Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

Vissza a társadalomba

* # * #

Szemben az árral

Az Újszászi Kastélyotthon jelenlegi funkciójában 1994 óta működik. A megyei ön- kormányzat azért hozta létre, hogy rehabilitálja a pszichiátriai és szenvedélybetegeket, és segítse visszailleszkedésüket a társadalomba. Szalóki Miklós igazgatóval az intézmény munkájáról, annak eredményeiről beszélgettünk.- Az itt lakók számára a visszailleszkedés a cél, különösen a 20 és 60 év közöttiek esetében - kezdte az igazgató. - Náluk ez munkába állást, új családi kapcsolatok kialakítását jelenti.

Létrejött a konstrukció, amely ezt a célt szolgálja. Ebben az évben létesült legkorszerűbb intézményrészünk, a rehabilitációs blokk és lakóotthon a szenvedélybetegek részére. Ez a megyében az első, de országosan is a legkorszerűbbek közé tartozik. Olyan környezetet biztosít, amely egyenértékű a jó minőségű szociális otthonokéval. A lakók kétágyas, fürdőszobás, konyhás lakrészekben élnek, főzhetnek bent, de ha akarnak, kint is étkezhetnek. Általában nagy önállóságot kapnak, erre azért is szükség van, hogy később köny- nyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba. E cél érdekében támogatjuk külső kapcsolataik fenntartását és erősítését is. Akik pedig nem helyezhetők vissza, azokat hosszabb távon is ellátjuk.- Megvannak-e az eszközeik a pszichiátriai és a szenvedélybetegek magas színvonalú rehabilitációjához?- A megyei önkormányzat, mint fenntartó gondoskodott az igényelt munkának megfelelő szakmai struktúra kialakításáról. A költségvetésünk évi 180 millió forint, és talán furcsának tűnik manapság, amikor mindenki pénzhiányra panaszkodik, de ez elegendő számunkra. A takarékosság nálunk nem csupán kényszer, hanem szinte a szakmai program része, hiszen az itt lakók

általában szűkös körülmények közé kerülnek ki innen, nem szerencsés, ha túl nagy a különbség az itteni és az otthoni viszonyok között.- Milyen adatokkal lehetne érzékeltetni munkájuk eredményeit?- Eddig több, mint 60 főt sikerült visszahelyezni a magánszférába, 20-30 százalékuk önfenntartó lett, azaz keresete, önálló életvitele van, és egészen ritka, talán egy-két esetben fordult elő, hogy visszakerült hozzánk valaki. Kollektívánk ars poeticája, hogy nem csupán a szabályzórendszer diktálja a hétköznapi munkát, saját emberi és szakmar önbecsülésünk inspirál minket tisztességes munkára. Magunknak is normákat szabunk meg, amelyeket csak az ellátottak

életminőségének javulása igazolhat vissza.

Szakmailag, erkölcsileg, fizikailag is nyitott intézmény a miénk. Ezt el is ismerik, akik közeAz intézetnek otthont adó kastély

lebbről megismerkednek a munkánkkal. Nemrég például a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum nevű civil szervezet képviselői jártak nálunk, akik a betegek közvetlen érdekképviseletét látják el, és volt közöttük, aki már maga is volt ilyen intézmény lakója. Jólesett a kedvező minősítésük.- Hogyan foglalkoztatják az itt lakókat? Milyen elfoglaltságot tudnak biztosítani a számukra?- Vannak műhelyeink, ahol például szőnyeget szőhetnek, lábtörlőt készíthetnek, kárpitos- és asztalosmunkát végezhetnek, de van kertészetünk, és állatokat is tartunk. Művészeti műhelyünkben is dolgozhat, akiben eziránt van érdeklődés, foglalkozhat képzőművészettel, irodalommal, drámával, zenével, tánccal, bekapcsolódhatnak intézményen kívüli programokba is. Lehet sportolni, pályázati pénzből most létesítünk kézilabda-, röplabda- és teniszpályát. Működik nálunk alkoholellenes klub és természet- védő klub. Mindenki megtalálhatja a számára hasznos időtöltést.- Mindezt a sok munkát hányán végzik?- A 250 ellátottal 122-en foglalkoznak: szakorvosok, felsőfokú végzettségű mentálhigiénés munkatársak, középfokú végzettségű szakemberek és a technikai dolgozók. Van egy alapítvány, Visz- szaút Rehabilitációs Alapítvány a

neve, amely a munkatársak képzését segíti.- Be tudják tölteni a szükséges létszámokat?- Korábban valóban nehezebb volt megfelelő munkatársak beállítása, most azonban már nincs gond a szakmai létszám biztosításával.

Másfél évtizede a hivatal élén

Az egész országban mindössze hat főjegyző akad, aki az önkormányzati rendszer bevezetése, 1990 óta felel egy megyei közgyűlés munkájának törvényességéért. Ám mindössze csak egy, aki azt megelőzően, a tanácsi időkben is megyei hivatal élén állt. Ő dr. Bozsó Péter, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat főjegyzője.- Manapság ha valaki jogi pályára készül, leginkább ügyvédnek, ügyésznek vagy bírának álmodja magát. Ön az egyetem elvégzése után mégis a közigazgatási pályát választotta. Akkor ez volt a csábítóbb?- A középiskolában a humán tárgyak után érdeklődtem, ezért jelentkeztem jogi egyetemre. Szüleim azonban nehéz körülmények között éltek, így egyetemistaként megpályáztam és elnyertem a megyei tanács társadalmi ösztöndíját. Először 1966-ban, a tanulmányi szerződés megkötésekor jártam Szolnokon és a megyeházán is. 1985-ben, 37 évesen a megyei tanács vb titkára lettem, 1991 óta vagyok az önkormányzat főjegyzője.- Mi a dolga a megyei főjegyzőnek?- A megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzata tíz oldalon sorolja főjegyző feladatait és hatásköreit. A legfontosabbnak az önkormányzat működésével, a határozattervezetek, döntések

törvényességének biztosításával összefüggő feladataimat tartom. Örömmel mondhatom, hogy tíz év alatt mindössze két esetben - még az első önkormányzati ciklusban — kaptunk törvényességi észrevételt. Ám a későbbi törvénymódosítások a mi véleményünket igazolták. Törvényességi kérdésekben egyébként szakmailag konstruktív a kapcsolatunk a megyei köz- igazgatási hivatallal.

Teendőim közé tartozik - a megyei közgyűlés elnökének irányítása mellett — a hivatal vezetése, a munkáltatói jogok, kötelezettségek gyakorlása. Jól képzett, közigazgatási tapasztalattal rendelkező munkatársaim vannak, akik elhivatottságból maradnak a köztisztviselői pályán. Nem vagyok pénzügyi vénával megáldott ember, de kötelességem figyelemmel kísérni a költségvetési, pénzügyi folyamatokat. Mindezeken túl személyesen irányítom az illeték kiszabásával kapcsolatos ügyintézést, de a köz- oktatásügyi igazgatásban is vannak hatósági kötelezettségeim. A területi választási iroda vezetőjeként pedig biztosítanom kell a választások megyei előkészítését, szervezését, törvényességét.- Milyen egy hivatali napja?

— Fél nyolckor az újságok átla- pozásával kezdem a munkát. Az telefonok intézése után következik az akták áttekintése, aláírása. Sok irattal dolgozom, a közgyűlés elnöke is igényli az előzetes szignálásomat az ő hatáskörébe tartozó ügyekben. Sok időt fordítok a napi egyeztetésekre az irodavezetőkkel, munkatársakkal. Ha nincs vendégem, akkor nyitott az ajtóm a munkatársaim előtt. Erre azért is szükség van mert sok esetben — pályázatoknál, jogszabály- tervezetek véleményezésénél, egyes közgyűlési témák előkészítésénél — ugyancsak szűkek a határidők. De előfordul, hogy települési önkormányzat jegyzője, polgármestere kéri a véleményemet szakmai kérdésben. Esetenként rendezvényen kell helyettesítenem az elnököt, vagy az alelnököket. Rendszeresen részt veszek szakmai fórumokon, ahol főjegyző kollégákkal, miniszteriális vezető munkatársakkal találkozom. Mindezek után nemegyszer csak este, otthon jut időm az új jogsza- bályok tanulmányozására. ■

Névjegy

Név: Dr. Bozsó Péter Született: Kunhegyesen 1948-ban Iskolai végzetség: Jogász, Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), Zrínyi Miklós Katonai Akadémia

Munkahely: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat főjegyzője

Úgy tartják, hogy a történelem a hadvezérek nevét feljegyzi, a közkatonákét nem. Ám megyénkben van tizenegy „tábornok”, akiket mégis ritkán emlegetnek,jfedig már nem egy csatát megnyertek. Ók — tizenegyen —, akik az elmúlt két-három esztendőben küzdöttek hóval, árral és ciánnal, a megyei védelmi bizottság tagjai.

„Békeidőben” negyedévente találkoznak, hogy megvitassák a különböző jogszabályokból - honvédelmi, katasztrófavédelmi, önkormányzati törvényből - adódó feladataikat. Az átlagember meglehetősen keveset tud e testületről. Az érintettek talán nem is bánják ezt. Nem azért, mintha valami féle titoktartás kötné őket. Sokkal inkább azért, mert ha a köz figyelme rájuk irányul, akkor valami katasztrófa fenyegeti a térséget.

így volt ez néhány hete is, amikor a Felső-Tiszán falvakat elöntő árvíz ráijesztett megyénk lakóira is.- Az árvízi védekezésre való felkészülést szolgáló intézkedésekről kellett határozzunk. Olyan feladatokról, amelyeket az érintet szervezetek egyedül nem lettek volna képesek megoldani - tudtuk meg a megyei közgyűlés elnökétől, aki hivatalból vezeti a védelmi bizottságot.

Búsi Lajos érdeklődésünkre elmondta, hogy a testület döntött például a települések kitelepítési terveinek pontosításáról, a gyorsabb információ- áramlás érdekében az internet-hozzáféréssel még nem rendelkező harminc megyei település bekapcsolásáról a világhálóba. A tavalyi árvíznél mindenért a védelmi bizottság elnöke felelt. Búsi

.Lajos szerint ez természetes is, hiszen az úgynevezett minősített helyzetben le kell rövidítem a hivatali utakat, hogy semmi se hátráltassa egy- egy döntés megszületését. Az elnök azonban állítja, ő tavaly sem tett mást, mint a különböző szakmai szervezetek által kidolgozott javaslatok közül választott.

A megyei védelmi bizottság állandó tagjai: Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke (elnök);

Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke (elnök- helyettes); dr. Bozsó Péter főjegyző (elnökhelyettes); dr. Tóta Áronná, a megyei közigazgatási hivatal vezetője; Szalay Ferenc, Szolnok polgár- mestere; Hoffmann Imre tűzoltó ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója; dr. Házi István rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány; Kövesdi Albert ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka; dr. Kovács László, az ÁNTSZ megyei szervezetének igazgató főorvosa, dr. Nagy István, a Kötivizig igazgatója. A megye védelmi bizottság titkára Terecskei Tibor főtanácsos.

Szakmai bejárás Tószegen. Dr. Nagy István ismertette Búsi Lajossal az addigi munkálatokat

Összetartó erő a fejlődéshez

A Térségfejlesztési Iroda a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal nyolc szervezeti egységének egyike. Szerepe azonban túlmutat az „ egy a sok közül” kategóriáján, hiszen egyik legfontosabb feladata, hogy a megye fejlődése érdekében összefogja és segítse a kistérségek tevékenységét.

Lakatos István mindezt úgy fogalmazta meg, hogy a tizenegy fős munkatársi gárda alapvetően a megye térségeinek, településeinek fejlesztését koordinálja, és a megyei önkormányzat beruházásainak műszaki és pénzügyi teendőit végzi. Az irodavezető véleménye szerint ez a feladat változatos és nehéz is, hiszen az itt dolgozóknak egyszerre több területre és ezek kölcsönhatásaira is figyelniük kell. A kistérségi társulások összefogása, tevékenységük összehangolása és segítése például stratégiai jelentőségű a - nemegyszer hátrányos helyzetű - kistelepülések felzárkózása, az ott lakók életminőségének javítása, hosszabb távon európaivá tétele szempontjából. A helyi és kistérségi terveket éppúgy befolyásolják a készülő megyei területrendezési terv előírásai, mint az 1999-ben elfogadott környezetvédelmi program prioritásai, valamint a területfejlesztési koncepció és stratégia, továbbá a turizmusfejlesztési koncepció alapelvei. A konkrét feladatok tehát csak ezek összehangolását követően valósulhatnak meg. így épülhettek és épülhetnek a jövőben is a regionális hulladéklerakók, ezek alapján fejleszthető a megyei úthálózat és a kistérségek gazdaságának teljesítőképessége, így javulhat az ivóvíz minősége, bővülhet a szennyvíztisztító kapacitás, vagy éppen ily módon oldhatók meg a jó néhány települést érintő tartályosgáz-ellátás körüli problémák.

Fúvósaink a Tour de France-on

A „magyar kultúra éve” Franciaországban

A franciák idén bő ismereteket meríthetnek kultúránkból, mivel 2001-et a magyar kultúra évének szentelik — fejet hajtva ezáltal is a magyar millennium előtt. Jász- Nagykun-Szolnok megye már a rendszerváltozást követő években partneri kapcsolatot alakított ki számos franciaországi várossal, megyével és tartománnyal, mely kapcsolatok nem csupán papíron léteznek, hanem a dokumentált nemzetközi együttműködések tekintetében a legéletképesebb viszonyok között említhetők.

Az elmúlt évben számos magas rangú francia küldöttség érkezett megyénk vezetőihez, s közeledő uniós tagságunk fényében jó néhány gazdasági megállapodást is aláírtak. Az üzleti érdekek mögött persze a kultúra „dolgai” sem vesztek homályba, hiszen már tavaly megkezdődött az idei „francia magyar év” kulturális programjainak egyeztetése. Szabó József, a megyei közgyűlés

kultúráért felelős alelnöke a tervezett programokról számolt be lapunk érdeklődésére.- Ez a rendezvénysorozat jó lehetőség hazánknak arra, hogy a francia emberek megismerkedjenek Magyarországgal, hazánk tájaival, városaival, népével, történelmével és hagyományaival. Igaz, sok-sok kilométerre egymástól, de a két nemzet évszázadok óta egy kontinensen létezik.

Mégis, lenne még mit megértenünk egymás múltjából és jelenéből, ha már a jövő szorosabb közösségbe fog össze bennünket. A programokat úgy válogattuk, hogy megyénk képviselői többnyire a francia társrégiókban mutatkoznak be. Például júliusban a Szolnoki Fúvósegyüttes Liszt Fe- rencre emlékező koncertkörútra indul Pas-de Calais, illetve Somme megye városaiba. Szolnok megye francia nyelvet tanuló diákjai „Versek határok nélkül” címmel a magyar költészet francia nyelvre fordított remekeit tolmácsolják hasonló korú francia barátaiknak ez év októberében. Zenészeink kopjafát avatnak

Liszt Ferenc édesapja, Liszt Ádám sírjánál, majd a későbbiekben a világ legrangosabb kerékpárosversenye, a Tour de France célvonalánál a boulogne-sur-mer- i zenekarral közösen hangversennyel fogadják a beérkező kerékpárosokat.

Árras és Amiens városokban a Szolnoki Művésztelep szobrász- és festőművészei (Pogány Gábor Benő, Fazekas Magdolna, Megy- gyes László - a szerk.) állítják ki alkotásaikat, szeptemberben pedig megyénk karnagyainák kamarakórusa turnézik odakint. Ugyanebben a hónapban a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola a Jászság bemutatására vállalkozik Ami- ens-ben, Bas-Rhin megyében pedig térségünk népművészeinek, népművelőinek a fellépéseit kísérheti érdeklődés. Az említett programokon kívül a magyar kultúra évében számos zenei, képző- művészeti, irodalmi és sportkínálattal keltjük fel a francia emberek hazánk és megyénk iránti érdeklődését — hangsúlyozta Szabó József.

Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.