Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

2001. Február 13., kedd M E G Y E t KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban BEVONULÁS. Kedden és szer­dán mintegy 5 000 sorköteles vonul be a Magyar Honvédség alakulataihoz, hogy letöltse ki­lenc hónapos sorkatonai szolgá­latát. A fiatalok az alföldi, illetve a dunántúli kiképzőbázisokra kerülnek: Szabadszállásra, Ta­polcára és Szombathelyre. ÚJ KÖNYV. Az Én iskolám címmel megjelent a karcagi Gá­bor Áron Gimnázium öregdiák­jainak visszaemlékezéseit tartal­mazó kötet. ■ Minimálbér vagy munkahelyteremtés? (Folytatás az 1. oldalról) Ha a pályázók a vállalt létszám 75 százalékát alkalmazni tud­ják, csak az arányos részt kell visszafizetni, ha azonban ennél kevesebbet alkalmaznak, akkor a pályázaton nyert teljes össze­get visszakérik tőlük a kamatai­val együtt. Ebbe azonban bele­bukhat egy kisebb cég. Éppen ezért a tanács csak igen megalapozott vizsgálat alapján dönt, hiszen az úgyne­vezett fűnyíróelv alkalmazása a pályázat eredeti céljaival ellen­tétben cégek megszűnéséhez és a munkanélküliség növekedésé­hez vezetne. Feledékenység fizetségképpen? Pártpolitika Döglött oroszlánba nem rúgunk — mondta Torgyán József miniszter lemondá­sáról Fodor György, az SZDSZ megyei választmá­nyának alelnöke. A megyei politikus emlékezte­tett rá, hogy Torgyán József tá­vozását az SZDSZ elnöke, Demszky Gábor jelezte először. Akkor ezért sokan bírálták, mondván valótlant állított, ám a szabad demokrata vezetőnek lett igaza. Fodor György úgy látja, Tor­gyán Józsefnek azért kellet tá­voznia, mert a kormányzatnak elviselhetetlenné vált a szemé­lye. A lemondással az ügy azon­ban nem ért véget. Torgyán Jó­zsef ugyanis még soha semmit nem adott ingyen. így a kor­mányból való távozásának is meglesz az ára. A megyei politi­kus attól tart, hogy hamarosan kiderül a Torgyán Attila korrup­ciós gyanúját megalapozó ka­zetta kapcsán - melynek való­diságát már több szakember is megerősítette -, hogy hamisít­vány; de feledésbe merülhetnek az exminiszter közpénzek fel- használása körüli ügyei is. Pedig ezek nem szabadna, hogy politi­kai alku tárgyai legyenek. _____ T.J. PA LÁNTÁZNAK. Az elmúlt két év belvizei után lassan talpra állnak a cserkeszőlői fóliások. Képünkön palántáznak a sátrak alatt.________________________________________________fotó, cs. i. Az MSZP másra költené Szolnok A közgyűlés 22-én tárgyalja a város költségvetését. Erről azonban még nincs egyetér­tés a Fidesz-MPP és az MSZP képviselői között. Tegnap az MSZP álláspontját sajtótájé­koztatón ismertették. Barta István frakcióvezető és dr. Füle István, a költségvetési bizott­ság elnöke elmondta, hogy a költ­ségvetés készítőinek csekély volt a mozgástere, kényszerköltségve­tés készül a városban. Ám ennek ellenére néhány területen jelen­tős változtatásra volna szükség a tervezethez képest. így a terve­zett összeg dupláját kellene út­építésekre, a szükséges városi közlekedési csomópontokra, és mintegy 70 millióval többet az is­kolák, óvodák működésére fordí­tani. Az MSZP véleménye szerint nem többletforrások bevonására, hanem a jelenlegi kereteken belü­li átcsoportosításra volna szük­ség. így például növelni szüksé­ges a közalkalmazottak, elsősor­ban az iskolák nem pedagógus dolgozóinak bérét. Kevesebbet költenének a Kossuth tér átalakí­tására, előbb a forgalmi csomó­pontokat építtetnék ki. A Kossuth tér átalakítására is szánnak pénzt, de más ütemezésben. A szocialisták csökkentenék a harmadik éve tartó ezredfordulós ünnepségek költségeit. Növelnék viszont az első lakáshoz jutók és a nyári diákmunka támogatását. Nem értenek egyet a hétéves út­építési terv költségeinek megfele- zésével a program második évé­ben, és föltétlenül szükségesnek tartják a piac korszerűsítését. Csökkentenék viszont a sport­csarnok felújítására szánt össze­get, részben ebből valósítanák meg az iskolák és az óvodák 70 milliós támogatási többletét. Szolnok 14 milliárdos költség- vetéséből a módosítások mintegy 222 millió forintot érintenek. Ez az egészhez viszonyítva nem tű­nik jelentős összegnek, ám az át­csoportosítás egyes területeken rendkívül fontos változtatások­hoz vezetne. Most a bizottságokban egyez­tetik az álláspontokat a költség- vetési tervről. Amennyiben az MSZP javaslatait kivétel nélkül visszautasítják, a párt nem fogad­ja el a költségvetést. Ám kompro­misszumokra hajlandó, a terve­zet elfogadását attól teszi függő­vé, hány és milyen jelentőségű módosító indítványát fogadják el. AZ OLVASÓÉ A SZÓ Ötszáz, bizony, dalolva megy! Szociálisan nehéz korszakunkat lezárandó a kormány kecsegtető döntésekkel állt elő az új eszten­dőre. A keresztülverekedett mini­málbér vonzatait és az új adóked­vezmények részleteit akkor még nem ismerve, a változtatások va­lóban emberinek tűntek. Csak most, amikor kristályosodni kezd a kép, döbbenünk rá, mit is kap­tunk. Kiszámolták, hogy megélheté­sünk napi 500 forinttal kerül töb­be. Ehhez jön a megszokott köz­üzemi- és szolgáltatóidíj-emelés. Momentán (állítólag) egy átlag­család nettó 150 ezerből él, plusz még várható az a mintegy 10-12 százalékos béremelés, amit kor­mányszinten számításba vettek. Hogy hol a baj? Ott, hogy ahol ennyi pénz van, az nem átlag. A többség ugyanis legfeljebb 90-et, 100-at keres. Vagy egykeresős. Vagy csonka (mint az enyém). Mert, kérem szépen, ez a magyar átlag! Nekem például az elmúlt három év havi átlagát nézve, a kö­telező túlórákkal és adókedvez­ménnyel együtt 2 ezer 266 forin­tot emelkedett jövedelmem; az értékrendeket mellőző leosztás­ban bérem alig haladja meg az öt­venezret. Ez később sem változik, mert a feladatok mennyisége és minősé­ge erre nincs befolyással. Köteles­ségtudó és törekvő természet lé­vén számláinkkal nincs problé­ma, és a gyerekek is tanulnak. A koreográfia szerint ebben nekem mindössze az a szerepem, hogy szégyenérzet nélkül elvállaljak bármilyen fusi munkát. A „szer­zési vágy” olyan erős bennem, hogy meg se kottyan napi 15-17 óra munka. Az új adórendelettel (mint a családi pótléknál is) új­fent emlékeztettek bennünket ar­ra, hogy két gyerek csak egy, mert a főiskolás, egyetemista után a kedvezmény annyi, mint koldus­nak a lyukas fillér. Minden küszködés ellenére is az összbevételünk oly reményte­lenül eltávolodott a prognoszti­zált megélhetési költségektől, hogy csak nézünk, mint a mozi­ban. Egyelőre operálunk a nélkü­lözhető szolgáltatások (tévé, tele­fon, biztosítás) felmondásával, a víz, villany, gáz és táplálkozás to­vábbi korlátozásával, s ha ez sem lenne elég, hazajön szépreményű gyermekem, mert a jelenlegi koc­kázati tényezők mellett, évtize­des adósságra, nem veszünk neki diplomát. BONYHÁDI GÁBOR Közérzetünk TELEKI JÓZSEF Nagyanyám szava Meg kell követnem nagyanyámat. Titkon ugyanis mindig megmosolyogtam, amikor egy-egy általam fölösleges kacatnak tartott holmit gondosan becsomagolva a pince felé tuszkolt, miközben az orra alatt mormolta: „nem kell kidobni, jól jöhet még valamikor”. Bölcsessége (nem egy háborút, gazdasági válságot élt meg) a napokban világlott meg előttem. Egy Szolnokhoz közeli kis faluban lakó - háborút és gazda­sági válságot átvészelt - idős férfi a legnagyobb természetes­séggel mondta, ha a csillagos egekbe is emelkedik a PB-gáz ára, ő akkor sem fog fázni; ha nagyon hűvösre fordul, megrakja a régi vaskályháját. A hidegebb napokon valószínűleg nem egy szomszéd figyelhette irigykedve füstoszlopot eregető kémé­nyét. Pedig néhány esztendeje, amikor sorra gyúltak a falvak­ban a gázlángok, volt, aki - mint egykor én nagyanyámon — csak mosolygott az öreg „A gáz egyet jelentett a fejlődéssel. ” emberen, mert a vaskályhá­ját nemhogy a szemétre nem vetette, de még elmoz­dítani sem engedte a szobá­ból. A gáz - a mosolygó többség számára — ugyanis egyet jelentett a fejlődéssel. A leg­kisebb falut is keresztbe-kasul átszelő gázvezeték volt az em­berek számára a rendszerváltás legelső kézzel fogható hozadé- ka. Éppen ezért érezhetik úgy sokan, hogy a PB-gázár ugrás­szerű emelkedésével nem csak forintjaikat veszítik el. Számuk­ra a sufnikból előkerülő vaskályhákkal, az újraélesztett cserép­kályhákkal visszatérő tűzifaaprítások, reggeli begyújtások, sa­kkozások a falvak fejlődésének megtorpanását, sőt visszafor­dulását sugallják. De az ő szemszögükből bukni látszik a rend­szerváltás hozta új, a gazdaságosságot mindenek elé helyező szemlélet is. Hiszen négy-öt esztendővel ezelőtt számos telepü­lés éppen a költségtakarékosság miatt döntött a tartályos gáz mellett. (Kötelek, Nagykörű és a környező kis falvak például 150 milliót - családokként körülbelül 75 ezer forintot - spórol­tak azzal, hogy letettek a Tisza alatt átvezetett földgázvezeték tervéről.) Ma pedig ismét a gazdaságosság jegyében készülnek számítások arról, hogyan lehetne a legolcsóbban megúszni az átállást a korábban elvetett földgázra. A petíciók, tervek között pedig ismét az új kor bűvös szavait hallani: állami támogatás, koncesszió, szakmai befektető. Nagyanyám mindezek hallatán biztos nem felejtené el meg­jegyezni: a legdrágább az, ami ingyen van. Saját épületben az orvos szakértők (Folytatás az 1. oldalról) Az építkezés, ami 46 millió fo­rintba került, tavaly februárban kezdődött és júliusban fejeződött be. Az intézet szeptemberben át­költözött ugyan, és az új helyen folytatta munkáját, de az ünne­pélyes megnyitóval addig vártak, amíg minden berendezési tárgy a helyére került. Dr. Poczkodi Sándor azt is el­mondta, hogy intézetük Szolnok megyén kívül Békés megye orvos szakértői feladatait is ellátja. Te­vékenységük minden olyan rend­őrségi, bírósági büntető- vagy polgári peres ügyet érint, ahol va­lamilyen orvosi probléma merül fel. Munkájuk igen sokrétű: az it­tas járművezetők vérvizsgálatá­tól a bontóperekkel összefüggés­ben a gyermekek elhelyezésén át az emberölésekkel kapcsolatos orvos szakértői feladatokig sok minden beletartozik tevékenysé­gi körükbe. Az intézet nyolc szakértője - elmegyógyászok, pszichológus, vegyész-toxikoló- gus, orvos szakértők - évente 5-6 ezer szakértői vélemény elkészí­tésével járul hozzá az igazság­szolgáltatás működéséhez. Az új épület avatóján résztve­vő Somogyvári István, az Igaz­ságügyi Minisztérium államtitká­ra is hangsúlyozta köszöntőjé­ben a szakértők munkájának je­lentőségét. Mint mondta, az igaz­ságügyi szakértésnek kiemelke­dő a szerepe a mai igazságszol­gáltatásban. Éppen ezért a mi­nisztérium ezzel szinkronban lé­vő célokat fogalmazott meg. A tervek között szerepel a szakértői tevékenység jogi hátterének egy­ségesítése, de nem halasztható tovább a szakértői díjaknak az inflációt meghaladó emelése sem. H.GY. A Raiffeisen Bank Rt. a közvetlen, személyes értékesítés területén tapasztalattal rendelkező munkatársakat keres mobilbankár feladatkörbe, szerződéses formában, szolnoki fiókjába. Új kollégáink feladata: pénzügyi szolgáltatások értékesítése. I Felelősségteljes, önálló munkát valamint versenyképes juttatási csomagot ajánlunk. Pályázatokat (önéletrajz, igazolványkép) „MOBILBANKÁR" jeligével 2001. február 25-ig a következő címre kérjük: Raiffeisen Bank Rt., 6000 Kecskemét, Vágó u. 2-4. Raiffeisen BANK Hogyan készül a Valentin-napra? Körkérdés A rendszerváltást követő években hazánkban is meg­honosodott a Valentin-nap szokása. Azóta minden feb­ruár 14-én ajándékokkal, meglepetésekkel, virággal kedveskednek egymásnak a szerelmesek. Lapunk ennek kapcsán arról kérdezett já­rókelőket: idén hogyan ké­szülnek erre a napra. Bállá Tibor, 30 éves infor­matikus:- Hogy mi­vel készülök, azt még nem tudom, de ké­szülök, az biztos, mert ha elfelej­teném, lehet, hogy egy ideig nem kapnék vacsorát. Egy közgaz­dász barátom szerint most az arany a legjobb befektetés, úgy­hogy azt hiszem, Bálint-napra veszek a feleségemnek egy aranyhalat. Baukóné Kerekes Erzsé­bet, 39 éves ta­karító: — Nekem új ez az ün­nep, nem eb­be nőttem be­le. Éppen ezért idegen is egy kicsit, hi­szen a szokásainkat, hagyomá­nyainkat általában a szüléink­től örököljük. A Valentin-nap viszont valami más. Ettől füg­getlenül örömmel figyelem, amikor ez al­kalomból a fi­am virággal kedveskedik a barátnőjének. Fehérvári Ri­ta, 25 eszten­dős főiskolai hallgató:- Bár a szerelmesek napja nem akkora ünnep nálunk, mit egy névnap vagy szülinap, azért az utóbbi években soha­sem feledkezünk meg róla. Va­lami apró meglepetést mindig veszek a páromnak, én pedig általában virágot kapok tőle ajándékba. Deák Zoltán, 16 esztendős ta­nuló:- Pillanatnyilag éppen nincsen olyan lány, akit megajándékoz­hatnék, mivel éppen a múlt héten szakítottunk a barátnőmmel. Ha nem így ala­kult volna a helyzet, bizto­san meglep­ném valamivel. No, mindegy, majd jövőre — a következőt. Gonda Piroska, 21 éves eladó:- Mivel a Valentin-nap nem tartozik a ha­gyományosan magyar ünne­pek körébe, én nem foglalko­zom vele. Úgy gondolom, aldk kedvesek ne­kem, azokat február 14-én is ugyanúgy szeretem, mint más­kor. Meglepetést okozni, örömet szerezni pedig az év bármelyik napján lehet. _____________ BUGÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom