Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-09 / 83. szám

’ P fl 2001. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ AHOL ÉLŰNK 7. OLDAL KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN A jövő a polgárok összefogásában rejlik A település címeréről A község, majd a vá­ros címere aranyos szegélyű, csücskös tal­pú pajzs, amely a pajzsderék és -talp ta­lálkozásában csúcsosí- tott. A pajzs kék meze­jében zöld hármashal­mon vörössel fegyverzett ezüst kecskebak ágaskodik, lép és néz jobbra. A pajzson há­romágú, két gyönggyel ékesített aranyleve­les korona helyezkedik el, abroncsán öt, le­veleiben egy rubinkővel. A korona felett a pajzsképet ismételve felfegyverzett ezüst kecskebak emelkedik ki. Kunhegyes címe­re beszélő címer, arra az időre utal, amikor itt a tatárjárást követően juh- és kecskete­nyésztéssel foglalkozó emberek, családok települtek le. Egykoron Kákát (Kokoth) névvel illették, amelyet 1299-ből okleveles adat is őriz. Más, későbbi írások Hegyes­egyházról is írnak, állítólag valamikor csúcsos, hegyes templomára utalva. A legelső birtokosa, Dózsa nádor 1300-tól ismert, és 1325-ben már templommal is rendelkezett. A török időkben a szolnoki, majd a ballaszentmiklósi (most Török­szentmiklósi nahije adózója. Kuruc és la­banc hadak, rácok dúlják, református kö­zössége 1766-ban templomot épít. Mező­város, majd rendezett tanácsú város, vé­gül a nyolcvanas évek második felében városi rangot kapott. Ezt a feltörekvést jel­képezi a fegyverzett, ágaskodó kecske­bak, mint ennek a vidéknek valaha legis­mertebb háziállata. Ez a címer szimboli­zálja a hagyományokhoz, a szülőföldhöz való kötődést, az egészséges lokálpatrio­tizmust és mindazon erőfeszítéseket, amelyeket emberöltők óta tesznek az itt élők Kunhegyes felvirágoztatásáért. ■ A település polgármestere az elmúlt vá­lasztások óta Kontra József, aki 1952- ben született. Tiszagyendai, de hosszú idő óta Kunhegyesen dolgozik és lakik. Végzettségét tekintve mezőgazdasági gé­pész üzemmérnök, két, már felnőtt lány édesapja.- Kontra úr, miképpen ítéli meg Kunhegyes mostani helyzetét?- Az itt élő, valamivel több mint kilencezer lélek, akik döntő többsége végtelenül szorgalmas, régi szerepéhez mérten nincs könnyű helyzet­ben. Sajnos a rendszerváltást követő munkahelyi megszű­nések következményeit még ma sem tudtuk kiheverni. Egy évtized alatt ezer fővel csök­kent a lakosság száma. A vá­ros vezetése a nagy erőfeszíté­sek ellenére sem tudott annyi és olyan munkahelyet terem­teni, amely elegendő lenne. Mindezek el­lenére az itt lakók többsége olyan vállal­kozásokba kezdett, amelyek révén nem­csak a családját tartja el, hanem még eny­hít is a foglalkoztatási gondjainkon. Tevé­kenységük színvonala fejlődik, s rajtuk keresztül úgy érzem, a település külső megítélése is pozitívan változik. A város legnagyobb erényének tartom, hogy ilyen viszonyok mellett továbbra is betölti kis­térségi, központi szerepét. Ez elsősorban az általános és középfokú oktatási intéz­ményeire vonatkozik, de az egészségügy­re, a szolgáltatásokra is épp úgy, mint a kereskedelemre. — Az éves költségvetésben e feladatok ellá­tása feszültségeket is okoz, hiszen új beruhá­zásokra, az infrastruktúra fejlesztésére nem sok jut.- Igen, éppen ezért pályázatok révén ke­ressük a lehetőségeket a környezetvédelem szempontjából elengedhetet­len szennyvízhálózat bővíté­séhez, a belvízelvezető-rend- szer tökéletesítéséhez, az inf­rastruktúra fejlesztéséhez. A nehézségek ellenére a lakos­ság egyre inkább lokálpatrió­ta, bevonva ebbe a munkába az elszármazottakat is, akik szintén részt vállalnak a város kulturális és egyéb értékeink védelmében, annak megőrzé­sében. Erősödnek az eredmé­nyesen tevékenykedő civil szervezetek is, hathatós köz­reműködésük nélkül már nem képzelhető el a település jövőképe. Jó a kapcsolat a he­lyi egyházakkal, azok vezetőivel is. Véle­ményem szerint ezek a példák is igazolják, ha a mindenkori politika jobban elismerné az úgynevezett kistérségi, központi szerep­kört, akkor még eredményesebben szolgál­nánk, szolgálhatnánk saját és a szomszé­dos községek, falvak lakosságát. Ily módon is segítve a település, a kistérség népesség- megtartó erejét. Néhány érdekesség a városról Kunhegyes igazi diákcentrum, ahol egyezernyolcszáz diák tanul és a napról napra bejáró tanulók száma is négyszáz Kunhegyes hat településsel hatá­ros, a területe 148,94 négyzetkilo­méter. Valamilyen módon von­záskörzetébe tartozik Tomajmo- nostora, Abádszalók, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszagyenda, Tisza- szentimre, Kenderes, Kunmada­ras. A lakosság száma 9 ezer 33, a férfiaknál majdnem kétszázzal több a nő. Noha a településen 2 ezer 43 nyugdíjas is él, Kunhegyes évtize­dek óta igazi diákváros, hiszen a tanulók száma meghaladja az ezernyolcszázat. A diákság össze­sen 35 településről érkezett és ta­nul itt, a bejárók száma több mint 400. Ok vagy buszokkal utaznak, vagy a napi 8 pár vonat valamelyi­kével. Két középiskola, továbbá két általános iskola fogadja őket. Sajnos a rendszerváltás követ­keztében korábbi üzemek, mező- gazdasági nagyüzemek szűntek meg, vagy takaréklángon teszik a dolgukat, így a dolgozói létszám­hoz viszonyítva sok, 928 a mun­kanélküli. Jó viszont, hogy leg­újabban 405 gazdasági szervezet tevékenykedik Hegyesen. A tele­pülés alapvető gazdasági tevé­kenysége ma is a mezőgazdaság. A lakások száma 3 ezer 428, ebből 2 ezer 966 vízvezetékkel el­látott, ami 86,5 százalék, de elma­rad a megyei meg az országos át­lagtól. A közüzemi szennyvízcsa­torna-hálózatba bekapcsolt ottho­nok aránya 256, azaz a lakosok 7,5 százaléka, ami még kedvezőt­lenebb. Ugyanakkor a lakásállo­mány aránylag modern, ami az­zal magyarázható, hogy 1980-86 között épült a házak közel húsz százaléka. A gázvezeték-hálózat hossza 51,9 kilométer, a burkolt belterületi út 36 kilométer. A csa­tornahálózat pedig 15,2 kilomé­ter. A játszóterek száma egy. A meglévő jelentősebb cégek, létesítmények száma öt, ebből mezőgazdasági üzem három, ke­reskedelmi egység kettő. Míg 1990-ben az aktív keresők száma 3 ezer 765 fő volt, jelenleg ez a szám 2000-2500 fő közötti. Külö­nösen jelentősen csökkent az iparban dolgozók aránya. Ugyan­akkor a mezőgazdaságban a ma­gángazdálkodók száma növeke­dett. A városban napjainkban 35 kft., 3 szövetkezet, 42 részvény- társaság és 318 egyéni vállalkozó akad. Ami az intézményeket illeti: egyesített óvodai hálózatot hoz­tak létre öt helyen, telephellyel. Két általános iskola, két középis­kola is várja a diákokat. Az egész­ségügyi intézményben az alapfel­adatok ellátásán túl a tüdőgondo­zó intézet is fogadja az embere­ket. Mindebből látszik, hogy a vá­ros alapfeladatán túl sokrétű, egyéb feladatot is ellát a térség­ben. Kun hagyományok Egyre több az olyan rendez­vény, gyűjtemény, park, amely a Kunságra jellemző hagyományokat, emlékeket őrzi. Ezek közé sorolható a Nagykun Viadal. A legelsőt 1929-ben rendezték Karca­gon. Ezen a hat nagykun település (Karcag, Kunmadaras, Kisújszál­lás, Kunhegyes, Túrkeve, Kun­szentmártoni sportolói mérték össze erejüket, ügyességüket, fel- készültségüket tizenhat sportág­ban. Később váltakozó helyszí­nekkel évről évre megrendezték ezt a vetélkedőt, tizenöt sportág­ban. Csakhogy fokozatosan fele­désbe merült az egész. Csak 1969-ben újították fel a korábbi hagyományokat, és kétévente rendezik ezen versenyeket „Nagykun diák sportviadal” né­ven. A mostani házigazdája Kun­hegyes lesz, nem is olyan soká: 2001. április 26-28-a között. A Konok Kunok Kupája főleg az ősi, kun játékokat népszerűsí­ti: kuntolás, kunkobak-húzás, köcsögölés, rönkhajítás, karika­hajtás, gombozás, pénzzel snú- rozás, bigézés, packázás stb. Ezen játékokat nemcsak Kunhe­gyesen és a mi országunkban, de Franciaországban és Belgiumban is nagy sikerrel mutatták be. Megrendezték az európai régió népi és sportjáték-fesztiválját, ha­gyományt teremtettek a „Nagy­kunság legerősebb embere” erő- és ügyességi versenyek lebonyo­lításával. Mindezek megvalósítá­sára megalapították a Konok Ku­nok Hagyományőrző Baráti Tár­saságot is. A Hungary Kun Cup Kelet-Kö- zép-Európa legnagyobb nemzet­közi ifjúsági labdarúgótornája, amelyen a részt vevő csapatok életkoruknak megfelelően, kü­lönböző kategóriákban verse­nyeznek. A rendezvényhez hét jiapon keresztül kulturális és ha­gyományápoló események kap­csolódnak: úgy mint kunsági la­kodalom, hagyományos disznó­ölés, néptáncműsor. A sportrendezvényeken kívül akadnak hagyományőrző rendez­vények és vannak efféle csopor­tok is. így az Ilosvay Varga István Művelődési Központban van szö­vő, fafaragó, agyagozó, kosárfonó kiscsoport is. Hagyományőrző itt a citera- és néptáncegyüttes, meg­alakult a felnőtt kórus, valamint a népdalkor, programjukban kun­sági dalokkal, táncokkal. Minden évben megrendezik az immár hagyományos Legény­bot alkotótábort, amelyre szere­tettel várják a vidék amatőr mű­vészeit. Szekciókban tevékeny­kednek: külön a fafaragók, szö­vők, csipkeverők, kosárfonók. A tíznapos táborban készült alkotá­sokat kiállításokon tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek köztulajdonba kerülnek. A Falusi Turizmus Egyesület célja a kulturált falusi vendégfo­gadás bemutatása, a népi értékek, hagyományok ápolása, a kunsági népszokások, ételkülönlegessé­gek megismertetése. A helyi ne­vezetességek közül megtekinthe­tő Oláh Lajos gazdag magángyűj­teménye, a Kun emlékpark, amely kopjafáját Szelekovszky Ist­ván faragta. A parkot egyébként a kunok bejövetelének 750. évfor­dulója tiszteletére 1989-ben avat­ták. A városháza előtti téren pe­dig megcsodálható az országban egyedülálló Kun lovas szobor, Győrfi Lajos püspökladányi szob­rászművész alkotása. ■ Soron következnek Április: Speed Riders MC motorkiállítás, illetve a helyi szépségver­seny megrendezése Húsvéti népszokások felelevenítése, húsvéti játszóház. Május: Majális, kulturális és sportprogramokkal Jászkun citeratalál- kozó. Június: Szélmalomharc - kerékpártúra. Legénybot alkotótábor. Július: Nagy Bumm! - országos motorostalálkozó. Aratóbál - Gasztronómiai nap. Népi játék. Augusztus: Horgászverseny (világbajnokság). Országos strandröp­labdatorna. Szeptember: Európai örökség és gasztronómiai nap. Kézművesutca - népijáték-versenyek. Fogathajtó verseny. Október: Szüreti felvonulás, illetve bál. December: Mikulás-kupa (vegyes országos röplabdatorna) Karácso- nyi hangverseny._________________________________■ Negyvenezer dokumentumot őriznek A város főterén a messzi távolt kémlelő, klasszicista stílusú, két­tornyú református templomon kí­vül másik gyöngyszeme a telepü­lésnek a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár, amelyik 1739-ben épült. Utcai homlokzata 2-1-2 ta­gozódásé. Főhomlokzatát végig­futó íves, árkádos, mindhárom nyeregtetős homlokzatát pedig barokkos, többszörösen ívelt oromzat díszíti. Belseje és pince­sora is boltíves kiképzésű. A létesítmény fennállása óta többféle tevékenységet szolgált, így sokáig sóház is volt. A máso­dik világháborút követően műve­lődési otthonként használták, majd 1961 óta könyvtár. (A mű­emlék épületet 1981-ben teljesen felújították.) 1986-ban az épület előtti.téren felavatták Zsigmond Ferenc kunhegyesi születésű iro­dalomtörténész mellszobrát, a kisújszállási Papi Lajos szobrász- művész alkotását, 1995-en pedig Szegő Gábor, szintén kunhegyesi születésű, világhírű matematikus mellszobrát készítette el ide Győr­fi Lajos karcagi szobrászművész. A könyvtár napjainkban közel negyvenezer dokumentummal rendelkezik mindazoknak, akik betérnek termeibe. A hagyomá­nyos könyvtári munkán kívül kü­lönböző rendezvények lebonyolí­tására, művelődő kisebb-nagyobb közösségek létrehozására, iskolai tanórák itteni megtartására is van lehetőség. Szabadidős programjai közül rendszeresek a népszoká­sokat felelevenítő, hagyományőr­ző foglalkozások. így téltemetés­kor tavasztündér készítése, báb­égetés, a Nagykunsági-főcsator­nánál zöldágjárás. Pünkösd vasár­napján múlt századi népszokást elevenítenek fel, az úgynevezett Párdi Mihály csiga- és korallgyűjteménye betölti az egykori gyógyszertár helyiségét pünkösdi királynéjárást. A ma­gyaros ruhákba öltözött kislányok a város több utcáját végigjárva, egy-egy házba betérve pünkös­dölnek: dalolnak, táncolnak, ver­seket, köszöntőket mondanak, adnak elő. A műsor főszereplője, a kis pünkösdi királyné fehér ru­hában, virágkoszorúval a hajá­ban. A millennium tiszteletére, 2000 szeptembe' végén adták át a gyűjteményes s rbát a Kossuth út 55. szám ah 930-ban nyílt meg az / asz g'/őgy- szertár, amely ,i Sándor tu­lajdona volt. A regt patika kora­beli, eredeti bútorai csodálatos tárlóként szolgálnak Párdi Mi­hály egy életen át őrzött, gyarapí­tód gyűjteményének, amely most már a város tulajdona. így mindenki gyönyörködhet a távo­li világóceánok, tengerek csigái­nak, csillagállatainak, kagylói­nak, koralljainak megmaradt vá­zaiban, házaiban. _________________________! Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom