Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-07 / 82. szám
2001. ÁPRILIS 7., SZOMBAT 7. OLDAL EGE Z S É G Ű W K É R T HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET - SZOLNOK Millenniumi tudományos estek A megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet hosszú ideje nagy sikerrel szervezi a tudományos esteket. Minden alkalommal más-más területről hangzanak el magas színvonalú előadások, országosan elismert szaktekintélyek ismertetik a legújabb kutatási eredményeket me- gyénkbeli kollégáikkal. Mint dr. Nemes Andrástól, a tudományos bizottság elnökétől megtudtuk, nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy a szakma nagy tekintélyei mellett a kulturális élet kiválóságai színesítsék művészeti programjaikkal az esteket. így az eddigi rendezvényeken vendégük volt többek között Törőcsik Mari, Hernádi Judit és sok más ismert művész. Fontos, hogy ezek a tudomáTörőcsik Mari is vendég volt már az esten nyos estek úgynevezett minősített pontszerző rendezvények. A szolnoki és környékbeli szakembereknek így nem szükséges más városokban szervezett továbbképzésekre elutazniuk, helyben értesülhetnek a legújabb kutatási eredményekről. Sőt, már a város középiskolásai is meghívót kapnak ezekre az estekre, így aki orvosi pályára készül, az iskolai tananyagnál jóval több tudással indulhat a felvételire. Legközelebb április 11-én este fél hattól tartanak millenniumi tudományos estet a megyeháza dísztermében, dr. Krasznai Géza elnökletével. Az est témája: Immungenetika a harmadik évezredben. Előadást tart többek között dr. Petrányi Győző akadémikus professzor az immungenetikai kutatások legújabb eredményeiről. A művészeti program ezúttal Baksy István énekművész nevéhez kötődik, aki dr. Illéssy Miklós jogászzeneszerző műveit adja elő. Zongorán kísér Fazekas Zsuzsa. Változások után Ahol férfi a főnővér Február elsejétől Török- szentmiklós és környéke is visszakerült a Hetényi Géza kórház ellátási feladatkörébe, s ezzel a MÁV Kórház hétfői és csütörtöki ügyelete megszűnik. Az ÁNTSZ döntése nagy vihart kavart, mára azonban megnyugodtak a kedélyek. A tavaly októberi egyeztető fórumon dr. Kovács László megyei tiszti főorvos ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja, vajon melyik kórház feladata a Tö- rökszentmiklóson és környékén élő több mint 44 ezer ember ellátása. A vizsgálat eredményeként született meg az a döntés, hogy kizárólag a Hetényi Géza Kórház láthat el ügyeletet. Dr. Kovács László elmondta hogy először a területen élők között végeztek felmérést, vajon melyik kórházat veszik igénybe. Kiderült, hogy mindkettőt. Az illetékes minisztériumok véleményét is kikérte a tiszti főorvos. A MÁV Kórházat fenntartó Közlekedési és Vízügyi Minisztériumból azt a választ kapta, hogy a meglévő 290 ágyas kórházat azokban a szakmákban, amelyekben szükséges, fenn akarják tartani. Az Egészség- ügyi Minisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy elsődleges a párhuzamosság csökkentése. A megyei önkormányzat pedig a törvényességre való hivatkozással kinyilvánította szándékát, hogy a megye összes lakosának - így a Törökszentmikós környékén élőknek is - biztosítani akarja egészségügyi ellátását. Kiderült, hogy nem létezik olyan szerződés, amely alapján az önkormányzat a MÁV Kórházat bízta volna meg a terület ellátásával. így született a döntés, hogy február elsejétől a Hetényi Géza Kórház egyedül látja el az ügyeletet. A betegek jogai ezzel szemernyit sem csorbulnak, hiszen ha igénylik, lehetőségük van rá, hogy a MÁV Kórházat válaszszák, az OEP továbbra is finanszírozza mindkét intézményben az Már csak a Hetényi sürgősségi osztályára visznek beteget a mentők Dr. Kovács László ellátásukat. A megyei szakfelügyelő főorvosok szerint azonban a Hetényiben magasabb színvonalú ellátásban lehet részük, szakmailag is megalapozott tehát ez a határozat. Búsi Lajos, a megyei önkormányzat elnöke úgy látja, a megyei kórház tulajdonosaként kötelességük biztosítani az egész megye lakosságának ellátását. 1996-ban, amikor a két kórház között megszületett a megállapodás a terület átadásáról, a Hetényi kórház a csőd szélén állt. Azóta azonban olyan körülményeket teremtettek - köszönhetően a csődmenedzserek egykori következetes munkájának -, hogy pontosan tudják teljesíteni a fizetési kötelezettségeket. Mára jelentősen megerősödött gazdaságilag a Hetényi kórház, komoly fejlesztések történtek (korszerű műtőblokk épült és a sürgősségi osztály átalakítása is megtörtént), így képes ellátni az egész megye lakosságát. A megyei önkormányzat és a kórház vezetése közösen hozza a döntéseket, tudatosan építkeznek, hiszen az egészségügy nem játék, a jóakarat nem elég. Ha valami félresiklik, annak komoly következménye lehet. Dr. Cseh Gábor, a megyei mentőszolgálat mentőszervezet-vezető főorvosa szerint számukra nem okozott különösebb gondot az ügyeleti rend változása.- Gyakorlatilag mi szolgáltató- intézményként működünk, oda szállítjuk a beteget, ahová küldik. Persze a munkánknak két része van, a szállítás és a mentés. Az első esetben általában az orvos dönti el, hová utalja be a betegét, illetve maga a beteg is kérheti, hogy hová vigyük. A tb által nem finanszírozott betegszállítások esetén a szállítás költségeit az orvosnak vagy a betegnek kell állnia. A Hetényi Géza Kórház és a MÁV Kórház közötti választás tekintetében ilyen különbség nincs, mindkét intézménybe térítés- mentes a szállítás. Ámikor valóban mentésről, sürgős esetről van szó, általában a beutalási rend szerint járunk el. Számunkra az a legfontosabb, hogy a kórház fogadóképes legyen. De a fogadóintézet megválasztásában a beteg kérése mellett mentésszervezési szempontokat is figyelembe kell venni. Emellett pedig az sem mellékes, hogy lehetőleg adottak legyenek a kezelési lehetőségek. Korábban gyakran előfordult, hogy hétfőn és csütörtökön, ügyeleti időben a MÁV Kórházba beszállított beteget később kénytelenek voltunk egy-egy speciális vizsgálat miatt átvinni a Hetényi- be. Számunkra könnyebbség, hogy ilyen esetekben most azonnal olyan helyre kerül a beteg, ahol minden vizsgálatot el tudnak végezni. Az urológiai osztály vezetését alig több mint fél évvel ezelőtt vette át dr. Béli László. Az új osztályvezető főorvos elsősorban az osztályon dolgozók szemléletének megváltozatására törekszik.- Talán nem nekem kellene véleményt mondanom - kezdte a főorvos az osztály bemutatását. Inkább külső szemlélőnek kellene megítélni az itt folyó munkát, de az mindenképpen hízelgő, hogy a visszajelzések általában pozitívak. Amikor átvettem az urológiát, kétségtelenül voltak hiányosságok, de alapvetően működött az osztály. Tudni kell, hogy az urológiának köszönhető az az endoszkópia, amit ma már nagyon sok terüle- ten hasznosítanak. Az utóbbi húsz évben pedig hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez a szakma. A daganatsebészet révén gyakran érintünk más szakterületeket, kiszélesedett a tevékenységünk. Úgy vélem, megyei osztályként egy-egy speciális esetet kivéve mindent meg kell tudnunk oldani. Nem volt rá példa az utóbbi időben, hogy valamelyik betegünket máshová kellett volna küldenünk. Olyan viszont előfordult, hogy előrehaladott daganatos betegünk operálásához szívsebészeti hátérre volt szükség, így felvettük a kapcsolatot a szegedi klinikával, leszállítottuk a beteget, és ott műtöttük meg. Azt hiszem, ma már a megyei urológiai osztály szinte bármelyik betegét helyben tudja kezelni. Ez manapság már nem is igazán műszerezettség és berendezés kérdése, mint inkább a szakmai felkészültségé. A közelmúltban kialakítottunk egy endoszkópos vizsgálót, amelyben szinte műtéti sterilitás mellett dolgozhatunk, a nyitott műtétekhez az új központi műtő, az igazán súlyos esetekhez pedig az intenzív osztály nyújt megfelelő hátteret. A megfelelő körülmények mellett azonban legfontosabb, hogy kollégáim érdeklődők, nyitottak az újdonságok iránt, elfogadták az általam képviselt szemléletet. Az ápoló- és műtős személyzet igazán magasan képzett, nálunk szerencsére nem fordul elő az a gond, amivel neves intézmények gyakorta küzdenek, a szakképzett ápolók hiánya. Úgy érzem, az ő hozzáállásuk, munkájuk kulcsszerepet játszik a betegek gyógyulásában. Problémát okoz azonban a régi, elavult szerkezetű épület, nagyon várjuk már a rekonstrukciót. Talán nem is meglepő, hogy az urológiai osztály főnővére férfi. Bablinszky János azonban lassan nyugdíjba készül. Harminc esztendeje irányítja már az osztály munkáját, korábban beteghordóként és műtőssegédként is dolgozott a Hetényi Géza Kórházban.- Még 1960-ban kerültem a Szolnok megyei kórházba, azóta folyamatosan az urulógiai osztályon dolgozom. 1971-ben, amikor átvettem a fő- nővéri teendőket, még miniszteri engedély kellett ahhoz, hogy egy férfi láthassa el ezt a munkakört. Három évig megbízottként tettem a dolgomat, valójában 1974-ben neveztek ki. Azóta szervezem a beosztottjaim munkáját, irányítom, nevelem őket, és természetesen a betegekkel is törődöm. Ez igazán nem könnyű osztály, olyan, ahol elkél a férfi munBablinszky János a betegágy mellett kaerő, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Hiszen a férfi ápolókkal érthető módon sokkal közvetlenebbek a férfi betegek. Főorvos és főnővér egybehangzóan állítja: olyan osztály az urológia, ahol ma ugyanazt a magas színvonalú gyógyító munkát tudják nyújtani, mint bárhol az országban. Nincs miért máshová menni. És ezt hangoztatja egyre több, tőlük gyógyultan távozó beteg is. Kórháztörténet dr. Rusvai Antal tollából Pillanatnyilag talán dr. Rusvai Antal tud legtöbbet a kórház történetéről. A 81 esztendős főorvos minden szabadidejét a Hetényi történetéről szóló könyvnek szenteli.- Mindig is érdekeltek a történeti dolgok. Jászapáti származású vagyok, így a Jászság történetét, illetve a családtörténetet egyaránt figyelemmel kísérem. Úgy éreztem, hogy érdemes időt és energiát fordítani a megyei kórház történetének megírására. Viszonylag egyszerű dolgom volt, mivel a kórház fennállásának 75 éves évfordulójára már készült egy átfogó anyag. Nekem gyakorlatilag csak folytatnom kellett a megkezdett munkát napjainkig. Jelenleg körülbelül nyolcvan százalékban készült el a könyv, de legalább féléves munka még, mire nyomdába kerülhet. A különböző osztályok történetét, a műszaki feljődést tartom legfontosabbnak, ezeken keresztül mutatom be a Hetényi életét. Ha visszate- • kintek a teljes történelmére, úgy látom, talán most éli legvirágzóbb korszakát a kórház. Országosan is elismert intézmény, bizonyítja ezt az a beruházás is, ami hamarosan elkezdődik. Szakmailag és gazdaságilag egyaránt magas színvonalú. De nézzük, hogyan kezdődött a Hetényi Géza kórház története! „Szolnok Magyarország középpontjában van. Átmenő forgalma évszázadok óta igen élénk, s a tiszai átkelés miatt a városban sokaknak időzniük kellett hosszabb-rövidebb ideig. Ez a helyzet már jó kétszáz évvel ezelőtt felvetette egészségügyi létesítmény gondolatát a helység vezetőiben. Az 1774 májusában tartott városi gyűlésen el is határozták, hogy a régi temetőben „ispotályt” építenek. Ez a mostani Templom és Madách utca sarkán állott. Nagyságát, befogadóképességét fellelhető forrásaink nem említik. Későbbi sorsa, fennállásának időtartama sem ismeretes. Szolnok második kórodáját, az Ápol- dát, 1823-ban Németh Ignác kanonok alapította. Erről tudjuk, hogy kezdetben 2 szoba és 12 ágy volt benne. Ötven évvel később - 1873-ban - az Ápoldát dr. Erdei Dávid városi főorvos koldustanyának minősítette, s leírásában valóban inferná- lis állapotok szerepelnek. Még a „törvényszéki boncolatok is a betegek szeme láttára történtek”. Dr. Erdei Dávid munkássága nyomán az Ápoldát 3 szobásra nagyobbították 24 ággyal, de a lehetetlen körülmények alig változtak. A fentiekből egyértelmű, hogy igazi kórház építésére volt szükség. Sürgette ezt a város köz- igazgatási helyzetének megváltozása is, hiszen Szolnok a jászkun kerületek megszűnte után, 1876-ban megyeszékhely lett. Lovassy István bizottsági tag már 1880-ban indítványozta új kórház építését, s javasolta, hogy a jászkunok házi pénztárának maradékát is erre kell elhasználni. Ezt a törvényhatósági közgyűlés a „külső-szolnoki” részek betegápolási járulékaival együtt tartalékolta és később valóban a kórház építésére fordították. A közkórház építését 1887- ben az alispánhoz tett előterjesztésében a „Vármegyei Orvos és Gyógyszerész Egylet” is szorgalmazta. Lépésük a kor követelménye volt. Az 1867-es kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia virágkorát élte. Rohamléptekkel épült az ország, javult a közlekedés, szépültek a városok. Nőtt a népesség, fejlődött a tudomány, gyarapodtak az orvosi ismeretek, s az intézményes betegellátás elodázhatatlanná vált. Serkentőleg hatott a kórházépítésre a magyar belügyminiszter törvényhatóságokhoz intézett, 1893-ban kiadott körrendeleté, amelyben kiemelte, hogy örvendetesen szaporodik azon helységek száma, ahol a közegészségügy egyik fő követelményének megfelelően kórházat emeltek. Animálhatta a szolnokiakat az is, hogy Jászberényben már több mint száz éve kórház működött. (Igaz, a századfordulós adatok szerint Jászberénynek akkoriban még Szolnoknál több lakosa volt.) A XIX. század utolsó negyedében a bakteriológiai felfedezések, a műtétes szakmák felvirágzása, a diagnosztika fejlődése révén az orvosok már egyre inkább kiszabadultak az esetlegesség kötelékéből. Magyarrá vált az orvosképzés és a szakirodalom. Ebben kimagasló szerepe volt a szolnoki születésű Balogh Kálmán akadémikusnak, aki több tankönyvet, orvosi műszótárt szerkesztett, s 8 éven át a budapesti egyetem dékánja, valamint 25 évig az Orvosi Hetilap főmunkatársa volt. Ez a légkör tehát nemcsak kedvező volt a kórházépítésre, hanem szinte követelte a várostól annak minél előbbi megkezdését. Az első a kórház helyének kiválasztása volt. Először a mai József Attila úti laktanya területét vásárolták meg, de azt a Kórház Bizottság nem tartotta megfelelőnek. Távol volt a Tiszától, gondot okozott a szennyvízelvezetés. Végül a várostól távolabb, de a Tiszához közel magasabban fekvő, árvíztől védett helyen, szántóföldek közepén jelölték ki a leendő kórház helyét. így a szennyvizet is a település alatt közvetlenül vezették a folyóba. A területet a város biztosította. így került a kórház a jelenlegi helyére.” Archív fotó a Hetényi kórházról Az oldal a kórház és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az egészségügyi intézmény viseli.
