Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám

2001. Március 29., csütörtök AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL VEZSENYAZ ÚJ ÉVEZREDBEN Vezseny Szolnoktól 27 kilométerre délre, a Tisza jobb partján elterülő úgynevezett magasparti telepü­lés. Bekötőúttal csatlakozik a Ti- szakécskére vezető úthoz. Kompátkelő hely. Lakosainak száma 700 fő. A megye elörege­dő falvai közé tartozik, az itt élők többsége nyugdíjas. HáköGzifaiM \ tág ikfogtifaH •ajsnö i MARTFŰ TISZAFÖtflVAR iíbakhájEB B _______Sorokban_______ EG ÉSZSÉGHÁZ Hamarosan megoldódnak az orvosi ellátás gondjai. Az egykori óvoda épü­letében a tervek szerint egész­ségházat alakítanak ki, ahol a háziorvosok mellett külön he­lyiségben látnák el a fogászati kezelésre szorulókat, s itt alakí­tanák ki a gyógyszerszobát is. A MILLENNIUM JEGYÉBEN. Tavaly Vezseny is átvette a mil­lenniumi zászlót. Az államisá­gunk ezeréves évfordulójára ké­szített jelképet egyelőre a pol­gármesteri hivatalban őrzik, de a közeljövőben szeretnék meg­oldani méltó elhelyezését, hogy azt mindenki megtekinthesse. NEM A MÓDOSÍTÁSRA. A képviselő-testület egységesen nemet mondott az önkormány- zaü törvény tervezett módosítá­sára. A falu vezetői ugyanis úgy látták, hogy a Belügyminisztéri­um által elküldött vitaanyagban foglaltak a központosítás irányá­ba hatnak, megvalósításukkal csökkenne az önkormányzatok szabadsága. A vitaanyag ugyan­is abból indult ki, hogy túl sok az önkormányzat, így sok pénzt emészt fel az államigazgatás. CÍMER. A falu új címere a régi. Az ön- kormányzat képviselői a község 1703- as címerének egy megújított változatát vá­lasztották a te­lepülés jelké­péül. DÍJ A VÉDEKEZÉSÉRT A ve zsenyiek tavalyi (is) alaposan ki­vették a részüket az árvízi véde­kezésből. Ennek az emberfeletti munkának elismeréseként sok más Tisza menti településhez hasonlóan Vezseny is megkapta a magyar örökség díját. ______■ Kö nnytől is ázó gátak A falu immár három esztendeje szenved az árvíztől. Tavaly az emberek erőfeszítésén túl szerencse is kellett ahhoz, hogy megmeneküljön a falu a legnagyobb bajtól, és kibírták az ideiglenes töltések az iszo­nyatos víznyomást. Az idei árhullámot viszont már egy erős földgáttal várta a falu. Mégis az itt élők egyik szeme sír, a másik nevet. Vaskeba Tibor kipróbált árvízi ember. Az elmúlt esztendők mindegyik tiszai árhullámánál a gáta­kon szorgoskodott. Az új töltést szakértő szem­mel mustrálgatja.- Erős gát épült néhány nap alatt, bár lehetne egy méterrel magasabb. Igaz - ismeri el a férfi -, később emelhetünk rajta, a korona szélessége lehetővé teszi. Az nyugalommal tölti el a faluban élőket, hogy idén nem fordulhat elő az, ami tavaly. Bár akkor „megfog­ták” a vizet, a Tisza nem szakította át sehol a gátat, ám a nyúlgátakon átszivár­gó víztől százhatvan ház rongálódott meg. Húsz la­kást le kellett bontani, de a közintézményeket, a pol­gármesteri hivatalt, az isko­lát, a parókiát is „megvisel­te” a víz. Az emberek sze­rint azonban a töltésnek jobb helye lett volna pár száz méterrel odébb, ott, ahol most a Tisza hullámzik. Az új gát ugyanis jó néhány portát keresztülszel.- Van ott egy magasabb partrész - mutat Vaskeba Tibor egy, a vízből néhol-néhol kiemel kedő földcsíkra. - Oda kellett volna megépíteni a töltést, de azt mondták, hogy sokkal drágább lett volna. Ez utóbbit a polgármester is megerősíti. Hat­vani Lajos úgy tudja, ott félmilliárd forintba ke­rült volna a gát kialakítása. A falu vezetője nem tagadja, a töltés jelenlegi nyomvonala sokakat kellemetlenül érintett. A főút mellett álló házak kertjei a védmű felé lejtenek, így minden na­gyobb esőnél a gát tövében összegyűlik a víz. Sőt errefelé vezetnék el a belvizet is csatornák. Éppen ezért fel kell tölteni a gát és a kertek talál­kozásánál kialakult „nyakat”, és meg kell oldani a víz elvezetését. Bár a gát némi kellemetlensé­get okoz, de Hatvani úgy látja, ennyit megér az, hogy a falu árvízbiztonsága megközelíti a me­gyeszékhelyét. A faluban élők azonban nemcsak a kettészelt portákra panaszkodnak, hanem az elveszett föl­dekre is. A település földjeinek jelentős része, 1640 hektár, a nyári gáttal védett hullámtéren van. Ott a tiszai árhullámok miatt már három éve nem tudnak gazdálkodni. A vízügy azonban visszabontotta a nyári gátat a korábban engedé­lyezett szintre. így — állítják a faluban — elvesz­tették a kárpótlásban kapott földjüket, hiszen egy kisebb áradás is elönti a területet. A polgár- mester szerint is kétségtelen, javítani kell a víz lefolyását, de a hullámtérben földdel rendelke­zőket is megilleti a tulajdon védelme. Ezt már több hivatalos fórumon is szóvá tették, ám vá- laszt még nem kapott kérdéseire a falu. _____■ Ki s hivatal, nagy gond Az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy kis falu­ban kevesebb dolga akad a polgármesteri hivatalban dolgozóknak, mint például egy nagyvárosban. Az utób­biban ugyanis sokkal töb­ben kopogtatnak ügyes-ba­jos dolgaikkal a hivatal aj­taján. Csakhogy ez mégsem teljesen igaz. Bár az ügyfél kevesebb, de az önkormány­zati teendők tárháza azo­nos. A vezsenyi polgármesteri hivatal­ban öten próbálnak megbirkózni az államigazgatás minden nyűgé­vel. Ez Sepsi Sándomé, az önkor­mányzat egyik alkalmazottja sze­rint nem is egyszerű feladat, kü­lönösen, hogy egy esztendeje nincs jegyzője a falunak, és így igazi vezetője a hivatalnak. Igaz, Tiszajenőről átjár a jegyző helyet­tesíteni, de természetes módon nem tudja teljes mértékben pótol­ni a hivatalvezetőt. — Tavaly az eredetileg ter­vezettnél öt­ször nagyobb lett a falu költ­ségvetése - magyarázza Sepsiné. - A 63 millió he­lyett az árvízi védekezésre és a helyreállításra kapott pénzekkel együtt 329 mil­lió forint fordult meg az önkor­mányzat számláján. Ezzel a ten­nivalók is sokszorosára nőttek. Kálmán Dezsőné igazgatási fő­előadó is általában alig látszik ki a különböző nyomtatványok kupa­cai közül. Ő intézi ugyanis a köz­hasznú munkások ügyeit, de hoz­zá tartozik a szociális segélyezés, a gyámügy és még felsorolni is ne­héz, mi minden. Egy nagyobb te­lepülésen négyen, öten látják el ezeket a feladatokat. A sok, leg­több esetben szűk határidőhöz kötött teendő- .......... ........ ne k nem is igen tudnának ele­get tenni a hi­vatalban, ha mindig csupán nyolc órát dol­goznának. Pe­dig a túlórára nincs pénz, így a többletmunkával töltött időt szabadnapként kapnák meg a hi­vatalban dolgozók. De csak kap­nák, hiszen nincs, aki arra az idő­re átvenné a feladatokat. így ta­valy is legfeljebb egy-két hét sza­badságra volt lehetőségük. Az éjszakák őrei Ács Lászlónak nincs ideje unatkozni. Ott van ő minde­nütt, ahol csak tenni lehet a faluért. Kezeli a vízmüvet, vezeti az iskola alapítvá­nyát, alpolgármesterként dönt a falu ügyes-bajos dol­gaiban. Sőt, tavaly az árvíz idején védelemvezető-he­lyettesként a fél éjszakát a gáton töltötte. Mégis a falu leginkább arról ismerheti, hogy ő vezeti a polgárőrsé­get. A polgárőrség 1996-ban alakult meg, hivatalosan egyesületként azonban 1998 szeptemberében jegyezték be - válaszolja érdek­lődésünkre az hatokat fellapozva Ács László. A fiatalember - aki nem mellesleg három gyermek édesapja - büszkén mondja, a 22 tagból 18-an vizsgázott polgár­őrök. Ők, egymást váltva minden hétvégén járőröznek a falu utcá­in. Pénteken, szombaton és va­sárnap ugyanis megélénkül a csendes falu. A helyi diszkóba ugyanis gyakran átruccannak fiatalok a szomszédos, de olykor-olykor még a távolabbi településekről is. Egy-egy túlfűtött este után a ha­zatérők pedig néha elfeledkez­nek a jó modorról, így nem árt, ha akad, aki rájuk szól. Ennél, il­letve a rendőrség riasztásánál többet ugyanis nem tehetnek a polgárőrök. Acs László azonban állítja, már ez is éppen elég. Legalábbis a statisztikák ezt bizonyítják. A polgárőrség megalakulása óta ugyanis megszűntek a nyaralók sorozatos feltörései, sőt még a kocsmai verekedések is. Talán ennek is köszönhető, hogy a fa­luban élők elfogadták az egyesü­letet, pedig megalakulásakor Az éjszakák egyik őrei nem mindenki lelkesedett a pol­gárőrségért. Volt, aki úgy vélte, nem más az, mint rendőrspiclik gyülekezete - emlékszik vissza Acs László. A polgárőrök fizetséget nem kapnak a járőrözésért, sőt még pénzbe is kerül a munka. Havi öt­ven forinttal járulnak ugyanis hozzá az egyesület működésé­hez. Szerencsére azonban alkal­manként akad támogatójuk is. Az áfész, az önkormányzat segítsé­gével például minden esztendő­ben fehér asztal mellett vonhatják meg ténykedésük mérlegét. (Nép)házálom A település közepén van egy porta, mely vonzza a helybéliek és az idegenek tekintetét is. Az angolosan nyírt, zöld pázsitos kert, az ízlésesen felújított paraszt­ház kapuja azonban csak­nem mindig zárva. Nem la­kik ott senki. A tulajdonos, Bús Ferenc reménye szerint azonban egyszer vezsenyi- ek és messziről jött turisták népesítik be az udvart és az épületet. Bús Ferenc ugyanis egy népházat álmodott néhány évvel ezelőtt a falu közepére. Egy olyan helyet, ahol jól érzi magát felnőtt és gye­rek, helybéli és turista. A férfi ugyanis állítja, nemegyszer pana­szolták már neki üdülőtulajdono­sok, sőt a faluban meg-megfordu- ló külföldiek, hogy gyönyörű, csendes vidék Vezseny, de 25-30 kilométert kell utaznia annak, aki egy jó ebédet szeretne elfo­gyasztani. Bús Ferenc szerint azonban a helybélieknek is szük­sége van egy helyre, ahol beszél­gethetnek, ahol kulturált körül­mények között szórakozhatnak. Régebben a focimeccseken jött össze a község apraja-nagyja, ám ma már nincs csapat, nincs hol találkozni. A népház létjogosultságát iga­zolja a tavalyi falunap. Akkor egy napra benépesült a zöld pázsitú udvar. Ám hogy mikor nyithatja meg ténylegesen kapuit a nép­ház, azt még Bús Ferenc sem tud­ja. Ahhoz, hogy az étterem mű­ködhessen, még ki kell alakítani a konyhát, és fel kell építeni egy szociális helyiséget a szakácsok­nak, pincéreknek. Ez persze nem kevés pénzbe kerül. Bús Ferenc pedig — mint mondja - nem ért a pályázatok­hoz, eddig is a család spórolt fo­rintjait áldozta álma megvalósítá­sára. így lesz ez valószínűleg a jövőben is, hiszen bár megnézett az interneten különböző pályáza­tokat, még a Széchenyi terv kiírá­sait is átböngészte, de az ő elké- peléseihez illeszkedőt nem talált. Vezseny csendes, nyugodt falunak látszik. Ám ha valaki belehallgat az emberek beszélgetésébe, akkor ki­derül, bizony itt is gyakran egymás­nak feszülnek az indulatok. Hatva­ni Lajos polgármestert a legtöbb vi­tát kiváltó ügyekről kérdeztük.- A faluban a legtöbbeket foglalkoztató ügy az árvíz. Sokakat kellemetlenül érin­tett, hogy a Kötivízig szakemberei vissza­bontották a nyári gátat. Úgy hírlik, van­nak, akik beperelték a vízügyet.- Egy agrárpárt ösztönzésére több község földtulajdonosai pert kezdemé­nyeztek. Végleges megoldás a birtoktör­vény keretében biztosítható, nevezetesen a nemzeti földalap terhére cserélni, illet­ve évente járadékot biztosítani a földtu­lajdonosoknak, mint ahogyan a kormány elnöke is jelezte.- Ha már termőföldről beszélünk, igaz, hogy külföldiek vásárolják fel az in­gatlanokat és a mezőgazdasági földterü­leteket?- Lényegét illetően igaz. Külföldiek ál­tal pénzelt stróman cégek, illetve magyar állampolgárok nevében vesznek földeket. Azt beszélik a faluban...- Miért nincs már lassan egy esztendeje jegyzője a falu­nak? — Négyszer írtunk ki pályá­zatot. Minden alkalommal két- három jelentkező is volt. Saj­nos az igazgatási szakvizsga hiányzott minden esetben. Jogszabály módosítására lenne szükség.- Vezsenyen mintha minden beruhá­zás elhúzódna. így volt ez az iskolabőví­téssel, a gázvezeték-építéssel, és most - azt beszélik - a szennyvízberuházás kés­lekedik. Miért? — A beruházások elhúzódásának az elsődleges oka a saját erő hiánya. Más­részt a környező településekkel közö­sen fejlesztünk, és nem mindig harmo­nikus az együttműködés. A szennyvíz- hálózatot, ha megkapjuk a pótlólagos kormánytámogatást, 2002-ben átadhat­juk.- Több kistelepülésen is nagy vitát váltott ki a kötelező hulla­dékszállítás bevezetése. Mi a helyzet Vezsenyen: itt is járnak majd a kukás autók? — Jogszabály teszi kötelezővé a szilárd hulladék gyűjtését, vá­logatását, — környezetkímélő — lerakását vagy újrafeldolgozá­sát. Ezt a feladatot 2003-ig még a kistele­püléseken is meg kell oldani. Huszonhat településsel közösen építjük meg Kétpón a regionális szemétlerakót. Ez a koncesz- sziós szerződés kötelezettségeket jelent az önkormányzatnak. A szemétgyűjtés és -szállítás meg a lakosságnak jelent ki­adásokat, remélem, nem elviselhetetlent.- Igaz, hogy a szociális segély terhére foglalkoztatnak munkanélkülieket?- Közmunkásként 15-en dolgoznak a faluban. Közülük kilenc foglalkoztatásá­hoz 90 százalékos, hat fő alkalmazásá­hoz pedig 70 százalékos támogatást ka­punk. A három hónapi foglalkoztatás többletköltsége 330 ezer forint. Egy köz­hasznú dolgozó munkabérköltsége leg­alább 58 ezer forint. De ezért le kell dol­gozni a napi 8 órát.- Több bérlakás is épül a faluban. Kik­nek szánják ezeket az otthonokat?- A három szociális bérlakás lakóit a testület jelöli ki. Én szeretném, ha fiatal házasok lennének a lakói.- Egy törvény alapján kifizetik a szö­vetkezeti külső üzletrész-tulajdonosokat. Itt valamikor a Tószegi Petőfi Mgtsz volt az „úr". Az érintett helybeliek számíthat­nak pénzre?- A tószegi Petőfi Mgtsz 1993-tól fel­számolás alatt áll. A felszámolást, majd a végelszámolást 1996-ra be kellett volna fejezni. A nevesített több mint 600 milli­ós vagyont a felszámoló értékesítette. A szövetkezet lényegében jogutód nélkül szűnt meg — bár a cégbíróságon még nem törölték. Mivel a szövetkezet 1994 óta nem működik, tisztázandó: ki a kül­ső üzletrész-tulajdonos és ki a belső? To­vábbá tisztázandó az is, hogy mi lenne a fedezete a több száz milliós kifizetések­nek. Összegezve: a törvényalkotók nem ilyen fantomszövetkezetre gondoltak.- Ha előretekint a következő önkor­mányzati ciklusra, akkor milyen fejlesz­tésekre lenne szükség a faluban?- Minden reményünk megvan rá, hogy az 1998-ban megfogalmazott terve­ket megvalósítsuk. Sőt a töltésépítéssel, a községháza, az orvosi rendelő építésével túl is teljesítsük. No persze a következő önkormányzatí ciklusban is lesz mit csi­nálni. Mindenekelőtt tovább kell növelni az árvízvédelmi biztonságot, ehhez kap­csolódóan a rétnek egy „újfajta” jövedel­met termelő szerepet kell találni. Szükség volna a bekötőút és a belterületi utak asz­faltozására, egy olyan korszerűsített rév­átkelőre, mely szinte folyamatosan mű­ködik. Megoldásra vár a csapadék- és ta­lajvíz elvezetése, a csatornázás, a belterü­leti vülanyhálózat és közvilágítás korsze­rűsítése. No és nem szabad elfeledkezni a munkahelyteremtés elősegítéséről, ide- értve Tószeget és Martfűt is.__________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom