Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

Ill 2001. Január 25., csütörtök

ÉRDEKE S S É G E K

3. OLDAL

ILLEGÁLIS KUTYUSOK. A közelgő holdújév alkalmából megnő-, vekedett az utcai illegális árusok száma. Még shar-pei kutyusokat is lehet az utcán vásárolni Hongkongban.

_______fotó: eubopress/epa

A félezer éves tér

Minden városban több olyan tér is van, amit a turisták imádnak, az ott lakók kevésbé. Rómában a jelenség iskolapéldája a most félezer esztendős Campo de' Fiori.

Apácák haladnak el csevegve a gyümölcs- és zöldséghegyek mellett, hogy megálljának egy kis kardhalszemlére. Legalább öt náció tagjai állnak sorba az újságkioszknál, mert tudják, hogy itt az olasz lapokon kívül a saját hazájuk friss lapjait is meglelik. Ugyancsak örök a sor az „A1 for- no” pékségnél, ahol az Örök Város legízletesebb, olívabogyós kenyere készül. Turisták ezrei bámészkodnak naphosszat az olasz főváros barokk centrumában. Ők imádják, amit látnak és hallanak. Akik itt laknak, azok nem annyira. Itt ugyanis naponta 24 órán keresztül zajlik, forr, pezseg az élet.

Voltaképpen ötszáz esztendeje így van. De a hetvenes évek eleje óta a nyüzsgés fokozódott. A középkorból itt maradt kiskocsmák bejáratánál mobiltelefonok csengenek, méltóságteljes

építészeti formák tövében Nike surranók és online-reklámos pólóingek villannak. Ami itt van, az majdnem az örök mozgás maga. Hajnalig a hullámzó-ordító-éne- kelő-zenélő tömeg, aztán jönnek, nem éppen csendes technikájukkal, a szemetesek. Amikor végeznek, a fantasztikus térre hirtelen rázuhan egy kis csend. Mindösz- sze fél órát tart. Utána jönnek a piacosok, öt földrészt idéző tarka árujukkal. A Campo de' Fiorin új nap kezdődik.

Az itt lakók örökké beadványokkal bombázzák a hatóságokat, tegyenek valamit azért, hogy itt élni is lehessen. Ehhez azonban a tér túl sok pénzt hoz a városnak. A válasz lényege, hogy nem kötelező itt lakni, a lakbérek amúgy is nagyon drágák. Több évszázada itt lakott a szép Vanoz- za Catenei asszony, egy gazdag nemes felesége, aki később a Borgia-pápa, VI. Sándor (egyik) szeretője lett. 1600 február 17-én több ezer lelkes néző nagy gyönyörűségére itt égették meg Giordano Brúnót. Majdnem 300 évvel később a máglya helyén emelték az emlékművet, amelyen a szobra áll. ■

A harmadik évezred múzeuma

Jimi Hendrix, Bill Gates és Kurt Cobain szülővárosában, Seattle- ben mi más is születhetett volna meg, mint egy komputerizált rock and roll-múzeum? Alapítója Paul Allen, aki a Microsoft egyik tulajdonosaként hatalmas vagyonra tett szert. E futurisztikus múzeum meghatározó színfoltja a városnak. A tervezésre a bilbaói Guggenheim múzeum megálmodóját, Frank Gehryt kérte fel. A 240 millió dollárból elkészült épület kívülről egy karambolos

turnébuszhoz hasonlít, bár a Mester azt mondja, három gitárt tört össze, egymásra dobálta a darabokat, és ez a látvány inspirálta tervezéskor.

A harmadik évezred múzefi- mában természetesen a harmadik évezred technikáját vonultatták fel. A bejáratnál eddig legfeljebb tudományos-fantasztikus filmekben látott, nyakba akasztható szerkezetet kap a látogató. A 12 gigabyte-os palmtop komputerhez fejhallgató csatlakozik. Segítségével bárki kipróbálhatja, milyen a színpadon állni és énekelni, avagy gitározni.

Kioszknak nevezték el azt a részt, ahol interjúkba, hangpróbákra, filmrészletekbe csöppenhetünk. Impozáns a hangszertorony, amely az amerikai zene gyökereit van hivatva bemutatni, de a nyolcvanezer (!) kiállított tárgy között látható Janis Joplin tollboája, Bob Dylan szájharmonikája, Kid Creole bőrdzsekije is.

Lehúz a „boszorkányfenék”

Nincs egyedül a hírhedt Bermuda-három- szög, az óceánnak az a térsége, ahol a múlt fél évszázadban legalább húsz hajó kísérteties módon, nyomtalanul eltűnt, és repülőgépek is „törlődtek” a radarok képernyőjéről. Tengeri geológusok hasonló természeti jelenséget fedeztek föl az Északi-tengeren.

Norvégia és Skócia között, nem messze a Forties olajfúrótorony-szigettől egy halászhajó alussza örök álmát a tenger fenekén, 145 méter mélyen. A hajót 1890-1930 között építhették, és külső sérelmi nyom nincs rajta. Egy mintegy száz méteres nyíláson ül. Alan Judd, a Sunder- landi Egyetem geológusa megtalálta a magyarázatot a halászhajó tragédiájára. Ugyanarról a tüneményről van szó, mint a Bermuda-három- szögben: a tengerfenéki lyukból egy-egy gázkitörés alkalmával hatalmas metángáz-buborékok milliói törnek a felszínre. A tengervíz és a gáz keveredése közben a víz jócskán veszít sűrűségéből és hordképességéből. Judd hangoztatja: „Az a hajó, amelyik egy ilyen térségbe beúszik, másodpercek alatt úgy elsüllyed, mint a mély kútba ejtett kavics.”

Az Északi-tenger egy bizonyos területét - Aberdeentől 95 mérföldnyire északkeletre és a Forties fúrótorony-szigettől 22 mérföld távolságban nyugatra — már jó ideje boszorkányfenékként ismerik hajósok. Kőolajkutató társaságok éppen ott végeztek feltárásokat a hetvenes években. Halászok már jóval régebb óta elkerülik a

térséget, mert kiszámíthatatlannak minősítették. Nemzedékről nemzedékre szállt a boszorkányfenék legendája, amelyben arról is szó van, hogy időnként „elképesztően büdös” terjeng arrafelé. A tengeri geológus Judd kutatásai érdekes eredménnyel zárultak. A természeti jelenségről így ír részletesen: „Beszéltem olyanokkal, akik terjengő gázszagról, és arról számoltak be, hogy a térségben hajójuk veszíteni kezdett a teherbírásából. Szerencsére nem annyira, hogy elsüllyedt volna. A hajótest azonban egy-két méterrel lejjebb merült a vízben. Hátborzongató érzés lehetett.”

A tudós megnyerte tengerfenéki kutatásaihoz a francia Total nyersolajtársaságot. A tengerfenéki lyuk, a boszorkányfenék fölött egy nagy tárgyra bukkantak. A helyszínre küldött tengeralattjáró kamerái egy elsüllyedt halászhajó képeit rögzítették. Érdekessége, hogy talán már évszázad óta áll azon a ponton, és nem dőlt az oldalára, mint az elsüllyedt hajók általában. Judd meggyőződése, hogy egy metángáz-kitöréskor a hajó alázuhant a felhígult vízben a tengerfenékre. A Bermuda-háromszögben lezuhant repülőgépek tragédiáját ugyancsak a tengerfenékről föltörő metángáz okozta. A tengervízből kiszökkenő hatalmas gázmennyiség a magasban szálló gépeket is súlyosan veszélyeztetheti. A már kis sűrűségben is gyúlékony metánt pillanat alatt meggyújthatják a sugárhajtóművek, miáltal lángtengerbe borul a gép, majd fölrobban. Nincs menekvés. És legtöbbször nyom sem marad. ■

Schindler újabb titkai

A német Herbig kiadónál 448 oldalnyi dokumentumgyűjtemény jelent meg „Én, Oskar Schindler” címmel. Kiderül belőle, hogy a náci elit milyen fokon volt megvesztegethető.

Schindler üzletmenete és védencei érdekében a nagyobb SS-főnö- köknek három autót, számtalan értékes fényképező- és filmfelvevő gépet nagyon sok pénzt és külföldi italt ajándékozott. A legtöbb Amon Gödinek, a Spielberg-film- ből jól ismert szadista lágerparancsnoknak, pszichopata tömeggyilkosnak jutott. A Schindler-pénzfolyam felszivárgott egészen a magas náci hivatalok vezetőiig.

Érdekesek a könyv születésének körülményei. 1990 májusában Peter Gorlinsky, egy német nyelvű argentin napilap főszerkesztője’ megkérdezte vendégét, Erika Rosenberg német kiadót, akar-e találkozni Oskar Schindler Argentínában elhagyatottan élő özvegyével. A vendég akart. 1990 június 22-én San Vicenteben, Buenos Aires egyik elővárosában Erika asszony megismerkedett egy nagyon szegény öregasz- szonnyal, Emilie Schindlerrel. Férje már 1957-ben otthagyta, a

nő szegényen és keserűen kezdett új életet Argentínában. Helyzete akkor sem változott, amikor a világ már a férjéről beszélt. Az első 3 órás beszélgetésből barátság lett, abból meg könyv. Erika intézte el, hogy 1994-ben az özvegy magas kitüntetést vehessen át a Buenos Aires-i német nagy- követségen, 1995-ben pedig azt, hogy a pápa fogadja Rómában a matrónát.

Azóta megjelent közös könyvük, az özvegy önéletrajza „Schindler árnyékában” címmel, most meg az újabb kötet, a fellelt dokumentumok gyűjteménye.

A CSILLAGOK VILÁGA

MÉG HÚSZ ÉV. Tíz órát tart, amíg a Földtől 11,8 milliárd kilométerre száguldó űrszonda jelei eljutnak az amerikai figyelőantennákhoz. 1977 óta a Voyager—1 tudósítja a világűrből a kutatókat.'A bonyolult műszer 825 kg súlyú, és másodpercenként 17,4 kilométeres sebességgel halad, ami viszonylag lassúnak számít az űrszondáknál. Műszaki teljesítménye viszont páratlan: mindössze húsz watt teljesítményű parabolaantennája segítségével óriási mennyiségű adatot továbbít a Földre, s különösen akkor nyújtott szenzációs teljesítményt, amikor 1979- ben elrepült a Jupiter, majd egy évvel később a Szaturnusz közelében. A fotókon először volt látható a Jupiter Io nevű holdja. A több tízezer fotó alapján sikerült először kimutatni a Földön kívüli vulkáni tevékenységet. A Voyager-1 később ugyancsak páratlan felvételeket, adatokat továbbított a Neptunról és az Uránuszról is. A szonda fedélzetén aranyozott adatlemezt helyeztek el, amelyen kép- és hangfelvételek tájékoztatnak a földi civilizációról — annak reményében, hogy azok egyszer eljutnak a Földön kívüli civilizációkhoz. A Voyager ma a Földünktől legtávolabb lévő szonda, amellyel 2020-ig fenn tudják tartani a kapcsolatot.

INDUL A MARS-UTAZÁS. Ha

megfelelően haladnak az előkészületek, 2018-ban indulhat az első Mars-expedíció. Az űrhajósok 18 hónapig lennének úton, és 2019. július 20-án, az első Holdra szállás 50. évfordulóján érkeznének a Mars felszínére. A terv merész, de megvalósítható, az űrhajó tervein már javában dolgoznak. Hat személy számára lenne benne hely: az űrpilóták mellett egy szoftverspecialista, egy orvos és egy elektrotechnikus alkotná a csapatot. Az utazás nyolc és fél hónapot venne igénybe. A megérkezés után az űrhajó két pilótával a Marstól ötven kilométer távolságban keringene, míg a személyzet további négy tagja a leszálló egységgel és felszerelésükkel leszállna a bolygó felszínére. Feladatuk, hogy megvizsgálják a kőzeteket, keressék az élet esetleges maradványait, tanulmányozzák a földrengési viszonyokat. A Mars-utazók 2020- ban érkeznének vissza a Földre. A hosszú expedícióra tonnaszám viszik magukkal az élelmiszert és a vizet; utóbbi újrafelhasználásáról is gondoskodni kell. A Mars-expedíció tagjai is vizsgálják majd a tartós súlytalanság állapotában való hosz- szabb tartózkodás feltételeit. ■

Festői étterem Párizsban

Kleopátra szignója

Először sikerült azonosítani a legendás egyiptomi királynő, Kleopátra aláírását. Mint a tudomány annyi nagy felfedezése, az ő aláírása is a véletlennek köszönhetően került napvilágra egy berlini múzeumban. Itt vizsgáltak át sokadszor az egyiptológusok egy múmiaszarkofágot, amelyben rábukkantak egy pergamenfoszlányra. A lelet a világ egyik legjobb szakértője,, a belga dr. Jean Bingen professzor kezébe került. Holland kollégája, dr. Peter van Minnen professzor segítségével lefordította és kielemezte a szöveget. Bebizonyosodott, hogy az írás dátuma Krisztus előtt 33, szerzője az ország királynője, aki akkor egyértelműen VII. Kleopátra volt. A dokumentum történelmi szempontból is izgalmas. A királynő egy római tábornoknak komoly adókedvezményeket ígér, ha katonái élén Antoniust támogatja. Meglepő, hogy a királynő „ősi adóhivatali módszerekkel” igyekezett támogatókat szerezni az imádott Antoniusnak, ■

Aki Párizs egyik legelőkelőbb és legdrágább éttermébe, a Grand Véfour-ba betér, főételként egy Matisse-t vagy Klimtet, desszertként pedig Rembrandtot vagy Kleet is rendelhet.

Guy Martin konyhafőnököt neves festők képei ihletik, amikor új ételkreációit megalkotja. A délfrancia mesterszakács kedvenc festményei színét és hangulatát igyekszik átmenteni az ételkompozícióba.

így lett Monet Nő napernyővel című képe egy könnyű, tarka nyári zöldségtál ihletője, melynek a mester a Zöldségek mozgásban fantázianevet adta. Vermeer Fiatal lány gyöngysorral című festményének meleg, sárgás tónusa az alma színére és illatára emlékeztette a séfet, így jött létre egy kellemes, meleg desszert, a dinnyeszeletekkel díszített almás fánk.

Rembrandt önarcképe is édességet inspirált: trüffelkrémmel

töltött gesztenyés csokoládé született a hatására.

Martint már gyerekkorában lenyűgözték a festmények és azóta sem tud szabadulni a hatásuk alól. „Alig tizenhárom évesen fedeztem föl Monet-t. Valósággal elbűvölt, ahogy a fényekkel játszik. Magam nem lettem festő, de mielőtt megalkotok egy receptet, először lerajzolom. Amit a vendég a tányéron lát, egyszerre kell, hogy a szemét és az ízlelőbimbóit is gyönyörködtesse.”

A séf fáradozásai nem voltak hiábavalóak: tavaly az év legjobb szakácsává választották, ami az ínyencek hazájában, Franciaországban nem kis teljesítmény. A világhírű Michelin-étteremkala- uztól pedig idén kapta meg a harmadik csillagot, a legnagyobb elismerést. A szakácsművész régi álma is teljesülhetett: csodaszép szakácskönyvet jelentethetett meg ötvenöt olyan receptjéből, melyek festmények hatására születtek.

REKORDER SZOBOR. A Guinness Rekordok könyvébe akar bekerülni az a csaknem ezer japán, akik felépítették két nap alatt a világ eddigi legmagasabb, 78,19 méteres papírszobrát. fotó: eubopress/epa