Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

N É P S Z Á M L Á L Á S 7. OLDAL |Hl 2001. Január 29., hétfő Népszámlálás 2001 Mint köztudott, hazánkban teljes körű lakás- és népesség-összeírás, vagyis népszámlá­lás lesz, amelyet az 1999. évi CVIII. törvény értelmében 2001. február 1-je és 21-e között kell lebonyolítani. Az összeírás köre kiterjed az ország területén élő vagy bejelentett la­kóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és a hontalan sze­mélyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakó- és üdülőegy­ségekre, beleértve a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket is. A népszámlálások rövid története Bár a szakirodalom az első magyaror­szági népszámlálásként a II. József ren­deleté nyomán 1784 és 1787 között végrehajtott összeírást nevezi meg, ál­lamigazgatás által támogatott, általános adatgyűjtési szándékkal szervezett népszámlálást azonban - a statisztikai szolgálat kiegyezés utáni megalakulá­sának köszönhetően - először csak 1870-ben végeztek Magyarországon. Ezután - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva - általában tízévenként kö­vették egymást a népszámlálások. 1870 után a statisztika szerepe erősen megnövekedett. Egyre többen ismerték fel, hogy a társadalmi és a gazdasági in­tézkedések, döntések alapja a számok, adatok és összefüggéseik pontos ismere­te. 1874-ben az országgyűlés megalkotta az első statisztikai törvényű amely alapul szolgált a további népszámlálások adata­inak szakszerű feldolgozásához. Az 1900. évi népszámlálás előkészí­tésének és lebonyolításának sikeréhez jelentősen hozzájárult a hivatalos sta­tisztika országos szervéről szóló 1897- ben hozott törvény, amellyel az Orszá­gos Statisztikai Hivatal, bár minisztéri­umi vezetés alá tartozott, kellő önálló­ságot kapott működéséhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1950-es évektől alakította ki a nép- számlálásokkal kapcsolatos, általános érvényű nemzetközi ajánlásait, s ezek­nek a magyarországi gyakorlat a kez­detektől fogva maximálisan megfelelt 1983 és 1986 között az Európai Gaz­dasági Bizottság részletesen megvitat­ta, a nemzetközi jelentések alapján ele­mezte, majd véglegesítette azokat az ajánlásait, amelyeket Európa-szerte ér­vényesíteni kellett az 1990 körüli nép- számlálások során. Ezek szellemében hajtották végre hazánkban is a legutób­bi, 1990-es teljes körű népesség-össze­írást, s a mostani is maximálisan ftgye-' lembe veszi a nemzetközi szervezetek vonatkozó útmutatásait, ajánlásait. A népszámlálás jelentősége A 2001. évi népszámlálásnak azon túl, hogy az új évezred első teljes körű népesség-összeírása lesz, különös fon­tosságot ad hazánk nemzetközi helyzete. Az Európai Unióhoz való csatlakozás igénye és lehetősége - miként a társadal­mi berendezkedés és a gazdaság egyéb teiiilétéin is - a statisztikai munka szem­pontjából is meghatározó jelentőségű. Uniós csatlakozásunkkor nagy súllyal esik majd latba a nemzetközi gyakorlat­nak és elvárásoknak megfelelő statiszti­kai adatszolgáltatási rend és mód, az adatok védelmének garanciái, valamint a nemzetközi statisztikai intézmények szá­mára történő adatszolgáltatási kötele­zettségek messzemenő betartása is. Ez természetesen csak az érem egyik oldala. A másik oldalon a népesség- összeírások általános követelmény- rendszere áll: a népesség számának, mobilitásának, életkörülményeinek fel­mérésével, pontos adatok birtokában tervezni a jövőt. Törvényi kötelezettségek A népszámlálások végrehajtásáról az 1993-as statisztikai törvény szerint külön törvénynek kell intézkednie. Ez a már említett 1999. évi CV11I. törvény, amely meghatározza a statisztikának napjainkban és a közeljövőben betöl­tendő feladatát, célját. Eszerint a kü­lönböző statisztikai kimutatásoknak a lehető legjobb, legtárgyilagosabb képet kell adniuk a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és környezetünk ál­lapotáról, változásairól. A keletkezett adatok nyilvánosságáról az 1992-es adatvédelmi törvény rendelkezik. Az Országgyűlés által 1999 decem­berében elfogadott törvény alapján a népszámlálások történetében most elő­ször név nélkül kel] kitölteni a kérdő­íveket Ezzel a népszámlálás végrehaj­tása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban történik. Az úgynevezett érzékeny, kényesen kezelt adatokat tudakoló kérdésekre, amelyek a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási hovatartozásra, valamint a fo­gyatékosságra vonatkoznak, a válasz­adás önkéntes. Népszámlálás a számok tükrében A népszámlálás körülbelül 11 millió személy (a kettős lakhellyel rendelke­zőket is figyelembe véve), 4,5 millió lakás, ugyanennyi háztartás és 3 millió család összeírását jelenti. Az összeírást és annak ellenőrzé­sét az önkormányzatok által megbí­zott több mint 40 ezer számlálóbiztos és 10 ezer felülvizsgáló végzi. A vá­laszadás az összeíróíven szereplő kérdésekre - az adatszolgáltatók tü­relmét és válaszadási készségét reáli­san felmérve - maximum 30-50 per­cet vehet igénybe. Elnöki köszöntő Mindenki megszámláltatik, hiszen az új évezred kezdete egyben a népszámlálás éve is. Ám a feladat elvégzése nemcsak a statisztikusok­ra és a kérdezőbiztosokra hárul, hanem érinti az országban tartózkodó összes embert. Eszmei időpontja a január 31-e és február 1-je közötti éjfél pillanata; a népszámlálásról szóló törvény ezt a másodpercet je­löli ki az országos összeírásra. Mivel tízmilliónál több lelket ennyi idő alatt képtelenség számba venni, a kérdőívek kitöltése országosan feb­ruár 21-ig tart. (Pótösszeírásra február 28-ig nyílik, lehetőség). Olyan alkalom ez, amikor - az elmúlt több mint 100 év alatt már ti­zennegyedszer - a statisztika egy rövid időre minden emberhez kö­ze! kerül. Bízom abban, hogy az összeírás sikeres lesz, és hogy min­denki készségesen válaszol a kérdésekre. Az Önök adatait mi a tör­vényekkel összhangban bizalmasan kezeljük. Azt is szeretnénk per­sze, ha a népszámlálás nem maradna a statisztika ügye, ha adatainak közlését mindenki olyan magánügynek tekintené, amely egyben közügy is, mert ismereteket szolgáltat arról: hányán vagyunk, ho­gyan, milyen lakásokban élünk, mennyi közöttünk a fiatal, az idős­korú, az iskolázott. Ezekhez a fontos adatokhoz az Önök egyéni vá­laszai alapján juthatunk, de az adatok csakis összesítve kerülnek nyilvánosságra. Tudjuk, hogy az ország lakossága nem arctalan számhalmaz - arra ké­rünk mindenkit, hogy közreműködésével segítsen ezt bebizonyítani. Üdvözöl minden kedves megkérdezettet a népszámlálás egyik leendő alanya, dr. Mellár Tamás a KSH elnöke Számlálóbiztosok, felülvizsgálók A népszámlálás adatgyűjtési munká­ját számlálóbiztosok végzik. Kiválasz­tásuk, megbízásuk a területileg illeté­kesjegyző feladata volt. Munkájuk alapja és feltétele a lakos­ság bizalma, hiszen ők kopogtatnak személyesen az ajtókon, ők kerülnek közvetlen kapcsolatba a családokkal, a polgárokkal. Éppen ezért kiválasztásuk feltételei szigorúak. Megbízhatóság, kapcsolatteremtő képesség, bizalmat ébresztő személyiség, empátia, az ada­tok titkos kezelésének képessége - sok egyéb mellett ezek megbízásuk alapkö­vetelményei. A számlálóbiztosok munkájuk magas színvonalú elvégzése érde­kében alapos szakmai képzésben részesültek. A számlálóbiztosok lakásukon kere­sik fel az állampolgárokat, s ott töltik ki a kérdőíveket. Munkavégzésük jo­gosultságának igazolására valameny- nyien igazolvánnyal rendelkeznek (lásd a lap alján), amelyet az illetékes jegyző állít ki, s amelyet a polgárok kérésére személyi igazolványukkal együtt kötelesek felmutatni. A számlá­lóbiztosok - kérésre - lehetővé teszik, hogy a polgárok maguk töltsék ki a kérdőívet. Munkájukat titoktartási kö­telezettség mellett végzik, az adatszol­gáltatók személyes adatait ennek meg­felelően kezelik. Munkájuk koordinálására, az adat- felvétel és a kStöltött kérdőívek ellenőr­zésére a felülvizsgálók hivatottak. A m w m ww r kérdőív A 2001. évi népszámlálás során használt kérdőívet hosszas és szé­les körű előkészítő, szakmai egyez­tető munka után véglegesítették. Összeállításakor figyelembe kellett venni; • az összehasonlíthatóság érdeké­ben a korábbi népszámlálások hagyományos kérdéscsoportjait, • az aktuális nemzetközi ajánlá­sokat, • az elmúlt évtized társadalmi-gaz­dasági változásait, • az adatvédelmi előírásokat lenőrizhetik. A kérdőív összeállí­tásánál arra törekedtek, hogy a kérdések könnyen megválaszolha­tók legyenek, azonban a pontos adatszolgáltatást elősegítheti, ha bizonyos iratok, bizonyítványok kéznél vannak. Ilyenkor az adat- szolgáltató ezek segítségével pon­tosabb választ tud adni a kérdésre (pl. iskolázottság, foglalkozási adatok). A kérdésekre a lakásban tartóz­kodók közül a távollevőkre vonat­kozóan is bárki válaszolhat, de csak pontos, valós adatokat közöl­het. • a munkába, iskolába utazás módja és időtartama • nyelvismeret • nemzetiség • anyanyelv • vallás • fogyatékosság A lakásokról, épületekről: • a lakás alapterülete, helyiségei, felszereltsége (víz- és gázellátás, fűtés, szennyvízelvezetés stb.) • az épület építési éve, falazata Az adatok sorsa •és az összeírhatóság gyakorlati szempontjait. Az így összeállított kérdőíveket a Központi Statisztikai Hivatal 1999 őszén próba-népszámláláson tesztelte. Ennek tapasztalatai alap­ján alakult ki a kérdőív végleges formája. A kérdőíveken szereplő kérdé­sekre a válaszadás törvényben sza­bályozott módon kötelező, kivéve a már felsorolt, önként megvála­szolható kérdéseket. A számlálóbiztosok munkájuk során az adatközlőktől kapott vá­laszok alapján kötelesek kitölteni a kérdőíveket, az adatokat nem el­A zöld szám A népszámlálás alatt a Központi Statisztikai Hivatal ingyenesen hívható, ún. zöld számot működtet, amelyen szakemberek állnak mindazok rendelkezésére, akiknek a népszámlálással kapcsolatban kérdésük van, a számlálóbiztosokkal kapcsolatban igazolási kétsé­geik merülnek fel, vagy tartós távollétük miatt nem tudnak eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A népszámlálás zöld száma: 06-80-202-690 Az érdeklődők ezen kívül a www.nepszamlalas2001.hu internet olda­lon, valamint az ml és m2 Képújság 159. oldalán is tájékozódhatnak. A tájékoztató minden lakásba eljut Mit kérdeznek? A személyekről: • lakóhely • születési idő (év, hónap) • állampolgárság • nem • családi állapot • a családban, háztartásban betöltött szerep • az élve született gyermekek száma • iskolázottság • foglalkozás • a munkáltató, a munkahely neve és címe Az összeírás során a kérdőívekre kerülő adatokat titkosan kezelik. A számlálóbiztosok a kérdőívek kitöltése után átadják azokat a szintén titoktartási kötelezettség mellett dolgozó felülvizsgálók- nak, majd a kérdőíveket a statisz­tikai feldolgozásig az önkor­mányzatok tárolják a hozzáférhe­tetlenség követelményeinek meg­felelő módon. Ezután az ívek - feldolgozásra - a Központi Sta­tisztikai Hivatal szakembereihez kerülnek, akiket törvények köte­leznek a titkos adatkezelésre. A számítógépes feldolgozás után - amely kizárja a személyek azono­síthatóságát - a kérdőíveket meg­semmisítik. A népszámlálás eredményei A népszámlálás előzetes eredmé­nyei - mint 1949 óta minden ha­sonló esetben - gyorsjelentés for­májában jelennek meg, előrelátha­tóan 2001 júniusában. A teljes adattár, a publikációs rendszer ál­talában négy átfogó téma köré csoportosul. Ezek: a demográfia, a foglalkozás, a háztartás-család és a lakás, amelyek a népszámlálás alaptémái, és amelyeket mint min­dig, 2001 után is adattár jelleggel közöl a KSH. A 2001. évi népszámlálás adatai ezen kívül úgynevezett elemző kö­tetekben is nyilvánosságot látnak, amelyek egy-egy résztéma sok­Az összeírói igazolvány szempontú, többféle megközelíté­sű elemzését tartalmazzák. Az adatok publikálása egy, a magyarországi népszámlálások történetében hagyományosnak tekinthető, az eredményeket összefoglaló kötet közzétételé­vel zárul, előreláthatólag jövő tavasszal. az 1999. évi CVIII. törvény alapján adatfelvételi íákgatoi teljesít, melynek során HIVATALOS SZÍJkLYNÉKMinősül. Megbízása feljogosítja, (Wjt összeírás céljából épületekbe, lakások«! belépjen. MuqfcáMt az adatvédelmi szabályok betartásával végzi. "Isit

Next

/
Oldalképek
Tartalom