Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

tÜHH 2001. Március 6., kedd ÉRDEKE S S É G E K 7. OLDAL MÉRFÖLDKÖDÍJ. Catherine Zeta-Jones (balra), a világhírű ameri­kai színésznő gratulál apósának, Kirk Douglasnek, aki Los Angeles­ben Amerikai Filmproducerek Társasága éves díjkiosztó gáláján élet­művéért átvehette a „Mérföldkődíj” nevű rangos kitüntetést. ____________________________________________________________________FOTÓI EUR0PRE3S/EPA Ma rlene, mint szakács Marlene Dietrich nemcsak szí­nésznőnek volt kiváló, hanem szakácsnak is. Ráadásul elősze­retettel jelent meg „echte” házi­asszonyi külsővel — kötény, fa­kanál a kézben stb. — baráti kör­ben. Szerelmeinek - Erich Maria Remarque-tól Jean Gabinig - ál­talában tojásos reggelit készített, beteg színésztársainak pedig el­vitte csodaszerét, a legendás erő­levest. A színésznő kulináris tit­kaiba avat be a Németországban a napokban megjelent „Valami fi­nomat akarok. Marlene Dietrich szakácskönyve” című könyv, amely azért valódi szakácskönyv, mert szakácsról is szól. A Tojásrántotta a la Marlene éppenséggel nem ajánlatos a kar­csúság fanatikusai számára. Há­rom tojásból készítette só, fűsze­rek és tejszín hozzáadásával, nem is szólva a csaknem félkiló- nyi vajról. Mindezt persze egy személy részére. Ilyen és ehhez hasonló receptek találhatók a könyvben, amelyet a szerző, Georg A. Weth humoros megjegy­zései és anekdotái tesznek még szórakoztatóbbá. Ami a recepte­ket illeti, azokat maga a díva írta vagy gyűjtötte össze, akárcsak egy átlagos háziasszony. Különös előszeretettel viseltetett a nehéz német házi koszt iránt: a sós burgonyával tálalt húsgombó­coktól a kacsasültön át a töltött káposztáig. Azt nem árulja el a könyv, hogy a színésznő eközben mi­ként őrizte meg karcsúságát. Úgy tűnik azonban, hogy sokszor | bort prédikált, ám vizet ivott: azt a bizonyos gyomrot próbáló rán­tottét ő maga nemigen pusztítot­ta. Marlene Dietrich, ha egyedül volt, reggelire cigarettát „fogyasz­tott” jó néhány csésze fekete ká­véval — idézte a könyv szerzője Marlene lányát, Maria Rivát. Csak miután végleg visszavonult párizsi lakásába, engedett étvá­gyának szabad utat legendás ön­fegyelme helyett. Fekete kenyér, sonka, sajt és dzsem mellett feke­te-erdei tortát és pezsgőt is hoza­tott reggelire kedvenc szakácsá­val, Markus Auerral, a Maison d'Allemagne (Német Ház) akko­ri főszakácsával, mégpedig reg­geli öt órakor és ezekkel a sza­vakkal: „Schätzchen, ich will wat Feinet!,, - „Aranyoskám, valami finomat akarok!” Harminc éve a Lépcsőn Éppen harminc évvel ezelőtt történt, hogy egy írországi klubban Robert Plant bejelen­tett egy epikus dalt, amely új színben mu­tatta meg a Led Zeppelin muzsikáját, végleg kitörve a hard-rock skatulyájából. Ez volt a Stairway To Heaven. Hét perc, 55 másodperc, amely megrengette a rockvilágot. Egy rock-blues zenekar, amely kí­méletlen dübörgéseivel, féktelen vadságával tet­te le névjegyét az előző három évben, egyszer csak egy több tételes, gyönyörű balladával je­lentkezett. Hamarosan az együttes legnépsze­rűbb dala lett, az Egyesült Államokban minden idők legtöbbet játszott rádiófelvétele, több ez­redvégi lista szerint pedig a rocktörténet leg­szebb kompozíciója. Hogyan született meg ez a remekmű? Tulaj­donképpen véletlenül. Jimmy Page egy, a világ­tól eldugott walesi udvarházban, ahol már a III. album akusztikus felvételeit is készítették, két- nyakú elektromos gitárján különböző hangolá­sokat próbálgatott, és megtetszettek neki a „kí­sérleti akkordok”. Ezek adták a darab lírai ré­szének vázát. Volt ezekben a futamokban vala­mi nagyon misztikus, és ez kapóra jött neki, mert a Led Zeppelin tagjaihoz közel álltak mind az okkult tudományok, mind pedig a kelta le­gendák. Plant, akit éppen Page vezetett be Aleister Crowley világába és a tarotkártya rejtel­meibe, szívesen olvasott a középkori mítoszok­ról, különösen az Arthur-mondakörből és ked­vencei közé tartoztak Tolkien meséi is. Mind­ezekből született meg a Stairway To Heaven szövege, egy titokzatos hölgyről, falakra írt je­lekről, nevető erdőkről, egy végtelen útról, amely sok-sok csoda után elvezet a suttogó szélben heverő lépcsőig. A zene pedig pontosan tükrözi az útkereső ember tépelődéseit egészen addig, amíg egy gitárszólót követően feljut a csúcspontig, egy képzeletbeli hegytetőig, ahol fehér fénnyel születik meg a hajnal az univer­zumból. Nem csoda, hogy a dalt szinte valami vallásos tisztelet veszi körül és komoly filológu­sok, okkult kutatók írtak tanulmányokat szöve­gének sokrétegű értelmezéséről. A banda tagjai maguk is érezték, hogy vala­mi rendkívülit alkottak. Amikor 1971 novembe­rében megjelent a más dimenzióból származó üzenetekkel teli IV. album, a Stairway To Heaven már a legsikeresebb koncertdarabok egyikének számított. Ellentétben többi daluk­kal, amelyeket rendszerint a felismerhetetlensé- gig átdolgoztak élőben, a Stairway-ben legfel­jebb Jimmy szólóinak hossza és tartalma, illet­ve Plantnek a közönséggel való társalgása válto­zott. A dal annyira népszerű lett, hogy akadtak, akik már torkig voltak vele: az Egyesült Álla­mok egyik kisvárosának hangszerboltjában a tulajdonos 5 dollár büntetést fizettetett azzal, aki a Stairway nyitóakkordjaival próbálta ki a vásárolandó gitárt. A Lépcsőház azonban már nemcsak a hangszerárusoknak jött ki a könyö­kén, hanem maguknak az alkotóknak is. Egyet­len koncerten sem hagyhatták ki, a közönség kikövetelte, és a Led Zeppelin tagjai számára el­kopott a mestermű. Amikor 1988-ban az Atlan­tic 40. évfordulóján a három életben lévő tag is fellépett, Plantre hisztériás roham tört rá, ami­kor megtudta: kénytelen ott is elénekelni. Igaz, a végén elsírta magát a publikum tombolásá- tól... ■ Sorokban VADÁLLATOKÉRT ÉNEKEL. Hollywood állítólag legvonzóbb sztárja, a 37 esztendősen is kö­lyökképű Brad. Püt három kollégá­jával együtt mikrofon elé állt, hogy a vadállatokért meg a gazdátlanná vált különleges állatokért énekel­jen. Pitt mellett a „gladiátor” Russel Crowe (36) és a mátrixos Keanu Reeves (36) jegyzi a Holly­wood Goes Wild című CD-t. A ne­gyedik szereplő az 53 esztendős Iggy Pop. Neid legalább van hang­ja. Pitt egyébként meglehetősen jól gitározik. A korong március 7- én jelenik meg az USA-ban. NAOMI, A NÉVTELEN. A kifu­tók fekete párduca, Naomi Campbell (30) rájött: változtatni kell az életén. Fogta magát, és fölkereste a londoni névtelen drogosok egyesületét, azt a kö­zösséget, amelynek tagjai egy­mást segítve szeretnének meg­szabadulni szenvedélyüktől. A többi beteg között Campbell nem a szupermodell, hanem Naomi, a kábítószerfüggő lány. Egyik barátnője így magyarázta Naomi tragédiáját: gyerekként emelték a világot jelentő desz­kákra, nagyon fiatalon került olyan közösségbe, amelyet meg­érteni nem tudott, ám amelyhez tartozni, hasonulni akart. Előbb az alkohol, majd a drog kerítette hatalmába. ■ Újra füstölnek Több mint egy évtizede az ameri­kai dohánycégek és Hollywood megállapodtak abban, hogy töb­bé a filmvásznon nem dohányoz­nak. A közelmúltban egy kutató- csoport 250 filmet elemzett és megállapította, hogy a filmek 85 százalékában mégis dohányoz­nak. Nem egyszerűen a cigarettá- zásról van szó, mert 100 film kö­zül huszonnyolcban az is felis­merhető, hogy milyen márkájú ci­garettát szív a színész. A listát a Marlboro vezeü, a színészek 40 százaléka ezt szívja a filmeken, köztük olyan sztárok, mint Bruce Willis vagy Gene Hackmann. A tudósok célzott stratégiát sej­tenek a dohányzás mögött: „A filmhősök, akik a nyílt színen do­hányoznak, felébresztik a fiata­lokban a vágyat, hogy a cigaretta után nyúljanak”. Tanulmányuk­ban annak a gyanújuknak adnak hangot, miszerint a dohánygyárak továbbra is megfizetik a legna­gyobb sztárokat, hogy a filmben az ő cigarettájukat szívják. ■ Hajba kaptak Mit csinál ma Tina és Nancy Si­natra? Apjuk, Frank Sinatra örök­ségén vitatkoznak. Tina (52) az interneten akarja elárvereztetni az 1998-ban, 82 esztendős korá­ban elhunyt sztár öltönyeit, ka­lapjait, cipőit és golfkészletét. Nővére, Nancy (60) fölháboro- dottan fogadta a mítoszdöntöge­tő ötletet, és hallani sem akar az árverésről. Nemrég a Sinatra lá­nyok még mostohaanyjuk ellen fogtak össze. Csak karácsony tá­ján sikerült elérniük, hogy Barba­ra átadja nekik apjuk 40 ládára való ruhatárát, használati tárgya­it és az Oscar-szobrot, amelyet a Most és mindörökké című film­ben nyújtott alakításáért kapott 1953-ban. Az egyik láda mélyén leltek rá arra a piros telefonra, amelyet Sinatra abból az alka­lomból készíttetett, hogy John F. Kennedy elnök meglátogatta őt. Nancy egy szekrényben őrzi apja legszemélyesebb tárgyait, és sze­retné kiállítani őket. Tina viszont tüstént pénzt csinálna az apai örökségből. Nancy Sinatra szá­mára mindenekelőtt érzelmi érté­ke van a ládák tartalmának. A család egyik barátja meséli: „Amikor fölnyitotta az egyik lá­dát, és kiemelte apja pulóverjét, az arcához szorította, és könnyes szemmel suttogta: még érződik rajta apa kedvenc arcszeszének illata...” ■ SZTÁRVENDÉG. A világhírű Puerto Ricó-i származású énekes, Ricky Martin volt az egyik legnagyobb sztárvendége az idén a San Remó-i táncdalfesztiválnak. Az évtizedek népszerű dalverseny Olasz­ország és egyben egész Európa egyik legrangosabb ilyen jellegű ese­ménye, ahol számos, később híressé vált énekes pályája indult el. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Azt eddig is tudta mindenki, hogy Jimmy öccse, Árpád megszólalásig hasonlít testvérére, ám pén­tek este kiderült, hogy nincs ez másként a megszó­lalás után sem. A sztár emlékére létrehozott pub megnyitóján - ahol minden családtag részt vett - Árpád Jimmy dalaiból egyórás koncertet adott, Zámbó György, a legidősebb fivér a dobok mögött kísérte. Megbékélés a Jimmy-klubban Zámbó Jimmy testvérei 30 nap alatt újjávarázsolták a legidősebb fivér, György tu­lajdonában lévő klubot, hogy méltó kegyhelyet hozzanak létre a két hó­napja tragikus körülmé­nyek között elhunyt test­vérük emlékének. A pénteki megnyitón Jimmy egykori barátain (dr. Szőgyényi József, Schmuck Andor, Fekete László, Pásztor László és Joós István) kívül ott vol­tak zenésztársai (Délhúsa Gjon, Jankai Béla, Pálmai Zoltán), valamint rajongói (többek között a Jimmy miatt öngyilkosságot elkö­vető kislány szülei). A nagyközönség március 9- től látogathatja a klubot, az érdeklődőket előjegy­zésbe veszik. Úgy látszik, a pub va­lóban a béke szigete lesz a családban is, hiszen a testvéreken, az édes­anyán kívül az özvegy és Jimmy mindhárom fia részt vett a megnyitón. Sőt Zámbó Edit vágta át a nemzetiszínű szalagot. Adrián, a legkisebb gyer­mek, amikor meglátta testvérét, Krisztiánt, bol­dogan felkiáltott, és hoz­záfutva azonnal az ölébe ült, majd elfoglalta a he­lyét a dobok mögött, s rögtönzött koncertet tar­tott. Sebastian a megnyi­tó megható pillanatai alatt Krisztián vállára bo­rulva zokogott. Anna né­ni és a testvérek sokat be­szélgettek Edit asszony­nyal, helyreállt a teljes béke a családtagok kö­zött. Jimmy posztumusz dí­ját pedig mind az özvegy, mind pedig az édesanya és a testvérek megkap­ták.- Ezt a díjat sosem kap­ta volna meg a fiam a ma­guk szeretete nélkül - je­lentette ki a láthatóan megrendült édesanya. Egykori zenésztársai, Jankai Béla és Pálmai Zol­tán egy fantasztikus inst­rumentális blokkal emlé­kezett meg Jimmyről, majd átadták a színpadot egy tehetséges, fiatal, ta­tabányai zenekarnak, akik a megnyitóhoz mél­tó műsort adtak elő. Zámbó Árpád felment a színpadra, s a jelenlévők legnagyobb örömére és Györgytől kísérve élő kon­certet adott Jimmy leg­szebb dalaiból, aki a szín­pad mögül egy óriás posz­terről mosolygott biztatóan öccsére.- Én nem utánozni akar­tam Jimmyt - mondta Ár­pád. - Aki ismert minket, az tudja, hogy amikor együtt voltunk, számtalanszor elő­fordult, hogy Jimmy zongo­rázott, Gyuri dobolt, én pe­dig énekeltem a számait. Biztos vagyok benne, hogy most boldogan mosolygott a csillagok közül, és azt mondta magában: köszö­nöm nektek, hogy így emlé­keztek rám. A barátok bekísérték a színpadhoz Anna nénit is, aki egy széken ülve tapsolt Árpádnak. Keményen tar­totta magát, noha szerdán egy szívműtéten fog átesni. E sorok írója néhány percre félrevonult Zámbó Tiha- mérral pár szót váltani, ami­kor odajött hozzájuk a kis Adrián. Megfogta nagybáty­ja kezét, belenézett a sze­mébe, majd nagyot sóhajtva csak ennyit mondott: „Ne­kem nagyon hiányzik az apuci!” Tihamér megsimogatta a kisfiú fejét, majd kijelentet­te: „Hidd el, nem csak ne­ked hiányzik!” B. MOLNÁR LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom