Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

2001. FebruAr 8., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Két pályázat nyert Megyei információ Tegnapi ülésén négy napirendi pontot tárgyalt meg a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Terü­letfejlesztési Tanács. A tanács elfogadta idei költség- vetését, amely a bevételi oldalon mintegy 18 millió forintot tartal­maz, s közel ennyit a kiadásin is. Elfogadta továbbá az első fél­évi munkatervet. Megtárgyalta és elfogadta a tanács a Magyar Államkincstár megyei fiókjával kötendő együttműködési megállapodást, amely főleg az idei pályázati rendszerekhez kapcsolódik. Az „Egyebek” cím alatt több érdekes téma került napirendre, így például tárgyalt a tanács ar­ról, hogy a munkahelyteremtő beruházások kedvezményezett­jei közül többen módosítást kér­tek a szerződésben, mivel a mi­nimálbér 40 ezer forintra emelé­se miatt nem tudják az eredeti­leg vállalt létszámot foglalkoz­tatni. Hozzátette azonban, hogy a foglalkoztatási kötelezettség enyhítésére csak rendkívüli esetben lesz lehetőség. Elhang­zott, hogy egyelőre két pályázat nyert: a szolnoki sportcsarnok rekonstrukciójára 74 millió, a mesterszállási szennyvízberu­házásra 12 millió forint jut. A szolnoki 74 millió fele azonban visszatérítendő támogatás. Két pályázatot kiegészítésre vissza­adtak, háromról pedig még nem született döntés. Túl drága a jogosítvány? (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak tanulságos képet mutat az utánképzésre jelentke­zők számának alakulása. Itt is folyamatos csökkenés tapasztal­ható. Utánképzésre azok jelent­keznek, akiktől szabálysértés vagy bűncselekmény miatt el­vették a jogosítványt és azt visz- sza kívánják szerezni. A legtöb­ben - az esetek csaknem 80 szá­zalékában - ittas vezetés miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Ezen belül is azok voltak többségben, akiknek az ittassága a bűncse­lekményi szintet érte el. Többen már nem is először vették igény­be ezt a lehetőséget. Az után­képzésre jelentkezők számának csökkenése hátterében ugyan állhatnak bizonyos jogszabályi változások, ám az sem zárható ki, hogy akadnak, akik a jogosít­ványuk elvételét követően to­vábbra is vezetnek. A jogosít­vány nélkül vezetők esetleg egy- egy közlekedési ellenőrzésen bukhatnak le. Lehetséges, hogy ezt a kockázatot inkább vállalják egyesek, minthogy kifizessék az utánképzéssel járó tetemes költ­séget. Közmunka — aggályokkal Munkaügyi információ A megyénkben rendelkezésre álló közmun­ka-támogatásra 2000-ben ötven millió fo­rinttal több jutott, mint az előző évben. A tavalyi 128 millió forintos támogatási ösz- szegből 563 munkanélküli foglalkoztatása valósult meg a korábbi 328-cal szemben. A szervezők — a megyei Esély közalapítvány, a szolnoki székhelyű Kistérségek Fejlesztéséért Tu­dományos Egyesület és a debreceni Szociális Fej­lesztési Alapítvány - a lehető legjobb időpontra időzítették a „Köz-Munkák 2001” szakmai konferenciát - hangoz­tatta Juhász Éva, a megyei munkaügyi központ osztályvezetője a tanácskozás összegzéseként. Mint elmondta, a szol­noki VMZK-ban megtartott kétnapos rendezvényen a legfrissebb informáci­ókról értesülhettek a résztvevők, és itt hallhattak először a 2001-re tervezett pá­lyázatok feltételrendszerérői is. A hallgatóság vegyes érzelmekkel fo­gadta a tervezett változtatásokat. Legin­kább az váltott ki többekben nemtet­szést, hogy az önkormányzatok a köz­munkaprogramokra alig pályázhatnak, helyettük ezentúl az ágazati szempont­ok érvényesülnek. Ez annak is a követ­kezménye - amit egyébként Nyitrai Imre a Szociá­lis és Családügyi Minisztérium helyettes államtitká­ra is kifejtett -, hogy az önkormányzatok részére utalt központi pénzeket a hivatalok nem arra köl­tik, amire megkérték. Problémaként merült fel az is, hogy az uniós pályázatoknál a hátrányos helyze­tű „projekteket” épp a célcsoportok nem tudják megfogalmazni, abban pedig sem a versenyszféra, sem a kormányzat nem segít. Nemoda István, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szakmai igazgató-helyettese szerint segíthetnek viszont az erre a célra megalakított nonprofit szervezetek, közhasznú társaságok. A közmunkaprogram megvalósítására megyénk­ből 11 szervezet adott be pályázatot az elmúlt év­ben, ebből négy volt nyertes. Az 563 főt foglalkoz­Vincze Zoltán Jászladányon végez közmunkát FOTÓ, MJ tató 128 millió forintos program ár- és belvízvédel­mi célokat szolgált, de 2001-re már „közutas” és környezetvédelmi közmunkákra is támogatást re­mélnek a szervezetek. mészáros g. Új helyen a katasztrófavédelem Sorokban Szolnok Várhatóan az év végére a kor követelményeinek meg­felelő helyre költözhet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. A tavaly janu­ár elseje óta működő szer­vezet főhadiszállását a szol­noki városi tűzoltóság épü­letében alakítják ki. Mint Fejér Andor, a megyei ön- kormányzat alelnöke lapunk ér­deklődésére elmondta: a tűzoltó­ság jelenlegi kétemeletes épülete emeletráépítéssel háromszintes­sé válik, és az így kialakuló leg­felső és a mostani második szin­ten rendezkedhet be a katasztró­favédelmi szervezet. Ezzel meg­szűnik az a kényszer szülte álla­pot, hogy az igazgatóság több he­lyen is működött. A beruházás anyagi forrása az állami büdzséből rendelkezésre áll, így az első lépcsőben terve­zett fejlesztésnek nincs akadálya. Emellett tervezik azt is, hogy ja­vítják a városi tűzoltóság elhelye­zési körülményeit. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság új otthonát a szolno­ki székhelyű, ISO 9001 minőség- biztosítási rendszerrel rendelke­ző Premiterv Kft. szakemberei tervezték meg. Mint Dombi Fe­renc ügyvezető igazgató kifejtet­te, a megbízásnál sokat nyomot a latba, hogy a cég tavaly már a Belügyminisztérium megbízásá­ból kidolgozta az úgynevezett vé­delmi központok országos min­taterveit. L. J. _hoy Végső formájában ilyen arculata lesz az épületnek ŐRSÉGVÁLTÁS. Olyan hírek terjedtek el Szolnokon, hogy anyagiak hiánya miatt megszűn­tették az ószolnoki vasútállo­más felújított épületeinek őrzé­sét. Érdeklődésünkre a MÁV és a Sector Hungary Rt. illetékesei közölték, hogy nincs szó az őr­zés megszüntetéséről, csupán „őrségváltás” történt. A gyönyö­rűen fölújított épületek 24 órás őrzését a Sector Hungary Rt.-től a MÁV Vasútőr Kft. emberei vet­ték át. PIACCSARNOK. Év végére el kell készülniük a tiszaföldvári piactéren az egységes arculatú üzleteknek. Közben az önkor­mányzat talált egy vállalkozót, aki a piactér fenntartásával foglalkozik a jövőben. Az ő feladata lesz előkészíteni a fe­dett vásárcsarnok építését is, aminek kivitelezése nagyban függ a város anyagi helyzeté­től. BELVÍZELVEZETŐ. Április vé gére teljesen elkészül a cserke- szőlői belvízelvezető csatorna- rendszer. A település északi ré­szén a belterületen már végez­tek a dréncsőhálózat lefektetésé­vel, a külterületi részeken dol­goznak még a szakemberek. Mint ismert, az utóbbi években a község közel ötven százalékát borította víz az óriási esőzések után. Amiről beszélünk __________________BÁRÁNY! GYÖRGY__________________ Sp órolnánk... Takarékos nemzet a magyar, szokták monda­ni, csak hát minket már nem annyira az előre­látás, inkább a kényszer visz rá arra is, hogy ta­karékoskodjunk. És még szerencsésnek mondhatja magát az, aki félre tud tenni vala­mit a havi jövedelméből, mert a lakosság fele(!) a felmérések szerint ezt nem teheti meg. Nekik a havi jö­vedelmük éppen csak arra futja - és itt most nem is csak az át­lag alatti bérekből vagy munkanélküli-segélyből élőkről beszélek -, hogy kifizessék a közüzemi díjakat, az esedékes hitelek rész­leteit, költsenek a napi fenntartásra, a gyerek(ek)re, és máris ott vannak, hogy a hó végére elfogyott az amúgy is élére állított fize­tés. Hogy ebből spórolni is kéne valamit, az persze az eszükbe jut, csakhogy egyszerűen nem futja rá. A lakosság másik, szerencsésebb fele, akik azért valamit tud­nak félretenni, kuporgatni, pedig mire gyűjt? A lapunkban teg­. nap megjelent táblázatot . . böngészve kiderül, hogy a A CSirkefarhat szintje 15-19 éves korosztály még szabja meg a nívót üdülésre vagy autóra (hej, ... ..... ha egyszer megint köztetek le hetnénk! - mondhatnánk) teszi félre a pénzt, a 20-29 évesek viszont elsősorban lakásra, másodsorban autóra, a 30-39 évesek pedig szintén lakásra és másodsorban váratlan kiadásra. Az ennél idősebb korosztályok pedig főleg a váratlan kiadásokra, illetve a gyerekek jövőjére, azok támogatására vagy éppen a nyugdíjas évekre gyűjtögetnek. Emögött nagyon is valós helyzetek, a mindennapi magyar való­ság áll: alig van olyan fiatal, aki lakást tudna venni szülői segít­ség nélkül, még akkor is, ha erre gyűjt évek óta. A szülők pedig nem utazásra, üdülésre gyűjtenek, hanem a gyerekeiknek, illet­ve váratlan kiadásokra. A nagyszülők pedig már igényekkel sem nagyon lépnek fel — nem mintha nem lenne, hanem mert ma­guknak is alig jut, és a váratlan eseményekre próbálnak félreten­ni: ad abszurdum a saját temetésük költségeire kuporgatnak, mondván, ezzel se terheljék a gyerekeket. Míg Nyugaton hason­ló korú társaik kimondottan élvezik a nyugdíjas létet, bejárják az egész vüágot, addig itthon a csirkefarhát szintje szabja meg a ní­vót... Takarékoskodnánk hát, hiszen a pénztelenség megalázó hely­zetekbe sodorhatja az embert (az adósok iránt ugyanis senki sem megértő), csak az a nagy kérdés, miből tegyük. Ha pedig akad kis félretehető pénz, a többség - mint a fenti példa mutat­ja - ekkor sem tudja azt a saját jobb létére fordítani... Felmérés a cigányságról Szolnok A szerdai városházi sajtótájékoz­tatón Szalay Ferenc szolnoki pol­gármester mellett részt vett dr. Pálfi Miklós, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke is. Többek között szó volt egy felmérésről, amelynek során a szolnoki ci­gányság nevelési-oktatási helyze­téről szereznek információkat. Szalay Ferenc és dr. Pálfi Mik­lós elmondták, hogy a szolnoki közgyűlés a márciusi ülésen átte­kinti a városban élő cigány ki­sebbség nevelésének és oktatásá­nak helyzetét. Az előterjesztés megalapozásához felmérést vé­geznek kérdőív alapján. A kérdő­ívben a gyermekeket, a szülőket és a pedagógusokat érintő kérdé­sek lesznek. A felmérést az okta­tási intézményekben végzik el, de a szülőket is megkérdezik. A felmérés célja, hogy ismereteket adjon a roma tanulók helyzeté­nek javításához szükséges intéz­kedések megtételéhez, például hogy milyen szakemberekre van szükség a cigány kisebbségi program indításához és sikeres végrehajtásához. Dr. Pálfi Miklós hangsúlyozta, hogy a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat támo­gatja a kezdeményezést, és részt is vesz a munkában. A továbbiak­ban Szalay Ferenc elmondta, hogy a közgyűlés a februári ülé­sen fogadja el a város költségve­tését, beszámolót hallgat meg az állattartás szabályairól szóló ön- kormányzati rendelet végrehajtá­sának tapasztalatairól. Elbírálják a Várkonyi téri körforgalom kivite­lezési munkáira benyújtott ajánla­tokat. Február 12-én Mohácsot lát­ja vendégül Szolnok, akkor a bu­sójárásból is kaphatunk ízelítőt. Március 9-11 között autókiállítás lesz a megyeszékhelyen a városi sportcentrumban. A szolnoki se­regszemlét már évek óta a vidék legnagyobb autókiállításaként emlegetik. _______________■ Má justól meggyorsulunk? Egyre kevesebben vizsgáznak le (Folytatás az 1. oldalról) A 90 km/h megengedése — me­gyénket sajnos autóút és autópá­lya híján csak ez az egy változás érinti - természetesen csak lehe­tőség a gyorsabb közlekedésre, az optimális sebességet tehát mindig az adott körülmények fi­gyelembe vételével kell megvá­lasztani. álusi Tibor őrnagytól azt is megtudhattuk, hogy sebesség-el­lenőrzési gyakorlatukat nem be­folyásolja a bejelentett jogsza­bályváltozás. Mint ígérte, nem lesz kam­pányszerű traffipaxolás a sebes­séghatárok módosítását megelő­ző hónapokban. A közlekedési akciókat, ellenőrzéseket az előre meghatározott munkaterv sze­rint hajtják végre. A sebességhatárok felemelése azt a kérdést is felveti, hogy al­kalmasak-e megyénk útjai a la­kott területen kívüli 90-es tempó­ra? A megyei állami közútkezelő kht. ügyvezető igazgatója, Pintér László is a 90 km/h-ás sebesség elvi lehetőségét hangsúlyozta. Az ő véleménye is az, hogy a sebes­séget mindig az adott út- és látási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani. Ettől függetlenül természetesen nem kétséges, hogy vannak rosszabb útjaink, amiken nyilván nem tanácsos száguldozni. Ott, ahol az különö­sen indokolt, jelzőtáblákkal je­lenleg is korlátozzák a sebessé­get. Mint azt lapunknak elmond­ta, a KRESZ-módosítás nem jár azzal, hogy megyénk útjain több helyen is ki kellene tenni újabb korlátozó táblákat. HOY ___________tKOHMEHTÁMlNKA T. OLDALON! Al akulnak Tavaly május 6-án a kisújszál­lási kunkapitány-választáson Horváth György kunkapitány beszédében szólt arról a szán­dékáról is, hogy megbízatása egy éve alatt szeretné megszer­vezni a nagykunsági lovasban­dériumot. A napokban felhívás­sal fordult a Nagykun Együtt­működési Társulás polgármes­tereihez, akik támogatták a kez­deményezést. A NET felkérte az érintett kunsági települések ön- kormányzatait, hogy lehetősé­geikhez mérten egy, kettő vagy három fő huszárt lóval, ruhával állítsanak ki. A szervezők a lovas bandéri­um létrehozásával erősíteni kí­vánják a nagykun települések összetartozását, a közös hagyo­mányok ápolását. A huszárok részt vesznek majd a kun tele­pülések rendezvényein és térsé­gi bemutatókon. D. E. Hogyan fogadja a számlálóbiztost? esi az adatainkra és az otthonom­ba sem szívesen engedek be egy idegent. Kokovay Bé­la, 65 éves nyugdíjas:- Egyelőre nem kerültem sorra, de már minden nap várom, mikor jön az összeíró. Az pedig magá­tól értetődik, hogy ha már becsen­get hozzám, akkor nem a folyo­són fogadom, hanem behí­vom a lakásba. Kólyáné Szi- ráki Agnes, 47 esztendős köz­gazdász:- Engem még nem szám­láltak meg, de Körkérdés Immár napok óta a nép- számlálás lázában ég az or­szág. Az összeírók azonban gyakran váratlan akadá­lyokba ütköznek, barátság­talan fogadtatásban része­sülnek. Lapunk ennek kap­csán arról kérdezett járóke­lőket: hogyan fogadják a számlálóbiztost. Krisztik Zsolt, 33 éves üzlet­szerző: — Nálunk még nem járt, de ha jön, nem fogom akadályozni a munkájában. Ettől függetlenül egy kissé túlzás­nak tartom, hogy a statisztikai hi­vatal ilyen részletességgel kíván­ha megérkezik, természetesen be­invitálom majd a biztost. Ennyi bi­zalom kell, hogy legyen az embe­rek között. Persze az igazolványát azért elkérem. Egyébként semmi kifogásom a népszámlálás ellen, csupán az adatok teljes biztonsá­gára nem látok garanciát. Sógor Viktó­ria, 22 eszten­dős főiskolai hallgató:- Mivel Nógrád megyé­ben lakom, csak hétvégen­ként tartózko­dom otthon, így azt sem tudom, vajon nálunk járt-e már számlálóbiztos. Abban viszont biztos vagyok, hogy a szüleim nem lesznek vele bizal­matlanok, és készséggel segítik majd a munkáját. BUGÁNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom