Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

2. OLDAL VILÁG TŰK Ö R 2001. Március 24., szombat Vége a Mimek, béke poraira! A terveknek megfelelően zajlott le a megsemmisítési manőver A Mir (oroszul Béke) nevet vi­selő űrállomás közép-európai idő szerint 6 óra 57 perckor megszűnt létezni - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az űrállomás el nem égett részének roncsai a Csendes-óceán nyugati me­dencéjébe csapódtak. A műve­let a tervek szerint folyt. Az űrállomás 15 éven át szolgált. Korouov A csaknem 140 tonnás szerkezetet az oroszországi űrközpontból éj­szaka, illetve reggel három féke­zési manőverrel irányították a Föld sűrű légkörébe, ahol 80 kilo­méteres magasságban elkezdett égni, majd darabokra hullott. Az égést „túlélő” maradványok döntő többsége a Csendes-óceán nyuga­ti medencéjében, a déli szélesség 40. és a nyugati hosszúság 161. fo­kánál hullt le. Az utolsó törmelék­darabok Ausztrália keleti partjai­tól mintegy 5800 kilométerre, szintén elhagyatott térségben csa­pódtak a vízbe. A Mir több égő, izzó darabja valóságos fehér tűzlabdaként - egyes hírek szerint a Napnál is fé­nyesebben - száguldott át a Fi- dzsi-szigetek legnagyobb tagja, Nádi felett is. A szigeteket négy mennydörgésszerű hangrobbanás is megrázta, de egyik izzó darab sem hullott a szárazföldre. Egy helyi, az eseményt 8000 méter magasságból szemlélő pilóta a je­lenséget „élete legszebb tűzijáté­kának” nevezte. A CNN helyszíni tudósítója szerint a rendkívüli látványra ösz- szegyűltek valóságos extázisba estek, különösen döbbenetes volt egy, az égbolton mintegy másfél percig látható hosszú, narancssár­ga csík. Mint Rob Griffith, az AP fotósa mondta, olyan érzése volt, mintha reflektorral világítottak volna a szemébe. Egy nyugati és orosz szakértőkből álló csoport, amelynek tagja volt négy, koráb­ban a Miren szolgált űrhajós is, le­maradt a végső pillanatokról. Ők két repülőgéppel „űzték” a Mirt, de elkalandoztak a nagy látvány színhelyétől, így csupán egy kis foltot láttak. A megsemmisítési manőver ag­godalmat váltott ki a Csendes- óceáni országok körében, így Ausztrá­liában, Új-Zélandon és Japánban, annak ellenére, hogy az orosz illetékesek több íz­ben hangsúlyozták: Moszkva képes a biz­tonságos lehozatal végrehajtására. A vállal­kozás azonban kockázatos volt, hiszen a Mir volt minden idők eddigi legnagyobb tömegű űrállomása, és a róla leszakadó egyes fémdarabok elérték a 800 kilogram­mot is. Új-Zéland különösen egy halász- hajóraj miatt aggódott: 27 hajó ugyanis az előre bejelentett becsapódási zónába tévedt, és a hatóságok sokáig nem tudtak kapcsolatot teremteni a matrózokkal. Az űrközpontban egészen pontosan meghatározták a becsapódás helyét- A műveletet példásan végrehajtottuk, szakértőink nem hibáztak el egyetlen lé­pést sem - jelentette ki Jurij Koptyev, az orosz űrkutatási hivatal vezetője. - Bebizo­nyítottuk, hogy nemcsak létrehozni tudunk technikai eszközöket, hanem bánni is tudunk velük. Oroszország továbbra is űr­nagyhatalom marad. Minden komoly terv­nek megvan a maga élettartama. Ez a logi­kus vége egy nagyon hosszú és összetett programnak. Ugyanakkor Jurij Szemjonov, a Mirt megalkotó cég vezetője szerint az űrállo­más még legalább 2-3 évig működhetett FOTÓ: EUROPRESS/EPA volna, ha az orosz kormánynak lett volna ehhez elegendő pénze. A Moszkva melletti, koroljovi földi irányí­tó központban az orosz hagyományoknak megfelelően halotti torral ünnepelték meg a Mir űrállomás zökkenőmentes, a terveknek megfelelő megsemmisítését, s emellett gyűj­tést kezdtek, hogy egy emlékművel, vagy más méltó módon örökítsék meg az utókor­nak az űrkutatás történelmének fontos sza­kaszát jelképező bázis emlékét. Az űrköz­pontban több alsóházi képviselő is megje­lent, köztük volt űrhajósok is, akik túl kora- inak ítélték a Mir-program lezárását.____■ Gazdasági EU-csúcs Putyint is meghívták a tanácskozásra Stockholm Az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletét a soros svéd elnökség szán­dékai szerint elsősorban gazdaság- és társadalom- politikai kérdések megvita­tásának szentelték. A gazdaság mellett az unió kül- kapcsolatainak két fontos terüle­tével foglalkoztak az Európai Ta­nács ülésén, amelyet első ízben tartottak Stockholmban. Göran Persson svéd kormányfő kezde­ményezésére meghívták Vlagyi­mir Putyin orosz elnököt, vala­mint - saját kezdeményezésére - Borisz Trajkovszki macedón ál­lamfőt is. Putyinnal munkaebéd keretében találkoztak a tizen­ötök, Trajkovszki pedig a délutá­ni munkaülés végén számolt be az országában kialakult válságos helyzetről. A hivatalos napirenden nem szerepeltek ugyan, de nem ma­radtak ki a megbeszélések témái közül az uniós mezőgazdaságot sorozatban sújtó állat-egészség­ügyi problémák. A Nagy-Britan­niában egyelőre feltartóztathatat­lannak látszó száj- és körömfá­jásjárvány a csúcs előtti napok­ban elérte Hollandiát és Írorszá­got is, további szigorú megelőző intézkedésekre kényszerítve az uniót és saját hatáskörükben az érintett országokat is. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi úgy nyilatkozott, hogy az EU negyvenmilliárd eurós mezőgazdasági költség- vetésében - amelyet már megter­heltek a marhakór következmé­nyei - igen kevés tartalék van a sertés- és a juhtenyésztők megse­gítésére, akiknek a kényszervá­gásokból nagy káruk származik. A csúcs alapvetően gazdasági jellege abban is tükröződik, hogy az állam- és kormányfők, vala­mint a külügyminiszterek mellett minden tagország a pénzügymi­niszterével is képviselteti magát Stockholmban. Ók már csütörtö­kön munkaokmányt fogadtak el a pénzügyi szektor szabályozásá­nak meggyorsításáról, a tőkepiac teljes egységesítésére. Az új kez­deményezésekkel olcsóbbá akar­ják tenni az európai vállalatok számára a tőkebevonást. ■ HÍREK RÖVIDEN Sajnálkozik a kassai főpolgármester Zdenko Trebula kassai főpolgármester pénteken sajnálkozását fejez­te ki Varga György kassai magyar főkonzulnál, amiért ismeretlen tet­tesek vandál módon meggyalázták a magyar főkonzulátus és több más kassai magyar intézmény épületét. A szlovák külügyminisztéri­umközleményben ítélte el a vandalizmust. Albán vezetők elhatárolódása Koszovói albán politikai vezetők pénteken felszólították a macedóni­ai szélsőséges csoportokat, hogy azonnal tegyék le a fegyvert és tér­jenek vissza otthonaikba. A Reuters hangsúlyozta: a nyilatkozat azu­tán született, hogy a nyugati kormányok erős nyomást gyakoroltak a koszovói albán vezetőkre, hogy határolják el magukat a macedóniai szakadároktól. ETA-terroristákat tartóztattak le A spanyol rendőrség baszkföldi városokban letartóztatott hat fér­fit éppen akkor, amikor a francia rendőrök az ország délnyugati ré­szén fogjul ejtették az ETA baszk terrorszervezet egyik feltétele­zett vezetőjét, az 52. születésnapját ünneplő Jósé Luis Michelena Berasartét. Bin-Laden romboltatja le a szobrokat Londoni lapértesülések szerint az afganisztáni szobormegsemmisí­tések mögött a nemzetközi körözés alatt álló hírhedt terrorista, Oszama bin-Laden áll. A Szaúd-Arábiában született milliomoshoz hű, szélsőséges tálib erők változatlanul folytatják a világörökség ré­szét képező Buddha-ábrázolások rombolását. Újabb iskolai lövöldözés A kaliforniai San Diego Granit Hills-i főiskoláján egy 18 éves diák öt tanulótársára és tanárára lőtt teljes hidegvérrel. Szerencsére az áldo­zatok nincsenek életveszélyben, az ámokfutót a rendőrök elfogták. Az eset mindössze 9 kilométernyi távolságban történt attól az iskolá­tól, ahol három hete egy másik diák ölt meg két embert. Palesztin fenyegetőzés Amerikának A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) nevű szélsőséges palesztin szervezet az izraeli amerikai nagykövetség épületének lerombolását helyezte kilátásba, amennyiben azt Tel- Avivból Jeruzsálembe helyezik át. _______________ ■ Ko fi Annan: újabb öt év Kofi Annan bejelentette: kész újabb ötéves mandátum be­töltésére a világszervezet élén. Az ENSZ főtitkárának man­dátuma december 31-én jár le. A ghánai állampolgárságú Annan áprilisban lesz 63 éves. New York Diplomáciai megfigyelők szerint a 189 nemzetet átfogó közgyűlés­ben Kofi Annan szinte biztos tá­mogatottságra számíthat - írja a The Washington Post. Francia- ország, Nagy-Britannia, Oroszor­szág és az USA már előzetesen je­lezte, hogy készek Annan újravá­lasztásának támogatására. Ugyanakkor Kína, a Biztonsági Tanács ötödik állandó tagja, amely nincs igazán kibékülve Kofi Annan emberjogi és huma­nitárius kérdésekben tanúsított rendíthetetlen magatartásával, kulisszák mögötti tapogatózásba kezdett. Peking egyelőre tartózkodóbb magatartásának azonban más oka is van. Neveze­tesen az, hogy ázsi­ai származású főtit­kárt szeretnének, és ebben természe­tesen az ázsiai or­szágok egységes tá­mogatására számít­hat. Az ázsiaiak ar­ra hivatkoznak, hogy afrikaiak ve­zették a világszer­vezetet az elmúlt 10 év során. Annan fő­titkár közvetlen elődje Butrosz Butrosz-Gali egyiptomi diplomata volt. A legutóbbi ázsiai politikus, aki betöltötte a főtitkári posztot, a burmai U-Thant volt 1961-től 1971-ig, őt pedig a dél-amerikai Perez de Quellar követte, a legelső két főtitkár (Trygvie Lie és Dag Hammarksjöld) pedig európai volt. Az ázsiai veze­tők azonban nem képesek megtalálni közös kiválasztott­jukat, nemigen tudnak egyetlen je­lölt mögé egysége­sen felsorakozni. Ellentétben az afri­kaiakkal. Március elején 15 afrikai or­szág ENSZ-nagykö- vete kereste fel Kofi Annant, hogy fel­kérjék: vállalja el a főtitkári posz­tot egy újabb ötéves periódusra. A FIRST LADY MESÉT MOND. Kétnapos kaliforniai körútja során az eredetileg könyvtáros végzett­ségű Laura Bush, az amerikai elnök felesége történeket olvasott fel a San Fernandó-i Morningside általá- nos iskola nebulóinak. fotó: europress/liaison

Next

/
Oldalképek
Tartalom