Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

6. OLDAL ALMA M A TÉR 2001. Február 21., szerda MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET - KUNHEGYES Kitörési pont a szakmatanulás Mint minden suliban, itt is teszi a dolgát a diákönkormányzat. En nek egyik oszlopos tagja, sőt alel- nöke a tiszabői Mága Mária. Ti­zenhat éves, kereskedő lesz, és ti- zedikes. Hatodikos korától a fegyverneki iskolába járt, és erre a tisztségre a társai, szóval a diákok válasz­tották egy éve. Minden bizonnyal azért, mert szókimondó. Amikor arról érdeklődöm, mi mindent csináltak, szerveztek az iskolá­ban, csak úgy ömlik be­lőle a szó. Fecskeavatót a kilencedikeseknek, azután Mikulás-estet, majd far­sangi diszkót. Egyébként is az idei évben eddig három diszkót tartottak. Azután ősszel megszer­vezték a diáknapot. Ezt tréfás versenyek, vetélkedők színesítet­ték. így nagy sikere lett a kólaevő versenynek, ahol kiskanállal kel­lett kanalazni a nedűt. Azután a srácok szkanderezésben is ösz- szemérték az erejüket. Itt Szaró­ka Zoli bizonyult legjobbnak, aki tizedikes. De nemcsak tréfás ren­dezvényeket tartanak, olykor másféle munkába is belefognak, így véleményezték a há­zirendet. Mária egyébként egé­szen jó matematikus, a szaktanárnője szerint is. Távlati tervei között szerepel, hogy elvégzi az iskolát, ldtanulja a kereskedő szakot, és még bennmarad. Mert le szeretné tenni a bolt­vezetőit is. Ami pedig a szórako­zást és a srácokat illeti, azzal úgy van, most fontosabb a tanulás, a suli. Egyébként is azt vallja, ha végez, akkor is lesz még ideje be­pótolni mindazt, amit most neta- lántán kihagyott. Fordított sorrendben Aki ide jelentkezik és itt tanul, ál­talában azt az utat járja be, ami­kor tizenévesen legelőször szak­munkás lesz. Akibe azután meg­felelő szorgalom, akarat és kitar­tás szorul, később következhet az érettségi, a technikusi oklevél, netalántán vala­milyen főiskolai, egyete­mi diploma. Az intézmény falai kö­zött azért kivételek is elő­fordulnak, és ezek közé tartozik Bodnár József is, aki nem ebben a sorrend­ben szerezte és szerzi minősítéseit: Jóska tiszafüredi, bejáró, és az ottani gimnázium egyik szakközépiskolai osztályá­ban érettségizett 1998-ban. Egyúttal a bolti eladó szakmát is megszerezte. Gondolt egyet, és ezt követően szakmájából sikere­sen letette a technikusi minősítő­vizsgákat is. Érdekes fordulattal, két középfokú végzettséget köve­tően beiratkozott mezőgazdasági- gépész-tanulónak Kunhegyesre. Most 11. osztályos, és reggelente Füreden ötkor kel, hogy időben beérjen. Hogy miért szerzi meg ezt a szak­mát? Mert otthon a szülei vállalkozók, me­zőgazdasági ősterme­lők, akik főleg szántó­földi növénytermesz­téssel foglalkoznak. Az pedig soha nem baj, ha van, lesz valaki a csa­ládban, aki ezekhez a gépekhez is ért. Jóska egyébként azt fontol­gatja, hogy ha megszerzi a szak­munkás-bizonyítványt, nem áll meg a tanulással. így a mezőtúri főiskoláról sem mondott le, hi­szen a gépészszakmájához ez áll a legközelebb. ___________ ■ Sz obafestő is Akadnak bizonyos szakmák, amelyeket kivétel nélkül fiúk ta­nulnak és sajátítanak el. Ilyen a kőműves, ács-állványozó, de a szobafestő-mázoló is. Évtizedenként ha lány végez ezen a területen. Úgy tűnik, ez az évti­zed elérkezett a most húszéves Kolozsvári Boglárka személyé­ben, aki a harmadik szakmáját szerzi. Úgy történt és történik mindez, hogy az általános iskolai tanulmányait befejezve varrónő lett. Szakmáját kitanulva gondolt egy merészet, és barátnőivel szo­bafestő-mázoló, tapétázótanuló­nak állt. Hárman kezdték, de a két barátnő hamar feladta, ám Bogit nem ilyen fából faragták. Ezen a területen is szakmunkás-bizonyít­ványt szerzett, sőt már helyiségeket is festett, ta­pétázott. Egyben marad le fiútársaitól: a létrán lé­pegetve fütyülni soha nem szokott, de nem is tud. Legújabban harma­dik szakmájának eredt a kunhegyesi diáklány: fel­szolgáló szeretne lenni. Itt kétéves a képzés, és most elsős. Ha 2002-ben végez, azt tervezi, hogy a barátjával a fővárosban igyekeznek elhelyezkedni, aki szintén pincértanuló.__________■ A kunhegyesi Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézetben mostan­ság 32 iskolából 416 diák tanul. Túlnyo­mó többségük bejáró, és a helybelieken kívül 26 kollégista is van. Az intézmény háromtagú vezetőségét egy felvételen mutatjuk be, hiszen Kun Istvánná igaz­gatónő szerint közösek a célok, a fel­adatok, és mindez együttes fáradozást, munkát feltételez. Szakma megjelölése Szakirány Tagozatkód mezőgazdasági gépész, növénytermesztő gépész agrár 01 szerkezetlakatos műszaki 02 kőműves, szobafestő műszaki 03 asztalos műszaki 04 élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, pincér, szakács gazdasági 05 üzemmérnök, matematika szakos. 2000. augusztus 1-je óta direktor, ő az intézmény első nő igazgatója, mielőtt tizenhat évig he­A bal szélen Csató László, aki már közel egy évtizede gyakorlati oktatásvezető. Húsz éve dolgozik az iskolában, ahol szakoktató­ként kezdett. Az eredeti szakmája mező- gazdasági gépésztechnikus, majd főiskolai oklevelet szerzett. Tulajdonképpen a szak­mai felügyelet a fő munkaterülete. Középen Kun Istvánné igazgatónő. Huszonhat éve tanít itt, műszaki tanár, általános gépész Az iskola kapuján betérve, az udvar elején hamisítat­lan körmös Hoffer szemez az emberrel. Nagy idők ta­núja, az ötvenes években ő uralta a határt. lyettes volt. Vallja, ebben az intézetben vál­tozatlanul a szakmunkásképzés a döntő. Az iskolai oktatás a valóság talajára épül. Szakmát tanít, emberségre nevel, arra készíti a diákokat, hogy be tudjanak illeszkedni a munka világába, hiszen számukra egyetlen kitörési pont, érvényesülési lehetőség: a szak­matanulás. Elvégre szakmunkások lesznek, és ha képezik magukat, következhetnek a to­Apja és fia Melegíteni, majd berántani, szak­szóval: kurblizni kellett őkéimét, hogy kitartó püfögésbe kezdjen. szakma alapjait. András, az apa 1965-ben végzett, és további isko­lái befejezése után, 1970-től itt dolgozott. Húsz esztendeig szór­ványellenőr, tízig mint a gyakor­lati oktatás vezetője. Már nyugdí­csak a szakmáját kedvelte, tanul­ni is tudott, további okleveleket szerzett. Először leérettségizett, majd gépészmérnöki diplomát vehetett át. így is mondhatnánk: az itteni szakmunkásból évek Szántottak, vetettek, fuvaroztak vele. Azóta nagyot változott a vi­lág, a régi jó Hoffernek már csak az maradt, hogy mellette fényké­pezzük le Baranyai Andrást és fi­át. Tesszük ezt azért, mert mind­ketten ide jártak, itt szerezték a jas, de félállásban az intézmény munkavédelmi felelőse. Két fia született, a kisebbik középisko­lás. A képen látható András az idősebbik, apukája nyomdokait követve 1993-ban végzett ugyan­itt, autószerelőként. Mivel nem múlva diplomás lett. Jelenleg cég­vezető vállalkozó, több embert foglalkoztat, és egy gumiszervizt irányít. Esetleges kíváncsiskodó kisasszonyok megnyugtatására közöljük: az úr még nőtlen... ■ vábbi iskolák, esetleg újabb szakmák. A kép­zés négyéves, és a rászorulóknak kollégiumi elhelyezést biztosítanak. Ami az idei tanévet illeti, a kilencedik évfolyamra jelentkezőket március 1-jéig az alábbi szakmákra, lásd táblázatunkat várják: A kép jobb oldalán Kelemen László igaz­gatóhelyettes, aki 1985 óta tanít az iskolá­ban. Mezőgazdasági gépészmérnök, műsza­ki tanár és informatikus. Helyettesként a fel­adata a szakmunkásvizsgák, a szakmai ver­senyek szervezése, az ezekre történő felké­szítés, a közúti gépjárművek irányítása, hi­szen itt a mezőgazdasági vontatógépekre járművezetői engedélyt kell szerezniük a gyerekeknek. Végül, de nem utolsósorban, neki kell nyomon követni és megszervezni az esetleges órai helyettesítéseket is. Mindannyian tapasztalatból állítják - hi­szen nem most kezdtek tanítani ebben az intézményben -, hogy a megújult szak­munkásképzésre mindenképpen szükség van, hiszen oly módon köti le és foglalkoz­tatja a tizenévesek egy részét, hogy a négy­éves képzés eredményeként a nyolc, jelen­leg itt oktatott szakma közül valamelyikből a végzettek szakmunkás-bizonyítványt ve­hetnek át. ■ A legendás bal Bordás József innen, ebből a kunhegyesi suliból indult, hogy bejárja a fél világot: hír­nevet, dicsőséget szerezve ön­magának, családjának, Kunhe­gyesnek. Esztergályosként vég­zett, és az itteni sportolási le­hetőségek, Cseh Zoltán tanár úr meg a kézilabda örökre meghatározták mindennapjait. Balkezes lévén szórta a gólo­kat. Kitartásra, szívósságra ta­nította az iskola. Miután végzett elvitte a Budapesti Honvéd, öt évet ott játszott, Debrecenben újabb kettőt, majd Spanyolország követke­zett. Világbajnoki ezüstérmes, olimpiai negyedik helyezett, kétszeres magyar bajnok kupa­győztes is. Ma már a harminc- hetediket tapossa, és Orosháza NB I./B-s csapatában meccsen­ként még négy-öt gólra jó. El­végezve a megfelelő iskolákat, jelenleg Kenderesen, a közép­iskolában testnevelő tanár. Kunhegyesre, a szakiskolára mindig szeretettel gondol a 201 centis, 130 kilós, nem éppen mélynövésű úr. „Itt ragadott meg először a kézilabda vará­zsa, gyönyörűsége, amely egész életemre meghatározóvá vált.’’-állítja Bordás József. A tanár úr meg a tanítványa Röviden Bottlik László tanár ötvenéves, és ha hinni lehet a statisztikának, itt már a huszonne­gyedik tanévet dolgozza. Tantárgya neve: mezőgazdasági munkagép. Sokrétű a tevé­kenysége, hiszen ide, ebbe a témakörbe tar­toznak a vető-, betakarító-, ültető-, műtrá­gyaszóró, vegyianyag-szóró és még rengeteg fajta gépek. O is ugyanebben az iskolában végzett diákként, hogy néhány esztendő múlva, a katedra másik oldalára kerüljön pe­dagógusnak. Közben elvégezte a szükséges iskolákat, és ha kell végzi, hiszen nem csak a jó pap tanul holtig. Egyik legtehetségesebb tanítványa a baj­szos, vele szemben álló Tóth Péter, aki 1978- 81 között itt végzett növénytermesztő gé­pész szakon. Általános iskolai tanulmányait befejezve elsősorban azért jelentkezett ide, mert a gépeket mindig szerette. Nemcsak né­zegetni, javítgatni, szerelgetni, vezetni is. Szóval ezt követően Péter Karcagon érettsé­gizett, utána védte a hazát, majd 1992- ben mezőgaz­dasági gé­pészmérnöki diplomát ka­pott. Jelenleg a Kunság Né­pe Szövetke­zet növény- termelési ága­zatvezetője. Visszanézve az itt töltött évekre, azt vallja: biztos szakmai ala­pokat, jó útravalót raktak a tarisznyájába a szakoktatók, tanárok. Az már csak hab a tor­tán, hogy Márta, a felesége is itt tanulta ki a A felvételen mögöttük a ma diákjai mechanikai műszerész szakmát. Már fel­nőttként pedig boltvezetői, kereskedői okle­velet szerzett. ■ DOKTORI VÉGZETTSÉGŰ IS. A létesít mény diákjait harmincegy főállású és nyolc óraadó pedagógus oktatja. Kívülük van még tizenhárom technikai dolgozó. A pedagógu­sok valamilyen diplomások, hárman egyete­mi végzettségűek, akik közül egy a doktori címet is megszerezte. SZÁZÉVES KÉPZÉS. A Nagykun magya­rok kalendáriuma már 1904-ben említi Kun­hegyes iparitanonc-iskoláját. Az iparitanuló-képzés mellett párhuza­mos volt a mezőgazdasági szakmunkásképzés is. Ez így történt évti­zedekig, mikor is 1978-ban a két iskolát öszszevonva kialakították a mostam intézménytípust. ÉRETTSÉGIVEL, SZAKMÁVAL IS JÖHETNEK. A 16. életévüket betöltött, esetleg már egy szakmával vagy érettségivel rendelkezők­nek is nyújtanak beiskolázási lehetőséget. Nekik is lehet jelentkezni a 11. évfolyamra: mezőgazdasági gépész (ez 3 év), asztalos, szerke­zetlakatos, kőműves, szobafestő, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, szakács, valamint pincér szakokra. Ezek kivétel nélkül kétéves kép­zést jelentenek. Az első körben a jelentkezési határidő 2001. április 16. Ehhez szükséges lap kérhető az iskola titkárságán személyesen, érdeklődni pedig az 59/326-652-es telefonszámon lehet. _________■ Az oldal a középiskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Színesíteni a hétköznapokat MagaMaria »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom