Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA - SZOLNOK 2001. Március 20., kedd 7. OLDAL A sport és a számítástechnika a fő vonzerő Sikerek egy szokatlan sportágban Kevesen gondolnák, hogy a gyerekek, főleg a kislányok kedvenc játéka, a kötélug­rás komoly sport, amelynek hazai szövetsége is van, a Magyar Kötélugró Sport­egyesületek Országos Szö­vetsége, és folyik a lobbizás, hogy a kötélugrás olimpiai sportággá váljék. Az Újváro­si Általános Iskola és Szak­iskola ennek a sportágnak egyik fontos bázisa a város­ban és a megyében. A kötélugrás meghonosítása és eredményes művelése két testne­velő tanár, Szekeres Julianna és Diszterhöft Herbertné nevéhez fű­ződik. A történet 1995-re nyúlik vissza, amikor találkoztak a mart­fűi Nagyhajú Jenőnével, aki akkor éppen Amerikába, világkupára készült a tanítványaival. A mart­fűi gyerekek bemutatót tartottak az iskolában, és hatalmas sikert arattak. Rengetegen jelentkeztek kötélugrónak, az udvaron, a fo­lyosón, mindenütt tömegével ug­ráltak a gyerekek. Ennek oka töb­bek között az, hogy a kötélugrás­hoz kevés és olcsó felszerelés kell, a sport pedig látványos, ha ötletesen és ügyesen művelik, például tomaelemekkel gazdagít­ják. Ennek a sportágnak ugyanis az az egyik vonzereje, hogy tág teret enged az egyéni ötletességnek. Lehet játszani egyénileg és 3-4 fős csapatban, egy és két, rövid és hosszú kötéllel. A kötélugrás azóta is nagyon népszerű az iskolában. Alsó tago­zatban még a fiúk is művelik, a fel­sőben már inkább csak a lányok sportja, a fiúkat elcsábítja a foci. A sportág népszerűsége az eredmé­nyekben is megmutatkozik. 1997- ben Mihályi Mónika egyköteles országos diákolimpiái bajnok lett, ’99-ben pedig a Házi Ágnes, Seres Tünde, Diszterhöft Orsolya össze­állítású csapat gyermek korcso­portban kétköteles országos bajnoksá­got nyert. De példá­ul 2000-ben 2., 3. és 4. helyet is sze­reztek az iskola di­ákjai országos ver­senyeken. Ahogy ők a martfűiektől tanul­tak, szívesen tarta­nak bemutatót más ‘iskolákban, ha hív­ják őket. Szolno­kon már többfelé jártak bemutatón, néhány iskolából pedig edzésre jár­nak hozzájuk gye­rekek. Edzésben a csapat FŐZŐCSKE, DE OKOSAN. A szakiskolások megismerkednek a főzés rejtelmeivel _______________■ Ta ntárgy a számítástechnika Százhetven éve tanítanak Az Újvárosi Általános Iskola és Szakiskola 170 éve oktat­ja és neveli a környék gyer­mekeit. Százhetven év na­gyon nagy idő egy általános iskola életében. Áz alábbi­akban, ha vázlatosan is, ezt az időt tekintjük át. Közvetett, de megbízható adatok szerint az iskola alapítása 1830- ban történt egy Dubecz Tamás nevű szerzetes fáradozásainak eredményeként. Ekkor azonban, és még sokáig, mindössze két te­remben folyt a tanítás. Kötelező tanulmányokról, követelmények­ről ekkor még nem volt szó. Ezen a téren némi változás csak 1845- ben következett be, amikor meg­jelent az új népiskolai rendtartás, amely határozottabb követelmé­nyeket támasztott, és kibővítette a tantárgyak számát. 1847-ben megnyílt a pest­szolnoki vasútvonal, amelynek végállomása közvetlenül az isko­la közelében volt, a gyerekek szá­mára bizonyára érdekes látvány lehetett a vonatok érkezése. A szabadságharc idején a for­radalmi kormány tanügyi rendel­kezéseit a harcok miatt nem le­hetett a gyakorlatba átültetni, sőt a tanítás sem folyt egész évben. Az iskola környéke 1849 március 5-én kemény harcok színhelye volt. Az iskolának, mint a magyar közoktatás egészének, a kiegye­zés után kezdődött új korszaka, amikor törvény jelent meg a köte­lező elemi iskoláztatásról. A vá­ros lakossága megnövekedett, ép­pen az iskola környékén létesül­tek új üzemek, ami példátlan zsú­foltságot idézett elő. Ekkor egy te­remben akár száz diák is tanulha­tott. 1899-ben még nádtetős volt az épület. Bővítésre, ideiglenes megoldásként 1905-ben került sor, a hat tantermes új épület pe­dig csak 1908-ban készült el. A Tanácsköztársaság idején terv készült az egységes 8 osztá­lyos állami oktatás bevezetésére, ez azonban a harcok és a Tanács- köztársaság leverése miatt ugyan­úgy nem valósult meg, mint az 1848/49-es tervek. Az ellenforra­dalmi rendszer visszatért az 1919 előtti viszonyokhoz. A 8 osztá­lyos iskolarendszer létrehozását végül csak 1940-ben rendelte el törvény, ám ez is felemás módon történt, mivel 8 év alatt lényegé­ben a korábbi 6 osztályos tan­anyagot sajátíthatták el a tanulók. Az 1945/46-os tanévben meg­valósult a 8 osztályos általános is­kola. A nehéz években a szülők és a környező üzemek sok segít­séget nyújtottak az iskolának. Az első pedagógusnapi ünnepséget 1952-ben tartották. A hivatalos ünnepségen túl gyakran találkoz­tak családias, jó hangulatú össze­jöveteleken, túrákon, természet- járásokon is a pedagógusok. Pe­dig a munka nem volt könnyű, ez az iskola volt a legzsúfoltabb a vá­rosban, egy tanteremre 81 tanuló jutott. A hatvanas években is sok fiatal, ambíciókkal teli pedagógus dolgozott a tantestületben. A kö­rülmények a 70-es években kezd­tek javulni, ekkor szűnt meg elő­ször a szén- majd az olajfűtés is. KRESZ-park épült, korszerűsítet­ték a világítást, sportudvart alakí­tottak ki. A nagy lépés azonban az iskola bővítése volt, amelyre ’89-ben került sor, ezután lehetett megszüntetni, a városban utolsó­ként, a két műszakos tanítást. Ez is az üzemek támogatásával való­sulhatott meg. A rendszerváltás után bizo­nyos szervezeti változások követ­keztek be, megalakult az iskola­szék, létrejött az Újvárosi Gyer­mekekért Alapítvány. A cél to­vábbra is ugyanaz, ami eddig volt: magas szintű, a továbbtanu­lást megalapozó ismereteket adni a tanulóknak, és a társadalom hasznos tagjaivá neveim őket. Az Újvárosi Általános Iskola és Szakiskola Szolnok úgynevezett déli ipartelepének nagy múltú iskolája. Hajdú Ágnes igazgató­nővel arról beszélgettünk, milyen ma az in­tézmény helyzete, melyek a sajátosságai.- Iskolánk 17 osztályába jelenleg 356 tanuló jár. Közülük 16-ot az általános iskola, 1-et pedig a szakiskola diákjai alkotnak. Ez utóbbit 9. osztálynak hívjuk. A szakiskola négy­éves, de még csak egy osztálya van. En­nek tanulói a 12. évfolyam végén házve­zetőnői szakmunkás-bizonyítványt kap­nak. Az osztályba csak lányok járnak, bár elvben fiúk is jelentkezhetnének, őket a bizonyítvány elnyerése után a „házvezető úr” titulus illetné meg. Öt napközis csoport működik az iskolában, napközibe az alsó tagozatosok járnak. Az intézményben dolgozók létszáma 49, ebből 37 pedagógus, van 2 pedagógiai asszisztens és 10 technikai dolgozó.- A város több iskolájában elég nagy a zsú­foltság. Itt milyen létszámúak az osztályok?- Évfolyamonként két osztály van, ezek lét­száma 24 és 28 között váltakozik, tehát ideális­nak tekinthető.- Manapság már az általános iskolák nagy része is törekszik arra, hogy valamilyen pluszt adjon a tanulóinak, amelyeket nem kaphatnak meg mindenhol. Önöknél van-e ilyen plusz?- A sporttevékenységet és a számítástechni­kát sorolhatnánk ide. De kiemelten tanítjuk a matematikát és az angol nyelvet is. Van felzár­kóztató programunk matematikából és képes­ségfejlesztő programunk a jó képessé- gűeknek, szintén matematikából és kémiából. A 7. és a 8. osztályban pedig középiskolai előkészítőt tartunk ma­gyarból és matematikából. Iskolánk­ban működik a Teátrum Művészeti Alapiskola, amelynek 80 diákunk tag­ja. A gyerekek nagyon szeretik. A plu­szok között kell még említenem a könyvtárunkat, amely mintegy 15 ezer kötetével ebben á kategóriában tekin­télyes nagyságúnak számít. A tantár­gyakhoz kapcsolódó kutatómunkában főállású könyvtáros segíti a gyerekeket.- Mindezek eredményeként milyen az iskola végzőseinek továbbtanulási aránya?- Tavaly 35 végzett diákunk közül 7 ment gimnáziumba, 16 szakközépiskolába, 12 szak­iskolába. Évek óta nagyjából ez az arány. Hoz­zá kell azonban tenni, hogy a középiskolába menők megállják a helyüket, gyakran nem­hogy rontanának, de javítanak az eredményü­kön.- Milyen az iskola kapcsolata a szülőkkel?- A szülők közössége sokat tesz az iskoláért. Vezetője Mucza Istvánná és Barta Gyula, ő vala­mikor a tanulónk volt. A szülők segítségével va­lósult meg a számítástechnikai terem színvona­las fölszerelése. A szülők a segítés mellett igé­nyeiket is megfogalmazzák. Képviselőjük az is­kolaszékben is jelen van, a fenntartó részéről pedig dr. Füle István parlamenti és önkormány­zati képviselő úr az iskolaszék tagja, aki szintén sokat segít az iskolának. Itt kell megemlíteni az alapítványun­kat, amelynek „Újvárosi Gyermeke­kért Alapítvány” a neve. 1994 óta so­kat tett a gyermekek táboroztatásá­nak, tanulmányi versenyekre utazta­tásának a segítéséért. Az alapítványi pénzből néha még jut oktatási eszkö­zökre is, amelyekre egyébként az is­kola költségvetéséből már nem ma­rad. A szülők személyi jövedelemadójának 1 százalékát minden második évben az alapít­vány kéri, a közbeeső években pedig a diák­sport-egyesület. A gyermekek rendszeresen me­hetnek nyári táborba és téli sítáborba is. Telente Szlovákiába, az Alacsony-Tátrába megyünk, har­minc éve cserekapcsolatunk van egy rozsnyói iskolával, amelynek diákjai nyáron úszásokta­tásra jönnek hozzánk. A nyári és a téli táborok elindítója Hargitay Tibor tanár úr, aki 1945 óta tanított az iskolában. Most már nyugdíjas, de még mindig vezet szakkört nálunk.- Egy iskolában minden a diákokért van, de kérdés, hogy mennyire vonják be őket az iskolai ügyekbe. Rövidebben szólva a diákönkormány­zatról szeretném még kérdezni.- A diákönkormányzat 10 éve működik az is­kolánkban. Tevékenységét sok délutáni rendez­vény bizonyítja. Ezek a szórakoztató, a szabad­idő hasznos eltöltését biztosító rendezvények népszerűek gyerekeink körében. A suligála, a Mikulás-est, a karácsonyi hangverseny, a szán­kótúra, a szüreti mulatság, a farsang, a kiseb­beknek szervezett játszóház mind-mind az ő közreműködésükkel valósul meg. ___________■ Kü lönböző osztályokban el­térő óraszámban, heti 1-4 órában tanítják a számítás- technikát az iskolában. Vaj­da József tanár urat és a 8. a osztály tanulóját, Ulviczki Róbertét a számítástechni­kában elért eredményekről kérdeztük. A számítástechnikai szaktante­rem hat éve főleg a szülők és a nevelőtestület áldozatkészségé­ből készült el, és rendszeresen bővítik, korszerűsítik, hiszen ezen a téren olyan gyors a fejlő­dés, hogy a gépek néhány év alatt is elavulhatnak. számítógépes ismeretekkel ren­delkezniük kell. Akiket azonban az alapismereteken túl is érdekel a számítógépek világa, kielégíthetik az érdeldődésüket. Szakköri kere­tekben délután internet- és prog­ramozási ismereteket tanulhat­nak. Például adatbázis-kezelést kevés általános iskolában tanul­nak a megyében. Mint Vajda Jó­zsef mondta, az ismeretszerzés­ben határt csak a gyerekek kitartá­sa és érdeklődése szab. Az iskola részt vesz egy orszá­gos középiskolai dinamikus hon­lapkészítő versenyen, amelyhez az eszközöket a Microsoft bizto­sítja. Azért versenyezhet a közép­Vajda József és két kitűnő tanítványa, Ulviczki Róbert és Lovas Dániel A 3. osztálytól a gyerekek rend­szeresen, a tanítási órák kereté­ben ismerkedhetnek a számítás- technikával, és amikor befejezik a 8. osztályt, legalább a minimális iskolák között, mert az általános iskola mellett szakiskolaként is működik, másrészt pedig 6 és 8 osztályos gimnáziumok is külde­nek általános iskolás korú gyer­mekeket a versenyre. A „rajt” előtt a tanárok és a legjobb diá­kok háromnapos ingyenes felké­szítésen vettek részt. Az iskolából Vajda József mellett két tanuló, Lovas Dániel és Ulviczki Róbert volt a felkészítésen. Az együttes felkészítés többek között azért fontos, mert az iskola csapatában egy-egy tanár is versenyez. Az első körben száz iskola esett ki, még 150-nek a csapata van versenyben. Ezért mondta Vajda tanár úr, hogy a 150. hely már biztos, de alighanem nagyon elkeseredne, ha valóban így tör­ténne. Lovas Dániel feladata a dina­mikus adatbázis (SQL) szerkesz­tése volt. Ulviczki Robinak a ver­senyen a honlapkészítés jutott feladatul, azon belül elsősorban a látványtervezést végezte. Mint ta­nára elismerte, ezen a területen Robi talán már messzebbre jutott, mint ő. Otthon is sokat dolgozik a számítógépével, az iskolában ta­nultakat ott fejleszti tovább. Mint elmondta, ennek ellenére nála el­sősorban hobbi a számítástechni­ka. A Verseghy gimnáziumba ké­szül emelt szintű matematika-an­gol osztályba, vagy a Tiszaparti- ba, ahol társadalomtudományo­kat tanulna emelt szinten. Lehet, hogy később a jogot választja, ezt még nem döntötte el. Akárhol dolgozik majd, a számítástechni­kai ismereteknek mindenhol hasznát veheti. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Hajdú Ágnes tz elsősök gyorsan beilleszkedtek az iskola életébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom