Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

2001. Március 20., kedd HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Mennyiből építkezünk az idén? A tégla tavaly négyszer drágult, a vidéki gyárak egyelőre még nem emelték áraikat Minden tégla, minden szög többe kerül az idén fotó: europress/körmendi imre 10-15 százalékkal emelkedett jó pár építőanyag ára az év első három hónapjában. A korábbiakhoz hason­lóan tavasszal ismét megugranak az árak, de az év végén is számíthatunk még drágulásra. Budapest A tavalyi benzin- és iparigáz-árak drasz­tikus, egynegyedével történt növekedése 2001 első hónapjaiban emelte meg jelen­tősen az építőanyagok árát. Ehhez per­sze hozzájárult az éves infláció vártnál ■ lényegesen nagyobb mértéke is. Ennek tudható be, hogy egyes termé­kek, például a cement ára már január- ban-februárban 15 százalékkal nőtt. A mész is 11 százalékos drágulással kez­dett, de a tégla árai sem maradtak el ezek mögött. Ott ugyan jóval nagyobb a szórás, tekintettel a minőségre és a mé­retre, hiszen ötvennégyféle tégla kapha­tó - tudtuk meg Varga Gábortól, a VAKER 2000. Kft. ügyvezetőjétől. A vidéki téglagyárak zöme még nem emelt az idén. Egyébként a tégla ára vál­tozik a leggyakrabban, tavaly négyszer, összesen az ötödével drágult. A betonelemek már idén év elején 14 százalékos áremelkedéssel nyitottak, de a forgalmazók szerint tavasszal foly­tatódik ez a folyamat. A legfelkapottabb termékek drágulnak a leggyakrabban és a legnagyobb mértékben - ezt mutatja a piaci tendencia. A szigetelőanyagok ára utoljára tavaly májusban emelkedett, de a többi építő­anyag áremelkedését követve néhány ke­reskedő ezeknek a termékeknek az árát is elkezdte felvinni. Persze találtunk olyan forgalmazót is, aki még a tavalyi áron adja a szigetelőket. Ugyanez a helyzet a cse­répanyagokkal is: jó pár helyep még a 2000. évi árakon kaphatók. A nyílászárók árai az idén még nem nőttek, márciusban viszont nem kizárt a 10-12 százalékos emelés. A burkolóanya­gok szerényebb mérték­ben, 5-7 százalékkal drá­gulhatnak - vélik a megkérdezett keres­kedők, akik egyébként arra számítanak, hogy amint beindul a tavaszi építkezési kedv, további, legalább tízszázalékos ár­emelkedés várható a legtöbb építőanyag esetében. Az építőanyagárak több mint tíz- százalékos átlagos tavalyi emelkedése el­lenére jó évet zártak 2000-ben az építő­vállalkozások. Minden megyében nőtt a termelés, a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó mértékben Tolna és Veszp­rém megyében, a Győr-Moson-Sopron és Somogy megyei építőipari szervezetek­nél viszont visszaesett. Tavaly egyébként több mint tizenháromezer lakás épült fel Magyarországon. _______________________(CSERHYÁMSZKY) LA KÁSÉPÍTÉS, lakasmegszunes 2000 1. II. ill. IV. Épített lakások száma 2622 negyedév 3121 3368 12472 Ebből: Budapest 499 706 529 1379 Város 1256 1334 1450 5720 Község 867 1081 1389 5373 Megszűnt lakások száma 528 1094 904 3527 Ebből: Budapest 119 169 140 274 Város 255 558 439 1874 Több jut hittanoktatásra Budapest Több száz millió forinttal növeli az ál­lam a diákok hittan­oktatására szánt támogatást, ami a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­Semjen Zsolt Hiányzó garanciák Alapos átdolgozásra szórni a törvény Lassan árad a Közép-Tisza Budapest - Tiszabecs A Tisza középső részén 410 kilo­méter hosszan harmadfokúra emelték a készültséget, miután a folyó vízállása hétfő reggel meg­haladta a 800 centimétert. Lassú apadás mellett elhúzó­dó védekezésre számítanak a vízügyi szakemberek. A hét végi esőzések hatására Tiszabecsnél majdnem 2 métert emelkedett a folyó vízszintje, így tovább tart a rendkívüli készültség Tiszabecs és Záhony között. A Tisza Kis­körénél 829 centiméterrel tető­zött, a Tisza-tó alatti folyószaka­szon folytatódik a lassú áradás. A Felső-Tisza vidékén tapasz­talható újabb árhullám hatását Tokaj térségében is lehet majd érezni, ez azonban nem jelent majd veszélyes áradást, csupán az apadás ideje húzódik el. Sze­gednél a Tisza tetőzését a hét vé­gére várják, az előrejelzések sze­rint a folyó itt 600 centiméter kö­rüli lesz. (A legmagasabb víz­állás 960 centiméter volt.) Az árvíz által károsodott épü­letek, a mezőgazdasági terüle­tek, az utak és hidak helyreállítá­sának becsült költsége eléri a 19 milliárd forintot - közölte hétfőn Budapesten Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési tár­caközi bizottság elnöke. H. M. tériumának szak­emberei szerint hozzájárul­hat az európai szellemiség megerősítéséhez. A kultusztárca manapság költség- vetési forrásokból, közvetlenül tá­mogatja az egyházak hitéleti tevé­kenységéhez kapcsolódó hittan­oktatást. A kabinet ugyanis szük­ségesnek tartja, hogy a diákok az iskolákban szabadon választható, és államilag támogatott órák kere­tében járhassanak a keresztény­ség alapeszméivel megismertető órákra.- Az állampolgároknak joguk van hozzá, hogy az adójukból fenntartott iskolákban gyermeke­ik a fakultatív órákon a zene, az idegen nyelvek, vagy éppen a ma­tematika mellett az európai kultú­ra alapjául szolgáló Szentírásról is tanulhassanak - mondta el la­punknak Bernjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának helyettes államtitkára. - Az igény teljesen érthető, mert szellemi értelemben nem lehet európai az, aki nem ismeri a Bib­liát. A hittan felkarolása nem sérti az állam világ­nézeti semlegességének elvét, mert nem kötele­ző vallásos nevelésről, hanem az állampolgári igények kiszolgálásáról van szó. A hittanórára járó diákok száma az utóbbi években jelentősen nőtt, amiben feltehetően az idén 370 millió forinttal kiegészülő központi tá­mogatás bevezetésének is része van. A jelentős emelést egyrészt a tanulók megnövekedett száma, másrészt a hittanoktatók díjazá­sának a pedagógusbérekhez való hozzáigazítása indokolta. A hittanra fordított állami pénz így meghaladja a kétmilliárd fo­rintot, amivel a minisztérium több mint félmillió tanuló órájá­nak költségeihez járul hozzá. A legnagyobb támogatást a legtöbb diákot oktató katolikus egyház kapja - a teljes összeg valamivel kevesebb mint felét -, míg a sor­ban a többi régi keresztény vallási közösség következik. A nagyokon kívül számos kis létszámú feleke- zetnek is jut a központi forrásból, amit megpróbálnak úgy elosztani, hogy egyik se kerüljön hátrányba. A pénzből csak annak a né­hány kisegyháznak nem jutott, amely elveire hivatkozva vissza­utasította azt - fejtette ki a helyet­tes államtitkár. -w­Elsősorban az önkormány­zatok pénzügyi lehetőségei­nek újragondolásával meg­kezdődött az önkormány­zati törvény módosításának előkészítése. Budapest A Belügyminisztérium (BM) által eddig összeállított munkaanyag is számos változtatást javasol, ami­hez az önkormányzati szövetsé­gek is hozzáteszik a maguk el­képzeléseit.- Alapvető probléma, hogy ma tisztázatlan a területi önkormány­zatok helye és szerepe, hiszen a régiókban működő önkormány­zatok uniós meghatározása mást követel, mint a mi eddigi önkor­mányzati rendszerünk - össze­gezte véleményét Magyar Leven­te, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsé­gének elnöke. - Az Unióban elfo­gadott megközelítésben ugyanis például a régiók önkormányzata önálló finanszírozási szerepkörrel rendelkezik és törvényalkotásra is lehetősége van. Az önkormányzati vezetők ab­ban egyetértenek, hogy először az állam és az önkormányzatok köz­ti munkamegosztást kellene tisz­táznia a reformnak, s csak ezt kö­vetően lehet beszélni a finanszíro­zási változásokról. Elfogadhatat­lannak tartják a helyzetet, hogy több feladatot ró az állam az ön- kormányzatokra, mint amennyit az finanszírozni képes a nála ma­radt jövedelemadóból és más he­lyi adóbevételekből.- A mostani belügyminisztériu­mi tervekkel az a legnagyobb baj, hogy ezek sem válaszolnak a kér­désre: mi a következménye an­nak, ha az állam nem teljesíti ellá­tási kötelezettségeit? - fogalmazza meg a legfőbb kritikát Magyar Levente. Már az előző ciklusban is neki­rugaszkodott a Belügyminiszté­rium a tízéves önkormányzati tör­vény újrafogalmazásának. A mos­tani kormányzat először 1999-ben akart konkrét módosításokat ke­resztülvinni, ám a tárcák érdekte­lensége fékezte a munkát. A tör­vény-előkészítő bizottság amelyben részt vesz az Igazság­ügyi- és Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az ön- kormányzati érdekszövetségek - tavaly májusi megalakulásával a határidő újra kitolódott. A BM sajtóosztályán megtud­tuk, az önkormányzatok és szö­vetségek véleményét őszre egybe- gyűjtik, s az azok alapján készülő törvényi módosítás a jövő év első negyedévében a kormány elé kerül. (CSEPNYÁNSZKY) FRAKCIÓÜLÉS. A kisgazda­frakció megfogalmazott egy olyan ajánlást, hogy a közeljö­vőben nem lenne szerencsés visszahívni tisztségéből egyik FKGP-s minisztert sem - jelen­tette be tegnap a képviselőcso­port ülését követően Torgyán József, a párt elnöke. Mint mondta, ez természetesen Bo­ros Imre PHARE-miniszterre is vonatkozik, de az országos el­nökség keddi ülésén meg kell vitatni a kérdést, ha több me­gye kezdeményezi a tárcaveze­tő visszahívását. BÍRÁLT MÓDOSÍTÁS. A szoci­alista párt parlamenti frakciója a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítására benyújtott kormányjavaslat visszavonását szorgalmazza, mert szerinte az előterjesztés kiszámíthatatlanná teszi az érintett előtakarékossági formát. Erről Göndör István és Bakonyi Tibor képviselő beszélt hétfőn, Budapesten. SZEMÉLYES KÖZÜGY. A val­lásalapítási törvény tervezett módosítása kapcsán kialakult kissé hisztérikus hangulatot te­remtők elfelejtik, hogy a vallás, a hit nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy - hangsúlyozta hétfőn Szolnokon Bölcskei Gusztáv református püspök. Hozzátette: az Ország- gyűlés 1990-ben valószínűleg Európa legliberálisabb vallás­alapítási törvényét alkotta meg. REPÜLÉSI IDŐ. Soha nem volt arról szó, hogy a magyar va­dászrepülőgép-pilótáknak éven­te 160-180 órát kellene repülni­ük, a NATO-nak ilyen vállalást Magyarország nem is tett - hangsúlyozta Fodor Lajos vezér- ezredes hétfőn. A vezérkari fő­nök az egyik országos napilap­ban megjelent írásra reagált. A lap szerint a repülési óraszám­ban túlvállalta magát Magyaror­szág, ezért át kell fogalmazni az irreális kötelezettségeket. FELMÉRÉS. Pokorni Zoltán tegnap egy budapesti szakmai fórumon felszólalva nem tartot­ta lehetségesnek, hogy a tör­vényben rögzített 185 napos tanév időtartama csökkenjen. Az oktatási miniszter utalt a tárca felmérésére, amelyből ki­derült, hogy a tanévkezdésre az önkormányzatoknak megadott augusztus 29-i vagy szeptember 3-i időpont a szülőknek nem okoz majd gondot. ÜZEMANYAGÁRAK. A motor­benzinek és a gázolaj árát 4 fo­rinttal csökkenti a Mól Rt. szer­dán - közölte a társaság hétfőn. Az árváltozást követően a 91-es ólmozatlan benzin 223,50 fo­rintba, a 95-ös ólmozatlan ben­zin 226,50 forintba, míg a 98-as 235,50 forintba kerül literen­ként. A gázolaj ára 210,25 forint lesz. ■ A KÖNYVTÁR SZÜLETÉSNAPJA. Tegnap lett 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára. Az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen a hazai kulturális-tudományos élet jeles képviselői előtt Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője mondott beszédet. Mellette a festményen gróf Teleki József, az Akadémia első elnöke és a könyvtár alapítója. _________________________________________________________________FOTÓ: EUBOPHW/KÖmimPI IMRE Év ente ezer új kérelem Az Alkotmánybíróságban bíznak az emberek A szövetkezeti külső üzletrészek kiadásával kapcsolatos törvény egyes részeinek vagy egészének jogszerűségéről várhatóan heteken belül határozatot hoz az Alkotmány bíróság (AB). Németh János, a testület elnöke szorgal­mazza, hogy az Országgyűlés minél előbb fogadja el az AB-ről szóló törvény módosítását. Budapest Az állampolgárok töret­len bizalommal fordul­nak a tizenegyedik éve működő Alkotmánybí­rósághoz - ezt jelzi az évente benyújtott ezer­nél is több indítvány. Ezek kétharmadát ma­gánszemélyektől kapja a testület. A tavaly érkezett 1031 kérelemből 763-at bíráltak el, 230 esetben szü­letett határozat. A taláros testület 37 esetben döntött úgy, hogy a ki­fogásolt jogszabály, paragrafus, vagy jogi gyakorlat alkot­mányba ütközik, ezért annak megsemmisítését rendelte el. Németh János véle­ménye szerint legkésőbb áprilisban megszülethet a határozat a szövetke­zeti üzletrészek ügyé­ben. A törvénnyel kap­csolatban több mint száz kérelem érkezett a testülethez. Az elnök re­ményei szerint még ebben az év­ben megtárgyalhatják az eutanázi­ával és a médiával kapcsolatos in­dítványokat is. Ez utóbbiban azonban nem vár gyors döntést, mert „ennek a kérdésnek Magyar- országon politikai vonzata is van”. Évek óta országgyűlési elfoga­dásra vár az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Ez sem változtatna azonban azon a gya­korlaton, amely ?erint bárki ké­relmezheti, hog ' ület vizs­gáljon felül er íietően alkot­mányellenes jc nályt akkor is, ha a kérelmet benyújtó állampol­gár az adott kérdésben nem érin­tett közvetlenül. Bár ez a megol­dás az európai alkotmánybírósági gyakorlatban ritka, az elnök to­vábbra is pártolja. Németh János szerint ugyanis a többletmunka ellenére sem szabad elzárkózni at­tól, hogy az emberek közvetlenül fordulhassanak egy ilyen függet­len testülethez gondjaik-bajaik orvoslását remélve. h. m. Nemeth János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom