Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-26 / 71. szám
4. OLDAL ALMA MATER 2001. Március 26., hétfő MMI TALLINN ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA, SZOLNOK Nyelvi képzés: újítás és tradíció Ahol szárnyalhat a személyiség nyekkel. Ezt megelőzően azonban a tantestület már az 1987— 88-as tanévben bekapcsolódott a pécsi tanárképző főiskola idegen nyelvi adaptációs programjába, Meglehetősen kevés alapfokú oktatási intézmény dicsekedhet azzal, hogy immár több mint egy évtizede nyugati nyelvet oktat diákjainak. A Tallinn iskola ebből a szempontból is haladó szellemiséget képvisel, hiszen az intézmény falai között már a rendszerváltást megelőzően elkezdődött a némettanítás, amely — bátran állítható — mára hagyománnyá érett. Az emelt szintű nyelvi képzés hagyományai az iskola beindulásáig nyúlnak vissza. A nyugati nyelvek iránti kereslet miatt az orosz nyelvet a Tallinn suli 15 esztendeje fokozatosan németre cserélte, ám eközben gondosan ügyelt arra, hogy a nyelvi Az iskola számítógépes szaktanterme egyúttal a nyelvi képzést is segíti képzés ne veszítsen korábbi színvonalából. Ezzel párhuzamosan a néptáncosok németországi „portyázásának” eredményeként az iskola már a 80-as évek második felétől baráti kapcsolatot ápolt a hűdéi és a ganderkeesei oktatási intézmémegosztotta, a program sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kísérlet eredményei később a 3. nemzetközi gyermek idegennyelv-oktatási konferencimelynek során a körzeti óvodával karöltve kisgyermekkortól kidolgozták a játékos, beszédszituációkra épülő nyelvoktatás alapjait. Bár a kisgyermekkori nyelvtanítás dilemmája a szakmát is án is elismerést arattak. Ennek eredményeként a német tagozatos csoportok tanulói mind a mai napig kimagasló nyelvi ismeretek birtokában folytathatják tanulmányaikat. A Tallinn suli — gyerekszemmel Kovács Ágnes, Mihálka Izabella és Fodor Péter osztálytársak, a 6. a osztály diákjai. Különböző érdeklődésű, eltérő stílusú nebulók, néhány „ apróságban” azonban nagyon hasonlítanak egymásra. Olyan kiegyensúlyozott, vidám, közvetlen gyerekek, akiről első pillantásra kiderül: az iskola falai között valóban második otthonra leltek. Az indok egyszerű: ahogyan ők hárman, úgy a Tallinn Általános és Művészeti Iskolában minden gyerek szabadnak érzi magát. Pedig az iskolai élet megszokott kötöttségeinek jó része rájuk is érvényes. Am ezek mellett mindenkinek marad ideje és lehetősége arra, hogy az érdeklődésének megfelelő területen bebizonyítsa tehetségét-. Ági például él-hal a sportért. Márpedig ez egy művészeti iskolában akár a szentségtörés tényét is kimeríthetné. Itt azonban nem így van: az ifjú hölgy sportos időtöltéseit szinte csak a tanulmányi eredményekért aggódó szülők „szigora” korlátozza. Ám Ágnes így is részt vesz a,hétféle szakosztály többségében. Ezen kívül — ha teheti - szabadidejét a melegebb évszakokban túrázással, görkorcsolyázással tölti. Téli szerelmei közé pedig az utóbbi években felsorakozott a síelés, amelyet olyan sikeresen művel, hogy a közelmúltban egy ifjúsági versenyen korcsoportjában a második lett.- Sok mindennel foglalkozom egyszerre, de amire szeretném, arra mindig jut időm — állítja, mire mindkét osztálytársa helyeslőén bólogatni kezd. Nem véletlenül. Ahogy Péter, úgy Izabella is hasonló cipőben jár. A különbség csupán annyi, hogy Izabellát még Áginál is több minden érdekli. A tantárgyak közül talán a matematikát kedveli a legjobban, igaz, ebben is a legsikeresebb. Ám emellett a biológia, sőt az irodalom is ott van a „szíve csücskében”. S ha mindez nem volna elég, ráadásként a népi tánccsoportnak is tagja. Péter inkább a humán tárgyak iránt érez vonzalmat, bár a fizikát is szereti. Méghozzá annak ellenére, hogy nem ez az erőssége. — Szeretek mindent pontosan csinálni — vallja a fiú, mire Izabella súgva megjegyzi:- Csak nem mindig sikerül. Ázért az eredmények általában ■ igazolják Peti igyekezetét, hiszen a tanulmányi versenyeken remekül szerepel, és a suli közelmúltban megyei diákolimpiát nyert röplabdacsapatának is oszlopos tagja. A beszélgetés végén persze már szóba kerülnek az iskolához fűződő élmények is. Meglepő, ám a három különböző érdeklődésű gyerkőc ugyanazokat az eseményeket, pillanatokat említi az elmúlt hat esztendő élményeiből. A legtöbb emlék és kedves „sztori” a sportegyesület és a diákönkormányzat által szervezett táborokhoz fűződik. Ám mindhárman örömmel emlékeznek meg az iskola immár hagyományos egyforintosgyűjtő akciójáról is, melynek eredményeként három éve a takarékosság világnapja alkalmából játékokkal ajándékozzák meg a Hetényi kórház gyermek- osztályát ______ ____■ „A z iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az oktatás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.” — szólnak Szent-Györgyi Albert örök érvényű gondolatai. Azt azonban talán a nagy tudós sem hitte volna, hogy e sorok évtizedek múltán a szolnoki Tallinn Általános és Művészeti Iskola ars poeticájaként kelnek újból életre. A város keleti részének egyik legszebb zöldövezetében fekvő, 36 esztendős múltra visszatekintő intézmény pedagógusai nem véletlenül választották munkájuk mottójául ezt az idézetet. Ábelné Egyed Eleonóra igazgatónő szerint a tantestület nem egy hagyományos, teljesítményorientált iskolatípus megvalósításán fáradozik. Sokkal inkább azon, hogy az itt tanulók tehetségét és képességeit kibontakoztatva kiegyensúlyozott, reális énképpel és - a különböző művészeti ágak élményanyagán keresztül — egészséges érzelemvilággal rendelkező fiatalokat neveljenek. Mindez hétköznapjaink eltérő értékrendje miatt nem könnyű feladat, amelynek megvalósulását azonban az iskola hagyományai, tradíciói is segítik. A jelenleg 370 tanulót befogadó, és kiemelkedő szakmai felkészültségű pedagógusokat foglalkoztató intézmény arculatát a művészeti képzés, valamint az emelt szintű nyelvoktatás határozza meg. Utóbbi a suli fennállása óta létezik, hiszen már 1965-től orosz tagozatos osztályok indultak, melyeket a 80-as évek végétől a német nyelv oktatása váltott fel. A csere zökkenőmentessé tételéhez hozzájárultak azok a németországi kapcsolatok is, amelyeket az 1981-ben alakult, és ma már nemzetközileg elismert Tallinn- ka Néptáncegyüttes vendégszereplései révén sikerült az iskolának kiépítenie. A művészeti képzés eredményei azonban az elmúlt két évtizedben nem csupán a kapcsolatépítés terén mutatkoztak meg. A néptánc, a zenei tanulmányok és a népi kismesterségek megismerése, gyakorlása egy hagyományos, a belső személyiségjegyekre alapozó értékrendet teremtettek az itt tanuló gyerekek számára. A gyermekközpontú, családias környezetet nyújtó intézmény sajátosságait persze remekül kiegészíti az aktív sportélet, valamint a szabadidős tevékenységek bőséges tárháza is. Ábelné Egyed Eleonóra Sorokban IRÁNY SZICÍLIA! Május 14 tői 21-ig Olaszországban vendégszerepei a Tallinnka Néptáncegyüttes. Az ifjú művészek immár második alkalommal kaptak meghívást a szicíliai nemzetközi gyermek-néptáncfesztivál- ra. A nyári programok közül e mellett a hazai művészeti iskolák 3. szekszárdi néptáncfesztiválja lesz kiemelkedő. MEGÚJUL AZ ISKOLA. lm már hat éve folyamatosan zajlik az intézmény rekonstrukciója. Legutóbb közel hárommillió forintból a belső udvar díszkőburkolatot kapott. Jelenleg is végzik a székek és padok cseréjét, amely várhatóan még ez év végén befejeződhet. A beruházáshoz szükséges több százezer forintot az iskola saját erőből, illetve alapítványi és szponzori támogatásokból teremti elő. FIÓKKÖNYVTÁR. A követke ző tanévtől kezdve bővülő információs bázisból meríthetnek a Tallinn Általános és Művészeti Iskola tanulói, ugyanis az épületébe költözik és egyesül az intézmény könyvtárával a Hild Viktor Városi Könyvtár Városmajor úti fiókja. A mintegy harmincezer kötetes bibliotéka megnyitását szeptember elejére tervezik. ■ Örökmozgó „művészek” Ki gondolná, hogy egy eny- nyi elfoglaltságot kínáló oktatási intézményben még a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltésére is gondolnak a tanárok. Márpedig a suli számos szakkört, szakosztályt is működtet, melyek foglalkozásain minden alkalommal népes gyereksereg vesz részt. A pedagógusok igyekeznek az iskolai ünnepségekből is szórakoztató műsoros rendezvényt varáElmélyült alkotás közben a kis kézművesek zsolni. Az elmúlt években ezt a törekvést erősíti a Magyar Nemzeti Múzeummal kialakult kapcsolat is, melynek nyomán a gyerekek történelmi játszóházak keretében emlékeztek meg a honfoglalás 1100. és az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulójáról, valamint az ezredfordulóról. Az alkalomhoz kötődő játékos rendezvények mellett persze számtalan szakkör is lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésére. A legnépszerűbb tanórán kívüli elfoglaltság persze a néptánc mellett itt is a sport. A suli jelenleg is hétféle szakosztályt működtet, amelyek között városi, sőt megyei szinten sikeresek - röplabda, sakk, sí - is akadnak. S hogy a lurkóknak az évközi szünetekben sem kelljen unatkozniuk, a DSE minden télen sítábort, nyaranta pedig túratábort szervez kilométerhiányban szenvedő nebulóinak. Ezekkel csak egyetlen esemény veszi fel a versenyt: a diákönkormányzat nyári kerékpáros túrája, amely az utóbbi években olyan közkedvelt, hogy a tanulók akár a családi nyaralást is hajlandók feláldozni érte. A Tallinnka Táncegyüttes szicíliai fellépése a legemlékezetesebb vendégszereplések közé tartozik Az érzelmek pedagógiája Húsz éve „csupán” egy kísérletként indult. Az iskola akkori tantestülete a képesség-, és személyiségfejlesztés addig szinte járatlan útjain indult el az ELTE nevelési tanszékének programjába bekapcsolódva. Ám akinek ma alkalma nyílik valahol megtekinteni a nemzetközi hírű Tallinnka Néptáncegyüttes műsorát, az egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy a művészet képzés azóta kiállta az idő próbáját. Az intézményben már a 60-as évek végétől kiemelkedő szerepet kapott az ének-zenei nevelés. Erre akkoriban az iskola híres énekkara, országosan elismert xilofonzenekara és a versenyeken elért szép eredményei is bizonyságul szolgáltak. Talán ez adta meg a lendületet a művészeti képzés kiteljesítésének irányába is. Mindenesetre 1981-ben, az ELTE kísérletébe bekapcsolódva, elindult egy újfajta törekvés, melynek nyomán olyan tevékenységeket alakítottak ki, melyek alkalmasak voltak a gyerekek képességeinek, személyiségének fejlesztésére, a közösségi nevelésre. Néhány művészeti ág — így a néptánc, népzene, népi kismesterségek - később e munka meghatározóivá váltak. Miután a Tallinnka nevet felvett néptánccsoport komoly ismertségre és népszerűségre tett szert, országos hírű koreográfusokkal — Foltin Jolán, Tóth Ferenc, Nagy István — is alkalmuk nyílt együtt dolgozni. Az együttes fejlődése ettől kezdve töretlenül folytatódott, hiszen Benkéné Speck Julianna művészeti vezető, illetve a neves segítők közreműködésének, valamint a tanárok és a szülők áldozatkészségének köszönhetően elvégzett minőségi munka hazai sikereket, majd külföldi bemutatkozási lehetőségeket eredményezett. Tizenöt éve, amikor még alig akadt példa arra, hogy a diákok iskolájuk révén nyugatra is eljussanak, a Tallinnka NSZK-ban vendégszerepeit, ahonnan két német testvérkapcsolattal gazdagabban tért haza. Ezt később újabb honi sikerek követték, melyek elismeréseként a táncosok az utóbbi években nemzetközi néptáncfesztiválokon Észtországban, Franciaországban, Törökországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is hazánkat képviselhették. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
