Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

2001. Március 28., szerda ÉRDEKE S S É G E K 9. OLDAL A magyar fajtákat kedveli Azt, hogy ki miért és mennyire érzi magát magyarnak, sok apró és kevés­bé apró jelből észre lehet venni. Vala­kinek a viselkedéséből, a hagyomá­nyok, az ősök tiszteletéből, arról, mennyire őrzi a magyar múlt haladó emlékeit, ismeri történelmünket. Má­sok olyan szervezetekbe, közösségek­be járnak, ahol szívesen beszélhet­nek kötődésekről. Azután akadnak, akik magyaros díszítésű tányéro­kat, tulipános ládákat, régi népi esz­közöket gyűjtenek. Szóval ezer és ezer vonzata van ezen érzelem kifeje­zésének. Nagy Kálmán kunhegyesi tiszteletes is ma­gyarnak, magyar embernek vallja magát. Ez nem csak a viselkedésében, de például abban is megnyilvánul, hogy az udvar álla­tai közül szívesen tart olyanokat, amelyek ősi magyar eredetűek. így van például már nyolc csodaszép rackajuha. Az állomány fejlesztését olymódon kezd­te, hogy egyet közülük ingyen kapott Szabó Mihály karcagi fazekastól, egyet meg ugyancsak tőle vásárolt. így rakta le azóta is egyre szépülő gazdaságának alapjait. Ma már megnövekedett a rackaállo­mány, és legújabb büszkeségük a tisztele­tes úr előtt figyelő, a képen is látható két csodaszép, koromfekete kisbari, „akik” meglehetősen jól érzik magukat gazdájuk közelségében. Egyébként az udvarban mangalica ko­cát is tart, és ha minden igaz, pár héten belül örvendetes mangalicaszaporulat várható. Mint mondja, ebből a szintén ősi magyar fajtából nem régen vágott le egy 170 kilós hízót. Tenyérnyi széles szalonnát hagyott ma­ga után, amelyik olyan, akár a vaj. Még­sem kenni kell, hanem kisbicskával, hagy­mával a kenyér mellé porciózni. Ahogyan dédapáink, ükapáink tették egykoron a tágas, messzire szétterpeszke­dő kunsági városokban, községekben, fal­vakban, a nádtetős tanyák pitvarában, konyhájában. D. SZ. M. Semmikiállítás Semmitárlat nyílt meg Bir­mingham egyik művészeti galériájában. A mintegy 232 négyzetméternyi terü­leten egyetlen kép, szobor vagy más alkotás sem za­varja az érdeklődőket ab­ban, hogy ne lássanak semmit, illetve, hogy jól láthassák. A fehérre festett, csupasz fala- j kon azért itt-ott akad néhány apró felirat, amely szerint min­denkinek a fantáziájára van bíz­va, hogy milyen kiállítás jelenik meg a szeme előtt. így az egész remekül illeszkedik a Nagy-Bri- tanniában amúgyis népszerű csináld magad mozgalomba. „Ez az egész kísérlet az emberi reagálás tanulmányozására” — mondta Stuart Tait, a kiállítás egyik szervezője. És hogy mit szól a közönség? „Iszonyú!” - mondta a 19 éves Rebecca Ja­mes. Húszéves barátnője, Ca­roline Faulkner ennél részlete­sebben értékelt: „Nem tudom, mi ez, de az biztos, hogy nem művészet.” „Lehet, hogy ez jó próbája az emberi képzelőerő­nek, de én jobban szeretem, ha látok is valamit” - hangoztatta még Miles Grundy is, a semmi kiállításának otthont adó cég szóvivője. Mindenesetre, akik megnézik a kiállítást, nem mondhatják, hogy nem láttak semmit, vagy hogy silány hami­sítványokkal szúrták ki a sze­müket. A szervezők pedig nyu­godtan alhatnak, nem kell betö­rőktől tartamuk, vagy hogy va­laminek is lába kél. Az kétségte­len: még a legmegszállottabb gyűjtők vagy a legprofibb tolva- jok sem vihetnek el semmit. ■ Számítógépes divat Már a hatvanas-hetvenes években is foglalkoztatta az akkori ifjúságot a har­madik évezred divatja. Fémruhákat, űrkorszakot, a technika egyeduralkodá- sát képzeltük el a 2000. év után következő időszakra. Ha ruháink alapanyaga nem is acélkohókban készül, de az elektronika és a digitalizáció meghódította a divatipart. Nem­sokára már divatjamúlt lesz zseb­ből vagy táskából előhúzott mo­biltelefonon társalogni. A harma­dik évezred divatos hölgyének és urának távbeszélője nyakkendő­tűjében, karórájában vagy éppen a fülbevalójában csörög. Ezek se­gítségével a divatfi bármikor és bárhol elérhető, lehívhatja az ak­tuális tőzsdehíreket és jegyet fog­lalhat a világ összes repülőjára­tára. „A divatos ember így válik egy- gyé a technikával” - állítja Came­ron Miner, az IBM tervezőcso­portjának vezetője. A számító­gépkonszernnél már nem csak a gépek formatervezésével, hanem divattrendek kialakításával is foglalkoznak. De nem ez az egyetlen kompu­teróriás, amelyik behatóan érdek­lődik a divat iránt. Egyre többen alkalmaznak divattervezőket, akiknek feladata a technika és a ruházkodás közötti kapcsolat megteremtése. , A high-tech divat követői ez­után nyugodtan kocoghatnak reggelente, mert semmiről sem maradnak le. A dzsekibe vagy könnyebb sportruházatba épített telefon, minikomputer, fejhallga­tó, és CD-lejátszó gondoskodik a szórakoztatásról és az elérhető­ségről. A ruha szabásvonalába bevarrt áramkörök biztosítják az adatát­vitelt, de a dzsekinek ezenkívül könnyűnek, vízhatlannak is kell lennie, sőt, bírnia kell a mosógé­pet és a centrifugát is. Ez az elekt­ronikus kabát igazi kihívást jelen­tett a tervezőcsoportnak, amely másfél évig dolgozott a mintada­rabon. Vannak dolgok, amelyek egy mai gyermek számára ugyanolyan fontosak, mint generációjukkal ezelőtt. Valamikor réges-régen a gyerekeknek elalvás előtt a szülő vagy a nagyszülő mesét mondott vagy olva­sott fel. Egy angol körkér­dés válaszai szerint immár a kicsik 60 százaléka nél­külözi a fantázia világát megmozgató egykori esti programot. Az a szülői kifogás, hogy a mai gyerekek - a tévé és a számítógé­pes játékok korában — nem igé­nyelnek ilyen napzártát, aligha állja meg a helyét. Ellenpélda a Harry Potter- könyv elsöprő világsikere, mely­nek varázslatos meséit a gyere­kek magukénak érzik. Ennek el­lenére a mesélés hagyománya egyetlen generáció alatt 93 száza­lékról 40 százalékra mérséklő­dött. Dr. Aric Sigman gyermekpszi­chológus felhívja a figyelmet az újmódi szemlélet káros követ­kezményeire. Hangsúlyozza, hogy a mese, amelyet a szülő vagy nagyszülő olvas fel, fokozza a gyerek biztonságérzetét és kö­tődését a családjához. Ennek hiá­nya még felnőttkorban is hat. Pél­dául az esü mesét nélkülöző cse­mete nehezebben illeszkedik be a társadalomba. A körkérdésre adott feleletekből egyébként az is megállapítható, miként tér nyu­govóra ma egy kisgyermek. Az esetek többségében egyenesen a tévé vagy a számítógép képernyő­je mellől kerül az ágyba. A pszi­chológus ezért a szülőkhöz for­dul, hogy meggyőzze őket az esti mese fontosságáról. A gyerek ugyanis az elalvás előtti 10 perc­ben elhangzottakból sokat profi­tál. A csupán 10-20 perces mese a tanulási folyamatban is nagy hasznot hoz. A kicsik rákérdez­hetnek az ismeretlen szavakra, fogalmakra, továbbá a történet izgalmas fordulatait másnap kö­zösen vitathatják meg. Hogyan öregedjünk? Száz évig élni egészségesen - ezt a célt bárki kitűzheti magának, vé­li Peter Axt német egészségkutató. Minden élőlénynek van testsúlyá­ra vonatkoztatott bizonyos mennyiségű életenergiája. Az- ál­latok mintegy 600 kalóriát hasz­nálhatnak fel testsúlygrammon­ként, az emberek ennek körülbe­lül a kétszeresét. íme egy példa: a 80 kilós embernek (= 80.000 g), ha beszorozzuk 1200-zal, 96 millió kalória életenergiája van. Ha na­ponta 2500 kalóriát használ fel (ez normális), jó 105 éves kort érhetne el. A 80 küót normális súlynak te­kintjük. Ha egy férfi 100 kilós (a különbség zsírtömeg), akkor csök­ken a várható élettartama. Először is azért, mert túl sokat eszik. Ez is rabolja az energiát, hiszen az emésztés a napi kalóriamennyiség 30 százalékát teszi ki! Másodszor azért, mert a túlsúlyos személy zsírtömeget hurcol magával, ami pótlólagos energiát használ fel. Ebből következik, hogy gaz­dálkodnunk kell kalóriapotenciá­lunkkal. íme néhány jó tanács ahhoz, hogy gazdaságosan osz- szuk be erőnket: 1.) Akik meleg vízzel zuha­nyoznak, tovább élnek. Az em­ber melegvérű élőlény, akinek testhőmérsékletét mintegy 37 fo­kon kell állandóan tartania. Hi­deg zuhany után az anyagcseré­nek erősen kell dolgoznia, a szer­vezet a kelleténél több energiát éget el. 2. ) A Nap javítja a hangulatot az agyban lévő fényérzékeny mi­rigy, az epifízis révén. A szemen keresztül a napfény közvetlenül hat a mirigyre, és előmozdítja a szerotonin hírvivőanyag képző­dését. Ez jó hangulatot eredmé­nyez, és csökkenti a stresszt. 3. ) Sok nevetés! A nevetés el­lazít oldja az energiarabló stresszt, amelynek következté­ben adrenalin és kortizol hormo­nok termelődnek. Ezek szaporít­ják a szívverést, károsítják az im­munrendszert és megfeszítik az izmokat. A szervezet legkeve­sebb tíz százalékkal több energi­át használ fel, mint egyébként. 4. ) Éjjel aludjunk kiadósán! A hatás bizonyára nem marad el. Erre bizonyíték, hogy a téli álmot alvó állatok tovább élnek, mint a többiek. 5. ) Vigyázzunk a stresszel já­ró versenysporttal, mert az erős edzések sok életkalóriát emész­tenek fel. Aki csak hobbisportoló, az addig végezze az edzőgyakor­latokat, ameddig jólesik neki, so­kat sétáljon, kocogjon vagy egy­szerűen járja gyalog az emelete­ket. ■ Autóba szeretett a szarvas Autóval próbált párzani egy já­vorszarvas Norvégiában. A bika - amelynek feltehetően már nem túl jó a szeme és a szaglása — egy sárga Ford Kát szemelt ki párjául, és annak rendje-módja szerint megkörnyékezte. Szorgo­san végignyalta, ám mivel telje­sen viszonzatlan maradt szerel­mi próbálkozása — a kocsinak még a riasztója sem reagált —, rá- piszkított ürülékével, és odébb- állt. Az autó Lardalban, Oslótól 200 kilométerre délnyugatra, egy ház udvarában nem lett a szarva­sé. A kocsi tulajdonosa, LeifBor- gersen a Telemarksavisa norvég napilapnak elmondta, hogy elő- kertje a szarvas szerelmi látoga­tása után agyonhasznált szabad­téri vécé benyomását keltette, kocsija pedig valósággal úszott a szarvasnyálban. A férfi úgy dön­tött, hogy ezentúl ritkábban par­kol az előkertben. CSAK BŐRÖKET NE! Két állatvédő hölgy tiltakozik a hongkongi csendes-óceáni-ázsiai bőrvásár előtt, arra biztatva az embereket, hogy viseljenek szintetikus és növényi eredetű ruházatot, és ne ösztönözzék állatkínzásra a termelőket. fotó: europress/epa Megtalálták a kalózkapitány kincsét Madagaszkár partjainál megtalál­ták a rettegett kalóz, Kid kapi­tány Adventure Galley nevű ha­jójának roncsait. A derék Kid (1640-1701) a tizenhetedik szá­zad második felében évtizedeken át fosztogatta a hajókat és a part menti településeket. Nem csoda, hogy felhalmozott kincseiről le­gendák keltek szárnyra. Felfedezője, Barry Clifford nem bánta meg, hogy időt és energiát szánt a világ tengerésze­ti archívumaiban lévő fóliánsok és térképek tanulmányozására. Ezekből kiderült, hogy a hajó valószínűleg azért süllyedt el, mert a vihar túl hirtelen jött, és a vitorláson éppen a kalózok ré­szeg dáridója tombolt. Egy felbo­rított lámpa és az erős szél elég volt a végzetes tűzhöz, amit azonban a tengervíz odalent ha­marosan eloltott, megmentve ez­zel a mai becslések szerint 400 millió dollárt érő rakományt. Más kérdés, mennyit találnak meg és hozhatnak fel a főleg por­celánból és aranyérmékből álló küldeményből, és mennyi marad Cliffordnak, ha Malgasnak leadja a kötelező részt, valamint kifizeti a nagyon költséges expedíció számláját. A felfedezőnek azon­ban van egy javaslata, ami szak­emberek szerint még üzletileg megfontolandó. Szerinte e kin­cset elsősorban Kid kapitány le­tartóztatásának színhelyén, Bos­tonban felépítendő nemzetközi kalózmúzeumra kellene fordíta­ni. A kapitányt tudniillik talpig vasban, brit hadihajó vitte Lom donba, ahol az akkori törvények jegyében azonnal felakasztották. Jótékonyan hat a munkahelyi pihenés A megfelelő mennyiségű szu- nyókálás mindenki számára elengedhetetlen fontosságú. Hiányát nyomban megérez- zük. Számos kutató foglalko­zott már tanulmányaiban ennek jelentőségével, s a kö­vetkeztetések gyakorlatilag mind azonosak voltak. A he­lyes alvási szokások és mó­dok kialakításának miként­jéről azonban megoszlanak az olykor nem is túl hagyo­mányos elképzelések. A délutáni alvás csodákat tehet - vallották már dédapáink is. A me­diterrán országokban intézmé­nyesítve van a délutáni szieszta, ilyenkor minden üzlet bezár. E régi szokást bizony a mi ég­hajlatunkon is sokan szeretnék feleleveníteni, ám ez a munkahe­lyek többségén megoldhatatlan. Pedig a délutáni, akár néhány perces alvás is jobban élénkít, mint a kávé, és a nap hátralévő ré­szére növeli a teljesítményt. Ha naponta gyakoroljuk, tovább élünk. A statisztikák azt mutat­ják, hogy ma átlagban két órával alszunk kevesebbet naponta, mint eleink 100 évvel ezelőtt. Ku­tatók figyelmeztetnek: ha nem pótoljuk alváshiányunkat, egyre több egészségi rizikófaktort gyűj­tünk össze. A közúti balesetek kétharmada a fáradtsággal ma­gyarázható, és talán nem is gon­dolnánk, de a technikai katasztró­fák többsége is emberi mulasztás következménye. Az emberek többsége nem ak­kor kel fel, amikor szeretne, ha­nem amikor megszólal a vekker. Óvodába, iskolába kell vinni a gyereket és a munkahelyen is pontosan meg kell jelennünk. Ez azt jelenti, hogy már nem ébre­dünk pihenten. A reggel bedön­tött kávé csak ideig-óráig segít, el­fogyasztása után két órával már fáradtságot érzünk. Mivel az élet- folyamatok az aktivitás és a pihe­nés körforgásában zajlanak, ter­mészetes, hogy az ébrenlét során körülbelül négy óránkét fellép a pihenés, a nyugalom igénye. Az elhasznált levegő és a mozgáshi­ány - azaz ami a legtöbb munka­helyen fáraszt - csak erősíti az al­vás iránti vágyat. Európában még fehér hollónak számít az a főnök, aki belátja, hogy a munkatársaknak napköz­ben pihenésre is szüksége van. Japánban a munkarendbe már be is iktatták a déli alvást és az Egyesült Államokban is van jó né­hány olyan munkahely, ahol alvó­termeket rendeztek be a dolgo­zóknak. Természetesen nem ágy­ba fekve, levetkőzve kell elkép­zelni a napközbeni pihenést. Mi­nialvásról, 5-15 percről van szó, és székben ülve, esetleg az íróasz­talra borulva pihenünk. Célszerű a kézben kulcsot tartani, amit rögtön elejtünk, amint az alvás mély fázisába érünk. Ezt a fázis nem szabad elérnünk, mert ha ebből ébredünk fel, olyan fárad­tak leszünk, mintha a vekker csörgött volna. Ha mégis így jár­nák, elég kellemetlen következ­ményekkel járhat az érintettre nézve. A pihentető alváshoz fe­jünket a kezünkbe temetve szu­nyókálhatunk néhány percet, éb­redés után pedig olyan jó formá­ban leszünk, mintha órákig alud­tunk volna. ■ Hová tűnt az esti mese?

Next

/
Oldalképek
Tartalom