Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-17 / 41. szám

2001. Február 17., szombat MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Nézőpont Állj meg, Fiú! JÁRVÁS ZSUZSA A múlt hétvégén megint maghalt egy fiú kábí­tószer túladagolásban. Ugyanaznap 600 halá­los adagnyi kokaint foglaltak le a tompái vá­mosok. Néhány hete szomszédos megyénk fi­ataljainak kábítószer-fogyasztási szokásait tet­ték közzé, miszerint a középiskolás korú fiatalok 40 százaléka már kóstolt valamilyen drogot. Azt mondta erre egy szolnoki doktornő, nálunk is döbbenetes a helyzet. Én sokáig nem értet­tem, mire kell e bódulat, de amióta a Fiút ismerem, sejtek vala­mit. A Fiú punkos hajat viselt, meg karikát az orrában és a fülében. Ezért sokan felháborítónak tartották, hogy szóba állok vele. Per­sze azt nem tudták róla, egész kicsi volt még, amikor az apja el­hagyta őket, és azt sem, hogy minden szombaton segít anyjának a sokadik mellékállásában. A Fiú éhbérért dolgozott a munkahe­lyén, nem sokkal többért pedig az összes szabad idejében, tudni­illik lakást vett. Fizette a barátnője tanulmányait, eltűrte, hogy nem mehet vele a családi ebédelne, ünnepségekre, és egyszer egy nejlontáska alján virágot vitt a lánynak, jelezvén, megbocsá­tott, amiért az megcsalta. A Fiú Thomas Mannról és Updike-ról mesélt, meg arról, hogy nincs esélye a jövőre. Aztán hirtelen ingadozó hangulatúvá, ki­számíthatatlanná kezdett Q7An Aj vjl/jp válni- Egyre többször em­oZcp UJ ULLCLg legette Hollandiát - a ká­Hhi-7Ínlshn1 bítószerek Mekkáját - és muzioKDoi az >aranylövésr Mire észbe kaptam eltűnt. Az­óta is keresem, de sehol sem találom. Pedig szeretnék rákiáltani: Állj meg, Fiú! Csak attól félek, nem tudnék mit válaszolni, ha megkérdezné, ugyan miért álljon meg? Mert nem mondhatnám neki mégsem: tanulhatsz és lesz jó munkád, szeret, akit szeretsz, békében nevelhetitek gyermekei­teket, s anyádról is tudsz majd gondoskodni öreg napjain. Nem mondhatnám, mert nem igaz. Jól tudja ezt a Fiú és még sok mil­lióan a világban, akik csonka családban nőnek fel, vagy éppen a hatodik apuka és a negyedik anyuka fordul meg a háznál. Akik nélkülöznek, vagy ellenkezőleg: a pénz az Isten. Akik otthon is azt látják, itallal és munkával kábítják magukat a felnőttek. A koncerten a szemük láttára nyel le a színpadon egy marék tablet­tát a popsztár, amitől azonmód fel is pörög. A tévéből pedig még ettől meredekebb dolgokat is elleshetnek, de lehet, hogy elég csupán a menő csávót utánozni a III. emelet 12-ből. Ázt hiszem, kezdem érteni a Fiút és a többieket. Ha mi, felnőt­tek nem tudjuk megteremteni nekik, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a fejlődésükhöz, majd ők teremtenek maguknak szép, új világot illúziókból, hallucinációkból. Pedig lehetne való­sat is. Csak ahhoz tiszta szív és tiszta fej kell. Hát ezért álljatok meg! Mielőtt még a legelső adaghoz hozzányúlnátok. És Te is, Fiú, akárhol jársz. Mert mindenhonnan van visszaút. Majdnem mindenhonnan... f ( | UO— U-c Kisemmizett özvegyek Túrkeve Nyolc év telt el a Jan Hewe- liusz lengyel komphajó ka­tasztrófája óta, de ez az idő nem volt elég ahhoz, hogy az áldozatok hozzátartozóit — köztük az öt magyar ka­mionsofőr családját — tisz­tességes kártérítésben ré­szesítsék, és a szövevényes ügy rejtélyeit felderítsék. Az áldozatok között volt a mezőtúri Túrtrans Kft. egyik kamionvezetője is. A Heweliusz — hajózásra alkal­matlan műszaki állapotban - a lengyelországi Swinoujscie kikö­tőjéből tartott a svédországi Ystad felé, amikor 1993. január 14-én hajnalban, Rügen szigete közelében, fedélzetén 35 utassal és 29 főnyi személyzettel, gyom­rában 10 vasúti kocsival és 28 ka­mionnal tomboló viharba került és elsüllyedt. Egyetlen utasa se élte túl a katasztrófát. Hat évig húzódó büntetőper­ben többszöri fellebbezés után 1999 januárjában született meg a jogerős ítélet, így a párhuza­mosan zajló polgári kártérítési perben elvileg elhárult minden akadály, hogy az áldozatok hoz­zátartozói és a károsult cégek végre megkapják az őket megil­lető jogos kártérítést. Ám a komphajót üzemeltető Euroafri- ca biztosítója, a Warta azóta sem fizetett. Pontosabban: a magyar családoknak juttatott valamit, de ebben nem volt kö­szönet. A bíróság megkerülésé­vel - egy budapesti ügyvédi iroda sajnálatos közreműködé­sével — az özvegyeknek 8-8 ezer, a gyerekeknek pedig 4-4 ezer dollárt ajánlott fel egy olyan megállapodás fejében, hogy a nyugdíjjáradék kivételé­vel minden egyéb követelésről lemondanak. Á szerencsétlen özvegyek, akik a viszonylagos jómódból (a kamionsofőrök tudvalévőleg jól kerestek) úgy­szólván koldusbotra jutottak, aláírták a papírt, és felvették a pénzt. Mint utólag kiderül „csőbe húzták" őket. Az özvegyeknek arról ugyanis fogalmuk sem volt, hogy a nemzetközi kártérítési gyakorlat hasonló esetekben leg­kevesebb 40 ezer dollárral szá­mol. A per legutóbbi szczecini tárgyalásán (magyar részről jelen volt Jenei István, a Túrtransz, az egyik magyar áldozat vállalatá­nak kereskedelmi igazgatója), a bírónő is elismerte, hogy a háttér­megállapodással valami nincs rendben. Mindeközben a biztosí­tó, ki tudja milyen számítások alapján, egy új ltimutatást jutta­tott el a törvényszékhez. Eszerint az özvegyeket nyugdíjjárulék sem illeti meg, mert a baleset óta emelkedett az egy főre eső jöve­delmük! A Jan Heweliusz komphajón odaveszett tengerészek özvegyei­nek és családjainak egyesülete a katasztrófa nyolcadik évforduló­ján nyilatkozatot tett közzé. Eszerint máig nem tisztázódott, hogy mi okozta a balesetet, az eddigi vizsgálatok „a katasztrófa valóságos okainak elfedésére, a vétkesek rejtegetésére és a fele­lősség alól történő felmentésükre irányultak”. Ezért az egyesület úgy döntött, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságá­hoz fordul panasszal. Disznótor színész módra Tiszavárkony Csípős, ködös téli reggel, igazi disznóvágásra való idő. Az alkotóház udvarán koromfeketén pihen egy nemrégiben jobb létre szen- derült disznó, társa talán még nem is sejti, hogy ha­marosan rá is ez a sors vár. Alig néhányan szorgoskodnak a frissen perzselt állat körül, de ha­marosan benépesül a ház, külö­nösen a jó meleg kemence kör­nyéke. A Szigligeti Színház társu­latának szervezett disznótorral egybekötött tiszavárkonyi kirán­dulást Vass Lajos direktor. Különös, zárt világ a színpadia­ké, gyakorlaülag reggeltől késő es­tig együtt vannak. A próbák, elő­adások közötti kevéske idő legfel­jebb egy-egy Tisza-parti sétára elég, egyébként a színházban töl­tik a napokat. A várkonyi disznó­torra is együtt érkeznek. Itt leg­alább rövid időre kizökkennek a mindennapok ritmusából. Kide­rül, hogy Mészáros István szakava­tott mozdulatokkal tudja tisztítani a leperzselt bőrt, hogy Petridisz Hrisztosz milyen szívesen segít a különböző munkákban, s hogy Vass Lajos nem csak házigazda­ként fogadja vendégeit, hanem a belsőségek tisztításából is kiveszi a részét. A reggeli hagymás vért fa­latozva megtudjuk, hogy Mészá­ros Istvánnak volt ideje begyako­rolni a disznóvágás menetét:- Gyerekkoromban minden év­ben vágtak a nagyszüleim. Em­lékszem, hatéves lehettem, ami­kor a nagy nap előtti este mond­ták, hogy másnap korán kell kel­ni, mert én fogom majd a malac farkát. Komolyan vettem a felada­tot, reggel valóban felkeltem és mentem segíteni. Egé­szen addig nem volt baj, amíg el nem kezdett visí­tani a disznó. Akkor el­szaladtam, be a közeli erdőbe, hasra vetettem magam a hóban, bele­fúrtam a fejem, hogy ne is halljam. Mire a második disz­nót is elkábítják és levág­ják, már kezd enyhülni az idő, egyre többen me­részkednek ki a szabad­ba segédkezni. Napköz­ben kiderül, hogy lovag­lásra is van lehetőség. A főiskolán minden szí­nész tanul lovagolni, így sokan kihasználják az Egyedül a alkalmat. Magyar László és Zelei Gábor szőrén üli meg a lovat. Példájukon felbuzdulva Vi­da Péter is kipróbálja, milyen nye­reg nélkül lovagolni. Gombos Ju­dit szintén bizonyítja tehetségét:- Én még Gödöllőn tanultam meg lovagolni, és azóta is szívesen felülök a ló hátára, ha van rá lehe­tőségem. Egyébként nagyszerű dolognak tartom a mai kirándu­lást. Együtt vagyunk, mint más­kor, de színházról alig esik szó. Vannak olyan kollégáim, akikkel nagyon jó viszonyban vagyunk, de valahogy máskor nem marad már idő arra, hogy megbeszéljük a problémáinkat. Most nagyon jó­kat beszélgetünk. A déli körömpaprikás után ké­szül a hurka-kolbász. A nyers­anyagot sokan megkóstolják, mindenki elmondja, szerinte mi- Csak magamtól tanulgat­tam, hogyan kell játszani rajta. Egyébként nagyon örülök neki, hogy ilyen jól érzi magát a társa­ság. Ha igénylik, máskor is szer­vezünk hasonló összejöveteleket. disznónak nem volt oka az örömre hiányzik még belőle. A reggeli kö­döt verőfényes napsütés váltja fel, már egy pulóver is elég. Benn már a vacsorához terítenek, elkészült az orjaleves, a töltött káposzta, sül a hurka, sőt a rétes is megér­kezett. Zenészek is jönnek, így gyorsan emelkedik a hangulat. Néhányan táncra perdülnek, majd a művészek nagy örömére igazgatójuk is bemutatja, milyen jól tangóharmonikázik. Előfordul ugyan, hogy keresi a hangokat, de elnézik neki, hiszen saját be­vallása szerint „autodidaktaként” tanulta meg a hangszer kezelését: FOTÓ: CSABAI Petridisz Hrisztosz az egész napi munka után összegyűjti a családját, lassacskán hazafelé in­dulnak:- Szeretem a disznóvágások hangulatát, szeretek segíteni a különböző munkákban. Szá­momra nem is az elkészült ételek a fontosak, hanem az, hogy ilyen­kor valahogy mindenki felszaba- dultabb, közvetlenebb. így volt ez ma is. Szerintem holnap kicsit másként megyünk majd be a színházba, egy olyan élménnyel gazdagabban, ami összeköt ben­nünket. SZILVÁSI Krisztina királynő, korona nélkül A mai huszonévesek utánozhatatlan magabiztosságával toppan be a megbeszélt találkozóra. S korosztálya kedvelt öltözékében: testhez simuló színes pólóban, rojtos, foltosra koptatott világoskék farmerban. És semmi smink. Úgy tűnik, a ki­rálynő ma szabadnapos. Miss Cyberspace Hungary — a honi internetes szépség- verseny győztese, Sztanek Krisztina — a fővárosban tartott döntő után most lazít­hat egy kicsit a hevesi szülői házban. Heves*Budapest- Hány klikkelő hódolója emelte az uralkodói székbe?- Arra még nem jutott időm, hogy utána­nézzek a szavazatoknak. Tény, hogy engem is nagyon érdekelnek ezek az adatok, mert vé­gül is az internetezők sokaságának köszönhe­tem a koronámat.- Hogy akadt fenn a hálón?- Miután meghirdették ezt a versenyt, ha­vonta százötven-kétszáz lány adta be fény­képsorozatát a rendezőknek. Közülük tíz ke­rült fel a hálóra, s a négy legszebb jutott az elődöntőbe. Fotóim alapján engem májusban az első helyen juttattak tovább az internetes szavazók. A döntőre huszonheten marad­tunk, ott derült ki, hogy én kaptam a legtöbb voksot, s vele a koronát.- Ahogy elnézem, nem érdemtelenül...- Mire gondol?- Tetőtől talpig mindenre. Tökéletesnek tű­nik.- Hát, ami azt illeti - kritikusan méri végig magát -, az alakom lehetne tökéletesebb is. A súlyom elfogadható, 52 kiló vagyok, a mére­tem pedig 98-60-88. A derékbőségemből leg­alább négy centit le kellene faragnom. Ez an­nak ellenére nem lesz könnyű, hogy hetente háromszor izzasztóm magam egy fitneszsza- lonban.- Gondolom, mellette még koplal is.- Hát, azt nem nagyon... Imádom a tésztát, az édességeket. Ha hazajövök, itthon is jól tartanak.- Sokat utazik?- Többlaki életet élek. Budapesten és Milá­nóban dolgozom modellként, s mivel gyakor­ta van munkám, így meglehetősen sokat ingá­zom. De megéri, mert azt csinálom, amit sze­retek, amire mindig is vágytam. A szabadnapos szépség fotókkal, újságcik­kekkel teli albumot tesz az asztalra. Reklám­képek, divatfotók, sorozatfelvételek egymás hegyén-hátán.- Bárkiből lehet sikeres modell, de nagy- nagy kitartás, akarat és erő kell hozzá - jegy­zi meg —, és természetesen egy jó adag sze­rencse. A királynő egykor táncosnő szeretett volna lenni, de szülővárosában akkoriban nem volt kihez órákra járnia. Évekkel később - egri szilágyis gimnazista korában — tanult dzsesszbalettet, s azóta is rendszeresen gya­korol. Egyszer talán még a tanításra is rászán­ja magát, erre szívesebben vállalkozna, mint tanult „szakmájára”, a szállodaportási tevé­kenységre. — Gondolnom kell a jövőre — először ko­molyodik el —, mert modellként általában 30-32 éves koráig dolgozhat az ember. Ha minden összejön... A most 24 éves Krisztina eddig nem pa­naszkodhatott. Igaz, első fotósorozatával so­kat kellett talpalnia, mire ráköszönt a szeren­cse, s a hazai ügynökségek foglalkoztatni kezdték. Az elmúlt három év alatt viszont már szerepelt óriásplakáton, számos bemuta­tón, de készültek róla kimondottan művészi aktfotók is. Emellett bekerült egy olyan csa­patba, amelynek tagjai hoszteszként tevé­kenykednek. — Ennek köszönhetem, hogy a ’98-as ma­gyar Forma-1 idején két napig Sylvester Stal­lone egyik kísérője lehettem - említi nem kis büszkeséggel. — Jártam vele a Dock Diszkó­ban, illetve a Vogue-hajón, ahol az egyik ba­rátjának a születésnapját ünnepelték. Rendes, szerény embernek ismertem meg valameny- nyiüket. A világhírű amerikai színész társaságában volt egy menedzser, aki - miután megtudta, hogy Krisztina itthon eredetileg modellként dolgozik — felajánlotta, hogy összehozza kül­földi ügynökségekkel. így került Milánóba, ahol „mellesleg” a Power Boat, a Forma—1-es motorcsónakfutam olasz sztárja, Guido Ca­pellini mellett „háziasszonykodott” egy másik magyar lánnyal együtt. Az elmúlt két év alatt találkozott Cindy Crawforddal, Melani C-vel, s egy alkalommal Tom Cruise is gratulált di­vatfotóihoz. — Nem zavarja, hogy az ilyen foglalkozású hölgyeket - talán nem is alaptalanul - gya­korta rossz színben tüntetik fel? — Csak azokat, akiket lehet. Tény, hogy nagy a kísértés, az ember naponta tucatjával kapja az eléggé egyértelmű ajánlatokat. Ázok az illetők, akik ilyen szolgálatok fejében ígér­nek bizonyos előnyöket, soha nem komoly partnerek. Ezeket a rámenős férfiakat kedve­sen, de határozottan szoktam leszerelni. A komoly ügynökségek munkatársaira viszont nem ez a jellemző. Egyébként is hűséges va­gyok. — Kihez? — Hat éve kitartok a barátom mellett, aki­hez mindig örömmel jövök haza Hevesre. Nem mondom, eleinte zavarta ez a fajta kitá­rulkozás, de ma már büszke rám. — Ami azt illeti, nem mindenki dicsekedhet egy királynővel. Akiből netán még világszépe is lehet. — Azt majd meglátjuk... Február 20-25. kö­zött rendezik meg Isztambulban a nemzetkö­zi versenyt, mindenesetre jó lenne az első tíz között lenni. __________________ SZILVÁS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom