Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-12 / 86. szám
mmm 2001- Április 12., csütörtök HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Vétó az üzletrésztörvényre A jogszabály elfogadhatatlan a piacgazdaságban Budapest Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, valamint annak végrehajtási rendeletét. A testület szerint a jogszabály a piacgazdaságban elfogadhatatlan módon nyúlt volna bele a szövetkezet vagyoni viszonyaiba. Az agrárszakma! szervezetek és az érdekképviseletek, illetve az ellenzéki pártok megnyugvással fogadták az Alkotmány- bíróság tegnapi döntését. Az Alkotmánybíróság tegnap nyilvános ülésen kihirdetett határozata szerint a tucatnyi indítvánnyal megtámadott, az Ország- gyűlés által tavaly decemberben elfogadott törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, a mezőgazda- sági szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, indokolatlan különbséget tesz tulajdonos és tulajdonos között, végül a jogszabály tervezett végrehajtása ellentétes a jogállamiság követelményével is. Ezért a taláros testület a törvényt visz- szamenőleges hatállyal megsemmisítette. A megsemmisített jogszabály értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek kötelesek lettek volna megvásárolni a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészeit, a vagyonnevesítéskor megállapított névértékben. Ez a rendelkezés többek véleménye szerint a mezőgazdasági szövetkezetek ellehetetlenítését, megszűnését jelentette volna. Tegnapig több mint 300 ezer külső tulajdonos jelentette be az illetékes mezőgazdasági hivatalokban, hogy meg kíván-válni üzletrészétől. Németh János, az Alkotmány- bíróság elnöke, aki a testület 32 oldalas határozatát ismertette, úgy fogalmazott: a megsemmisített törvény a szövetkezeti vagyoni viszonyok olyan, a piacgazdaságban elfogadhatatlan kényszerátalakítását írja elő, amelyre a mezőgazdasági szövetkezeteknek - mint a gazdasági élet autonóm alanyainak - semmiféle befolyása sincs. A testület véleménye szerint egy évtizeddel a piac- gazdaság alapjainak megteremtése és a szövetkezeti tulajdon átalakítása után nincs alkotmányos indoka a piacgazdaságban megszokottól eltérő - ez esetben a jogállamisággal össze nem egyeztethető - eszközök alkalmazásának. NAGY TAMÁS, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke: A torgyáni politika a parlament számos szereplőjét belelovalta egy olyan döntésbe, amely messze állt a jogállamiságtól, a gazdasági racionalitástól, a közerkölcstől. Az alkotmánybírósági döntés nagyon sok ember számára csalódást jelent. Most . viszont vadonatúj helyzet állt elő. A MOSZ álláspontja változatlanul az, hogy a külső üzletrésztulajdonosok ügyét költségvetési forrásból rendeznie kell az államnak, illetve a parlamentnek. OROSZ SÁNDOR, az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke (MSZP): az alkotmánybírósági döntés esélyt ad arra, hogy mindegyik üzletrész-tulajdonos számára megfelelő megoldás szülessen. Szerinte agrártárcának minél előbb új javaslatot kell benyújtania. Ennek főbb elemei lehetnének, hogy mind a nyugdíjas, mind a külső tulajdonosok azonos feltételekkel, saját döntésük alapján felajánlhassák az államnak megvételre a megszűnt üzletrészt. MÉSZÁROS GYULA, a Magyar Agrárkamara (MÁK) főtitkára: az alkotmánybíróság döntésében fontos szerepet játszott, hogy megmozdult a civil társadalom. Nem pusztán szövetkezeti ügyről volt szó, hanem a jog, a gazdálkodás, a tulajdon biztonságáról. Az agrárkamara szerint a kárpótláshoz hasonlóan állami részvétellel, vagyonnal kell rendezni a több százezer kívülálló üzletrésztulajdonos ügyét, de úgy, hogy az ne eredményezzen tőkekivonást a mezőgazdaságból. KIS ZOLTÁN SZDSZ-es ország- gyűlési képviselő: a jogállamiság szempontjából döntő fontosságú döntés született, nevezetesen, hogy a politika kényszerítő eszközökkel nem avatkozhat be a piacgazdaságba. Sem embereket, sem szövetkezeteket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni egymástól. KOVÁCS ZOLTÁN, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára: az FVM felkészült egy ilyen lehetséges alkotmány- bírósági döntésre. A jelenleg kialakult helyzet kezelésére mind a kormánynak, mind a tárcának van forgatókönyve, de a konkrét lépéseket még át kell gondolni. A szövetkezetek kölcsönnyújtására szánt húszmilliárd forint rendelkezésre áll az Államkincstárnál. Szóba jöhet ezen kívül az a megoldás is, hogy az állam nem kölcsönnyújtással, hanem az üzletrészek megvásárlásával rendezi majd a kérdést. Eddig 250 ezer külső üzletrész-tulajdonos adta be igénylését, remélhetőleg április 15-ig mindenki leadja azt az FM-hivataloknál. HORVÁTH MAOPOLNA-UJVÁHI GIZELLA Horvátország még drávai vízlépcsőt akar építeni Megállapodás született tegnap Túri-Kovács Béla magyar és Bozo Kovacevic horvát környezetvédelmi miniszter megbeszélésén arról, hogy a szomszéd állam bevonja a magyar szakértőket a Drávára tervezett erőmű hatástanulmányának elkészítésébe. Jelentős előrelépés történt emellett a közös környezetvédelmi programok terén. PÉCS Eredményesnek és reménykeltőnek nevezte Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter tegnapi pécsi megbeszélését horvát kollégájával. Bozo Kovaceviccsel egyebek között megállapodtak arról, hogy a Drávára tervezett horvát vízi erőmű hatástanulmányának elkészítésébe bevonják a magyar szakértőket is. Erre a lépésre egyébként Horvátországot az úgynevezett espoo-i nemzetközi egyezmény is kötelezi, s eszerint nemcsak az előzetes felméréseket végezhetik közösen a felek, hanem kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást a térség környezeti állapotáról is. Bozo Kovacevic egyben cáfolta azokat a sajtó- információkat, amelyek szerint Horvátország végleg lemondana a Novo Virje térségében kialakítandó vízlépcső ötletéről, hiszen az állam kínzó energiahiányát valamiképpen mindenképp szeretnék megoldani, viszont az alternatív energiaforrásokról szóló jogszabályt még nem hozta meg a horvát törvényhozás. Bár a drávai vízi erőmű szerepelt a kétoldalú tárgyalások középpontjában, szó esett más fontos témákról is. A tervek szerint a két minisztérium a jövőben fokozottan segíti a magyar oldalon fekvő Duna-Dráva Nemzeti Park és a horvát Kopácsi Rét Természeti Park együttműködését. Túri-Kovács Béla kiemelte, az lenne az előremutató, ha a horvát parlament nemzeti parkká nyilvánítaná a kopácsi térséget, hiszen ez a feltétele annak, hogy EU-s források, elsősorban a SAPARD-alap bevonására is lehetőség nyíljon a fejlesztésekben. A magyar szakminiszter kiemelt fontosságúnak nevezte a tegnapi tájékoztatón, hogy a két állam szakemberei a jövőben közösen folytatják a térségben élő, veszélyeztetett állatfajok megBozo Kovacevic horvát környezetvédelmi miniszter magyar kollégájával, Túri-Kovács Bélával fotó, tóth László mentését,' egyebek mellett a fekete gólya, a rétisas és a kiscsér életterének megóvását. Az összehangolt munkára azért is szükség van, mert a két védett terület, bár külön országban fekszik, mégis közel azonos természeti értékek találhatóak benne. A két miniszter tervei szerint a közeljövőben két új programot is elindítanak közösen. Az egyik az ökológiai turizmus lehetőségeinek fel- térképezése, s az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása, a másik az erdőgazdálkodás összehan- golása lenne. ____________ nyakasz. Un iós munkaügyi normák Budapest Az ellenzék egyetlen módosító indítványát sem fogadta el a kormányzat a Munka törvénykönyve parlamenti vitájában. A zárószavazásra április 17-én kerül sor. A kérdés: a munkaadók vagy a dolgozók érdekét szolgálja-e a módosítás? munkavállalókat teljesen kiszolgáltatottá teszik - hangsúlyozta -, mert például a munka- szerződés módosítása nélkül átirányítható egyik telephelyről a másikra a munkaerő. Sőt arra is lehetőség nyílik, hogy bizonyos túlórákat nem kell bérben kifizetni, szabadnap is adható érte. Az új jogszabály bevezeti a napi 12 órás, illetve a heti 48 órás maximált (túlórával számított) munkaidőt. Ami a dolgozók érdekében történt, érvel a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a régi szabályok szerint akár napi 20 órában is dolgozAz uniós normák követése miatt került sor a Munka törvény- könyve módosítására, amely kilenc fejezetet ölel fel. Ebből nyolcban a szociális partnerek sem találtak kivetnivalót, ám a munkaidő szervezésére vonatkozó rész tavaly nyár óta áll állandó viták kereszttüzében. A szakszervezetek március végi, 15 ezres demonstrációjukkal egyértelműsítették álláspontjukat, akkor Sándor László, az MSZOSZ elnöke úgy nyilatkozott: a kormány a tőke oldalára állt. A módosítások a tathatták beosztottjaikat. A szakszervezetek viszont a két hónapos, illetve - egyes kollektív szerződések esetén - négyhat hónapos munkaidőkeretre hivatkozva állítják, hogy megszakítás nélkül huzamosabb ideig is munkára foghatják a dolgozót. Megemelkedik a túlmunka mértéke: kollektív szerződés nélkül évi 144 óráról 200-ra. A pihenőnapok száma első olvasatban nem változik, hiszen heti két szabadnap adható. Viszont a megszakítás nélkül adható szabadidő 48 óráról 40-re csökken. Ugyanakkor a munkaidőkereten belül a pihenőnapok összevonhatók két hétre, kollektív szerződés esetén pedig egy hónapra. _________________________(CSERNYÁNSZKY) ME GHALLGATÁS. Az MSZP országos elnöksége ma hallgatja meg miniszterelnök-jelölt aspiránsként Kovács Lászlót és Medgyessy Péter volt pénzügyminisztert. A harmadik lehetséges jelölt, Németh Miklós jelenleg külföldön tartózkodik, így az exkormányfő elnökséggel való konzultációjára csak a jövő héten kerülhet sor. KÉPZÉSI PROGRAM. Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés területfejlesztési- bizottságának szerdai ülésén elmondta, hogy kezdeményezésére 2001 márciusában az ország valamennyi megyéjére kiterjedő képzési program indult, amelyen mintegy 1500 falugazdász és kistérségi menedzser kap részletes tájékoztatást az EU-alapok rendszeréről és a SAPARD gyakorlati működéséről. ALÁÍRÁSGYŰJTÉS. Csaknem 150 ezer aláírás gyűlt össze annak az akciónak a keretében, amely civil szervezetek és közéleti személyiségek kezdeményezésére mintegy másfél hónapja indult az egyházi törvény tervezett módosítása ellen - jelentette be a szervezők nevében szerdán Buda Péter koordinátor, az Emberi Jogok Határok Nélkül elnevezésű brüsszeli szervezet magyarországi képviselője. DIÁKPARLAMENT. Ki kell alakítani a pedagógusok és diákok együttműködési rendszerét - erről Pokorni Zoltán oktatási miniszter beszélt az Országos Diákparlament szerdai megnyitóján Budapesten. A kétnapos összejövetel küldöttei előtt a miniszter kifejtette: a diákok többsége nem ismeri jogait, vagy ha ismeri is, nem rendelkezik az érvényesítéséhez szükséges készségekkel, lehetőségekkel. PÁPA TOVÁBB REPÜL. A pápai katonai repülőtér továbbfejlesztése mellett döntött a kormány nemzetbiztonsági kabinétje szerdán Budapesten. A testület ülése után Szabó János honvédelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy a beru házásokat 2004-ig be kell fejezni. Hozzátette: Pápa a kecskeméti katonai repülőtér tartalék repülőtereként fog működni. KAMPÁNYKERET. A választási kampányra képviselőnként elkölthető egymillió forintos keret felemelését szorgalmazta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságában az ÁSZ 2000-es tevékenységéről szóló előterjesztés vitájában. A számvevő- szék vezetője szigorú ellenőrzési és elszámolási rendszer bevezetésével képzelné el az összeghatár-emelést. ■ SZOBORAVATÁS. Felavatták Márai Sándor első budapesti köztéri szobrát. Az emlékművet, Gulyás Gyula szobrászművész alkotását szerdán, az író születésnapján, egykori otthona közelében állították fel a főváros I. kerületében. Az avatóünnepségen részt vett a nyugati magyar irodalom kiadásában évtizedek óta jeleskedő Püski Sándor és felesége is (képünkön). _______FOTÓI EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Jö nnek a Kobrák! Kiskunhalas A halasi határőr-igazgatóság nemrégiben létrehozta saját berkein belül a Kobra csoportnak nevezett önálló, független egyesülést. A déli határ menti gépkocsicsempészet stagnáló statisztikai adataival a határőr felderítők nem elégedettek. A szervezett bűnözés visszaszorítása a cél. A Kobra , csoport megKovacs Iván alakulásáról született: 1962. ápri- Kovács Iván lis 13., Kiskunhalas őrnagyot, a diplomát szerzett: határőrség főKossuth Lajos Katonai előadóját kérFőiskola 1980, Testne- deztük: velési Egyetem - A Kobra 1992, Zrinyi Nemzetvé- csoport feldelmi Egyetem 2000 adata az álmunkahelye: Határ- lamhatárral őrség Kiskunhalasi kapcsolatos Igazgatósága jogsértő cseNötlen, hobbija a sport lekmények felderítése és megakadályozása. Gondolok itt a lopott kocsikra és az autócsempészekre. Szoros együttműködésben dolgoznak a BRFK gép- jármű-felderítő osztályával, a megyei és városi kapitányságok bűnügyi osztályaival.- Vannak már eredményeik is?- A megalakulás óta eltelt időben a Kobra csoport az együttműködő bűnüldöző szervekkel összesen öt lopott gépjárművet fogott el harmincmillió forint értékben, valamint őrizetbe vett két gyanús gépkocsi- vezetőt. Baján a rendőrök segítségével fedeztünk fel egy Audi A6-ost, amit korában Kecskemétről loptak el. Az ott talált nyomok alapján kutatást végeztünk Vaskút- Gara térségében, s lám, a határhoz közel egy VW Bora lapult. Vélhetően a határ túloldala volt a célja. Ez utóbbi kocsit pár napja lopták a fővárosból. ________________________________ BERKI ERIKA A tizennegyedik ítélet Szolnok A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság tegnap jogerősen is elítélte Bósa Istvánt, a furfangos, országos hírű csalót. A 39 éves többszörös és különös visz- szaesőt immár tizennegyed- jére ítélték el. Ezúttal 2 év 4 hónap fegyház vár rá. Bósa István szerepe szerint volt már orvos, vasúti kalauz, pszichiáter, ügyvéd, de egyszer eladta a Nyugati pályaudvart is. A szerep mindig változott, de a cél minden esetben a pénzszerzés volt. Legutóbb szerencsétlen sorsú családapának adta ki magát. Sorra felkereste a plébániákat, lelkészi hivatalokat, vöröskeresztes irodákat, ahol előadta családjának tragikus történetét: feleségét, aki kalauznő volt, megtámadták a vonaton és megölték. Két kisgyerekével így árván maradt, megélhetésük pedig veszélyben van. A megható mese hallatán csurrantak-csep- pentek a forintok, összességében 52 helyen sikerült ilyen módon másoktól pénzt kicsalnia. A fur- fangosságára, intelligenciájára nem titkoltan büszke csaló ezúttal azonban kitérőt tett a Btk. más, kevésbé „előkelő” paragrafusai felé is. Bűnlajstromán ugyanis most lopások, okirat-hamisítások is szerepeltek. A jogerős ítélet nem változtatott az első fokon kiszabott büntetésen: maradt a 2 év 4 hónap fegyház. A másodfokú eljáráson való részvételre a bíróság értesítést küldött ki számára, ám az ismert címről a küldemény „a címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel került vissza a feladóhoz, így az ítélet kihirdetése a vádlott távollétében történt meg. hgy * w w Kovács Iván
