Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-11 / 85. szám

2001. Április 11., szerda TÜKÖR 7. OLDAL MEGY E I Sorokban HÉTSZER. Legalább hétszer lőttek rá egy izsáki vállalkozó házára kedden hajnalban - tá­jékoztatta az MTI-t a Bács-Kis- kun megyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője, Ferenczi László al­ezredes. A vállalkozó bejelenté­se szerint a lövések valamikor hajnali két óra körül dördültek el, rövid idővel azután, hogy munkájából hazaért. Becslése szerint hét lövés érte a házát. A szóvivő közölte: a rendőrök ed­dig valóban hét lövés nyomát találták meg az épületben, vala­mint hat kilőtt hüvelyt az utca túloldalán. Ferenczi László alez­redes kitért arra is, hogy az izsá­ki vállalkozót korábban már egy férfi ki akarta rabolni. Ezt a férfit a kommandósok elfogták, azóta a bíróság jogerősen több mint két évre már el is ítélte, de bün­tetésének letöltését még nem kellett megkezdenie. - A nyo­mozás kiterjed arra is, hogy a je­lenleg szabadlábon lévő férfinak nem volt-e köze a most leadott lövésekhez - folytatta a szóvi­vő. A vállalkozó az MTI nem hi­vatalos értesülése szerint egy vagy több vendéglátóhely tulaj­donosa. VÉLEMÉNY. Szétverték az egykor világhírű magyar mező- gazdaságot, és ezért egyforma felelősség terheli az elmúlt évti­zed valamennyi kormányát - ál­lította a Munkáspárt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei elnöke teg­nap Szolnokon. Kántor István szerint az MDF—kisgazda kor­mány a kárpótlással milliónyi életképtelen törpebirtokot te­remtett. A Horn-kabinetnek le­hetősége lett volna a mezőgaz­daság megvédésére, de nem tet­te meg. A Fidesz-FKGP kor­mány pedig az utolsó döfést ad­ja az agráriumnak a külső üzlet­részek kivásárlását lehetővé te­vő törvénnyel. Az egykor virág­zó szövetkezetek helyén ma pusztulás nyomait találni. A Munkáspárt követeli a társas, a szövetkezeti, a magán- és a csa­ládi gazdaságok stabilizálását. BEMUTATTA. Az ókori, elsül­lyedt Alexandria első teljes víz alatti térképét mutatta be ked­den Londonban Franck Goddio francia búvárrégész. A kutató 1996-ban fedezte fel a maradvá­nyait a mesés városnak, ame­lyet több mint ezer évig a ho­mály fedett. Azóta Goddio szá­mos szakértővel együtt próbálta feltárni a város kikötőjét, palotá­it, templomait. Ebből ldderült, hogy Alexandria régi negyedei egészen mások voltak, mint amilyeneknek elképzelték őket. Goddio a British Museumban bemutatta egyik legnagysze­rűbb leletét, azt a mellszobrot, amely feltételgzések ^szerint Caesariont, Kleopátra és Julius Caesar gyermekét ábrázolja. ■ Ismerjük meg az EU-t! Idén készül el teljes egészében az az egye­dülálló szaktanterem a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskolában, mely az euroatlanti integrációval összefüg­gő ismeretek átadását hivatott segíteni. Oktatás Ma már szinte valamennyi oktatási intézmény­ben tanárok és diákok egyaránt behatóan foglal­koznak az Európai Unióval, ám néhány éve ez még ritkaságnak számított. A Tiszapartiban öt évvel ezelőtt - az elsők között - fogalmazódott meg, hogy az európaisággal, az EU-val kapcsola­tos ismeretanyagot jobban be kellene építeni a történelem és a társadalomismeret tananyagába. Az iskola felvette a kapcsolatot a szolnoki Euró­pa Ponttal, ahonnan a tanárok megkapták mind­azt a segítséget (információt), amely alapja lehe­tett e speciális képzésnek — mondta a kezdetek­ről Dobos Ferencné történelem és társadalomis­meret szakos tanárnő, egykori munkaközösségi vezető, aki úgyszólván motorként vitte előre ezt az ügyet. Természetesen több tanár is bekapcsolódott ebbe a munkába, és az iskola vezetése is támo­gatta az új „szakirány” meghonosítását. Dobos Ferencné a megyei pedagógiai intézet szakta­nácsadójaként továbbképzéseket szervezett a ta­nároknak, szakkört és vetélkedőket a diákoknak, tavaly pedig megjelentette azt a középiskoláknak szánt módszertani segédanyagot, melynek címe: Ismerjük meg az Európai Uniót! Az eredmények nem sokáig várattak ma­gukra, a diákok szép sike­reket értek el a különféle versenyeken, vetélkedő­kön, sőt, felkereste az is­kolát az EU budapesti de­legációjának több tisztség- viselője. Mostanság pedig a diákok mind gyakrabban utaznak EU-tagállamokba, hogy ott is gyarapítsák is­mereteiket. Dobos Ferencné úgy vé­li, a gyerekeket érdekli az európaiság gondolatvilága, jó alapismeretekkel rendel­keznek az Európai Unió­ról, fogadókészek az új in­formációkra, és szívesen vitatkoznak mindazokon a problémákon, melyek várhatóan árnyékot vernek hazánk csatlakozásának folyamatára. Dobosné ma már nyugdíjas, de nem tud elszakadni az is­kolától, továbbra is közvetíti az európai gondola­tokat a diákoknak. Amit elkezdett építem, azt legalább hat kollégája folytatja. E munka egyik állomásaként tavaly kialakítottak egy speciális szaktantermet, amelyben - a diákok révén - va­lóban egy új Európa körvonalazódik. _____________________________________ L. Z. Né hány apróság még hiányzik a szaktanteremből, ám a diákok már most válogathatnak a külön­féle információs anyagok közül. fotó; c*. i. Egy lóerős igavonó A surjáni határban a fél évszáza­dos Varró Ferenc fittyet hány min­den olajárrobbanásra. Teheti a ma már inkább törülközővel fé- sülködő gazda, mert szeme fé­nye, az ötéves Csinos sokkal job­ban kedveli a zabot, lucernát, mint bármilyen kőolajszármazé­kot. Nagy munkában értük a gaz­dát, aki, saját szavait idézve, mos­tanság szolgáltatást végző ma­gánszemély, hiszen mintegy há­romszáz négyszögöl területet szántott fel a lovával, majd a szor­gos kezű segítők húsz-huszonöt centire rakták a Desire gumókat. A barázdát, benne a krumplikkal, a következő kanyarban betakarja az újabb szántás. Az ötéves Csi­nost a sógora vezette, de nem haj­tották, mert minden kerülő után szuszoghatott keveset. Varró Ferenc korábban dolgo­zott a téeszben. Bevitt tíz holdat, ki is hozott annyit. Most is van a földjében búza, kerül kukorica, meg egy kis krumpli is, ha már mindenki szereti. Jószággal is bí­belődik: otthon tart két anyako­Az eke mögött Varró Ferenc Surjánból, miközben vetőkrumpli alá szántanak fotó; m. j. cát, meg négy hízó is visítja, kéri a porciót. Az egyik koca hamaro­san fial, a másik a nyár derekán. Hét-nyolcezer a választási malac, lábon meg kilónként háromszáz körülire tartják. Ferencnek a fele­sége meg a lánya is dolgozik, ő pedig afféle őstermelőként keresi a helyét. Meg a kenyerét. Nevetve fűzi hozzá, hogy aki ma földdel bajlódik, nem árt, ha egy paraszti bölcsességet az eszébe vés: a ráfi­zetés nagy valószínűséggel biz­tos, a nyereség meg olyan, akár a kutya vacsorája. Bizonytalan. Mindezek ellenére mivel ehhez ért, nincs mese. Csinálni kell és ő csinálja, gazdálkodik. p. sz. m. VÉLEMÉNY ____________________________VARGA CSABA___________________________ Tö rténelmet írtak Hogy halad az idő! Ma van tíz esztendeje an­nak, hogy ’91 április 11-én Zalaegerszegen 74- 72-re győzött az Olajbányász kosárlabdacsapa­ta, és ezzel magyar bajnoki címet szerzett. Képzeljék el, a nevezetes dátumot megelőző évadban csaknem kiestek a felsőházból a piros­feketék. Amolyan fekete lóként vágtak neki a szolnokiak a 90/91- es szezonnak. Sok jó játékos persze még nem jelent jó csapatot, ez örök igazság. Ez alól azonban kivétel volt az Olajbányász. Ma is emlékezetünkben él­Micsoda meccseket játszottak nek az aranykovácsok: . r,, , Rezák László és Szalay ezek a fiuk. Ferenc edzők, a játé­kosok: Berkics László, Andrej Tyubin, Tóth Zoltán, Tóth Attila, Rasid Abeljanov, Zorán Kmézics, Judik Béla, Horváth Imre, Bede Miklós, Kis Péter, Ta­kács Attila és Mérész Tamás. És az őket vezető, segítő stáb: Ba­logh László, Treffler Tamás, Kékesi István, Farkas János, Acsay Attila, dr. Kiss Csaba, Turcsányi Istvánná. Micsoda meccseket játszottak ezek a fiúk! Nincs most helyünk felidézni a Tungsram, a Körmend, az Atomerőmű, a Kaposvár és a ZTE elleni meccseken történteket, aki látta, úgyis emlékszik ezekre. A legutolsó volt a sorban a ZTE elleni döntő negyedik felvonása Za­laegerszegen, napra pontosan tíz esztendővel ezelőtt. Ezen az ösz- szecsapáson sokadszorra bizonyították be a szolnokiak, hogy nem­csak játszani, hanem küzdeni is tudnak, de nagyon. A címvédő ott­honából hozták el a bajnoki serleget. Eszméletlen nagy ünneplés tört ki a lefújást követően Zalaegerszegen és Szolnokon egyaránt. A Tisza-parti megyeszékhelyen megteltek a kocsmahivatalok, min­denki a piros-feketék sikerére ivott áldomást. Jóval éjfél után, mikor végre befutott a csapatot szállító autóbusz, a szurkolók egyenként szedték ki belőle a fiúkat, és ünnepelték őket több ezren, akkor a Kossuth téren. A folytatás is mámorban telt el, hiszen három nap múlva vasárnap adták át az aranyérmeket a fiúknak, egy fergeteges népünnepély közepette a Tiszaligeti Sportcsarnokban. Akkor azt mondták a szolnolti sportbarátok, hogy 17 évet vár­tak erre a bajnoki aranyra, előttük ugyanis a Dózsa pólósai nyer­tek bajnoki címet utoljára 1974-ben. Vajon, most mennyi lesz a várakozási idő? Az évek óta tartó útkeresést követően ebben az évben ta­lán magára talál a Jászsági Gazdák Értékesítő Szövetke­zete, miután sikerült növel­niük taglétszámukat, s vár­hatóan nagyságrendekkel megnő a tagság által a szö­vetkezet útján értékesített áruk mennyisége is — véle­kedett Török Imre, a szövet­kezet elnöke, mikor lapun­kat az elmúlt év gazdálko­dásáról, illetve az idei el­képzeléseikről tájékoztatta. A szövetkezet tavaly 108 mülió fo­rintos árbevételt tudott elérni, a gazdálkodás mérlege azonban négymilliós veszteséget mutat. Az elnök ennek ellenére úgy gondol­ja, hogy idén jóval kedvezőbb le­hetőségekkel számolhatnak. Óriá­si előrelépést jelent, hogy növelni tudták taglétszámot, 46-ról 64-re. Főleg paprikatermelő gazdák gon­dolták úgy, hogy termékeik értéke­sítése nagyobb biztonságban foly­tatható szövetkezeti keretek kö­zött. A legutóbbi közgyűlésen új vezetőséget választottak. Megvál­toztatták az alapszabályokat. Az elkövetkezőben csak az lehet, illet­ve maradhat a szövetkezet tagja, aki három év leforgása alatt olyan szintre tudja emelni családi gazda­ságát, hogy legalább egymillió fo­rint értékben szállítson be a szö­vetkezetbe. A szabálymódosítás­sal a komoly mennyiségű biztos árualapot szeretnék erősíteni. Sze­remének átalakulni TÉSZ-típusú szövetkezetté, melynek egyik alapvető feltétele, hogy legalább hatvanmillió forintos, tagság által beszállított árualappal rendelkez­zenek. A másoktól felvásárolt áruk nagysága ennél nagyobb lesz. Idén mintegy 160 millió forint be­vétellel számolnak. Áttörést je­lenthet, hogy sikerült szerződést kötni a Pro Vera csoporttal, az ér­tékesítő szövetkezet paprikát és sárgadinnyét szállít az üzletlánc­ba. A szerződés indokolttá teszi, hogy egy új csomagológépet vásá­roljon a szövetkezet, mert kizáró­lag csomagolt formában veszik át az árut. Idén már nyereséget ter­vez a szövetkezet. bcs Az örökségét birtokba vevő idősebb Kékessy testvér (balra) egy rokon társaságában fotó; a szerző Visszatérés a szülői házba Teljes Kékessy ék új honfoglalása Tiszafüred A rendszerváltó évek kezdetén Új honfoglalás címmel lapunk is beszámolt a Kékessy család ha­zaköltözéséről. Ez a visszatérés, így az új honfoglalás sem lehe­tett azonban teljes, hiszen a csa­ládnak ekkor csak a nagypapa kúriáját sikerült visszavásárolni, mert a szülői házuk, amelyben ekkor még egy fűzfafeldolgozó üzem működött, nem volt vissza­szerezhető. A család azonban nem mondott le arról a lehető­ségről, hogy magáénak tudja azt az apai örökséget, amit az álla­mosítás óta eltelt évek (1951) alatt igencsak lepusztítottak. Az örömteli eseményre azonban még jó tíz esztendőt kellett várnia a két Ké­kessy fiúnak, akik közül a kisebb, dr. Kékessy Dezső előbb Magyarország svájci tiszteletbeli főkonzulja, majd párizsi nagykövete lett, a bátyja pedig — aki kaliforniai magyarok aktivistája­ként, és ismert környezetépítő mér­nökként tért haza nyugdíjazása után - részt vállalt a családi örökség ápolásá­ban, és főgondnoka lett a helyi refor­mátus közösségnek. Miután a nagypa­pai örökség a kisebb fiúé lett, a bátyja tiszte maradt tegnap az, hogy a lakat levétele után tulajdonosként léphes­sen be gyermekkori otthonába. Öröme ellenére a látvány elszomorító volt, hi­szen még neki is nehéz volt ráismer­nie Füred egykori legszebb kúriájára. Az ablakok betörve, a vakolat lemáll- va, a közfalak átépítve, a teraszburko­lat felszedve, a bejárati ajtó befalazva, az ornamentika eltüntetve, az épület és a park ékességei, a 18 díszgömb összetörve abban a szülői házban, ahol az öt Kékessy testvér - Erzsébet, Sarolta, György, Dezső, majd Margit — született. Az apai örökséget vissza­szerző idősebb fiú, György elmondta, hogy a lehangoló látvány ellenére mégis ez élete egyik legszebb napja. Elsősorban azért, mert valóban így le­het teljes családja új honfoglalása, nem is beszélve arról, hogy valóra válthatják dédelgetett tervüket: lehető­ségeik szerint eredeti állapotában helyreállítani a muzeális értékű kúriát. „Öcsém is telefonált Párizsból, érde­kes módon pontosan akkor, amikor az átadás során megkaptam a kulcsokat. Amikor megtudta, hogy megtörtént az átadás, az ő öröme is határtalan volt, amin nem is csodálkozok, hiszen gyermekkorunkat kaptuk mindketten így vissza azzal a lehetőséggel, hogy visszaállíthatjuk azt az állapotot, ame­lyet egykoron édesapánk, a környék megbecsült birtokosa hajdanán itt, Fü­red értékeként létrehozott” - mondta az örökségét látható meghatódottság- gal birtokba vevő idősebb Kékessy fiú, amikor elbúcsúztunk. p.m. Masukra találtak?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom