Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-09 / 58. szám

- & III 2001. Märcois 9., péntek ALMA MATE R 7. OLDAL II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA - SZOLNOK Éremhalmozók NYÍLT NAP, kulturális verseny, német diákok. Mozgalmasnak ígérkezik az iskola életében az idei tavasz. így március 20-án nyílt napra várják a leendő első­söket. 28-án pedig itt, az iskolá­ban tartják az általános iskolá­sok megyei versmondó, próza­mondó, daléneklő versenyét. Április 3-tól a német testvérvá­rosból, Reutlingenből húsz otta­ni diák és tanár érkezik hozzá­juk, az iskola diákjainak, neve­lőinek korábbi németországi lá- togatását viszonozva. _______■ az u tolsó is. Jól érzi magát, szere­ti a kollégáit, ami kölcsönös. A ki­csiket kedveli legjobban, mivel ra­gaszkodók, őszinték. Ő pedig arra büszke, hány kisfiút, kislányt megtanított eddig az írásra, olva­sásra, számolásra, és rengetegen közülük többre vitték mint ő. De ebből nincs semmi baj, inkább örül annak, hogy megérte a sok fáradozása, meg(látszik) munkája eredménye._________________■ Ki tűnő tanulók, táncosok Sokféle értéket tartanak nyilván ISMERT SZEMÉLYEK. Eddig az iskola történetének három kö­tete készült el. Többek között összegyűjtötték azon híres haj­dani diákjaik nevét, akik a sport és a kulturális élet területén je­leskedtek. így itt tanult B. Nagy Pál olimpiai bajnok párbajtőrví­vó, a Császi testvérek, a neves at­léták, Munkácsi András birkózó, Balasi Péter atléta, most edző, Pintér Ferenc vízipólós, Baranyó Sándor festőművész, Nagy Zsolt fotós, Serfőző Simon költő, Baj­ári Levente, az Operaház szóló­táncosa. Most gyűjtik az anyagot a következő, negyedik kötethez, amelybe a politikai, gazdasági és a közélet egykor itt járt, mostani hírességei kerülnek. Az iskolá­ban szívesen veszik a jelentke­zőket, azokat, akik hasonló terü­leteken ismertek. KÜLÖNLEGES ÓRÁK. Régóta hagyomány, hogy az iskolában ismert személyek, úgynevezett rendhagyó órákat tartanak, írók, költők, színészek, közéleti j emberek. így tartott már 45 per­cet a suliban R. Várkonyi Ágnes történész, Borús József hadtör­ténész, Varga Domokos író, Fe­hér Anna színésznő, G. Nagyné Maczó Ágnes közéleti személy, dr. Kárpáti György olimpiai baj­nok vízilabdázó. Darák Petra és Marton Sza­bolcs hatodikosak, azaz ti­zenkét évesek. A szép, kife­jező mozdulatok elsajátítá­sát Rimóczi Márta táncpe­dagógus keze alatt kezdték, és tulajdonképpen két éve versenytáncolnak. Kategóriájukban, a latin-amerikai táncok klubközi versenyén győz­tek. Zánkán is nyertek, pedig hat­van pár versengett az első he­lyért. Heti négy foglalkozással készülnek az újabb nagy megmé­rettetésre, Balázs Imre irányításá­val. Mellesleg mindketten kitűnő tanulók, és már voltak szerelme­sek, természetesen nem egymás­ba, mivel jó barátok. Hogy a hőskorról is essék szó, hat éve kezdődött ebben az isko­lában a karaktertánc oktatása Ri­móczi Márta vezetésével. Nem véletlen, hogy a hatodik osztályo­sok között több olyan táncos akad, aki országos döntő helye­A Darók-Marton táncospár már jó néhány érmet nyert a táncversenyeken zettje, díjazottja, résztvevője. Sőt ők ketten - Militär Erzsébettel ki­egészülve - országos győztesek is voltak. ■ Némettanár lett Gazdag Helga az iskola egyik büszkesége, hiszen jelenleg a Verseghyben német szakos tanár és a 9-12. osztályokban tanítja ezt a nyelvet. Hogy mégis itt, eb­ben az iskolai oldalban említ­jük a nevét, an­nak az az oka, hogy tíz éve vég­zett a Rákócziban. Még alsó tago­zatos, harmadikos volt, amikor el­kezdte tanulni a németet. Dobos Lászlóné és Törőcsik Erzsébet pal­lérozta ismereteit. Mivel igen sok heti óraszámban és bizonyára jó módszerekkel foglalkoztak vele is, nem véletlenül már nyolcadik­ban alapfokú nyelvvizsgát tett. Noha eredetileg német-történe­lem szakos diplomát szerzett, most főleg az idegen nyelvet ok­tatja a patinás gimnáziumban, il­letve az Alternatív Gimnázium­ban is. Hogy a németet választot­ta, közrejátszott ebben a rákóczis iskolai indítás, hiszen könnyűnek tűnt az egész. Noha később rá­jött, egy idegen nyelv elsajátítása nem mindig könnyű és egyszerű, de az első nyolc év végül is döntő­nek bizonyult Helga pályaválasz­tásában. ■ Az intézmény első számú vezetője, Pintér János matematika-kémia szakos tanár, aki kis megszakítással 1984 óta igazgatja az is­kolát. Vele beszélgetünk írásunkban.- Az iskola tanuló létszáma 468. Legmagasabb az iskola történetében. Ez a nagyságrend még áttekinthető, átlátható. A struktúra nem kereke­dik az ember fölé. Olykor a mi iskolánkban is keletkeznek feszültségek, de minőség felfogásunk egyik alapelve, hogy azokat az isko­lában, pedagógiai eszközök­kel kell megoldanunk. Ha a szülők, diákok, pedagógusok kölcsönösen becsülik egy­mást, s a „Rákócziban” ez így van, ez az elv érvényesíthető.- Azért a tudás vitathatat­lan.- A tudás a mi iskolánk­ban is az egyik legnagyobb érték. De sok más érték men­tén is válhat kiegyensúlyozot­tá, boldoggá az ember.- Mondana párat?- Ilyen a segítőkészség, az önzetlenség, a családszeretet, a barátság, az ügyesség, a fi­gyelmesség. Ezen képességek fejlesztésére az is­kolában dolgozó harminchárom pedagógus kö­zül szívesen és sokan alkalmazzák a humán- és a drámapedagógiai elemeket, technikákat. Gya­koriak a személyiségfejlesztő tréningek. A tan­tárgyak közül a hangsúlyt az idegen nyelvekre helyezzük. A 3-8. osztályok egyike német tagozatos, a másik általános tantervű. A tagozatos diákok a németen kívül angolt is tanulnak, sőt néhányan az orosz elsajátításához is hozzákezdtek. Az ál­talános tantervű osztályok az angol vagy német nyelv tanulását választhatják. Ehhez öt nyelvta­nárunk van.- És aki esetleg másra vágyik?- Rájuk is gondoltunk, mivel a művészetek és a sport is az értékek közé tartozik. Akik ezen a téren tehetségesek, azoknak is lehetőséget biz­tosítunk. Az iskolában szervezetten karate-, úszás- és karaktertánc-oktatás folyik. Noha az anyagi gondok, korlátok minket is szorítanak, ezen úgy is próbálunk segí­teni, hogy jó néhány magán­iskola benn van a mi isko­lánkban. így a „2F” Számí­tógépes Iskola, az Önálló Vi­zuális Alapiskola, az Ádám Jenő Magán-zeneiskola. Ők is a mi gyerekeinket tanítják, részben a tanárainkat foglal­koztatják, idehozták eszkö­zeiket, drága hangszereiket, vagy épp az égetőkemencé­jüket. Ezen foglalkozások is sok gyereket vonzanak, ér­dekelnek, segítik a személyi­ségük fejlesztését, ismerete­ik gazdagítását. Anyagi gondjainkat eny­híti, hogy alapítvánnyal is rendelkezünk, évente rende­zünk alapítványi bált, a szü­lők és vállalkozásaik jelentős mértékben támo­gatnak bennünket. Azt sem hallgatom el, hogy a szaktanárok, tanulók évente sok sikeres pályá­zatot készítenek.- Hogyan alakul a továbbtanulás?- A tavalyi adatokat sorolom: ötven nyolcadi­kosunk végzett. Közülük huszonkettőt gimnáziu­mokba, főleg a Vargába, Verseghybe vettek fel. Húszán szakközépiskolások lettek, a többiek szakképző intézményekbe jutottak be. Szóval mindenki megtalálta a magának megfelelő helyet. ■ ■ Vallom, hogy az értékek között a tudás mellett még sok fontos értéke akad egy-egy tanulónak - mondja Pintér János igazgató. TÖBB NEVE VOLT. Az iskola múltja 132 évre nyúlik vissza, és mindig állami intézménynek számított. Több neve volt: Nagy­városi, Czakókerti, Bárány úti, 1906-ban ve­hette fel a nagy fejedelem ne­vét, és 1990-től II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola. Termei­ben tanonciskola, óvoda is volt, és 1960-ig fiúk jártak ide. Azóta megjelentek a lányok is, bár je­lenleg itt több a fiú. A suli legjobb sportolói már sza- kajtónyi éremmel örvendeztették meg magukat, szüleiket, osztá­lyukat, az iskolát. Felvételünkön a mostani medálhalmozók látha­tók. Az ülő sorban balról jobbra: Molnár Ferenc, aki lövészetből, Novák István, Jusztin Ádám vízi­labdából, Kuti Zoltán sakkból je­leskedik. Állnak: Kocsis Tamás, Kovács Viktor akik vízilabdából, Józsa Ádám cselgáncsból, Kara- kas Hédi szintén cselgáncsból, Dengi Zoltán pedig fogathajtás­ból kiváló. Érmeik között orszá­gos első helyek, úttörő olimpiai aranyak, helye­zések éppúgy előfordulnak, mint megyei baj­noki címek. Az iskola profiljába egyébként a cselgáncs tarto­zik, illetve az úszás. Az előb­bit hat éve oktat­ják, ami nem kö­telező. A diákok ha nem szeret­nének cselgáncsozni, a karakter­táncot is választhatják. Ami a ví­zi sportokat illeti, az első évek­ben pólóztak, amit újabban az úszás váltott fel. ■ Kötődnek az iskolához Csima Sándoméék három gyere­ket nevelnek. Ma már a gyerek szó sem helytálló, hiszen a leg­idősebbik maholnap egyetemi diplomát vehet át Debrecenben német nyelvből és iro­dalomból. Szóval Csi- máék esetében az a ki­sebbfajta csoda történt, hogy tizenhét éve jár­nak a gyermekeik ebbe az iskolába. Zsuzsa kezdte a sort, aki itt végzett, szerette a né­metet, és Debrecenben ötödéves bölcsész hall­gató. Természetesen német sza­kos lesz. Folytatódott a hagyomány, az anyuka a nagyobb fiát, Pétert is ide íratta, annyira megszerette az iskolát. Péterrel pedig itt kedvel- tette meg a szaktanára a földraj­zot, így nem csoda, hogy ő is Debrecenbe került, be a Kossuth Csima Sandorne Lajos Tudományegyetem Temé- szettudományi Karára. Most el­sős. A sort Géza, a legfiatalabb zárja, aki még hatodikos, és nem döntött a hogyan továbbról. Szóval a Csima gye­rekek már tizenhetedik éve járnak ide, és ha Gé­za is végez, ez a szám ti­zenkilenc lesz. Az anyuka szerint itt nem csak a tanulás, de a gye­rek is fontos. Töreked­nek a problémák gyors megoldására, és arra, hogy mindenki egyéni­ségének, személyiségének meg­felelően gyarapodjék az órai és órákon kívüli foglalkozásokon. Szóval, itt nemcsak a tanulás lé­nyeges, igyekeznek életre nevel­ni a diákokat - állítja az édes­anya, aki az iskoláért végzett fá­radozásáért átvehette a Pro Patria kitüntetést. AZ ÚSZÁSOKTATÁS kilenc éve az iskola egyik profilja, sajátossága. Felvételünkön az első osztályosok láthatóak a Damjanich uszodában tartott úszóórán. __________________________________■ Úg y tűnik, valamilyen mágnesessége, netalán- tán különleges vonzása van az iskolának, hiszen egy családból több nem­zedék is kötődik az intéz­ményhez. Közéjük tarto­zik Deméné Szatmári Ildi­kó is. Ildikónak már az édesanyja is itt oktatta a nebuló­kat, közel harminc évig. Amikor Ildi elvégezte a tanítóképzőt, férj­A tükrös terem Sokan úgy ismerik ezt az iskolát, mint német tagozatos sulit, ami igaz. Ugyanakkor legújabban ér­dekes személyiség- és kommu­nikáció-fejlesztő programot dol­goztak ki a gyerekeknek. Ezt az intézmény tizenhat osztályából már hétben heti egy órában gya­korolják. A diákok általában kör­ben ülnek, állnak, és tükör előtt szerepelnek, hogy minél telje­sebben, pontosabban követhes­sék, figyelhessék gesztusaik, kéztartásuk, mimikájuk, szóval az egymással történő kommuni­kációjuk hatását, következmé­nyeit. Felvételünk az 5. b osz­tályban készült, Sárszeginé Ter- jéki Katalin kommunikációs órá- ján. _______________________■ ue mene Szatmári Ildikó Három nemzedék hez ment, magától ér­tetődően idejött taníta­ni. Nem másért, mert a vizsgatanítást is itt vé­gezte. Közben abba a szerencsés helyzetbe került, hogy egy évtizedet az, édes­anyjával is dolgozhatott. Kezdet­ben az első két osztályban okta­tott, majd később végigtanította az alsó négy osztályt. Természe­tesnek tartotta, hogy Nóri lányuk is itt járta ki az első nyolc osztályt. Hogy nem kaphatott rossz alapo­kat, mutatja: a Verseghyben tanul tovább. Édesanyja pedig már a hu- szonhetedik tanévét kezdte ős­szel. Első munkahelye, s reméli, Röviden Az oldal az általános iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom