Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-19 / 65. szám
■ 2001. Március 19., hétfő EGYE KORK E P 3. OLDAL Hagyománytisztelők tanácskozása JÁSZKISÉR Millenniumi ünnepségét tartotta a hétvégén a Csete Balázs Honismereti Szakkör. Az ország számos pontjáról összesen 16 településről 170, a honismeretért, a hagyományok tiszteletéért elkötelezett ember gyűlt össze az ünnepi tanácskozásra. A Jász-Nagykun-Szolnok megyebeli községeken, városokon túl képviseltette magát Héreg, Pilisjászfalu, Csepel, Ózd. Mint megtudtuk, e települések szakköreivel régóta tart kapcsolatot a most 31 éves Csete Balázs Honismereti Szakkör. A jászkiséri napközi otthonban megtartott tanácskozás résztvevőit Hajdú László polgármester köszöntötte. Egyebek mellett dr. Kertész Róbert régész, a megyei Damjanich János Múzeum igazgatója a Jászságban végzett régészeti ásatásokról tartott előadást. A vendéglátó szakkör vezetője, Győri János összefoglalta az elmúlt évben végzett munkájukat, illetve összegezte feladataikat a 2001-es évre. Tevékenységük egyik legfontosabb elemeként értékelte, hogy tavaly 32 alkalommal szervezetek játszóházi foglalkozást a hagyományos gyermek- játékokat felhasználva az ország számos pontján. Pontosan egy tucatszor találkoztak más honismereti körökkel, hogy tapasztalataikat kicseréljék. Sok egyéb mellett talán a legbüszkébbek a hosszú évek áldozatkész munkája nyomán létrehozott helytörténeti gyűjteményükre. A gyűjtemény idén is bővülni fog. Átadják a most kialakított borházat, kovácsműhelyt, illetve a nyári kemencét. Az emlékparkban egy újabb kopjafát avatnak tisztelgésül az elmúlt több mint három évtized alatt meghalt szakköri tagok emléke előtt. Daliás idők bajnokai JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Remekül szerepelt a Lippay Lajos Általános Iskola és Művészeti Alapiskola két csapata a Daliás idők elnevezésű országos történelmi versenyen. Az összesen 230 iskola nevezésével zajló versengés első helyezett csapata a kis településről került ki. Molnár Tamás igazgatótól tudjuk, hogy a Lakiteleki Népfőiskola által meghirdetett versenyre a XIV-XVI. századi Magyarországon történt eseményekről kellett számot adnia a részvevőknek. Múlt szeptembertől három fordulón keresztül vehettek részt a csapatok az országos versengésen. A kutatómunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtott csapatokat, a legjobb 12 csoportot hívták meg a minap a lakiteleki szóbeli fordulóra. Az alsószentgyörgyi iskola két csapattal képviseltette magát a döntőben. A Szilágyi Alexandra, Pomázi Péter, Bertalan Márk, Kecskés Tamás alkotta csapat megőrizve a kutatómunkák során megszerzett első helyét, a szóbeli döntő után is elhódította a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokát. A Horváth Katalin, Tolmács Daniella, Vizi Petra, Balogh Zoltán alkotta másik csapat pedig a kilencedik helyezésnek örülhetett. A győztes csapat jutalma egyhetes történelmi tábor a Lakiteleki Népfőiskolán a nyáron. A döntőbe jutottakon kívül még közel húsz diák vett részt az iskolában a nemes versengésen. A felkészülésüket Subeczné Molnár Zsuzsanna, Csordás Jánosné, Czakó Csilla történelem- tanárok irányították. Hónapokig titkolózott az áldozat (Folytatás az 1. oldalról) Add ide, hadd nézzem meg! - mondta. A gyanútlan vagy a szituációtól talán már akkor megriadt fiú persze leakasztotta a nyakából a féltve őrzött láncot és átadta. Nem is látta többet. Kérte vissza, de hiába. Lánc helyett csak durva fenyegetést kapott. A fiú odahaza csak lapított, ám már a szüleinek is feltűnt az ékszer hiánya. Édesanyja érdeklődését mindig igyekezett valamilyen magyarázattal elhárítani, de egyszer csak vége szakadt ennek a lehetetlen állapotnak. Addigra azonban már három hónap telt el a kocsmai incidenstől. A fiatal károsult szüleivel ment el a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen. A kapitányság zsarolás miatt indított nyomozást a rendőrök előtt már régóta ismert Dezső ellen, aki azt ugyan elismerte, hogy valóban nála kötött ki a lánc, és azt később el is adta valakinek. Azt viszont nem, hogy megfenyegette volna annak jogos tulajdonosát. A gyanúsítottat letartóztatták, majd átvitték a fogházba, mert közben jogerőre emelkedett korábbi, különféle vagyon elleni bűncselekmények és kábítószeres ügye miatt kiszabott büntetése. Iskolaépítés Jászberényben? (Folytatás az 1. oldalról) Az előkészítés megkezdődött, de a jelenleg érvényben lévő szabályzók szerint csak abban az esetben adnak támogatást az iskolacentrum építéséhez, ha az térségi feladatot lát el, és legalább két közeli településről a centrumba viszik a gyermekeket tanulni. Az együttműködéshez szándéknyilatkozatot kért Jászberény Jásztelek, illetve Jászdózsa ön- kormányzatától. Mind a Jászteleken, mind pedig a Jászdózsán megtartott lakossági fórumon a helyiek mereven elutasították a kérést. Az iskolacentrumról tehát - ha nem is véglegesen — úgy tűnik, le kell mondania a városnak. Kiss Józseftől tudjuk, hogy az új hat tantermes szárny alkalmas lesz a bővítésre, hogyha bizonyos idő múlva ismét felmerül a centrum gondolata. Az osztályvezető hozzátette, a város költségvetését úgy tervezték, ha a pályázat eredménytelen lesz, akkor is nekiláthassanak még idén az építkezésnek. Sorokban Megkésett nyugdíjas nőnap JÁSZBERÉNY Több mint négyszáz nyugdíjas látogatott el tegnap délután a városba a megye minden pontjáról, a hagyományos nőnapi ünnepségre. A rendezvénynek második alkalommal adott otthont a jász főváros. Az eseménynek helyet adó Ifjúsági Ház csaknem kicsinek bizonyult, oly sokan jelentek meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdek- védelmi Egyesülete, 12 megyei város több mint négyszáz tagja fogadta el a jászberényi nyugdíjasklub invitálását a nőnapi rendezvényre. Az elmúlt évben először adott otthont a város a szépkorú hölSokan érkeztek a jász fővárosba gyek köszöntésének. Az a találkozó olyan jól sikerült, hogy ismét a herényi tagszervezetet kérFOTÓ: SÁRKÖZI banka csaba Dr. Kertész Róbert a jászsági ásatásokról beszélt fotói sárközi János NAGYKÖZÖNSÉG ELŐTT. Először lép a nagyközönség elé Jászberényben a bő két éve megalakult Jászberényi Hagyományőrző Együttes. Március 31-én az Ifjúsági Házban nagyszabású műsort adnak a bagi, a százhalombattai hagyományőrzőkkel, valamint a Jászság Népi Együttes közreműködésével. Á viszonylag fiatal csoportot eddig csak a Csángó Fesztivált megnyitó felvonuláson láthatta a herényi közönség. A hónap végi bemutatóval debütálnak a jászsági hagyományok, -táncok, -dalok, -zenék, -viseletek bemutatását felvállaló együttes tagjai. FELÚJÍTOTT HAGYOMÁNY. Szép és nemes hagyományt elevenített fel a tiszaburai általános iskola, amikor a közelmúltban létrehozta az iskola névadójáról, Recsky Kláráról elnevezett Pedagógus Alapítványt. Az iskolaalapító Recsky család leszármazottja már 1850-től létrehozott itt egy olyan alapítványt, amely a burai gyerekek javát szolgálta. Az utódok idén március elején hálóztak a gyerekek javára a művelődési központban. Az alapítványi est talán legnagyobb értéke az lehet a számtalan magánszemély, vállalkozás és civil szervezet támogatása mellett, hogy a helyi és a cigány kisebbségi önkormányzat közösen nyújtott segítséget a szervezőknek. Az est bevétele nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását s a tehetséges diákok gondozását segíti, hanem ebből adják ki a Recsky Klára díjat is, amit a tervek szerint egy-egy pedagógus és diák vehet át a tanévzáró ünnepségen. köszönetét fejezte ki, hogy jelenlétükkel megtisztelték a nyugdíjasok Jászberényt. Mint mondta, az ön- kormányzatok számítanak a nyugdíjasokra, nemcsak az összegyűjtött tapasztalataikra, hanem mérhetetlen toleranciájukra is. Hagyó Miklós, a megyei nyugdíjasszervezet elnökségi tagja vendéglátóként köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepi műsorban közreműködött Nagy Attila énekes, Bíró Péter, a Budapesti j Operettszínház zongo- ték fel: szervezzék meg a nőnapi raművésze, valamint a Lehel Tárműsoros délutánt. A város pol- sastáncklub több tagja, gármestere, dr. Magyar Levente ___________________banka csaba | VÉ LEMÉNY BARANYI GYÖRGY A feltételezés megalázó a Közép-Tiszán élőkre nézve Feszültségkeltők Elképesztő, hogy amikor az ország egy része attól retteg-rettegett, mikor önti el a házát a tiszai áradat, mikor viszi el eddigi élete vagyonát, mikor pusztít el egy szempillantás alatt mindent, hogy aztán visszahúzódva romhalmazt, fertőzésveszélyt, kilátástalanságot hagyjon maga után, akkor egyesek arra játszanak, miként tudnak feszültséget kelteni. Nem kell ehhez sok minden, csak egy jól időzített, a köztudatba bedobott kijelentés: „a Felső-Tisza vidéket feláldozták az Közép-Tisza-vidék és Szolnok megmentéséért”. Ezt lehet ugyanis most hallani, hiszen könnyű a szenvedő, síró- zokogó embereket ilyen mondattal felzaklatni, hogy aztán ujjal mutogathassanak erre, mifelénk. Pedig erről szó sincs! A napokban éppen a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője volt kénytelen visszautasítani ezt a megdöbbentő és cinikus fel- tételezést. Hiszen mit is mutatnak a számok: a kormány a Kötivízig gátjainak felújítására tavaly 500 milliót, az idei esztendőre 600 milliót, míg a Felső-Tisza gátrendszerének felújítására hárommilliárd forintot fordít, és egyébként pedig egységes „Ti- sza-völgyben” gondolkodik. Arról pedig igazán nem tehetnek a vízügyi szakemberek, hogy harminc-húsz év elmaradt gátmegerősítési, gátmagasítási munkáit nem lehet egy-két év alatt bepótolni, pláne akkor, amikor ilyen munkákra csak az év meghatározott szakasza megfelelő. Azt már én teszem hozzá, hogy ez a feltételezés, ez az „odadobtuk a Felsö-Tiszán élőket Szolnokért”, egyébként is sértő és megalázó a Tisza középső szakaszán és a megyeszékhelyen élőkre nézve. Mert ez ugye feltételezi, hogy Szolnoknak valamiféle önként vállalt mártíromsággal kellene feláldoznia magát, hagy tudják meg az itt élők, milyen is, mikor elönti a várost az ár. Nevetséges! A Közép-Tisza-vidéken sajnos tavaly áprilisban megtapasztaltuk már a Tisza haragját, még ha hál’ istennek (és a szakemberek, az itt lakók és a számtalan segítő munkájának, összefogásának) nem végezhetett akkora pusztítást a Tisza, mint most odafent. Néhány huhogó azonban úgy érzi, nyugodtan kelthet feszültséget. Hogy aztán ebből mennyi az igaz, az nem is számít. A partvonalról bekiabálókból, a „hogyan kellene ezt csinálni” hozzáértőkből persze sosem volt hiány (emlékezzünk csak a ciánszennyeződésre), csak amikor tenni kellene, ezek valahogy eltűnnek, vagy kiderül, amit hirdetnek, nagyon távol áll a valóságtól. A kibicnek persze semmi sem drága. A Tisza mellett élők azonban nyugalmat szeretnének, nem feszültségkeltést, és segítséget várnak. Inkább ebben kellene jeleskednie mindenkinek, de nagyon gyorsan! JÁRVÁS ZSUZSA Könnyű-nehéz díj Nemzeti ünnepünkön számos kitüntetést vehettek át ismét az arra érdemesek. Többek között az általam eddig igen rangos elismerésnek tudott Kossuth-díjat. Ezért is kaptam fel a fejem, amikor az egyik kitüntetett az ünnepi aktus után azt nyilatkozta, nem változik semmi, legfeljebb a táskája lesz nehezebb hazafelé menet. Lehet, hogy az Oscar-díjkiosztóhoz szok(tat)ott nézőközönség valami olyasmit várt volna inkább: mindenkinek nagyon köszönöm (majd hosszú felsorolás a pizzafutártól a kutyakozmetikusig), vagy: nagyon meg vagyok hatódva, esetleg: erre igazán nem számítottam... Lehet, hogy másnak fel sem tűnt ez a mondatocska, amit meglehet, jól „megvágtak”, s az eredeü szövegkörnyezetben talán nem lett volna ilyen durva. De így igenis nagyot ütött. Mert akár azt is jelenthette: nekem ugyan nyolc, meg azt is: nem olyan nagy dolog. KövetkeVeszített értékéből a díj és minden díjazott zésképpen veszített értékéből a díj és minden díjazott egyaránt. Sajnos azok is, akiknek nem csupán a táskájuk lett nehezebb a Kossuth-díjtól... Persze elfogadom én a polgárpukkasztást és napi 24 órás szerepjátszást is, legfeljebb nem érdekel. De ez a mondat mégis fáj. Mert egyszerűen kártékony, illúziót öl, értéket rombol. Vagy csak én nem haladok a korral, s nem veszem észre új idők új dalait, mikor majd a házasságot így kommentáljuk, több súlyt kell elbírni az ágynak, a kisgyermek születése egyet jelent az autó (busz) nagyobb megterhelésével, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány csupán helyet vesz el a fiókban más lényeges dolgok elől, s ha végleg elveszítünk egy szerettünket, akkor meg könnyebb lesz a fazék, mert kevesebbet kell főzni? Nem hiszem, hogy ilyen világra vágyunk. Inkább egy olyanra, ahol nehéz minden táska és könnyű minden szív. S ha valaki Kossuth-díjat kap, megilletődik és megköszöni. Még akkor is, ha esetleg tőle érdemesebbet is találtak volna a kitüntetésre... Német drágulás A húsok és felvágottféleségek németországi árai, főleg a száj- és körömfájási járvánnyal érintett termékek importjának tilalma miatt 10-20 százalék közötti mértékben drágulnak, de nem zárható ki, hogy idővel a drágulás ennél nagyobb mérvű lesz. Ezt a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozta a húsosok szövetségének vezetője, aki szerint elsősorban a disznóhús és a belőle készült ételek ára emelkedik. Ha netán teljes húsimport mellett döntene az ország, akkor az árak, főleg a sertésé valósággal robbanásszerűen emelkedne - vélekedett egy központi piacfelügyeleti illetékes. Az egyik húsipari cég vezetője a sonka árát 70 százalékkal emelné.