Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-18 / 90. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Április 18., szerda VÍZUMRA lesz szükségük júni­us harmadikétól azoknak, akik magánútlevéllel Oroszországba utaznak. A Külügyminisztéri­um felhívja az érintettek figyel­mét, hogy időben gondoskodja­nak a beutazási engedélyről. FODOR LAJOS vezérezredes, a Magyar Honvédség parancs­noka, vezérkari főnök és Jean- Pierre Kelche hadseregtábor­nok, a francia haderők vezér­kari főnöke a francia és a ma­gyar hadseregben zajló haderő- reformról, a kétoldalú katonai kapcsolatokról és a balkáni kér­désekről tárgyalt Párizsban. PEKINGBE érkezett az az amerikai küldöttség, amely a kínai vadászrepülőgéppel összeütközött kémrepülőgép visszaadását próbálja elérni. A kínos ügy miatt a felelősséget a két ország továbbra is egy­másra hárítja. ILLEGÁLIS barkácsolás okoz­ta az ausztriai Kaprunban a 155 halálos áldozatot követelő alagút-balestet - írja a Profil című osztrák hetilap. A tüzet okozó fűtőtestbe falemezt és gyúlékony szigetelőanyagot építettek be. WASHINGTON a Hezbollah li­banoni muzulmán fegyveres szervezet felelősségét emelte ki a közel-keleti erőszakos cselek­ményekkel kapcsolatban. Kofi Annan ENSZ főtitkár Izraelt és Libanont is bírálta a határ­megállapodások megsértéséért. ÚJ FŐTITKÁRA lesz a Viet­nami Kommunista Pártnak. A központi bizottság úgy ha­tározott, hogy leváltja a kon­zervatívnak tekintett Le Kha Phieut. Utódjának a thai ki­sebbséghez tartozó Nong Dúc Manht jelölték. A FÜLÖP-SZIGETEK kormá­nya úgy döntött, hogy a Joseph Estrada volt államfő ellen indí­tott korrupciós per nyolc vád­pontja közül ötöt töröl, és csu­pán a három legsúlyosabbat tartja fenn, amelyekért akár ha­lálra is ítélhetik az exelnököt. JUGOSZLÁVIA egyik legna­gyobb húsgyára, a verbászi Camex 8500 tonna kukoricát importált Magyarországról, hogy legyen elegendő takarmá­nya. Szerbiában, így a Vajda­ságban is lehetetlen beszerezni kukoricát. A magyarországi ku­korica kilóját 50 forintnak meg­felelő devizáért vásárolták meg. ISMÉT földrengés volt kedden Albániában, alig egy hét lefor­gása alatt már másodszor. A Richter-skála szerinti 5,3 erős­ségű földmozgások megrázták a dél-albániai Vlora kikötővá­rost és körzetét, de nem okoz­tak különösebb károkat. ■ Magyar a Nagy-Románia Pártban Tókos József szerint Vadim Tudornak semmi baja a kisebbségekkel A romániai Brassó megyében, Ürmösön és Ágostonfalván megalakult a Nagy-Románia Párt magyar tagozata. Elnöke Tókos József, aki interjút adott erdélyi tudósítónknak. Ágostonfalva - Ürmös- Miért van szükség a Nagy-Ro­mánia Párt magyar szervezetére?- Nem mondtam, hogy feltétle­nül szükség lenne rá. De Ürmös községben vannak magyar nem­zetiségű polgárok, akik elégedet­lenek az RMDSZ helyi tanácsosa­inak munkájával, s úgy érzik, hogy a romániai magyarok szer­vezete nem képviseli érdekeiket, sőt az érdekeik ellen harcol. Jelez­tem, hogy akkor jöjjenek át hoz­zánk, a Nagy-Románia Pártba.- Úgy gondolja, hogy ez a párt a magyarok érdekeit képviseli?- Miért ne képviselné? Hát nem élünk mindannyian Romá­niában? A Nagy-Románia Párt éppúgy képviseli a románok, a ci­gányok, a németek érdekeit is.- Köztudomású, hogy Comeliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt nem ért egyet az anyanyelv közigazgatásban való haszná­latával.- Ezek már magas szinteken zajló dolgok. Ha rajtam állna, en­gednék mindenkit, hogy magya­rul beszéljen, hiszen ezzel nem zavarnak senkit.- Ön mióta tagja a Nagy-Romá­nia Pártnak?- 1996 óta. Az ágostonfalvi szervezet elnöke vagyok, mégpe­dig az RMDSZ-nek köszönhető­en, mert amikor fel akartam irat­kozni az RMDSZ-tanácsosok je­löltlistájára, az urak nem tettek fel rá. Ok nem akartak engem, de lám, akart Comeliu Vadim Tudor úr, ami jól bizonyítja, hogy nincs semmi baja a magyarokkal.- Sértődöttségből vagy politikai megfontolásból lépett be a Nagy- Románia Pártba?- Nekem most is sok magyar barátom van, én magam is ma­gyar vagyok, a rokonságom ma­gyar, és nem a sértődöttség vezé­relt. Az enyémek nem akartak, de befogadtak ezek. Én kételke­dem abban, hogy szélsőségesek volnának. Csaknem öt éve va­gyok már a pártban, és még senki sem szólt egyetlen rossz szót sem hozzám. SIMON HUNOR Szlovák nem a külön püspökre Ján Sokol, a pozsony-nagyszombati egyházmegye érseke ismét elutasítóan nyilatkozott a szlovákiai magyar hívőket szolgálni hivatott önálló magyar püspökség létrehozásáról. A szlovákiai magyarok egy évtizede eredménytelenül küz­denek az önálló magyar püspökségért. Pozsony Az érsek kedden a szlovák köz- szolgálati rádióban jogtalannak ' nevezte a magyar követelést, amely mögött szerinte politikai szándékok rejlenek. Sokol szerint abból, hogy a Szentszék kinevez­te az erdélyi és a szerbiai magyar katolikusok püspökét, semmi­képpen sem következik, hogy Szlovákiában is szükség volna a magyar püspökre. Mint mondta, Erdélyben és Szerbiában indokolt a magyar püspök, mivel ott az „ortodoxok tengerében egyedül a magyarok katolikusok, míg Szlo­vákiában nincs ilyen terület”, és egyébként is az ő egyházmegyé­jében jómaga és két segédpüspö­ke tud magyarul misézni. Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes a nyilatkozattal kapcsolat­ban úgy fogalmazott, hogy Sokol érsek ellenérvei nem fogadhatók el. Csáky helyesnek látja, hogy a Szentszék méltányolta a vajdasági és az erdélyi magyar katolikusok igényét, és úgy véli, hogy „ez az út járható Szlovákiában is”. A mi­niszterelnök-helyettes elmondta, hogy a szlovák görög katolikus egyháznak - bár híveinek száma sokkal kisebb a magyarokénál - két püspöke is van. „Nem tartom szerencsésnek az olyan főpapi nyilatkozatokat, amelyek egy tárgyi probléma föl­vetése nyomán politikai szándék jelenlétét sejtetik. A szlovákiai magyar katolikus közösségnek az elmúlt évtizedekben ezen túl­menően is igen sok problémája halmozódott fel” - hangsúlyozta Csáky Pál. ■ Európai határőrséget sürgetnek Korszerűtlen „vasfüggöny” Lengyelország és Ukrajna között Brüsszel nem bízik az Unió keleti határainak biztonságos védelmében az „első körös” tagjelöltek felvétele után. Különösen a németek aggodalmaskodnak. Berlin - Varsó A berlini belügyminisz­ter, Otto Schily azt sze­retné, ha jól kiképzett „európai határőrség” gondoskodna a kibőví­tett EU határairól - írja a Der Spiegel című hír­magazin. Brüsszel megköveteli ugyan, hogy az újonnan belépők átvegyék a közös határőrizeti megállapodás szabványait, Len­gyelországban például csak né­hány átkelő rendelkezik megfele­lő eszközökkel. Amióta a drogfutárok számára a régi balkáni útvonal kockáza­tossá vált, a kábítószer mind gyakrabban éri el Nyugat-Euró- pát Lengyelországon át. A fehér­orosz-lengyel határt előszeretettel használ­ják a’menekültek is. Becslések szerint tavaly mintegy 36 ezer illegális bevándorlót - afgánt, irakit, Srí Lanka-it - for­dítottak vissza a német határról. A majdani EU-tag Lengyelor­szágnak 1143 küométert kell őriz­nie: az oroszországi, a fehér­oroszországi és az ukrajnai határ- szakaszon azonban egyelőre még sok a tennivaló. Javarészt szöges­dróttal, őrtornyokkal és régi jel­zőberendezésekkel (amolyan új­kori vasfüggönnyel) igyekeznek föltartóztatni a betolakodókat. Hiányoznak viszont a korszerű számítógépes hálózatok, a hőérzékelő berendezések, ame­lyek segítségével az embercsem­pészeket lefülelhetnék. „Varsó messze van, Brüsszel még messzebb” - mondogatják az ukrán határon a lengyel határ­őrök, akiknek az itteni szolgálat külön fejtörést okoz, hiszen oda­át, az ukrajnai Lembergben egy­kori honfitársaik, rokonaik élnek. ________________________________(TORONYI) ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Emlékeink a múltból Új funkciót kapott a szarkavári kastély: méltót múltjához. Valaha a Somssich család tulajdona volt, s a kastély mellet­ti park a család temetkezési helye. A parkot benőtte az er­dő, a síremléket tönkretették a vandálok, majdhogy el nem tűnt a föld színéről. A kastélyban pedig teljesítményvizsgá­ló állomás működött. A műkifejezés nem jelentett mást, mint állattartó telepet. Mindezt csak múlt időben lehet elmondani. A kastélyt szé­pen felújították, szálló és vendéglátóhely lett belőle. A kastély története csak egy a sokféle elkeserítő történet közül, amelyet múltunk emlékeinek meg kellett érnie azt megelőzően, hogy végképp eltűntek, vagy új funkcióval gazdagodtak. Az országban egyszerűen csak kastélynak nevezett udvarházak sora nyert az elmúlt tíz esztendőben új lehetőséget nem kevés központi támogatás, sok vállalko­zói tőke és még több lelemény segítségével. Mondhatni, ér­tékmentő volt ez a néhány évtized, és értékmentő lesz a kö­vetkező is. Régi, szép épületeink, amelyek nem kaptak iga­zi új funkciót, tovább pusztulnak, megmentőre várnak fa­lun és városon egyaránt. Egy építész mondta, hogy a szecesszió volt az utolsó épí­tészeti stílus, amelyet érdemes az utókornak megmenteni. Ami utána következett - az elmúlt 40 év „dobozai” -, alig­ha elégítettek ki mást, mint tömegigényt. Az építészetnek, ha meg akarja tartani rangját - folytatódik a gondolat -, vissza kell térnie a szecesszióhoz. S onnan más úton el­indulni. Aligha lehet egyetlen utat kijelölni. Koós Károly és követői nem ezt az utat járták-járják, mégis maradandó értéket al- kottak-alkotnak. Gondoljunk csak az organikus építészet néhány jelesére, elsősorban vidéki templomokra, vagy azokra a tervrajzokra, amelyek az árvíz sújtotta területek újjáépítését szorgalmazzák. Megújítják a régit úgy, hogy a ma emberének kényelmét szolgálják. Műemlékek szinte mindenhol vannak. Megóvni őket első­sorban helyben lehet. Építeni is rájuk. Szinte nincs megye, ahol ne gyűjtötték volna össze az építészet kincsesházának dokumentumait. A műemlék-katalógus nemcsak így a vi­lágnapon, hanem a hét minden napján is iránytű lehet. TAKÁCS ZOLTÁN Mostoha a legjobb barát Hazánk lakosságának több mint a fele évente egyetlen könyvet sem olvas el. Tudom, hogy erre a mindennapi ke­nyerük ára után futkosók legyintenek csak. Az újgazdág vállalkozók pedig egy vállrándítás után tovább tesztelik a ^ legújabb házimozirendszert. Azért én még szomorú va- ' gyök. Még akkor is, ha a pedagógusok állítják: fiatalon ol­vas még a magyar. Egy nem is olyan régi felmérésből kiderült, hogy az ifjak tíz éve még napi 39 percet olvastak. Manapság már csak 13 percet. Átlagosan. Egy magyartanár a főbűnösnek a televí­ziót nevezte. A dolog azért is abszurd, mert erről a televízi­óban beszélt. Persze a kultúra csatornáinak átalakulásához igazodni kell. A kérdés csupán az,,hogy mi az üdvözítő módszer. Azt még senki nem mondta meg, hogy melyik az a könyv, amelyik kiszoríthat néhány percet az átlagban na­pi háromórás örömelvű televíziózásból. Egy lány elmesélte: tizenhat éves koráig nem volt tévéjük. Addigra túl volt egy átlagos humán-egyetemista szépirodal­mi olvasmányélményén. A „szem rágógumija” viszont pa­razita módon beköltözött, és kikövetelte magának az őt megillető helyet. Valahonnan ismerős volt a történet vége, aztán azon kaptam magam, hogy én is reflextévézek. Zsi­geritől nyúlok a távirányítóhoz, észre sem veszem, hogy a háttértévézés egyre nagyobb szeletet kér az életemből, köz­ben könyv helyett inkább csak újságot veszek a kezembe. Néhány hete elutaztam, és kölcsönadtam a tévémet a ba­rátomnak. Nem kértem vissza. Azóta a könyv a legjobb barátom. A módszer egyedi, másnak nem ezt ajánlom. Azt azonban igen, hogy gyakrabban nyúljon a kikapcsoló­gombhoz és a könyvszekrényhez is! A hangnál tízszer sebesebben Készül az első hiperszonikas légi jármű Kalifornia A Mojave sivatag egyik katonai hangárjában a mérnökök az utolsó simításokat végzik azon a légi járművön, amely újabb mérföldkövet jelenthet a repülésben. Egy ilyen gépen a Los Angeles-New York légi út mindössze 30 percre rövidülhet. gép első útját májusra terve­zik, és minden korábbi gyorsasági rekord megdönté­sét várják tőle. Tervek szerint a Hyper-X-43A prototípusa egy B52- es Pegasus hasa alá erősítve fogja el­A NASA ambiciózus tervei között megkülönböztetett szerep jut a Hyper-X-43A jelű kísérleti példány­nak, amely alig 3,5 méter hosszú, következésképpen pilóta nélküli re­pülőgép, de egyebekben tökéletes mása a tervezett hiperszonikus se­bességgel (a hangsebesség több mint ötszörösével) suhanó repülő­gépnek. A nem rakéta meghajtású, a hang- sebesség hét-tízszeresével repülő A Hypor-X és a Pegasus! indító jármű A Pestiül mm 652-tsen JwietT • wJJLMN NP NA w HrfrAY www üAMvfofr- 3,65 méter : 1.52 mÜK 7-10 ■ érni a 20000 láb (hatezer méteres) magasságot, on­nan egy gyorsítórakéta se­gítségével emelkedik mintegy 30 ki­lométer magasba, ahol a rakéta le­választása után a mini, de annál gyorsabb repülőgép saját különle­ges hidrogénmeghajtású hajtómű­vei segítségével gyorsul fel a terve­zett 7-10 mach sebességre. Önálló útja mindössze 15 másodpercig fog tartani. ■ DE SZÉP! Okszana Fedorova 23 éves szentpétervári rendőrfőhad­nagy nyerte el Moszkvában a Miss Oroszország 2001 címet. A szépségverseny győztesének díja - több apró csecsebecse között - egy 320-as Mercedes Benz kupé és egy Cartier platina karóra. ____________________________________________________________FOTÓI «UROPRW/NPA I W ; Otto Schily I

Next

/
Oldalképek
Tartalom