Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

I m 2001. Február 20., kedd HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Lebukott a tömeggyilkos ápolónő Fekete Angyal február 6-án adta be az utolsó halálos injekciót Fekete Angyal néven kerül be a ma­gyar kriminalisztika történetébe az a 24 éves ápolónő, aki harminc­negyven - általa gyógyíthatatlannak vélt - beteget segített át azok tudta, beleegyezése nélkül a halálba. Budapest Tímea, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház múlt héten őrizetbe vett ápolónője teg­nap délutánig 19 elhunytat tudott meg­nevezni azok közül, akiknek „segítő szándékkal” halálos injekciót adott be. A szüleivel, testvérével rendezett anyagi körülmények között élő pomázi nőt szorgalmas, jó munkatársnak ismerték kollégái, azonban nem kedvelték túlsá­gosan. Többször kapták apró hazugsá­gokon, füllentéseken, többen nem néz­ték jó szemmel túlbuzgóságát, illetve azt sem, hogy esetenként lekezelően beszélt az ápolószemélyzet többi tagjával. A rendőrségen meghallgatott tanúk szerint szeretett önállóan dönteni, ez okozta a tragédiákat is. így fordulhatott elő, hogy az orvosok által rendelt gyógy­szeres beöntés helyett 1998-ban egy esetben mosogatószerrel végezte el a be­öntést. Tímea egészségügyi szakközép- iskolában végzett, tehát értette a kórla­pon szereplő diagnózist, otthon volt a gyógyszerek világában is. A kihallgatá­sok során elmondta: a gyógyíthatatlan betegek szenvedésein akart segíteni. Éj­szakai műszakban az általa halálra ítélt betegek infúziójába adagolta a tragédiá­kat okozó szereket - káliumot, seduxent, különböző morfiumkészítményeket -, így tetteinek nem volt külső nyoma. Mint megtudtuk, min­dig olyan gyógyszert ada­golt túl, amellyel az adott pácienst kezelték, ezért az esetenkénti boncolá­sok alkalmával sem de­rült fény az emberölésre, már csak azért sem, mert annak gyanúja nem me­rült fel. Munkatársai egymást között Fekete Angyalnak nevezték amiatt, hogy éj­szakai ügyeletéi alatt gyakrabban fordult elő haláleset, mint mások­nál. Mégis, egészen az utolsó időkig senki sem vizsgálta a fenti halálese­tek körülményeit. A kór­ház igazgató-főorvosa mindössze egy hete tett bejelentést a rendőrsé­gen, akkor kezdődött meg az adatgyűjtés, ami a csütörtöki őrizetbe vé­telhez vezetett. Tímea alig néhány hete, február 6-án adta be az utolsó ha­lálos injekciót. A gyanúsított, infor­mációink szerint sosem állt pszichiátriai kezelés alatt. Ezen a héten, a rendőrség tájékoztatása szerint, elmeszakértői vizs­gálatnak vetik majd alá. Úgy tudjuk, a nyomozás kiterjed annak megállapításá­ra is, hogy mások esetleg felelősségre Reggelre üres ágyat találtak a mit sem sejtő hozzátartozók vonhatók-e a halálesetek miatt. A ha­szonszerzést, mint motivációt egyelőre elvetette a rendőrség. Dr. Martini Jenő orvos-jogász lapunk érdeklődésére elmondta, Magyarorszá­gon még a beteg belegyezésével, annak FOTÓ: EUROPRESS kérésére sincs lehetőség eutanáziára. Er­re egyébként Európában csak Hollandiá­ban kerülhet sor. Nálunk az önrendelke­zés joga annyit biztosít, hogy esetleg nem fogadjuk el a további gyógyszeres kezelést. istsi Jól vizsgázott a védelem Káosz, fegyelmik, kizárások Budapest Felfüggesztheti-e a kisgazdaelnök tagságát a kizárt pártfőügyész? A kisgazdapárt országos elnöksége tegnapi ülésén fegyelmi eljárást kezdeményezett Bánk Attila frakcióvezető ellen, mi­után múlt hét végén Bánk a párt főügyészeként Torgyán Józseffel szemben rendelt el ugyanilyen szankciót. Közben folytatódnak a kizárási kísérletek, napról napra nő a káosz. Annak ellenére, hogy 2000- ben az előző évihez képest 60 százalékkal több kárese­tet regisztráltak az ország­ban, javult a lakosság biz­tonságérzete, mert a ka­tasztrófavédelem megfelelő törvényi szabályozással mű­ködik és jól vizsgázik. A fentieket Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság (OKF) elmúlt évet ér­tékelő tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette ki. Az országos kataszt­rófavédelmi főigazgató elmondta, hogy a 2000. január 1-jén, a ko­rábbi állami tűzoltósági és polgá­ri védelmi feladatok integrálásá­val létrejött OKF 51 981 alkalom­mal vett részt veszélyhelyzetek elhárításában, megelőzésében, és ezzel közvetlenül 2600 ember életét mentette meg. Hozzátette: az OKF életképességét, hatékony­ságát a belvízkárok, valamint a Tisza és a Szamos cianidszennye- ződésének enyhítésében, illetve a tavaszi árvizek, a jelentős erdőtü­zek esetén tanúsított helytállás bizonyltja. A főigazgató a legna­gyobb esetek között a pusztasző- lősi gázkitörést, a Globe Színház leégését, valamint a balatonfűzfői Nike Rt. lőportároló üzemében történt robbanást említette. Rá­mutatott: a legtöbb „bevetésük” a fővárosban, valamint Pest és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében volt, míg a legkevesebbszer Vas megyében kaptak riasztást. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy 1999- hez képest tavaly megduplázó­dott a veszélyes szállítmányokkal öszszefüggő balesetek száma, ám a szakszerű beavatkozásoknak köszönhetően katasztrófahelyzet egyszer sem alakult ki. Nagy eredménynek nevezte, hogy széles körű együttműkö­dést alakítottak ki társszerveik­kel, valamint azt, hogy a lakos­ság, illetve a települések polgár- mestereinek felkészítésében, a katasztrófavédelmi ismereteknek a közoktatási rendszerben való beépítésében szintén jelentős előrelépés történt. Bakondi György közölte: személyi és dolo­gi kiadásokra 2001-ben 6 milliárd forintot fordíthatnak. __________________________(MTI) Bud apest Bánk Attila élete legnehezebb döntésének nevezte vasárnapi lé­pését: párttagsági jogainak felfüg­gesztése mellett fegyelmi eljárást rendelt el Torgyán József ellen. A szokatlan lépést azzal indokolta, hogy pénteken szabálytalanul tartottak vezetőségi ülést, azon érvénytelen határozatok szület­tek, illetve az utóbbi időszak tor- gyáni tettei már-már a koalíciós kormányzást is veszélyeztetik. Bár Torgyán pénteken bejelentet­te, hogy mára frakcióülést híva­tott össze, Bánk szerint e jog egyedül őt illeti, ő pedig március elsejére hívta össze a frakciót. Torgyán József a tegnapi el­nökségi ülést követően elmond­ta: Bánk Attilát pénteken leváltot­ták pártfőügyészi posztjáról, így eleve nem volt joga fegyelmit in­dítani elnöke ellen. A pártalkot­mány egyébként is kimondja, hogy az FKGP első emberét a 2002. évi országgyűlési választá­sokat követő 60 napig tisztségé­ből sem felfüggeszteni, sem levál­tani nem lehet. (Más jogi forrás­ból az Europress úgy tudja: az ér­vényben lévő fegyelmi szabályzat szerint a párt főügyésze bárki el­len indíthat fegyelmi eljárást - akár a pártelnök ellen is.) Még nem tudni, kinek lesz iga­za, de ha Torgyán párttagsági jo­gai valóban függőben vannak, ak­kor egyelőre elnökként sem in­tézkedhet, egyebek mellett nem jelölhet minisztert az FVM élére. E véleményt látszik igazolni, hogy noha Torgyán korábban je­lezte: tegnap négyszemközt talál­kozik Orbán Viktor miniszterel­nökkel, a kormányfő környezeté­ben senki sem tudott efféle prog­ramról, s a sajtó képviselői is hiá­ba várakoztak késő délutánig a parlamenti folyosón. Török Gábor politológus úgy látja: az FKGP botrányaiban a do­minóelv érvényesül. A kezdő lö­kést a Fidesz, illetve maga a mi­niszterelnök adta meg azzal, hogy távozásra kényszerítette bársonyszékéből Torgyán Józse­fet, mintegy biztatva politikai el­lenfeleit: „szabad a préda”. A pártelnök ezek után nem te­hetett mást, minthogy hű maradt önmagához. Támad és előre me­nekül. Csakhogy akciója igen ve­szélyes és kétélű: nemcsak ön­magát száműzheti a politikai lomtárba, hanem a pártját is. Mert ha nő a polgári platformo- sok tábora, ugyanaz történhet, mint '91-ben: az elnök és néhány híve mintegy ellenzékben ott ül majd ugyan a parlamentben, míg a volt frakció zöme - kizártak és kiváltak - függetlenként politizál tovább, s támogatja voksaival a kormányt. Persze akár szakadhat is a koalíció... TAKÁCS MARIANN VÉGLEGES RENDELET. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM), valamint a Pénzügyminisztéri­um szakértői véglegesítették a 2001-es agrártámogatási rende­letet - jelentette be hétfőn Né­meth Zsolt, a megbízott agrár­miniszter szóvivője. Közölte: a véglegesítés nyomán az agrár- támogatási rendelettervezet kedden a kormányülés elé ke­rülhet. Jelezte, hogy elkészült a szövetkezeti külsőüzletrész- tulajdont rendező jogszabály- tervezet is, amelyet várhatóan a kormány szintén keddi ülé­sén tárgyal majd meg. BALKÁNI ÜGYEK. Hétfőn a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény Szociális Kezde­ményezése kétnapos tanácsko­zást indított Budapesten. A ta­nácskozáson a balkáni stabili­tási egyezmény segélyezett or­szágainak munkaügyi és szoci­ális miniszterei, államtitkárai, ezen országok munkaadói és szakszervezeti vezetőinek kép­viselői vesznek részt, Magyar- ország a házigazda szerepét tölti be. ÁSZ-VIZSGÁLAT. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) tulajdonában már csak 42 millió forint értékű, az induló vagyon egy százalékát kitevő ingatlan van, a szerve­zetnél a vagyonvesztés mint­egy hárommilliárd forintra te­hető - állapította meg az Álla­mi Számvevőszék (ASZ) vizs­gálata. A kedvezményes üdül­tetéshez szükséges fedezet biz­tosításához az alapítványnak átadott vagyonból számottevő forrás nem várható, a jövőben is csak kiegészítő központi költségvetési támogatással tart­ható fenn a kedvezményes üdültetés. NÉPSZÁMLÁLÁS. Eddig a la­kosság mintegy 90 százaléka töltötte ki a kérdőíveket - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A nép- számlálás alapszakasza febru­ár 21-én zárul. Ezt követően egy héten át pótösszeírást tar­tanak, amelynek célja mind­azok számbavétele, akiknek összeírására eddig valamilyen ok miatt nem került sor - derül ki a közleményből. A pótösz- szeírás időszaka alatt a polgár- mesteri hivatalok is várják a még össze nem írtak jelentke­zését. FELMENTÉS. Nem kívánták indokolni Szenes Andreának, a Magyar Televízió műsorokért felelős alelnökének hétfői fel­mentését az MTV vezetői. Az érintett - akit Torgyán József javasolt a posztra - megdöbbe­néssel értesült a felmondásról, mivel hivatalosan nem kapott felmondólevelet. Kistelepülések, egyesüljetek! Rendeletileg hozzák létre az ezer lakosnál kisebb falvak körjegyzőségeit A helyi önkormányzati rendszerek fejlesztésének fő irányairól és az erre irányuló munka részleteiről egyeztet­ték álláspontjaikat a Belügyminisztériumban a témában érdekelt minisztériumok képviselői, az országos ön- kormányzati érdekszövetségek vezetői, és a Jegyzők Orszá­gos Szövetségének elnöke. Körkérdés a diákigazolványról Budapest A tanácskozást követően az ön- kormányzatokat érintő két fon­tos kérdéskörről: a körjegyzősé­gek helyzetéről és a települések társulásairól tettünk fel kérdé­seket.- A körjegyzőségek nagy tör­ténelmi hagyományokkal ren­delkező, 1872 óta ismert és be­vált intézmények - mondotta Kara Pál helyettes államtitkár. - A rendszerváltás után ugyan fel­támasztottuk ezt a rendszert, ám a kezdeti sikereket követő­en, a '90-es évek második felére, többnyire bizalmatlansági okok­ból hanyatlani kezdett ez a moz­galom. Ekkor arra gondoltunk, nem lenne-e helyes, ha anyagi­lag ösztönöznénk az apró tele­püléseket a körjegyzőségek megalapítására. Meg szeretném jegyezni, hogy a körjegyzőségek minden körülmények között közigazgatási szervezetek ma­radtak, és nem módosítják a he­lyi önkormányzatok és a polgár- mester jogállását. Intézkedése­inkkel sikerült elérnünk, hogy ma már 535 körjegyzőség mű­ködik az országban, amelyek­hez 1378 település tartozik. El­érkezettnek látjuk az időt, hogy az 1000 lakosnál kisebb telepü­lések körjegyzőségeket alkossa­nak, s ennek most rendeleti úton is érvényt szerzünk. A települések társulásairól a Belügyminisztérium munkatár­sai elmondták: az élet, a napi munkák megkövetelik, hogy a kisebb települések összefogja­nak, mert például a hulladék- gazdálkodással és a közösségi infrastruktúrával összefüggő feladatokkal a kisebb települé­sek csak közös erővel képesek megbirkózni. Ezért ezt a fajta összefogást ma már a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-rend- szerek is támogatják. A sajtótájékoztatón az is el­hangzott, hogy a megyei önkor­mányzatok megállapodtak, me­lyik régiónak, hol legyen a köz­pontja. Eszerint Debrecen, Mis­kolc, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Sopron, illetve Kö- zép-Magyarország régióköz- pontja Pest megye lesz. iko6s) Budapest Aláírásgyűjtési akciót indí­tott a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) az ingyenes diák- igazolványért. A szervezet a kérdőíveken tudakolja azt is, hogy az érintettek mi­lyen kedvezményeket ven­nének szívesen igénybe. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet megszületése előtt a szü­lők érdekképviseleti szervezete a pedagógusok, az iskolák és a szü­lők véleményére kíváncsi, vajon mikor szeretnék kezdeni a követ­kező tanévet. Az oktatási tárca ve­zetője két időpontot (augusztus 29-ét és szeptember 3-át) is meg­jelölt, ezek között az oktatási in­tézmények maguk választhatnak. A körkérdés eredményét az MSZOE egy hét múlva a Közokta­tás-politikai Tanács ülése elé kí­vánja tárni. Készéi Sándor, a szü­lői egyesület elnöke a közlekedési vállalatoktól vár hozzájárulást ah­hoz, hogy az első diákigazolványt minden, közoktatásban, illetve a felsőoktatásban tanuló fiatal ala­nyi jogon, ingyenesen kapja meg. Készéi Sándor szerint a közle­kedési vállalatok hatalmas több­letbevételre tesznek szert azóta, amióta megjelentek a nehezen ha­misítható plasztikkártyák, ezért átvállalhatnák a diákokra, vala­mint az iskolákra háruló arc ági terhek egy részét. A diákigazol­vány egyúttal személyi azonosító okmány is lehetne, amely kedvez­ményekre, különféle juttatásokra is jogosítana. A szülői egyesület egyúttal sze­retné elérni, hogy a közlekedési vállalatok ne büntessék meg azo­kat a kiskorú, jövedelem nélküli, tanköteles fiatalokat, akik utólag mutatják be bérletüket. H. M. A TELEPÜLÉSEK SZAMA NEPESSEGNAGYSAG- KATEGÓRIA SZERINT ______ 49 9 és kevesebb 500 999 1000 1999 Összesen 1017 697 651 3127

Next

/
Oldalképek
Tartalom