát a jenőieknek. Pedig Tiszajenő manapság már arról híres, hogy meggyesli­getét hasonló ismertség övezi, mint Nagykörű cseresznyés­kertjeit. Keserűvize világhírű, arra is büszkék, hogy itt válo­gatják össze a gyermekek ked­vencét, a Kinder-tojások kéz­ügyességet igénylő vidám figu­ráit is. Horthy Csaba tizenegy eszten­deje első embere a falunak. Ez idő alatt épült ki a telefonhálózat, a dűlőutak egy részének portala­nítása és a vezetékes gázhálózat kiépítése is elkészült. A ’97-ben elkezdett csatornahálózat mun­kálatai elakadtak ugyan, ám épp ez a kö­zeljövő igen nagy fel­adata, hogy befejeződ­hessen. Az elmúlt évek ár- és belvizei hétszáz lakásból kettőszáztízet tönkretettek. Állami tá­mogatásból hozták helyre az épületeket, ez mintegy 216 millió fo­rintot tett ki, karitatív szervezetek pedig to­vábbi harmincmillióval segítették a felújításo­kat. Közintézmények (iskola, óvoda, orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hi­vatal) renoválására kö­zel százmillió forintot kellett köl­teni - ezt is a kormányzat bizto­sította - ebből csak a helyi általá­nos iskola újjáépítése hetvenmil­lió forintos beruházással járt. Egyébként a település az elmúlt év végén megkapta, Horthy Csa­ba pedig a Magyar Nemzeti Mú­zeum kupolatermében átvehette a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma által kinyilvánított Ma­gyar Örökség kitüntető oklevelet, melyet a tiszajenői árvízi védeke­zők hősies helytállásukért érde­meltek ki. A községnek tulaj­donképpen korábban nem volt temetője sem, s a tízmillióba került új ravatalozóval együtt ta­valy szentelték fel a te­rületet. A polgármester elmondta azt is, hogy a Névjegy Neve: Horthy Csaba Született: Mezőkaszony (Kárpátalja) 1946. 08.06. Foglalkozása: polgármester Végzettsége: Népművelő-könyvtár szak Családi állapota: nős, három gyermek apja (Csaba 26, Zoltán 22, Péter 15) Hobbija: helytörténeti kutatás, kertészkedés községben egyre nagyobb igény mutatkozik egy ökumenikus templomra. Erre egy alapítvány hoznak a közeljövőben létre, a kápolna megépítése viszont már a következő ciklus feladata lesz. Sorokban MEGGYESLIGET. Az eddigi százhét hektár mellé újabb 10- 15 hektárnyi újterületet kerítet­tek el a községben meggyfák számára. A termelők újfehértói, érdi bőtermő, pándi, illetve cse­kély számú cigánymeggyet érté­kesítenek külföldre. POLGÁRŐRSÉG. A községben három éve működik közmegelé­gedésre a polgárőrség - jelenleg harminc fővel. A szervezet há­rom hónapja új technikával gaz­dagodott, ugyanis ezentúl egy Opel Astra gépkocsi is segíti a helyi polgárőrség munkáját. NÉPESSÉG. A község lélek- száma az ezredfordulóig fokoza­tosan csökkenő tendenciát mu­tatott, 1970-ben 1881-en, 1980- ban 1762-en, 1990-ben 1630-an lakták a települést. Kétezerig 1680-ra növekedett a népességi mutató, ez a számadat jelenleg stagnál, köszönhetően a faluban megtelepedő vállalkozások sze­rény fejlesztésének. TÁJVÉDELEM. Noha Tiszaje­nő építészeti jellegzetességgel alig, műemlékkel pedig nem rendelkezik, mégis az ásvány­vízlelőhelyei miatt a Közép-Ti- szai Tájvédelmi Körzet része. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom