Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-18 / 90. szám
N Ö I T Ű K Ö R 7. OLDAL 'H 2001. Április 18., szerda Beszélgetni jó Miközben az embert az állatvilágból többek között a beszéd emelte ki, szakemberek szerint a beszélgetés mára kihalófélben van. A beszélgetés elvesztette régi, fontos szerepét. Theodor Zeldin angol történész állítja, hogy az emberek közötti kommunikáció halódik, amit ma annak hívnak, felszínes csevegés kiüresedett tartalommal. A mintát ma a talk show-k adják, ahol az idő szorításában a felek nem egymással folytatnak eszmecserét, hanem elbeszélnek egymás mellett, érvek és ellenérvek okos felsorakoztatása helyett pedig művitákat gerjesztenek. Ez a gyakorlat Amerikából származott át a vén kontinensre, bár azért Európa még őriz valamit a régi hagyományokból. Egy felmérés szerint az olasz gyerekek beszélgetésében még 38 százaléknyi vélemény- cserén alapuló valós tartalom fedezhető fel. Ez az arány azonban az amerikai fiatalok egymással való csevegésében csak 6 százalékos. AZ ÜZBEG FŐVAROSBAN alternatív divatfesztivált rendeztek tizenöt üzbég divattervező munkáiból. A képen Valeria Am fantáziadús modellje látható. A füstölgés öregít A dohányzó nők, illetve a cigarettázóval együtt élők korábban kerülnek a változás éveibe. Egy (38-49 éves asszonyok között végzett) vizsgálatból megállapították: ebben az FSH nevű tüszőérlelő hormon játszik szerepet, amelynek szintje a dohányzással nő. Minél nagyobb a tüszőérlelő hormon koncentrációja a szervezetben, annál hamarabb köszönt be a menopauza. A dohányzóknál e hormon koncentrációja 66 százalékkal nagyobb, mint az antini- kotinistáknál. A vizsgálatok szerint a passzív dohányos hölgyek FSH-hor- monszintje is 39 százalékkal volt nagyobb az átlagosnál, azoknál viszont, akik legalább két éve abbahagyták a füstölést, az FSH-koncentráció ugyanakkora volt, mint a nem dohányzó nőknél. Mivel egyre több nő cigarettázik, nem véletlen, hogy a tüdőrákban meghalt dohányos nők száma - 1960 és 1980 között - meghatszorozódott. Az Amerikai Ráktársaság két vizsgálat eredményét hasonlította össze. A régebbi szűréseket 1959 és 1965, valamint 1982 és 1988 között végezték. Mindkét alkalommal több mint 200 ezer dohányzót és 480 ezer nem dohányzót figyeltek meg. A dohányzó hölgyek esetében a tüdőrákban elhaltak száma a hatvanas években százezer főre számolva 26 volt (ez a nyolcvanas években 155 lett). A férfiaknál ugyanebben az időszakban megkétszereződött a tüdőrákban elhunytak száma (a hatvanas években százezer dohányosból 187-en, a nyolcvanas években már 341-en haltak meg). A dermesztő statisztikák mellett a dohányzás nem mindig káros az egészségre - állítják szintén amerikai kutatók. Houstonban azt vizsgálták ugyanis, hogy az operációk előtti és utáni ciga- rettázás hogyan hat a betegek szervezetére. Rájöttek, hogy a műtét után 7-10 füstmentes nap számottevően csökkenti a szövődmények kialakulását. A műtét utáni dohányzás ezzel szemben meggátolja, hogy a létfontosságú oxigén a sebhez árahioljon, és ez súlyos komplikációkat okozhat. Az operáció előtt közvetlenül elszívott cigaretták miatt viszont összeszűkülnek az erek, csökken a vérzések erőssége, ami segíti az orvosok munkáját. Más kérdés, hogy a nem dohányzók ereinek állapota általában egészségesebb, mint dohányos társaiké. Karcag A legutóbbi Nagykunság szépe elnevezésű szépség- versenyt színesítette két olyan induló, akik Erdélyben, Székelykeresztúron érettségiztek, és jelenleg az egyikük Budapesten, a másik pedig Bukarestben egyetemista. Indulásukra azért nyílt alkalom, mert korábban mindketten szépségversenyt nyertek, ráadásul Karcag, illetve Székely- keresztúr testvértelepülések. A szélen hosszú, hófehér ruhában álló ifjú hölgy Simó Ágnes Tekla, aki 1981 tavaszán született Kézdivásárhelyen. A szülei magyarok, és Székelykeresztúron érettségizett. Jelenleg fővárosunkban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen nemzetközi jogot hallgat. Szülővárosa Budapesttől 600 kilométerre van. A174 centi magas, 53 kiló, 90-63-89-es méretekkel rendelkező egyetemista jó néhány különdíjat vehetett át. A kép másik szélén sötét estélyiben Kovács Dorotea. Székelykeresztúron született, ott is végzett. Bukarestben először politológiából diplomázott az egyetemen, most pedig újságíró szakot végez. A 23 éves szépség öt nyelven: angolul, franciául, olaszul, románul és magyarul beszél. 171 centi magas, 54 kiló, 90-63-88-as méretekkel. Rengeteget sportol, hiszen az édesanyja testnevelő. Aki mellesleg román, az apukája kolozsvári magyar, és Dorotea szerint ennek az az előnye, hogy két nyelvet és két nép kultúráját ismerte meg egyszerre. Ő is több különdíjat vehetett át, így nem ment üres kézzel vissza Székelyföldre, illetve onnan Bukarestbe. A két egyetemista között áll egy harmadik szépség, Nagy- Bana Zsanett, aki ezen a rendezvényen az est háziasszonya volt. Képünkön a székelyföldi szépségek, Simó Ágnes Tekla és Kovács Dorotea Nagy-Bana Zsanettet fogják közre D. SZABÓ MIKLÓS ____________Szakértőnk írja____________ A másik család öröksége A stresszhormonok elárulják, tartós lesz-e a házasság? Házastársként, szülőként bizonyos dolgokban tudatosan („ezt majd én is így csinálom”) vagy nem tudatosan követni akarjuk elődeinket. Más dolgokban szembehelyezkedünk („én soha nem fogom ezt így csinálni”), megpróbálunk elszakadni a múlt viselkedésmintáitól. Mindkét törekvésnek van egy fontos közös vonása: akár tovább akarjuk vinni a családi örökség egyes „darabját”, akár valami újat próbálunk behozni, mindkét esetben az előző generációk „hagyatéka” lesz az a vonatkoztatási pont, amihez képest ilyenek vagy olyanok próbálunk lenni kapcsolatainkban. A leszármazottak számára ez az erős biológiai, érzelmi és kulturális kötelékekre épülő többgenerációs tudásanyag képezi azt a talajt, amelyből erőforrást meríthetnek a saját növekedéshez. De ugyanebből a talajból vihetik tovább a megoldatlan, elrendezet- len kapcsolati konfliktusok, az elgyászolatlan veszteségek érzelmi terheit, gyakran anélkül, hogy ők maguk beavatottá válnának a család „hivatalos” és „nem hivatalos” történeteibe. Amikor egy-egy család felnőtté vált tagja egy párkapcsolat részesévé válik, esetleg házasságot köt, nem egyszerűen két egyedi személyiség, hanem két családi „Foltmentes” „Leevésmentes” avagy „fröcsköléslight és foltfree” spagettievő módszert talált fel egy angol professzor. Colin Humphrey, a camb- ridge-i egyetem munkatársa a kinetikus energiát, a centrifugális erőt és a súrlódási ellenállást felölelő vizsgálatok segítségével dolgozta ki újítását, amely szerinte a világon milliókat tesz majd boldoggá. Először is rájött arra, hogy a fröcskölés veszélye akkor a legnagyobb, amikor az ember a spagettit a villájára tekeri. Ennek során a hosszú tésztaféle makrancosabbik végének mozgása any- nyira felgyorsulhat, hogy akár 120 centiméteres „hatótávolságra” is elfröcskölheti a paradicsokultúra találkozásáról, összekapcsolódásáról is szó van. A pár pedig - mint házastárs és mint szülőtárs - ebből a családi örökségből és kettejük egyedi élettapasztalatából teremti, formálja majd saját családját. Az új család alapítása egyben egy életünk végéig fennálló feszültségforrást is jelenthet: gyakran érezhetjük úgy, hogy „kis és nagy fajsúlyú” döntéseink egyben kapcsolatainkban, érzelmi kötődéseinkben is választás elé állítanak bennünket: származási családunkkal (szüléinkkel, nagyszüleinkkel, testvéreinkkel és rokonainkkal) vagy teremtett családunkkal, azaz házastársunkkal, gyermekünkkel legyünk-e lojálisak. A mai életviszonyok az egyéni választások szabadságát sugallják, ugyanakkor gyakran homályban maradnak e választások terhei, és nem várt vagy nem óhajtott kapcsolati következményei. A párkapcsolat és a szülőgyermek kapcsolat alakulásának egyik fő kérdése, hogy a leszármazottak felnőttként hogyan tanulják (vagy nem tanulják) meg összeegyeztetni, elfogadni és kezelni a származási család és a saját családjuk felé irányuló elköteleződéseiket és ezek ellentmondásait. ELBUNGER CSABA CSALÁDTERAPEUTA, CSATÁD- ÉS GYERMEKLÉLEKTANI KONZULTÁCIÓS KÖZPONT spagettievés mos piros mártást. Humphrey ezt a következőképpen küszöböli ki: a spagettit merőlegesen tartott villára csavarja, mégpedig egy vízszintesen tartott kanálra támasztva: így a kanál mintegy védőpajzsként szolgál a piros cseppek ellen. Olasz mesterszakácsok mindazonáltal megvetéssel nyilatkoztak a tanulmányról, amelyet egy élelmiszer-áruházlánc finanszírozott. „Az angolok egyszerűen túl sok mártást tesznek a spagettire, mert azt hiszik, a tészta főétel, holott Olaszországban csak a fogássor egyik része.” A londoni Soho negyedben egy olasz szakács gúnytól fröcsögőn csak annyit mondott: „A britek számára az olasz tészta örök titok marad....” Mi történik egy jóleső veszekedés kapcsán? A férfiak stresszhormonszintje a vitát követően az esetek zömében gyorsan a normális szintre megy vissza, a nőké viszont szinte kivétel nélkül csúcsszinten marad. Ez az állapot kétszer olyan gyakran vezet hirtelen váláshoz, mint az egyéb válóokok. Ezt állapította meg az Ohioi Egyetem (USA) kutatócsoportja dr. Janice Kiecolt- Glaser professzor vezetésével, aki maga is meglepődött, amikor kiderült: „a stresszhormonok hitelesen elárulják, hogy egy házasság tartós lesz-e vagy sem”. 1988-ban kezdődött a vizsgálatsorozat, amelynek eredetileg mindössze az volt a célja, hogy megállapítsák: mennyire befolyásolja a házaspárok egészségét a stressz. 90, kb. 25 esztendős férfit és nőt kértek fel arra, hogy egy-egy kényes témáról - például pénzről, életcélokról, gyerekekről - fél órán át vitázzanak, miközben laboratóriumi eszközökkel mérték a reakciójukat. Ezt követően újabb harminc perc témája a harmónia volt: hogyan ismerkedtek össze, miért választották éppen egymást társnak stb. Kiderült: a nők többsége nem tudta túltenni magát a vitaperióduson, a harmonikusnak szánt beszélgető szakasz alatt is nagyfokú agresszivitással, stresszállapotban reagált partnere szavaira. Sőt a megvizsgáltak negyedének a stresszhormon szintje nem közeledett a kísérlet kezdetekor mért normális szinthez. A férfiak nagy többsége viszont a kísérlet első részében is kerülte az élesebb megfogalmazásokat, a második részben pedig stresszhormonszintjük és vérnyomásuk szinte azonnal visszatért az alaphelyzetbe. ■ Egy szín, amely megbolondítja a nőket t Don Vidler, a világhírű divatdiktátor New York-i főhadiszállásán olyan lila-parádét rendezett, amelynek híre bejárta a világsajtót. Lilák - elegánsabb néven mályvaszínűek - voltak a fehérneműk, a blúzok a ruhák, a szoknyák, a nadrágok, a kosztümök, a harisnyák, a cipők, sőt a retikülök és - a hölgyek lila szíjakon vezetett kutyái is. Hasonló parádé követte az amerikait Párizsban, Rómában, Londonban és Tokióban is. Az angol William Perkin, a magát alkimistának is valló „vegyészinas” 1856-ban alkotta meg az első, szénből nyert mesterséges anilin- festéket. „A varázslatos mályvavirághoz hasonlatos lágy színárnyalatok” meghódították Viktória brit királynőt, aki lánya esküvőjére lilába öltözött, mert „a szín illett az uralkodó szeméhez”. Londont azonnal követte III. Napóleon párizsi udvara, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a lila divatja átugorja az Atlanti-óceánt, s a női elegancia színévé váljék. Az autószalonokban megjelentek a mályva színeiben pompázó Chryslerek, Jaguárok és Rolls Royce-ok, Kaliforniában háromkerekű, elektromos meghajtású lila kocsik száguldoznak. A Chanel 18 árnyalatban árusít lila rúzsokat, púdereket és hajfestékeket. S bárki láthatja szerte a világon, hódítanak a lila keretű és üvegű szemüvegek, ruhák, táskák, vázák, sőt a mályvaszínben pompázó hajszárítók is. A nemzetközi könyvpiacon pedig könyv jelent meg a liláról ezzel a címmel: „Hogyan változtatta meg egy szín a világot?”___________________________■ NaturJTpatik A A természet erejéveí az Ön egészségéért • Automata vérnyomásmérő 15.900 Ft - 8 év garancia • Dr. Batz gyógypapucsok 2.490-3.890 Ft-ig • Csökkentett deu. víz • Gyógyászati segédeszközök • Vények beváltása Cím: Szolnok. Tószegi u. 10.. a Hetényi Géza Kórházzal szemben, az ABC mellett. Telefon: 56/711-435 • Fogyasztó tabletták, teák • Vitaminok széles választéka Székely szépségek is indultak
