Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-13 / 37. szám
2001. Február 13., kedd M E G Y E t KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban BEVONULÁS. Kedden és szerdán mintegy 5 000 sorköteles vonul be a Magyar Honvédség alakulataihoz, hogy letöltse kilenc hónapos sorkatonai szolgálatát. A fiatalok az alföldi, illetve a dunántúli kiképzőbázisokra kerülnek: Szabadszállásra, Tapolcára és Szombathelyre. ÚJ KÖNYV. Az Én iskolám címmel megjelent a karcagi Gábor Áron Gimnázium öregdiákjainak visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. ■ Minimálbér vagy munkahelyteremtés? (Folytatás az 1. oldalról) Ha a pályázók a vállalt létszám 75 százalékát alkalmazni tudják, csak az arányos részt kell visszafizetni, ha azonban ennél kevesebbet alkalmaznak, akkor a pályázaton nyert teljes összeget visszakérik tőlük a kamataival együtt. Ebbe azonban belebukhat egy kisebb cég. Éppen ezért a tanács csak igen megalapozott vizsgálat alapján dönt, hiszen az úgynevezett fűnyíróelv alkalmazása a pályázat eredeti céljaival ellentétben cégek megszűnéséhez és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. Feledékenység fizetségképpen? Pártpolitika Döglött oroszlánba nem rúgunk — mondta Torgyán József miniszter lemondásáról Fodor György, az SZDSZ megyei választmányának alelnöke. A megyei politikus emlékeztetett rá, hogy Torgyán József távozását az SZDSZ elnöke, Demszky Gábor jelezte először. Akkor ezért sokan bírálták, mondván valótlant állított, ám a szabad demokrata vezetőnek lett igaza. Fodor György úgy látja, Torgyán Józsefnek azért kellet távoznia, mert a kormányzatnak elviselhetetlenné vált a személye. A lemondással az ügy azonban nem ért véget. Torgyán József ugyanis még soha semmit nem adott ingyen. így a kormányból való távozásának is meglesz az ára. A megyei politikus attól tart, hogy hamarosan kiderül a Torgyán Attila korrupciós gyanúját megalapozó kazetta kapcsán - melynek valódiságát már több szakember is megerősítette -, hogy hamisítvány; de feledésbe merülhetnek az exminiszter közpénzek fel- használása körüli ügyei is. Pedig ezek nem szabadna, hogy politikai alku tárgyai legyenek. _____ T.J. PA LÁNTÁZNAK. Az elmúlt két év belvizei után lassan talpra állnak a cserkeszőlői fóliások. Képünkön palántáznak a sátrak alatt.________________________________________________fotó, cs. i. Az MSZP másra költené Szolnok A közgyűlés 22-én tárgyalja a város költségvetését. Erről azonban még nincs egyetértés a Fidesz-MPP és az MSZP képviselői között. Tegnap az MSZP álláspontját sajtótájékoztatón ismertették. Barta István frakcióvezető és dr. Füle István, a költségvetési bizottság elnöke elmondta, hogy a költségvetés készítőinek csekély volt a mozgástere, kényszerköltségvetés készül a városban. Ám ennek ellenére néhány területen jelentős változtatásra volna szükség a tervezethez képest. így a tervezett összeg dupláját kellene útépítésekre, a szükséges városi közlekedési csomópontokra, és mintegy 70 millióval többet az iskolák, óvodák működésére fordítani. Az MSZP véleménye szerint nem többletforrások bevonására, hanem a jelenlegi kereteken belüli átcsoportosításra volna szükség. így például növelni szükséges a közalkalmazottak, elsősorban az iskolák nem pedagógus dolgozóinak bérét. Kevesebbet költenének a Kossuth tér átalakítására, előbb a forgalmi csomópontokat építtetnék ki. A Kossuth tér átalakítására is szánnak pénzt, de más ütemezésben. A szocialisták csökkentenék a harmadik éve tartó ezredfordulós ünnepségek költségeit. Növelnék viszont az első lakáshoz jutók és a nyári diákmunka támogatását. Nem értenek egyet a hétéves útépítési terv költségeinek megfele- zésével a program második évében, és föltétlenül szükségesnek tartják a piac korszerűsítését. Csökkentenék viszont a sportcsarnok felújítására szánt összeget, részben ebből valósítanák meg az iskolák és az óvodák 70 milliós támogatási többletét. Szolnok 14 milliárdos költség- vetéséből a módosítások mintegy 222 millió forintot érintenek. Ez az egészhez viszonyítva nem tűnik jelentős összegnek, ám az átcsoportosítás egyes területeken rendkívül fontos változtatásokhoz vezetne. Most a bizottságokban egyeztetik az álláspontokat a költség- vetési tervről. Amennyiben az MSZP javaslatait kivétel nélkül visszautasítják, a párt nem fogadja el a költségvetést. Ám kompromisszumokra hajlandó, a tervezet elfogadását attól teszi függővé, hány és milyen jelentőségű módosító indítványát fogadják el. AZ OLVASÓÉ A SZÓ Ötszáz, bizony, dalolva megy! Szociálisan nehéz korszakunkat lezárandó a kormány kecsegtető döntésekkel állt elő az új esztendőre. A keresztülverekedett minimálbér vonzatait és az új adókedvezmények részleteit akkor még nem ismerve, a változtatások valóban emberinek tűntek. Csak most, amikor kristályosodni kezd a kép, döbbenünk rá, mit is kaptunk. Kiszámolták, hogy megélhetésünk napi 500 forinttal kerül többe. Ehhez jön a megszokott közüzemi- és szolgáltatóidíj-emelés. Momentán (állítólag) egy átlagcsalád nettó 150 ezerből él, plusz még várható az a mintegy 10-12 százalékos béremelés, amit kormányszinten számításba vettek. Hogy hol a baj? Ott, hogy ahol ennyi pénz van, az nem átlag. A többség ugyanis legfeljebb 90-et, 100-at keres. Vagy egykeresős. Vagy csonka (mint az enyém). Mert, kérem szépen, ez a magyar átlag! Nekem például az elmúlt három év havi átlagát nézve, a kötelező túlórákkal és adókedvezménnyel együtt 2 ezer 266 forintot emelkedett jövedelmem; az értékrendeket mellőző leosztásban bérem alig haladja meg az ötvenezret. Ez később sem változik, mert a feladatok mennyisége és minősége erre nincs befolyással. Kötelességtudó és törekvő természet lévén számláinkkal nincs probléma, és a gyerekek is tanulnak. A koreográfia szerint ebben nekem mindössze az a szerepem, hogy szégyenérzet nélkül elvállaljak bármilyen fusi munkát. A „szerzési vágy” olyan erős bennem, hogy meg se kottyan napi 15-17 óra munka. Az új adórendelettel (mint a családi pótléknál is) újfent emlékeztettek bennünket arra, hogy két gyerek csak egy, mert a főiskolás, egyetemista után a kedvezmény annyi, mint koldusnak a lyukas fillér. Minden küszködés ellenére is az összbevételünk oly reménytelenül eltávolodott a prognosztizált megélhetési költségektől, hogy csak nézünk, mint a moziban. Egyelőre operálunk a nélkülözhető szolgáltatások (tévé, telefon, biztosítás) felmondásával, a víz, villany, gáz és táplálkozás további korlátozásával, s ha ez sem lenne elég, hazajön szépreményű gyermekem, mert a jelenlegi kockázati tényezők mellett, évtizedes adósságra, nem veszünk neki diplomát. BONYHÁDI GÁBOR Közérzetünk TELEKI JÓZSEF Nagyanyám szava Meg kell követnem nagyanyámat. Titkon ugyanis mindig megmosolyogtam, amikor egy-egy általam fölösleges kacatnak tartott holmit gondosan becsomagolva a pince felé tuszkolt, miközben az orra alatt mormolta: „nem kell kidobni, jól jöhet még valamikor”. Bölcsessége (nem egy háborút, gazdasági válságot élt meg) a napokban világlott meg előttem. Egy Szolnokhoz közeli kis faluban lakó - háborút és gazdasági válságot átvészelt - idős férfi a legnagyobb természetességgel mondta, ha a csillagos egekbe is emelkedik a PB-gáz ára, ő akkor sem fog fázni; ha nagyon hűvösre fordul, megrakja a régi vaskályháját. A hidegebb napokon valószínűleg nem egy szomszéd figyelhette irigykedve füstoszlopot eregető kéményét. Pedig néhány esztendeje, amikor sorra gyúltak a falvakban a gázlángok, volt, aki - mint egykor én nagyanyámon — csak mosolygott az öreg „A gáz egyet jelentett a fejlődéssel. ” emberen, mert a vaskályháját nemhogy a szemétre nem vetette, de még elmozdítani sem engedte a szobából. A gáz - a mosolygó többség számára — ugyanis egyet jelentett a fejlődéssel. A legkisebb falut is keresztbe-kasul átszelő gázvezeték volt az emberek számára a rendszerváltás legelső kézzel fogható hozadé- ka. Éppen ezért érezhetik úgy sokan, hogy a PB-gázár ugrásszerű emelkedésével nem csak forintjaikat veszítik el. Számukra a sufnikból előkerülő vaskályhákkal, az újraélesztett cserépkályhákkal visszatérő tűzifaaprítások, reggeli begyújtások, sakkozások a falvak fejlődésének megtorpanását, sőt visszafordulását sugallják. De az ő szemszögükből bukni látszik a rendszerváltás hozta új, a gazdaságosságot mindenek elé helyező szemlélet is. Hiszen négy-öt esztendővel ezelőtt számos település éppen a költségtakarékosság miatt döntött a tartályos gáz mellett. (Kötelek, Nagykörű és a környező kis falvak például 150 milliót - családokként körülbelül 75 ezer forintot - spóroltak azzal, hogy letettek a Tisza alatt átvezetett földgázvezeték tervéről.) Ma pedig ismét a gazdaságosság jegyében készülnek számítások arról, hogyan lehetne a legolcsóbban megúszni az átállást a korábban elvetett földgázra. A petíciók, tervek között pedig ismét az új kor bűvös szavait hallani: állami támogatás, koncesszió, szakmai befektető. Nagyanyám mindezek hallatán biztos nem felejtené el megjegyezni: a legdrágább az, ami ingyen van. Saját épületben az orvos szakértők (Folytatás az 1. oldalról) Az építkezés, ami 46 millió forintba került, tavaly februárban kezdődött és júliusban fejeződött be. Az intézet szeptemberben átköltözött ugyan, és az új helyen folytatta munkáját, de az ünnepélyes megnyitóval addig vártak, amíg minden berendezési tárgy a helyére került. Dr. Poczkodi Sándor azt is elmondta, hogy intézetük Szolnok megyén kívül Békés megye orvos szakértői feladatait is ellátja. Tevékenységük minden olyan rendőrségi, bírósági büntető- vagy polgári peres ügyet érint, ahol valamilyen orvosi probléma merül fel. Munkájuk igen sokrétű: az ittas járművezetők vérvizsgálatától a bontóperekkel összefüggésben a gyermekek elhelyezésén át az emberölésekkel kapcsolatos orvos szakértői feladatokig sok minden beletartozik tevékenységi körükbe. Az intézet nyolc szakértője - elmegyógyászok, pszichológus, vegyész-toxikoló- gus, orvos szakértők - évente 5-6 ezer szakértői vélemény elkészítésével járul hozzá az igazságszolgáltatás működéséhez. Az új épület avatóján résztvevő Somogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is hangsúlyozta köszöntőjében a szakértők munkájának jelentőségét. Mint mondta, az igazságügyi szakértésnek kiemelkedő a szerepe a mai igazságszolgáltatásban. Éppen ezért a minisztérium ezzel szinkronban lévő célokat fogalmazott meg. A tervek között szerepel a szakértői tevékenység jogi hátterének egységesítése, de nem halasztható tovább a szakértői díjaknak az inflációt meghaladó emelése sem. H.GY. A Raiffeisen Bank Rt. a közvetlen, személyes értékesítés területén tapasztalattal rendelkező munkatársakat keres mobilbankár feladatkörbe, szerződéses formában, szolnoki fiókjába. Új kollégáink feladata: pénzügyi szolgáltatások értékesítése. I Felelősségteljes, önálló munkát valamint versenyképes juttatási csomagot ajánlunk. Pályázatokat (önéletrajz, igazolványkép) „MOBILBANKÁR" jeligével 2001. február 25-ig a következő címre kérjük: Raiffeisen Bank Rt., 6000 Kecskemét, Vágó u. 2-4. Raiffeisen BANK Hogyan készül a Valentin-napra? Körkérdés A rendszerváltást követő években hazánkban is meghonosodott a Valentin-nap szokása. Azóta minden február 14-én ajándékokkal, meglepetésekkel, virággal kedveskednek egymásnak a szerelmesek. Lapunk ennek kapcsán arról kérdezett járókelőket: idén hogyan készülnek erre a napra. Bállá Tibor, 30 éves informatikus:- Hogy mivel készülök, azt még nem tudom, de készülök, az biztos, mert ha elfelejteném, lehet, hogy egy ideig nem kapnék vacsorát. Egy közgazdász barátom szerint most az arany a legjobb befektetés, úgyhogy azt hiszem, Bálint-napra veszek a feleségemnek egy aranyhalat. Baukóné Kerekes Erzsébet, 39 éves takarító: — Nekem új ez az ünnep, nem ebbe nőttem bele. Éppen ezért idegen is egy kicsit, hiszen a szokásainkat, hagyományainkat általában a szüléinktől örököljük. A Valentin-nap viszont valami más. Ettől függetlenül örömmel figyelem, amikor ez alkalomból a fiam virággal kedveskedik a barátnőjének. Fehérvári Rita, 25 esztendős főiskolai hallgató:- Bár a szerelmesek napja nem akkora ünnep nálunk, mit egy névnap vagy szülinap, azért az utóbbi években sohasem feledkezünk meg róla. Valami apró meglepetést mindig veszek a páromnak, én pedig általában virágot kapok tőle ajándékba. Deák Zoltán, 16 esztendős tanuló:- Pillanatnyilag éppen nincsen olyan lány, akit megajándékozhatnék, mivel éppen a múlt héten szakítottunk a barátnőmmel. Ha nem így alakult volna a helyzet, biztosan meglepném valamivel. No, mindegy, majd jövőre — a következőt. Gonda Piroska, 21 éves eladó:- Mivel a Valentin-nap nem tartozik a hagyományosan magyar ünnepek körébe, én nem foglalkozom vele. Úgy gondolom, aldk kedvesek nekem, azokat február 14-én is ugyanúgy szeretem, mint máskor. Meglepetést okozni, örömet szerezni pedig az év bármelyik napján lehet. _____________ BUGÁNY
