Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Január 17., szerda Joschka Fischer, a tanú A német külügyminiszter elhatárolódott anarchista múltjától Útra kész az Unió gyorsvonata A bővítési biztos szerint szabad lehet a munkaerő-vándorlás is A német külügyminiszter kedden a bíróság előtt tett tanú- vallomásában ismét elhatárolta magát egykori militáns, anarchista múltjától. A tanúvallomás. Ez a Fischer már nem az a Fischer fotó: europress/epa Frankfurt A hesseni nagyváros tartományi bírósága tanúként idézte meg Joschka Fischen abban a per­ben, amelynek vádlottját, Hans- Joachim Kleint terroristaszerve­zetben vállalt tevékenységgel, a Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC) 1975. decemberi bécsi értekezlete elleni rajtaütés­sel, valamint ennek során elköve­tett emberöléssel vádolja az ügyészség. Klein és Fischer 30 év­vel ezelőtt közösen vettek részt a frankfurti lakásfoglaló mozgalom­ban, illetve utcai tüntetésekben. A külügyminiszter az akkori utcai harcokra visszatekintve alapvető hibának nevezte, hogy ő és társai tévesen ítélték meg az ál­lam szerepét. „Az ebből fakadó felelősséget nekem is vállalnom kell” - tette hozzá. A mintegy két és fél órás meghallgatás során Fischer beismerte a Stern maga­zin január 4-ei számában fotók­kal dokumentált támadást, amelynek során az erőszakba tor­kollott utcai demonstráció végén ököllel leterített egy rendőrt. Ugyanakkor tagadta, hogy egy három évvel későbbi tüntetés al­kalmával benzines palackot hají­tott volna rendőrökre. A német konzervatív ellenzék szerdán Fischer „militáns múlt­ját” kívánja a Bundestag aktuális kérdésekkel foglalkozó napirendi pontjának előterébe állítani - kö­zölte kedden Berlinben a CDU/CSU frakció ügyvezetője. Hans-Peter Repítik azt mondta: az uniópártok Fischer szerdai vála­szainak fényében döntik majd el, hogy a miniszter lemondását vagy parlamenti vizsgálóbizott- ság létrehozását követelik-e. ■ HÍREK RÖVIDEN Hatszáz halott Salvadorban Eddig csaknem hatszáz halottat találták a szombati pusztító földrengés helyszínén. A kiadott közle­mény további 1830 sérültről és 32 ezer részben vagy egészben lerombolt otthonról számolt be. A túlélők utáni kutatást újabb földcsuszamlásokat okozó utórengések sora nehezíti. A földrengés, amely egész Közép-Amerikát megrázta, Guatema­lában hat halálos áldozattal járt. Ausztria hálás Magyarországnak Bécs nem fogja elfelejteni azt a baráti magatartást, amelyet a magyar kormány tanúsított tavaly, az or­szág nemzetközi elszigetelődése idején - közölte az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, a hazánkból távozó Hannes Pórias. Közel-Kelet: újabb tárgyalások Jeruzsálemben tegnap öt nap alatt harmadszor ült tárgyalóasztalhoz az izraeli és a palesztin küldött­ség. Utóbbi azt kívánja elérni, hogy ne csak Jeru­zsálem státusáról, a zsidó telepekről, illetve a me­nekült- és a határkérdésről, hanem a zsidó telepe­sek által elkövetett erőszakcselekményekről is szó legyen a megbeszélésen. Prága: tovább tart a feszültség Nem hoztak eredményt azok a tárgyalások, amelye­ket a közszolgálati Cseh Televízió vezetése és a szer­kesztők képviselői folytattak. A fellázadt televíziós­ok továbbra is azt követelik, hogy távozzék az intéz­ményből a hírszerkesztőség igazgatója, valamint a pénzügyi igazgató, akiket Jirí Hodac nevezett ki. A Kreml cáfolja a csecseneket Az orosz államfő hivatala „hazugságnak” nevezte azt a grozniji bejelentést, hogy a hét végi csecsen- földi harcokban 33 orosz katona vesztette életét. Visszautasították azokat a vádakat is, hogy az orosz tüzérségi támadásoknak harminc polgári személy esett áldozatul. Moszkva szerint „kacsáról” van szó, amelyet azokra a napokra időzítettek, amikor Csecsenföldön tájékozódik az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének küldöttsége. A húsimport könnyítéséért A magyar élő és vágottsertés, valamint a baromfi­hús bevitelét nehezítő intézkedések eltörlését kérte íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a román mezőgazdasági minisztérium új vezetőitől. Svédország soros EU-elnökségének időszakában, az idei első félévben a bővítés vonata felgyorsul, s a folyamatban mennyiségi és minőségi értelemben is ugrásszerű előre­haladás várható - jelentette ki kedden az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. Brüsszel Günter Verheugen nagyra törőnek és kivitelezhetőnek nevezte a svéd elnökség bővítési program­ját. Megerősítette, hogy a bizott­ság a következő hat hónap során a 12 tagjelölt számára összesen mintegy 150 közös javaslatot tesz. Ezeknek körülbelül 40 szá­zaléka újonnan megnyitandó tár­gyalási fejezet, a többi korábban már tárgyalt témakörök ismételt elővételét jelenti. A javaslatok bizonyos nagy­vonalúságot mutatnak majd a munkavállalókkal kapcsolat­ban. A brüsszeli politikus kifej­tette: olyan utat kívánnak ta­lálni, amely nem zár ki bizo­nyos mértékű szabad mozgást, ugyanakkor figyelembe veszi a munkaerőpiac felvevőképessé­gét is. Gerhard Schröder német kan­cellár még decemberben vetette föl, hogy az új tagok munkaválla­lói számára a határokat hét esz­tendőre le kellene zárni. Ver­heugen szerint a javaslattal az állam- és kormányfők kötetlen ta­lálkozójukon márciusban Stock­holmban foglalkoznak majd. Ő személy szerint úgy vélekedik, hogy az Unió márciustól már konkrét formába önti a kérdésre vonatkozó elképzeléseit. * Az Európai Unió bővítése nyo­mán a leghosszabb új belső határ Németország és Lengyelország között húzódik majd. Ez azzal a következménnyel jár, hogy 3900 állás megszűnik a vámhivatalok­nál, s a körülbelül 10 százalékos leépítés járulékaival együtt már az első esztendőben mintegy 700 millió márkás megtakarítást hoz a szolgálatnak. _________________________l®TJ Mi losevics félti a bőrét A Nemzetközi Törvényszék ragaszkodik a perhez Vojiszlav Kostunica és Kosztasz Szimitisz görög kormányfő Athénban FOTÓ: EUROPRESS/EPA Hágában kell a Nemzetközi Törvényszék előtt felelnie háborús bűneiért Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnöknek - jelen­tette ki Carla del Ponte. Belgräd - Hága A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök ügyében illetékes Nemzetközi Törvényszék fő­ügyésznője a jövő héten Belgrádba látogat, hogy találkozzék Vojiszlav Kostunicával. Carla del Ponte át akarja adni a jugoszláv elnöknek a vád alá helyezett személyekre vonatkozó iratokat, mert a körözöttek nagy része Szerbiában keresett menedéket. „Milosevicset át kell szállítani Hágába, és perének ott kell megkezdődnie” - jelentette ki a főügyész asszony, aki értelmesnek és bátornak nevezte Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köz­társaság volt alelnöke azon lépését, hogy önként jelentkezett a hágai bíróságon. Belgrádban egyébként megoszlanak a jogi ér­vek a hágai kiadatás lehetősége körül. Az igaz­ságügyi miniszter közölte: a jugoszláv alkot­mány tiltja a kiadást a külországoknak és azok bíróságainak, a hágai Nemzetközi Törvényszék viszont ENSZ-szervezet. Kostunica pártjának egyik vezetője azt mond­ta: Milosevicset nem adják majd át Hágának. A Szerbiai Demokrata Párt alelnöke hangsúlyozta: egyetlen jugoszláv állampolgárt sem szolgáltat­nak ki a törvényszéknek. Az Athénban vendé­geskedő jugoszláv elnök mindamellett cáfolta, hogy nem akarná fogadni Carla del Pontét. A volt jugoszláv elnök egyébként biztonsági garanciákat kért utódjától. Milosevics attól fél, hogy elrabolhatják, és kiadhatják a Nemzetközi Törvényszéknek. Kostunica és az exállamfő vitatott szombati találkozójának fő témája is Milosevicsnek az a kérése volt, hogy ne adják ki Hágának. A bukott politikus aggódik családja biztonságáért is, és fokozott rendőri védelemért folyamodott. Továbbá oltalmat kért volt bizal­mas munkatársai számára, akik ellen a hágai törvényszék szintén eljárást fog indítani. 55 kilométer a föld alatt Megépülhet Európa leghosszabb alagútja Brüsszel Végső búcsú a Mirtől Megütötték a főnyereményt A telitalálat véget vetett a gondtalan nyaralásnak Az európai közösség köz­pontjában megszületett az érdekelt országok közös döntése: megépítik a konti­nens leghosszabb, mintegy 55 kilométeres alagútját. A két, egyenként egy vasúti pá­lyának helyet adó cső Innsbruck­tól indul, s egészen az olaszor­szági Fortezzáig nem jön a fel­színre. A Brenner-autópályán ma naponta ötezer teherautó és ka­mion, valamint 35 ezer személy­autó szennyezi a levegőt, minden szakértő egyetért tehát abban, hogy a helyzet csak romolhat. Az IFO gazdaságkutató intézet friss felmérése szerint az alpesi átmenő forgalom 2015-ig megkét­szereződik. A bajor, a tiroli, a dél- tiroli, a trienti és a veronai önkor­mányzat már régebben megegye­zett egy úgynevezett Brenner- bázisalagút építésében, és meg is szavazta az ehhez szükséges 8 milliárd márkát. Az előkészítő munkák során azonban kiderült, hogy az érde­kelteknek a le- és feljáróhálózat, valamint a sokféle egyéb munkák összesen további 17 milliárd már­kába kerülnek. A szakemberek azt mondják, megéri ez a hatal­mas összeg. A menetidő ugyanis a mai 12 óráról 5-re csökken. A terveknek még az idén el kell készülniük, hogy a munka 2012- ben befejeződhessék. A tervnek vannak azonban el­lenzői is: a zöldek szerinta közúti fuvarozók „túlságosan olcsón ússzák meg, hogy hatalmas jár­műveik szennyezik-rombolják a környezetet és egész üdülőöveze­teket tesznek tönkre”. (harmati Moszkva Március 6-ra tűzték ki a több mint másfél évtizede Föld körüli pályán keringő Mir űrállomás megsemmisí­tését. A csaknem 130 tonnás Mir a Föld légkörébe lépve nagyrészt meg­semmisül, egyes darabjai a ter­vek szerint az óceánba csapód­nak. A Progressz Ml-5 jelzésű te­herűrhajó csütörtökön startol Bajkonurból, s hajtóművei segít­ségével módosítják majd a Mir pályáját. Az oroszok ezt követően min­den energiájukat a nemzetközi űrállomásra összpontosítják. A kiszolgáló modult már tavaly jú­liusban felbocsátották, s Moszk­va ezzel végrehajtotta vállalt kö­telezettségének legfontosabb ré­szét. Idén az amerikai NASA-nak nyolc űrsiklót kell elindítania, bár az Atlantis rajtját hétfőről egészen februárig elhalasztották. A nemzetközi űrállomás meg­valósítása azonban nem csak az USA-tól függ; Moszkvának ugyanis további hat missziót kell teljesítenie. A tervek szerint az oroszok és az amerikaiak az idén összesen két személyszállító és hat teherűrhajót indítanak, ezen kívül el kell juttatni a csatlakozó modult is, ám a pénzügyi kérdé­sek még nem tisztázódtak. A legnehezebbnek a 2002. év ígérkezik, amikor a vállalás sze­rint Oroszországnak meg kellene kezdenie a tudományos-energe­tikai berendezések elkészítését. Ha viszont Moszkva fizetéskép­telenséget jelentene be, fel kelle­ne ajánlania szolgáltatásait alvál­lalkozóként valaki másnak. Ezzel elvesztené a jogát az űrállomás üzemeltetésében való részvételre és az ebből fakadó haszonra. ________________________________(NOVOSZTYI) Florida Ha valaki a történetet egy filmen látná, bizonyára azt mondaná: a forgatókönyv köszönő viszonyban sincs a valósággal. Pedig néha a legképtelenebb történetek is lejátszódnak a valóságban. Egy nyugdíjas müncheni házas­pár, Bruno és Ingeborg Lindner régóta vágyott egy floridai kiruc­canásra. Amikor a közelükben levő utazási iroda kedvezményes utat hirdetett, nem tudtak ellen­állni a kísértésnek. Nekivágtak, és St. Pete Beach fürdőhelyen kaptak szerény, de kellemes szálláshelyet. Első vásárlásuk alkalmával a szupermarketban vettek egy hatoslottót, majd találomra ki is töltötték: 35, 38, 40, 45, 47, 50. A férj később úgy magyarázta a különös választást, hogy tapasz­talata szerint a többség az ala­csonyabb számokat játssza meg. Három nap múlva ismét be­tértek az áruházba, s a férfi kérte a pénztárosnőt, nézné már meg a szelvényt, nem nyertek-e. A hölgy elsikoltotta magát, rohant az igazgatóért, azután a lottótár­saságot hívták. Ez volt az egyet­len telitalálat, s a nyugdíjas turis­ták 9,4 milliárd forintnak megfe­lelő összeget nyertek. Ebből több mint' hárommilliárdot azonnal kifizettek nekik, a többit har­minc éven át kapják meg egyen­lő részletekben. A gondtalan nyaralásnak min­denesetre vége: jóllehet a pénzt bankban helyezték el, két napig nem hagyták el szobájukat, s iz­galmukban nem tudtak rende- sen aludni sem. irétii

Next

/
Oldalképek
Tartalom