Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
4. OLDAL A SZERKESZTŐS ÉG POSTÁJÁBÓL 2001. Február 1., csütörtök A nagy előd nyomdokain A gazdaköri mozgalom több mint száz évvel ezelőtt, 1896- ban indult el Magyarországon, Károlyi Sándor kezdeményezésére. Jászjákóhalmán 1912- ben alakult meg az első gazdakör, melynek sorsa az lett, mint minden egyesületnek a diktatúra idejében: 1950-ben feloszlatták. Tíz évvel ezelőtt — 1991-ben - Gynrkó István és csapata ösz- szefogott, hogy ismét legyen gazdakör a községben. Az év közepére meg is született tizennégy alapító taggal a Gubicz András Gazdakör. Névadónk a község szülötte, aki a XIX. század közepén gyártotta a híres, róla elnevezett ekéket. Gazdakörünk azóta komoly egyesületté duzzadt, ötvenhét tagja van, többségük jelenleg is fejleszti „gazdaképességeit”, hiszen nemrég ért véget harminc résztvevővel az ezüstkalászos tanfolyamunk, most pedig harmincnál is többen járnak az aranykalászosra. A résztvevőkből tizenheten jákóhalmiak, a többiek négy megyéből jöttek. Ez az év tehát jubileumi. Január közepén mindjárt hagyományos gazdabállal kezdtünk, ahol kétszázas vendégsereg szórakozott kellemesen, természetesen „birge”-pörkölt mellett, hiszen jász ember ilyen alkalomkor nem fogyaszthat mást. Sok illusztris vendég is megtisztelte a rendezvényt, s készülünk a tavasz végére, amikor egy tudományos tanácskozást tartunk a születésnap alkalmából. FODOR ISTVÁN FERENC GAZDAKÖRI ELNÖK Tíz éve mindig A Homoki Általános Iskola - szponzori és alapítványi támogatással — az idén is meghirdette az immár hagyományosnak számító előadói versenyét a verset szerető diákok számára. A megye tizenkét iskolájából négy korcsoportban hatvankét ifjú versmondó mutatta meg tehetségét egy kötelező és egy szabadon választott vers előadásával. A zsűri nehéz döntése eredményeképpen Juhász Anna (Kenderes, 2. osztályos), Baksa István (Homok, 3. o.), Zabolni Margit (Kunhegyes, 6. évfolyamos), Bukovenszki Orsolya (Homok, 7. évf.) produkciója találtatott adegjobbnak. Különdíjas lett Kádár Bianka (a kunszentmártoni Deák Ferenc iskola 1. osztályos tanulója), Ipacs Alexandra (Kunhegyes, 4. évf.), Baksai Tímea (Kenderes) és Király Marianna (cibakházi Damjanich iskola 7. osztályos diákja). A tanulóknak és felkészítő tanáraiknak gratulálunk. HERNEK ANTALNÉ IGAZGATÓHELYETTES Munkát az ötveneseknek is! Ötvenkét éves, szellemileg, fizikailag aktív, gimnáziumi érettségivel, gyors- és gépírói végzettséggel, Word és Excel számítógépes gyakorlattal rendelkező állástalan vagyok. Hogy ez csak átmenet, vagy így marad, még nem tudni, egyelőre azonban a korom miatt állandó elutasító válaszokat kapok minden helyről. Ötvenévesen lettem munkanélküli, amit tíz évvel ezelőtt még csak nem is gondoltam volna. A Horn-kormány időszakában a nők öregségi nyugdíj-korhatárát 62 évre emelték. Akkoriban azzal viccelődtünk, hogy majd mankóval járunk be a munkahelyünkre. Nos, ma már látom, ez a szerencse csak keveseknek adatik meg. Az elbocsátásoknál sok hozzám hasonló korú is sorra került, s aki 45 éves elmúlt, nem reménykedhet, hogy talál munkát magának, mert a munkaadók szóba sem állnak velünk. Vajon mi lehetett a logika abban, hogy 62 évre emelték a nyugdíjhatárt, ha a munkaadók nem hajlandók foglalkoztatni az idősebb korosztályt? Vagy ezzel azt akarták elérni, hogy a 45 évesnél idősebbek, de különösen az 50 felettiek ássák el magukat? Nyilvánvaló, hogy esélyt sem kapunk a tisztes megélhetéshez és a nyugdíjaskorhoz! Gondolom, vagyunk néhányan, akiknek még kellene pár évet dolgoznia ahhoz, hogy jogosult legyen az öregségi nyugdíjra. S addig? Addig miből éljünk? Könyöradományból? Jövedelempótló támogatásból? Na, persze még ez sem biztos, mert mi van, ha az önkormányzat nem tud 30 napos munkát biztosítani? Vagy netán százalékoltassam le magam? Orvosilag előbb-utóbb megfelelünk a kritériumnak, hiszen idegileg teljesen kikészülünk ebben a helyzetben. A statisztika szerint egyre kevesebb a munka- nélküli. Az lehet, de ez azért van, mert aki teheti, rokkantnyugdíjba megy. Ha a kormány törekedne az aktív és még alkotni is tudó 45 év felettiek, uram bocsá’ 50 felettiek munkalehetőségének megteremtésére, annak garantálására, nem kényszerülnének az emberek erre megoldásra. De a kormány homokba dugja a fejét. Neki úgy jó, ha nem öregszünk bele a nyugdíjba. A korosztályomat ért diszkrimináció csak törvényes eszközökkel szüntethető meg. Védelemre szorulunk, hiszen mi is élni akarunk. Ha minden így marad, pár év múlva el lehet törölni az öregségi nyugdíjat, mert nem lesz rá szükség. Egyébiránt pedig állítsák vissza nőknél a 55 éves, férfiaknál a 62 éves korhatárt. Eléggé el vagyunk használódva ahhoz, hogy ezt kiérdemeljÜk. ________________________(NÉV ÉS CÍM) A negyvenöt felettiek, az ötvenesek ássák el magukat?■ Betegség és egészségkultúra Évek óta rendszeresen szervez diákjainak a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézménye a helyes életvezetéshez és egészséges életmódhoz kaptalmas és gazdag témaválasztás az egészségkultúrát, a fertőző betegségeket és azok megelőzését ölelte fel. Az előadást követően a főorvos asszony a tanulók egyéni kérdéseire, problémáira is válaszolt. _________________________(BEKÜLDÖTT FOTÓI Ir oda — „apró” hiányosságokkal Gépkocsinkat októberben mű- szakiztattuk. Miután Szolnokon, a Városmajor úti rendőrkapitányságon egész napot vártunk, hogy megszerezzük azt a bizonyos címkét, amit a hátsó rendszámra kell ragasztani, kiderült, hogy már napok óta nincs.. Erről egyetlen írásos tájékoztatót ki nem tettek volna, hogy ne várakozzunk feleslegesen. „Ugorjunk be” jelszóval — 25 kilométeres utazással — még kétszer tettünk kísérletet. Sikertelenül. Akkoriban már körvonalazódott a leendő okmányiroda léte, így gondolom, nagyon senkit nem érdekelt, mi van az ügyfelekkel. Az okmányiroda megnyílt, az ügyek átkerültek. Ott háromórás várakozás után kezembe nyomtak egy csekket, hogy fizessem be, s majd menjek vissza. Rohanás a postára, ott sorban álltam. Rohanás vissza, újból sorba állni. Mivel már rég letelt a hivatalos munkaidő, veszélybe került, hogy aznap ismételten nem tudom intézni a dolgomat. Szerencsére bevették a rendszámot és a csekket, mert valaki, aki már harmadik napja intézte ügyeit, felemelte hangját. Kerek egy óra tíz percet — ami az ügyintézőknek is túlórában ketyegett — vártam, mire rákerült a matrica a rendszámra, és igazolást kaptam arról, hogy befizettem a 350 forintot. Ha már kitalálták az okmányirodát, nem lehetett volna úgy megszervezni, hogy abban lehessen okmánybélyeget is kapni és a befizetéseket is itt intézni? Nem lehetne megóvni az ügyintézőket és ügyfeleket a felesleges stressztől? Ha ez nem lehetséges, az a kérésünk, időnként legalább nyugtató tablettákat osztogassanak! ________________SZABÓ FERENCNÉ, VEZSENY NAG Y FOGÁS. Visnyei Lajosnak, a kőtelki Ady Sporthorgász Egyesület tagjának nem mindennapi szerencséje volt a csatlói Ti- sza-holtágon december közepén horogra akadt 7 kilogrammos, 90 centiméteres csukával. ____________________________________________________________________________(AMATŐR FOTÓI A hiszékenység vámszedői Olvastam a közelmúltban egy esetről, amelynek vélhetően többen is áldozatul estek. Az írás azzal foglalkozott, hogy kedvező feltételekkel hitelt ígért egy „társulat” olyanoknak, akik anyagi helyzetükben segítségre szorultak. Sajnos, sok hasonló szélhámosság van. Nekem is nagyon rosz- szul sikerültek a „vállalkozásaim”, egy életre tanultam belőlük. Egyik alkalommal otthon végezhető munkát ajánlottak hirdetés útján, amit semmi feltételhez nem kötöttek. írtam a megadott címre, meg is küldték a szerződést és a csekket is. Ötven dollárt kértek anyagbefektetés címén. A pénzt bankon keresztül kellett feladni. A kérésnek megfelelően teljesítettem mindent, de munka azóta sem jött, ellenben jött egy újabb fizetési felszólítás másik 50 dollárról. Ez ügyben voltunk á bíróságon is, de még csak a cég neve sem található, a bank meg nem ad információt. Egy másik hirdetésnek is bedőltem. Postázási munkát ajánlottak, ami után járulékot ígértek. Küldtek egy csomó borítékot, amire nekem kellett rátenni a bélyegeket és a megadott címekre feladni. Legalább százötven borítékot elkészítettem és elküldtem. Nekem ez egy csomó kiadást jelentett, de azóta sem kaptam cserébe a „munkaadómtól” pénzt, ellenben küldtek egy klubtagsági kártyát, amiért újabb összeget, 4500 forintot kértek. Egy harmadik ügyletbe is belevágtam. Újságot kellett árusítani. Befizettem 2800 tagsági díjat, plusz 1200 forintot az újságért. Egyet sem tudtam eladni belőle, ráadásul nem is szabad ezeket a kiadványokat árulni, mondták a postán. Megmaradt nekem tüzelni. Még jó, hogy olyan kazánunk van, amiben minden elég. Ennek az ügyletnek is volt tagsági díja, plusz posta- költsége, több ezer forint. Kellett volna tagtoborzást is végezni, de én nem csaptam be senkit, nem hirdettem. Nem voltam rest, egy adag eladatlan újságot próbaképpen visszaküldtem, mert azt írták a tájékoztatón, visszaváltják azokat. Feladtam a csomagot 1200 forintért, de visszajött, hogy a címzett ismeretlen. Csalók országa lettünk. _______________________________(NÉV ÉS CÍM! A munkát ígérő cégek eltűnnek, nyomuk sem marad A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Jól választottak ötvennégy éve Kollégánk gyógyulásáért a mögöttük hagyott évek viszontagságai sem tudtak befurakodni harmonikus életükbe. A nehéz, időnként emberpróbáló munka mellett szépen, tisztességben felnevelték gyermekeiket. A napi gondok és a sok tennivaló közepette alig észrevehetően repült el az idő. Már rég nyugdíjasok, de még ma is aktívak. Tiszteletreméltó koruk ellenére is dolgoznak reggeltől estig, ugyanúgy, mint fiatalon, de arra nagyon vigyáznak, hogy figyelemből, szeretetből jusson elég a családnak, az unokáknak. A szép évforduló alkalmából két lánya, két veje és három unokája köszöntötte a házaspárt. Múlt év augusztusában a szolnoki Interfruct áruházban történt rablótámadásban súlyosan megsebesült Takács András személy- és vagyonőr. A kolléga gyógyulása érdekében és családja nehéz anyagi helyzetének segítésére alapítványi számlát nyitottunk. Sajnálatos tendenciát mutatnak a statisztikák, egyre gyakoribbak a rablótámadások, szinte mindennaposak az incidensek, a magán- tulajdont védő személy- és vagyonőrök fokozott veszélynek vannak kitéve. Az élethez való alkotmányos alapjog szükségessé teheti a lőfegyver jogos használatát. Valószínűsíthető, hogy ez a támadás sem járt volna ilyen tragikus következményekkel, ha Takács András fegyverrel rendelkezik. A bűnelkövetők többségét a fegyveres személyzet jelenléte eltántorítja a terv végrehajtásától. Ugyanakkor elenyésző azoknak a rendkívüli eseményeknek a száma, amelyekben a vagyonvédelmi célra kiadott maroklőfegyvert használja a jogosult. A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozók aggódva figyelik a Belügyminisztérium új fegyver- törvény-tervezetét, és értetlenül állnak a szándék előtt. Az őrök lefegyverzése alkotmányos jogaik sérülését jelentené, míg a bűnözőket kifejezetten bátorítaná. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megyei elnöksége, érzékelve a támadások és nem ritkán az életveszélyt okozó sérülésekkel járó esetek szaporodását, elsők között határozott úgy, hogy saját pénzügyi kereteiből biztosítást köt az érvényes kamarai igazolvánnyal rendelkező tagokra, segítséget nyújtva ezáltal a balesetet vagy súlyos sérülést szenvedett kollégák családjának. Ez a biztosítási szerződés múlt év október 11-e óta él. Amikor Takács András megsérült, ilyen szerződés még nem volt érvényben. Éppen ez késztette elnökségünket arra, hogy javasolja az országos elnökségnek egy alapítvány vagy segélyalap létrehozását. A javaslatra fogadókészek voltak, így a megyei kamara ez év január 8-ai ülésén döntést hozhatott arról, hogy Takács András gyógyulása és családja anyagi nehézségeinek segítésére gyűjtést szervez. Ebből a célból bankszámlát nyitott, amely április 15- ig áll rendelkezésre. A segítségüket felajánlók a részletekről a megyei kamaránál kaphatnak részletes információt. MUCSI JÁNOS TITKÁR csolódó ismeretterjesztő előadásokat. E program keretében legutóbb dr. Berta Mária, a Hetényi Géza Kórház Bőr- és Nemibeteg- gondozójának főorvosa tartott előadást a kollégistáknak. A tarAlapi Terézia. Az évtizedekkel ezelőtt hozott döntésük mindenben igazolta választásukat, mert Ötvennégy évvel ezelőtt, egy januári napon állt oltár elé az új- szászi Lázár Mihály és felesége,
