Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

KOZIK. A BUKOTT DIKTÁTOR BÜN­TETÉSE. Sportszövetség Jégcsákány, kis acélfűrész, bo­tok, tartalék damil, mirelit ku­kac, laposüveg, császárkörte. Is­ten, haza, család - fohászkodott Józsi lékhorgász, és nekifeszült a karmos hajnalnak. Még két nyissz, és körbeérek - szusszantotta, s mint mindig, most is igaza lett. Spies! ... Lassan süllyedt a jeges víz­ben. Józsi lékhorgász arcán szé­les mosoly futott körbe:- Gézukám, hát te is itt? Na, akkor nézzük, mire megyünk ketten ... iw.b.) EGYÜTTES. Farsangi csujogatók A szalonnát megabálom, azt esszük a bátyus bálon! Huj-juj-juj! * * * Rövid már a farsang farka, sok menyecske röhög rajta! Huj-juj-juj! * * * Nem telik már pongyolára, elköltöttem tombolára! Huj-juj-juj! * * * A bálon a roma húzza, az a jó köszvényre, csúzra! Huj-juj-juj! * * * A kolbász kell - szól a fruska, nem a farsangi pampuska! Huj-juj-juj! _ DONKÓ Ju lis és Maris - meg az idei farsang Julis: - Csaó, Marisom! Maris: - Tán Olaszban voltál, Julis? Julis: — Mert? Maris: - Mert perfekt tudsz olaszul... legalábbis köszönni. Julis: - Még mást is tudok di- góul, Maris! Maris: - Mi a szöszt, Julis? Julis: - Lazanyát! Maris: - Az anyját! Julis: — Te gasztronómiai analfabéta! A lazanya egy olasz étel, Maris. Olyan, mint a pizza. Maris: - Tényleg olyan? Pizzái és ferde?! Julis: - Ferde a te észjárásod, Maris! De különben is, nem vol­tam Olaszban. Maris: — Hanem hol? Tán Thaiföldön cseresznyéztél télvíz idején? Julis: - A sógomőméknél far­sangoltunk Böhönyén... Maris: - Az a Böhönye is piz­za és ferde, te Julis? Julis: — Ócska vicceid vannak, Maris! Még a farsangi bálba is el­mentem a hites urammal. Maris: - Aztán milyen maska­rába öltöztél? Boszorka voltál? Ahogy így elnézlek, az illik hoz­zád a leginkább! Julis: — Ha megpukkadsz is, Hófehérke voltam, Maris. Bizony ám. Maris: - Ne röhögtess, Julis! A férjedurad meg a Kuka volt, mi? A végén kukára itta ma­gát... Julis: - Csak egy Hófehérke- álarcot raktam. Viszont táncol­tam a nyitótáncot, Maris. Palotást jártam... Maris: - Legfeljebb csűrdön­gölő lehetett az, te Julis! Tapostad a férjedurad lúdtalpait, mint a hordós káposztát szokták. Julis: - No, félre a tréfát. Any- nyi azonban igaz, hogy táncol­tunk a bátyus bálon. Maris: - Aztán mi volt a ba­tyuban? Lazannya? Pizzái és fer­de? Julis: — Hogy az én istenem ne áldjon meg, Maris! Ráadásul nyertem is a tombolán! Maris: - Nocsak... Tán egy repülőutat? Mondjuk Caracas- ba... A sláger mostanában... a [ vidékfejlesztésiek is odajár­nak. Julis: - Frászt! Neked in­diszkréten megsúgom: egy bundabugyit nyertem, Maris. Maris: - Aztán jól áll? Me­leg? Mutasd! Julis: — Elment a józan eszed, Maris, csak nem sztrip- kilencelek itt az utcán! Maris: - Jól jön az télvíz idején, Julis! Nem ette meg még a kutya a telet. Csak a Ko­vácsék pitbullja a szomszédék nagymamáját... Julis: — Úgy ám! Hallottad, Szibériában mínusz ötvenhét fok volt? Maris: — Ühüm... De itt is hidegszik. Gyere, Julis, a Vak Csikóban beveszünk két deci forralt bort... nekünk legalább itthon legyen Caracas! . (Elmennek a kricsmi felé.) DONKÓ LÁSZLÓ JOTEKONYSAGI BAL AZ EHEZOKERT. - Ma kiknek a javára is eszünk? Róza néni pletyisládájából Kedveseim, innen a columbiai cefreerdő és kábszerutánpótló ál­lomás kellős közepéről hívlak tite­ket, kedvenc földművelő és vidék­keserítő miniszterünk államilag álcázott delegációjának oszlopos tagjaként, mint olyan, aki nem ál- lamköltségen, hanem a csomag­tartóban tettem meg a hosszú utat. Sajnos, éppen most utaz­tunk ide a szomszédos világ végé­re, akkor, amikor már itthon úgy­is mindennek vége, mert kiderült: van válságstáb, van bebetonozott pártalkotmány, van Liebmann Ka­ti és Molnár Robi, és vannak még sokan, kik mást akarnak, bár még maguk sem tudják, mit, kit?! De eme épületes gondolatok után in­kább azt nézzük, mit is hozhat még nekünk a múlt (ne adj ég, a jelen vagy a jövő) itthon a mi kis finom álhíreinkben: — „Mindenki le van váltva, aki rtem, az pedig le lesz...!” — üzen­te az éremdús pártvezér őserdei pihenőjének kispadjáról. Téved­nek ugyanis, akik azt hitték, lá­zadnak. Hisz ez a szó immáron ki van irtva a hazai belpolitikai szó­tárból, mert használata súlyos fél­reértésekre adhatna okot. Egye­sek még a végén azt hihetnék, igazuk van! Ez pedig megenged­hetetlen.- Orbán Viktor január máso­dik felében szabadságra ment a rokonokhoz a bányába, megné­zik a nemzeti szaporulat-szabá­lyozó központot, látogatást tesz­nek a jólétben tobzódó többség­nél és a szebbreményű kisebbsé­geknél, valamint a sugárszennye­zéssel óvatosan operáló NATO-te- repeken. (Talán ők majd találnak valamit!) Különben is, amíg a kis­gazdák földjein nincs learatva minden gaz, egy magára valamit is adó miniszterelnöknek nincs mit túráznia itthon. Még a végén ő is belelép valamibe. Ezt pedig senki nem kívánja, még neki sem! — Mit tegyünk mi, szegény ha­zai internetesek, akiknek még a napi betevő e-mailjük sincs meg mindig? Nem tudunk vírust ter­jeszteni, nem tudunk bármit le­venni a hálóról, nem tudunk he­lyi és nemzetközi zavart kelteni stb. Igazából semmit sem tu­dunk, mert a tudáshoz jó gépek, rendben kifizetett telefonvonalak és ép elmék szükségeltetnek. De kinek van meg mostanában mindez együtt? — Kövér László véletlenül rá- | mosolygott Dávid Ibolyára. Mire j az inzultált személy imigyen kiál­tott fel: - De Laci, mondtam már, nem eladó mosolyért a következő választásokon kötendő koalíció!- Deutsch Tamás új népszaporu­lati tervet eszelt ki. Nem kell hoz­zá más, csak egy jó munkahely, egy még jobb kolléganő és egy icipici családi támogatás, aztán jöhet a juhéj... De mielőtt kedvet kapnánk a házasság- és tányértö­réshez, jobb ha átgondoljuk: ér- demes-e kockáztatni a főnök ked- j véért? Megtérülhet-e egy elfuse­rált pásztoróra a lakáskassza-be- [ tétben? És mit szól mindehhez az anyós? Jobb nem belegondolni! — Hírlik, már megint átfogó fo­gyasztói árcsökkentések elé né­zünk, csak bírjuk idegekkel ezt a fene nagy olcsóságot! Olcsóbb lesz a jaj és a sóhaj, a szomszéd átka és az ebadó; drágul viszont a választási kampány, az olcsó ígé­retek fedezte, a jó szó, még in­kább a megvalósuló jókívánság, valamint a kultúra minden hoz­záférhető formája, és még sok minden más! Sebaj, volt már rosszabb is! L. GY.- Amióta kipattantak pártunk pénzügyi anomáliái, emelkedett a népszerűségi indexünk! ÜLÉSSZAK. Ennyi sarat behordanak, azután majd dobálóznak is vele! VÁLASZTÁSI FUTÓVERSENY. - Koalíciós partner nélkül akar győzni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom