Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-29 / 74. szám
2001. Március 29., csütörtök AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL VEZSENYAZ ÚJ ÉVEZREDBEN Vezseny Szolnoktól 27 kilométerre délre, a Tisza jobb partján elterülő úgynevezett magasparti település. Bekötőúttal csatlakozik a Ti- szakécskére vezető úthoz. Kompátkelő hely. Lakosainak száma 700 fő. A megye elöregedő falvai közé tartozik, az itt élők többsége nyugdíjas. HáköGzifaiM \ tág ikfogtifaH •ajsnö i MARTFŰ TISZAFÖtflVAR iíbakhájEB B _______Sorokban_______ EG ÉSZSÉGHÁZ Hamarosan megoldódnak az orvosi ellátás gondjai. Az egykori óvoda épületében a tervek szerint egészségházat alakítanak ki, ahol a háziorvosok mellett külön helyiségben látnák el a fogászati kezelésre szorulókat, s itt alakítanák ki a gyógyszerszobát is. A MILLENNIUM JEGYÉBEN. Tavaly Vezseny is átvette a millenniumi zászlót. Az államiságunk ezeréves évfordulójára készített jelképet egyelőre a polgármesteri hivatalban őrzik, de a közeljövőben szeretnék megoldani méltó elhelyezését, hogy azt mindenki megtekinthesse. NEM A MÓDOSÍTÁSRA. A képviselő-testület egységesen nemet mondott az önkormány- zaü törvény tervezett módosítására. A falu vezetői ugyanis úgy látták, hogy a Belügyminisztérium által elküldött vitaanyagban foglaltak a központosítás irányába hatnak, megvalósításukkal csökkenne az önkormányzatok szabadsága. A vitaanyag ugyanis abból indult ki, hogy túl sok az önkormányzat, így sok pénzt emészt fel az államigazgatás. CÍMER. A falu új címere a régi. Az ön- kormányzat képviselői a község 1703- as címerének egy megújított változatát választották a település jelképéül. DÍJ A VÉDEKEZÉSÉRT A ve zsenyiek tavalyi (is) alaposan kivették a részüket az árvízi védekezésből. Ennek az emberfeletti munkának elismeréseként sok más Tisza menti településhez hasonlóan Vezseny is megkapta a magyar örökség díját. ______■ Kö nnytől is ázó gátak A falu immár három esztendeje szenved az árvíztől. Tavaly az emberek erőfeszítésén túl szerencse is kellett ahhoz, hogy megmeneküljön a falu a legnagyobb bajtól, és kibírták az ideiglenes töltések az iszonyatos víznyomást. Az idei árhullámot viszont már egy erős földgáttal várta a falu. Mégis az itt élők egyik szeme sír, a másik nevet. Vaskeba Tibor kipróbált árvízi ember. Az elmúlt esztendők mindegyik tiszai árhullámánál a gátakon szorgoskodott. Az új töltést szakértő szemmel mustrálgatja.- Erős gát épült néhány nap alatt, bár lehetne egy méterrel magasabb. Igaz - ismeri el a férfi -, később emelhetünk rajta, a korona szélessége lehetővé teszi. Az nyugalommal tölti el a faluban élőket, hogy idén nem fordulhat elő az, ami tavaly. Bár akkor „megfogták” a vizet, a Tisza nem szakította át sehol a gátat, ám a nyúlgátakon átszivárgó víztől százhatvan ház rongálódott meg. Húsz lakást le kellett bontani, de a közintézményeket, a polgármesteri hivatalt, az iskolát, a parókiát is „megviselte” a víz. Az emberek szerint azonban a töltésnek jobb helye lett volna pár száz méterrel odébb, ott, ahol most a Tisza hullámzik. Az új gát ugyanis jó néhány portát keresztülszel.- Van ott egy magasabb partrész - mutat Vaskeba Tibor egy, a vízből néhol-néhol kiemel kedő földcsíkra. - Oda kellett volna megépíteni a töltést, de azt mondták, hogy sokkal drágább lett volna. Ez utóbbit a polgármester is megerősíti. Hatvani Lajos úgy tudja, ott félmilliárd forintba került volna a gát kialakítása. A falu vezetője nem tagadja, a töltés jelenlegi nyomvonala sokakat kellemetlenül érintett. A főút mellett álló házak kertjei a védmű felé lejtenek, így minden nagyobb esőnél a gát tövében összegyűlik a víz. Sőt errefelé vezetnék el a belvizet is csatornák. Éppen ezért fel kell tölteni a gát és a kertek találkozásánál kialakult „nyakat”, és meg kell oldani a víz elvezetését. Bár a gát némi kellemetlenséget okoz, de Hatvani úgy látja, ennyit megér az, hogy a falu árvízbiztonsága megközelíti a megyeszékhelyét. A faluban élők azonban nemcsak a kettészelt portákra panaszkodnak, hanem az elveszett földekre is. A település földjeinek jelentős része, 1640 hektár, a nyári gáttal védett hullámtéren van. Ott a tiszai árhullámok miatt már három éve nem tudnak gazdálkodni. A vízügy azonban visszabontotta a nyári gátat a korábban engedélyezett szintre. így — állítják a faluban — elvesztették a kárpótlásban kapott földjüket, hiszen egy kisebb áradás is elönti a területet. A polgár- mester szerint is kétségtelen, javítani kell a víz lefolyását, de a hullámtérben földdel rendelkezőket is megilleti a tulajdon védelme. Ezt már több hivatalos fórumon is szóvá tették, ám vá- laszt még nem kapott kérdéseire a falu. _____■ Ki s hivatal, nagy gond Az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy kis faluban kevesebb dolga akad a polgármesteri hivatalban dolgozóknak, mint például egy nagyvárosban. Az utóbbiban ugyanis sokkal többen kopogtatnak ügyes-bajos dolgaikkal a hivatal ajtaján. Csakhogy ez mégsem teljesen igaz. Bár az ügyfél kevesebb, de az önkormányzati teendők tárháza azonos. A vezsenyi polgármesteri hivatalban öten próbálnak megbirkózni az államigazgatás minden nyűgével. Ez Sepsi Sándomé, az önkormányzat egyik alkalmazottja szerint nem is egyszerű feladat, különösen, hogy egy esztendeje nincs jegyzője a falunak, és így igazi vezetője a hivatalnak. Igaz, Tiszajenőről átjár a jegyző helyettesíteni, de természetes módon nem tudja teljes mértékben pótolni a hivatalvezetőt. — Tavaly az eredetileg tervezettnél ötször nagyobb lett a falu költségvetése - magyarázza Sepsiné. - A 63 millió helyett az árvízi védekezésre és a helyreállításra kapott pénzekkel együtt 329 millió forint fordult meg az önkormányzat számláján. Ezzel a tennivalók is sokszorosára nőttek. Kálmán Dezsőné igazgatási főelőadó is általában alig látszik ki a különböző nyomtatványok kupacai közül. Ő intézi ugyanis a közhasznú munkások ügyeit, de hozzá tartozik a szociális segélyezés, a gyámügy és még felsorolni is nehéz, mi minden. Egy nagyobb településen négyen, öten látják el ezeket a feladatokat. A sok, legtöbb esetben szűk határidőhöz kötött teendő- .......... ........ ne k nem is igen tudnának eleget tenni a hivatalban, ha mindig csupán nyolc órát dolgoznának. Pedig a túlórára nincs pénz, így a többletmunkával töltött időt szabadnapként kapnák meg a hivatalban dolgozók. De csak kapnák, hiszen nincs, aki arra az időre átvenné a feladatokat. így tavaly is legfeljebb egy-két hét szabadságra volt lehetőségük. Az éjszakák őrei Ács Lászlónak nincs ideje unatkozni. Ott van ő mindenütt, ahol csak tenni lehet a faluért. Kezeli a vízmüvet, vezeti az iskola alapítványát, alpolgármesterként dönt a falu ügyes-bajos dolgaiban. Sőt, tavaly az árvíz idején védelemvezető-helyettesként a fél éjszakát a gáton töltötte. Mégis a falu leginkább arról ismerheti, hogy ő vezeti a polgárőrséget. A polgárőrség 1996-ban alakult meg, hivatalosan egyesületként azonban 1998 szeptemberében jegyezték be - válaszolja érdeklődésünkre az hatokat fellapozva Ács László. A fiatalember - aki nem mellesleg három gyermek édesapja - büszkén mondja, a 22 tagból 18-an vizsgázott polgárőrök. Ők, egymást váltva minden hétvégén járőröznek a falu utcáin. Pénteken, szombaton és vasárnap ugyanis megélénkül a csendes falu. A helyi diszkóba ugyanis gyakran átruccannak fiatalok a szomszédos, de olykor-olykor még a távolabbi településekről is. Egy-egy túlfűtött este után a hazatérők pedig néha elfeledkeznek a jó modorról, így nem árt, ha akad, aki rájuk szól. Ennél, illetve a rendőrség riasztásánál többet ugyanis nem tehetnek a polgárőrök. Acs László azonban állítja, már ez is éppen elég. Legalábbis a statisztikák ezt bizonyítják. A polgárőrség megalakulása óta ugyanis megszűntek a nyaralók sorozatos feltörései, sőt még a kocsmai verekedések is. Talán ennek is köszönhető, hogy a faluban élők elfogadták az egyesületet, pedig megalakulásakor Az éjszakák egyik őrei nem mindenki lelkesedett a polgárőrségért. Volt, aki úgy vélte, nem más az, mint rendőrspiclik gyülekezete - emlékszik vissza Acs László. A polgárőrök fizetséget nem kapnak a járőrözésért, sőt még pénzbe is kerül a munka. Havi ötven forinttal járulnak ugyanis hozzá az egyesület működéséhez. Szerencsére azonban alkalmanként akad támogatójuk is. Az áfész, az önkormányzat segítségével például minden esztendőben fehér asztal mellett vonhatják meg ténykedésük mérlegét. (Nép)házálom A település közepén van egy porta, mely vonzza a helybéliek és az idegenek tekintetét is. Az angolosan nyírt, zöld pázsitos kert, az ízlésesen felújított parasztház kapuja azonban csaknem mindig zárva. Nem lakik ott senki. A tulajdonos, Bús Ferenc reménye szerint azonban egyszer vezsenyi- ek és messziről jött turisták népesítik be az udvart és az épületet. Bús Ferenc ugyanis egy népházat álmodott néhány évvel ezelőtt a falu közepére. Egy olyan helyet, ahol jól érzi magát felnőtt és gyerek, helybéli és turista. A férfi ugyanis állítja, nemegyszer panaszolták már neki üdülőtulajdonosok, sőt a faluban meg-megfordu- ló külföldiek, hogy gyönyörű, csendes vidék Vezseny, de 25-30 kilométert kell utaznia annak, aki egy jó ebédet szeretne elfogyasztani. Bús Ferenc szerint azonban a helybélieknek is szüksége van egy helyre, ahol beszélgethetnek, ahol kulturált körülmények között szórakozhatnak. Régebben a focimeccseken jött össze a község apraja-nagyja, ám ma már nincs csapat, nincs hol találkozni. A népház létjogosultságát igazolja a tavalyi falunap. Akkor egy napra benépesült a zöld pázsitú udvar. Ám hogy mikor nyithatja meg ténylegesen kapuit a népház, azt még Bús Ferenc sem tudja. Ahhoz, hogy az étterem működhessen, még ki kell alakítani a konyhát, és fel kell építeni egy szociális helyiséget a szakácsoknak, pincéreknek. Ez persze nem kevés pénzbe kerül. Bús Ferenc pedig — mint mondja - nem ért a pályázatokhoz, eddig is a család spórolt forintjait áldozta álma megvalósítására. így lesz ez valószínűleg a jövőben is, hiszen bár megnézett az interneten különböző pályázatokat, még a Széchenyi terv kiírásait is átböngészte, de az ő elké- peléseihez illeszkedőt nem talált. Vezseny csendes, nyugodt falunak látszik. Ám ha valaki belehallgat az emberek beszélgetésébe, akkor kiderül, bizony itt is gyakran egymásnak feszülnek az indulatok. Hatvani Lajos polgármestert a legtöbb vitát kiváltó ügyekről kérdeztük.- A faluban a legtöbbeket foglalkoztató ügy az árvíz. Sokakat kellemetlenül érintett, hogy a Kötivízig szakemberei visszabontották a nyári gátat. Úgy hírlik, vannak, akik beperelték a vízügyet.- Egy agrárpárt ösztönzésére több község földtulajdonosai pert kezdeményeztek. Végleges megoldás a birtoktörvény keretében biztosítható, nevezetesen a nemzeti földalap terhére cserélni, illetve évente járadékot biztosítani a földtulajdonosoknak, mint ahogyan a kormány elnöke is jelezte.- Ha már termőföldről beszélünk, igaz, hogy külföldiek vásárolják fel az ingatlanokat és a mezőgazdasági földterületeket?- Lényegét illetően igaz. Külföldiek által pénzelt stróman cégek, illetve magyar állampolgárok nevében vesznek földeket. Azt beszélik a faluban...- Miért nincs már lassan egy esztendeje jegyzője a falunak? — Négyszer írtunk ki pályázatot. Minden alkalommal két- három jelentkező is volt. Sajnos az igazgatási szakvizsga hiányzott minden esetben. Jogszabály módosítására lenne szükség.- Vezsenyen mintha minden beruházás elhúzódna. így volt ez az iskolabővítéssel, a gázvezeték-építéssel, és most - azt beszélik - a szennyvízberuházás késlekedik. Miért? — A beruházások elhúzódásának az elsődleges oka a saját erő hiánya. Másrészt a környező településekkel közösen fejlesztünk, és nem mindig harmonikus az együttműködés. A szennyvíz- hálózatot, ha megkapjuk a pótlólagos kormánytámogatást, 2002-ben átadhatjuk.- Több kistelepülésen is nagy vitát váltott ki a kötelező hulladékszállítás bevezetése. Mi a helyzet Vezsenyen: itt is járnak majd a kukás autók? — Jogszabály teszi kötelezővé a szilárd hulladék gyűjtését, válogatását, — környezetkímélő — lerakását vagy újrafeldolgozását. Ezt a feladatot 2003-ig még a kistelepüléseken is meg kell oldani. Huszonhat településsel közösen építjük meg Kétpón a regionális szemétlerakót. Ez a koncesz- sziós szerződés kötelezettségeket jelent az önkormányzatnak. A szemétgyűjtés és -szállítás meg a lakosságnak jelent kiadásokat, remélem, nem elviselhetetlent.- Igaz, hogy a szociális segély terhére foglalkoztatnak munkanélkülieket?- Közmunkásként 15-en dolgoznak a faluban. Közülük kilenc foglalkoztatásához 90 százalékos, hat fő alkalmazásához pedig 70 százalékos támogatást kapunk. A három hónapi foglalkoztatás többletköltsége 330 ezer forint. Egy közhasznú dolgozó munkabérköltsége legalább 58 ezer forint. De ezért le kell dolgozni a napi 8 órát.- Több bérlakás is épül a faluban. Kiknek szánják ezeket az otthonokat?- A három szociális bérlakás lakóit a testület jelöli ki. Én szeretném, ha fiatal házasok lennének a lakói.- Egy törvény alapján kifizetik a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosokat. Itt valamikor a Tószegi Petőfi Mgtsz volt az „úr". Az érintett helybeliek számíthatnak pénzre?- A tószegi Petőfi Mgtsz 1993-tól felszámolás alatt áll. A felszámolást, majd a végelszámolást 1996-ra be kellett volna fejezni. A nevesített több mint 600 milliós vagyont a felszámoló értékesítette. A szövetkezet lényegében jogutód nélkül szűnt meg — bár a cégbíróságon még nem törölték. Mivel a szövetkezet 1994 óta nem működik, tisztázandó: ki a külső üzletrész-tulajdonos és ki a belső? Továbbá tisztázandó az is, hogy mi lenne a fedezete a több száz milliós kifizetéseknek. Összegezve: a törvényalkotók nem ilyen fantomszövetkezetre gondoltak.- Ha előretekint a következő önkormányzati ciklusra, akkor milyen fejlesztésekre lenne szükség a faluban?- Minden reményünk megvan rá, hogy az 1998-ban megfogalmazott terveket megvalósítsuk. Sőt a töltésépítéssel, a községháza, az orvosi rendelő építésével túl is teljesítsük. No persze a következő önkormányzatí ciklusban is lesz mit csinálni. Mindenekelőtt tovább kell növelni az árvízvédelmi biztonságot, ehhez kapcsolódóan a rétnek egy „újfajta” jövedelmet termelő szerepet kell találni. Szükség volna a bekötőút és a belterületi utak aszfaltozására, egy olyan korszerűsített révátkelőre, mely szinte folyamatosan működik. Megoldásra vár a csapadék- és talajvíz elvezetése, a csatornázás, a belterületi vülanyhálózat és közvilágítás korszerűsítése. No és nem szabad elfeledkezni a munkahelyteremtés elősegítéséről, ide- értve Tószeget és Martfűt is.__________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
